Előzmény:
1.év: Szegregált, 5 fős, speciális csoporban kezdte. Átverve éreztem magam, mert mikor beleegyeztem a spéci csoportba a szakértői bizottságnál/nevelési tanácsadónál (telefonban), akkor azt mondták, hogy 2 speciális fog indulni és ő az enyhébb csoportba fog kerülni. Ehhez képest szeptemberre a fenntartó 1 ilyen jellegűt engedélyezett. Az enyhébb gyerkőcöket berakták más csoportokba. Így maradt az 5 fős speckó. Nem bántam meg amúgy, hogy ennyire mini létszámú csoportban kezdett, mert így könnyebb volt neki beilleszkednie, elfogadni az óvodai szabályokat. Ekkor még nagyon zavarták a gyerekek. Voltak hátrányok is, de kis odafigyeléssel le lehetett szoktatni ezekről (pl. nagy nehezen elértük, hogy szóban kérjen, mire az egyik nem beszélő kislányt kezdte el utánozni: mutogatott, és közben eeeeeőőőő-t mondott.
Ebben az évben 2 óvónője volt, I. néni és M. néni. Heti váltásban voltak. Mikor M. volt, akkor a Cuki zokogott, nem akart menni. :( Nagyon jó szakember, sok autistával is volt dolga, kedves, aranyos; de a leányzónknak soknak bizonyult. Ő olyan nyomulósabb, míg I. távolságtartóbb.
Év vége előtt pár hónappal már tudtuk, hogy meg fog szűnni ez a csoport is, vagyis nem megszűnik, hanem áthelyezik a helyi speciális iskolába (nehogy már a nem sni-s gyerekek lássanak az udvaron egy autit, értelmileg és/vagy mozgásában akadályozottat vagy bármilyen másságot... :( ) Ekkor az óvónők és E. néni, (aki asszisztens, Cukker nagy segítsége, imádják egymást, eszméletlenül sokat köszönhetünk neki is) állásuk is kérdőjeles volt. Szerencsére nem küldték el egyikőjüket sem.
Jelen:
2.év (az idei): Kis létszámú csoportba került, 10-en voltak. I. néni és E. néni volt mindvégig. Kicsit örültem, hogy nem M. kapta ezt a csoportot. Nem a személyével van bajom, nagyon kedves, segítőkész hölgy ő is; hanem pusztán azt néztem, hogy kivel tud nagyobb összhangban lenni a kislányunk. M. sima óvónőként funkcionálva kapott egy normál kiscsoportot. (Azért ez is bosszantó, hisz nemrég végzett el egy autispec tanfolyamot, nem kis pénzért, erre kitörölheti vele...)
Ebbe a csoportba is csak sni-s gyerekek jártak. Rengeteget fejlődött itt, szeretett is ide járni. Lett szerelme, akivel a bokorban szokott csókolózni. :) A kommunikációja is óriásit változott, egyre többször mesélte el, hogy mik történtek vele. Tanult pár csúnya szót is, a másik szerelmétől :D (Kuki segge, fúj, bleeee; bóbita, bóbita táncol, körbe megy a f*sz a segge" aszittem, hülyét kapok... o.O )
Május 27-én elballagtatták az iskolába menőket (vegyes csoport). Gyanútlanul mentünk, hisz pár héttel előtte kérdeztem I.-t, hogy van -e valami infója, hogy mi lesz a csoportunkkal. Akkor még úgy volt, hogy indulni fog szept.-ben. Hidegzuhanyként ért, mikor a műsor végén az igazgatónő mondta, hogy mivel iszonyatosan kevés gyerek iratkozott be, így kész, ennyi volt a kislétszámú csoport. :( Cuki M. nénihez fog kerülni. Kérdeztem I.-t, hogy nem kerülhetne -e inkább hozzá, de azt mondta, hogy ő kiscsoportot kap és az már nem lenne a Cukinak jó. De megnyugtatott, hogy ha nagyon kiborulna a leány, akkor átmehet hozzá, megvigasztalja, hisz egymás mellett lesz a 2 csoportszoba. Az igazgatónőnek is vinnie kell csoportot, E. oda fog kerülni, mert ugye hogyha neki valami igazgatónői teendője van, akkor nem hagyhatja egyedül a gyerekeket.
Rettegek a szeptembertől. :( Örülök, hogy beintegrálják, de óriási lesz a változás, nem tudom, hogy fogja feldolgozni. Több gyerek is lesz, tele újakkal, ha minden igaz, akkor 1 régi társa is megy vele legalább. Nem lesz I. néni, nem lesz E., a csoportszoba is más lesz. Még szerencse, hogy nem 2 évvel később született, mert akkor most nagy bajban lennénk. A nagy létszámot kezdésnek biztos, hogy nem bírná, így maradna a teljes szegregáció egy speciális iskolában... Szóval ahhoz képest mázlisták vagyunk, ha úgy vesszük. :/ De sajnos a mi ovinkban zajló változások is példa arra, hogy országos szinten, összességében mennyire nem az integráció irányába halad az ország. :( Ez nagyon elkeserítő! Mert oké, hogy nekünk mázlink volt, de mi van azokkal, akik nem voltak/lesznek ilyen szerencsések? És ez még csak az ovi. Az iskolába bele sem merek gondolni. Több szülőtől is hallottam, vagyis inkább olvastam, hogy csomó intézmény, ami eddig fogadott sni-seket, már nem vagy legalábbis kizárólag a nagyon enyhéket hajlandó... :/ Úgy tudom, hogy ebben leginkább a fenntartóknak van benne a kezük, de gondolom nekik is meg van kötve, szóval nagyon fos így ez az egész sajnos. :(
