Kéz-láb-száj betegség

Csütörtökön este 38,4 volt a hője. Délután kicsit bágyadt volt, de nem nagyon, viszont nem ivott, ez már gyanús volt, ezért is mértem hőt. Így pénteken nem vittem oviba. Reggel még enyhe hőemelkedése volt, de dél körül már 36,4-re csökkent, remek közérzettel, étvággyal. Sokat agyaltunk, hogy vigyük -e így orvoshoz, végül arra jutottunk, hogy nem, hátha csak egy kis kósza megfázás, amit kipihen a hétvégén (volt már rá példa). Sajna nem így lett, ugyanis szombat reggel elkezdett pöttyösödni az arca, keze, talpa. Gondoltuk, hátha elmúlik. Nem épp így történt, sőt, durvult a helyzet, egyre több, egyre vörösebb pöttyök lettek szegényen. Így vasárnap úgy voltam vele, hogy f*szom várjon hétfő du.-ig (ekkor rendel a gyermekorvosunk), elvittük ügyeletre. 

Nagyon rendesek, kedvesek voltak. Kapott receptre Cetirizint, ami a bárányhimlőjénél is nagyon bevált. Bár az ügyeletes patikában csepp nem volt, de kiváltottuk a tablettát, u.a. a hatóanyag, csak az adagolás macerásabb, de nem vészes.

Szegénykém sírt, mert szerdán lesz az állatok világnapja az oviban is, és oda mindenképp szeretett volna menni, de így ugye nem vehet benne részt. Azon is kiakadt érthető módon, hogy míg pöttyös, addig a játszóterezés is felejtős. :( 

Göthös-pöttyös

 És még taknyos is. De olyan szinten, hogy jaj! Volt már megfázva, de ilyen mennyiségű orrváladékkal -csak hogy szép szavakat is használjak- még nem találkoztam. És az is a durva, hogy egyik óráról a másikra alakult ki. Pont mentünk a koraiba, reggel még szinte semmi, aztán útközben úgy ömlött az orra, és tüsszögött, hogy percenként kellett törölni, ott meg pironkodtam, hogy egy nyakig takonypóc gyereket hoztam.
 Arra is gondoltam, hogy lehet, hogy emiatt nem akart enni... Én is elkaptam, 1 napos késéssel, és iszonyú erősen fájt a torkom. Már jobban vagyunk mindketten szerencsére.
 A pöttyök a tenyerén, ujjai közt, talpán, oldalán és a combjain vannak. Nem néznnek ki túl jól... A kezén lévők  meg teljesen olyanok, mint amik nekem voltak a kezemen kiskoromban, és arra azt mondták, hogy ekcéma. De állítólag most van egy olyan vírus, ami náthát, és bőrtüneteket is okoz. Szegénynek, bőven elég lenne az egyik nyavalya... Viszket is neki. Még jó, hogy van időpontunk bőrgyógyászhoz is, így egyúttal ezt is megmutatom (az oldalán lévő luk és az én anyajegyeim miatt akartam menni legfőképp).

 Még a hét közepén, nem tudom, hogy mitől, de elborult az elménk az Embörrel, és arról beszélgettünk, hogy lehet, hogy pár év múlva össze kellene szednünk a bátorságunkat, főleg nekem, és akkor megpróbálhatnánk az ellen tenni, hogy Hancsedlinszki egyke maradjon... Természetesen ez nem tartott sokáig, és hamar elvetettük az ötletet. :D Így továbbra is csak a szívem mélyén dédelgetem ezt az álmot (olyan akarom is meg nem is érzés ez). Aztán meg ki tudja, mit hoz a jövő, még bármi megtörténhet...

 Meg kell örökítenem azt a nagyon fontos dolgot, hogy megtörtént az első olyan babakocsi nélküli séta, mikor is nem kaptunk idegrohamot a sarj közlekedési szokásaitól. :) Végig fogta a kezünket, nem akart a gyepen menni, kanyarodott, amerre mi. El sem akartuk hinni. Csodálatos érzés volt, és remélem bőven lesz még részünk hasonló élményekben.
 Megnéztem a neten: oda-vissza 800 m-t tettünk meg ilyen idilli, már-már hihetetlen egyetértésben. És öcsém, még a hintából is ki lehetett szedni úgy, hogy nem fetrengett a homokban, és nem üvöltött torka szakadtából, mint ahogy általában szokta csinálni. :D