Játéééééék

Most láttam egy hatalmas ötletet a román gasztroblogok között, s nem hagyhatom elmenni csak úgy semmi reakció nélkül. 

Úgy döntöttem, hogy egy ahhoz hasonlót szerveznék én is. A lényeg az egészben az, hogy a játékos kedvű bloggerek és bloggerinák jelentkeznek, majd valami sorsoló program segítségével minden jelentkező számára elrendeltetik egy másik jelentkező blogja, ahonnan szabad választás alapján elkészít egy számára tetszetős kaját, amit a saját blogján majd megoszt az adott időpontig. Persze ahhoz, hogy valamelyest követhető legyen a dolog, majd az elkészített, beblogolt receptről a linket elküldi nekem egy mélben (ide), s majd a határidő leteltével egy összegző bejegyzést is készítenék erről. Na, mit szóltok? Semmi kötött téma (na persze ha nem specifikus blogot juttat a sors a játékosnak), az egyedüli fix a dologban a határidő. 

Első körben jelöljük meg a jelentkezési határidőt, ami mondjuk legyen január 15, éjfél. Utána sorsolás, majd az újabb terminus, míg elkészülünk a "leosztott" blogból saját választás alapján kiszemelt recepttel.

Tehát várok mindenkit nagy szeretettel, itt nem lesznek nyertesek meg vesztesek, maximum megismerkedhetünk újabb blogokkal, ha alaposabban átbogarásszuk őket.

Jelentkezni természetesen eme bejegyzés végén kommentben.

Boldog Új Évet mindenkinek!

Szilveszteri óratorta

Lehetséges már megvan a tippetek a szilveszteri desszertsorra (feltéve ha nem teljes ellátásos helyen élvezitek az életet), de ha netán besegíthetek, akkor megmutatom, hogy a mi haveri körünkben mivel járulok hozzá az édességes kategóriához.

Hozzávalók:

a tésztához: 

• 5 tojás
• 20 dkg culor, 
• 20 dkg liszt, 
•  5 evőkanál hideg víz,
•  csipet só 

a krémhez:  

• 650 ml tej, 
• 4 púpozott evőkanál liszt, 
• 27 dkg cukor, 
• 27 dkg vaj, 
• 20 dkg pörkölt dióbél, 
• 2 evőkanál rum; 

a díszítéshez:

• 5 dkg fehér fondant (vagy marcipán) 
• 5 dkg étcsokoládé 

 

Elkészítés: a tojásokat szétválasztjuk, a tojássárgát a cukorral fehéredésig kavarjuk, kanalanként hozzáadva a vizet is. Egy másik tálban felverjük a tojások fehérjét, majd a liszttel váltakozva a cukros tojásmasszához keverjük. Egy 26 cm átmérőjű tortaformát sütőpapírral kibélelünk (vagy olajjal kikenjük és megszórjuk liszttel), beleöntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig (tűpróba) sütjük.

Időközben elkészítjük a krémet. Ehhez a tej felét forrni tesszük, a másik felébe elkavarjuk a lisztet majd a forró tejbe öntjük, folytonos keverés mellett sűrű péppé főzzük majd kihűtjük. A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a darált diót és a rumot. Ezt összekeverjük a lisztes péppel. A tortalapot háromba vágjuk, akár kevés vaníliáscukros vízzel (esetleg világos színű szörp) meg is locsolhatjuk. Minden lapot megkenünk a krémmel, majd a maradékkal körbevonjuk a tortát.

A fondantból 25 mm átmérőjű korongokat vágunk, melyre olvasztott csokoládéból az óralap számjait festjük fel. A maradék csokoládéból óramutatókat alakítunk ki egy kis darab sütőpapírra, melyek szilárdulás után könnyen lepattinthatók. A dekorációt ráhelyezzük a tortánkra, az óra éjfél előtt pár percet mutasson.

Tipp: a tortalap masszáját ha sütés előtt háromba osztjuk, nem kell bajlódjunk a kisült tortalap felvágásával.

Lévén nem tartom valószínűnek, hogy alkalmam adódna idén még blogbejegyzést írni (sajnos egy ronda fosós-hányós vírus csapott le gyerekeim közé, Kiffiú ha nem anyamatricát játszik - Klári, bocsi, de lenyúltam a szókapcsolatod, nagyon tetszik -, akkor egész nap csak az ágyban szunyókál. Szegény bogaram, nem bír napirendre térni a diéta fölött, elképzelhetetlen számára a nap indítása és befejezése az adag tejecskéje nélkül. Ma pedig mindenáron mustárt szeretett volna reggelizni. Végül két részletben megivott másfél dl teát) ezúttal kívánok minden kedves olvasómnak 

Egészségben, békességben, eredményekben gazdag újesztendőt!

Boldog karácsonyt!

Minden állandó, néha-néha avagy csak egyszer-kétszer bekukkantó kedves olvasómnak kívánok

Áldott, békés karácsonyt!

Hozzánk eljött Édesanyám, megnézni amint az unokák idén is örvendenek a tarka karácsonyfának, az alatta talált ajándékoknak. Nem részletezném ki mit talált a fa alatt, a lényeg, hogy mindenki volt aminek nagyon örvendett. Azt azért elmondanám, hogy 

 boldogságom határtalan. El kell ismernem, igenis vannak még csodák. Mert egy ilyennek vagyok részese. Középső csajom is meg Gerdi is igazat szóltak.

Kaptam egy új fényképező gépet. Ma már nem, de holnap lesznek azzal készített fotók. Még szokjuk egymást a kis aranyossal, de tudom, hogy máris a szívemhez nőtt. Oldalborda ráadásul különlegességként gyönyörű bordópiros a vázának a színe.

Döblec

Vágtatok már disznót? Készítettetek disznófősajtot? Hát döblecet?

Oldalborda legutóbb döblecre szavazott. És most készül az ismétlés, mert bejött. Egyenesen két bendőt is tölt most, egyik itthoni használatra, a másikat visszük a szilveszteri kiszállásra. Akinek lehetősége van, az a kész döblecet nyugodtan füstre is viheti, csak javít az ízvilágon (tartósságról most ne is beszéljünk, ripsz-ropsz elfogy).

Hozzávalók:

• fél disznófej,  
• 1 disznónyelv, 
• 2 első csülök, 
• 2 fej fokhagyma, 
• 15 szem feketebors, 
• 4-5 babérlevél, 
• só, 
• 3 evőkanál pirospaprika, 
• borjúbendő a töltéshez (használhatjuk a disznó hólyagját is)

A bendőt megtakarítjuk, ecettel bedörzsöljük, besózzuk, félretesszük. A disznőfejet, csülköket főni tesszük. A főző vízbe sót, borsot, fél fej fokhagymát és babérlevelet teszünk. A maradék másfél fek fokhagymát összezúzzuk, kevés sót teszünk hozzá, majd elkeverjük a pirospaprikával. Mikor a hús megfőtt, falatnyi darabokra vágjuk, összekeverjük a paprikás fokhagymával és a jól megmosott bendőbe töltjük. A bendő száját bevarrjuk. Egy fazékba vizet teszünk, s abban 80 fokon 15 perc alatt megabáljuk a döblecünket. Fazékból kivéve hagyjuk a levet lecsorogni, majd két vágódeszka közé, hideg helyre téve megnyomtatjuk. Szeletelhető.
 

Krumplis pogácsa, kürtős kalács, ovis ünnepély

Kissé eltűntem. Tegnap pl. ovis ünnepély volt. Két legkisebbem egy csoportba jár, így egy nap alatt lezavartuk ezt a dolgot. Napok óta Kiffiúval tanultuk a versikéjét. Készült a drágám, aztán az előadás nagy részét az ölemből "élvezte" (én kevésbé). Próbáltam rávenni; hogy menjen a többiek közé, s mikor óvónéni szólítja, mondja a verset. Erre ő ott helyben az ölemben kezdte is: "jagyod....", alig bírtam csendesíteni, ne zavarjuk a többieket. Aztán szólítottak 2 kislányt, nem akaródzott nekik szavalni. A többieknek igen. Egyszer csak Melinda óvónéni megkérdezte a fiam, hogy "te elmondod a versikéd?" Ő pedig szó nélkül felállt, szembe óvónénivel, s kis segítséggel elmondta. Végén meghajolt, azt hittem megzabálom. Sajna képet csak egy telefonnal sikerült csinálnom, a nagy gépet hiába is vittem volna, vaku nélkül mit sem ér (csak annyit, hogy a javítás árából másfél külső vakut bírnék venni.....de ebbe a márkába többet egy vasat sem fektetek). Azért gondolom így is jól látható.

  

Aztán  Kicsilány is elmondta a versikéjét. Hibátlanul.

Majd megkapták a kis csomagjukat. Nyújtották Kiffiúnak, ő nem figyelt oda. Rászóltam, hogy fogja meg a csomagot. Na, ezután kb. 2 percig így fogta:

Ezen az utóbbi képen láthatók a pogácsák meg a kürtőskalácsok. Telefonnal készítettem közelebbi felvételeket is, hogy kimondott gasztrós fotó is legyen. Most, mikor a képeket elő akartam csalogatni a "telontomból", dühöngve állapítottam meg, hogy valamelyik kiskorú szépen kitörölt jó pár tegnapi képet. Tegnap este Lessie-t néztek, valamelyiket a sokadik filmnézés nem kötötte le eléggé, a telefon babrálása klasszabb móka lehetett.

Hát így jártam.

Kürtőskalács a régebbi volt, annyival egészíteném ki, hogy 1 adagból 6 kürtő lett. Ma utánaszámoltam (tegnap erre se futotta), hogy 54 kalácsot sütöttem, amiből egy sülés közben szétcsúszott a sörösdobozról. A többi elment az oviba. Oldalborda indulás előtt kérdezte, hogy egy selejt se lett amiből ehetne? Mert szent meggyőződése, hogy ott nem jut neki. Hát szerintem vígan két csoport ünnepélye végére is elég lett volna. Hja, hogy én nem is ettem? Az kövezzen meg, ki 4,5 kg lisztből készített kürtőskalács sütés után késztetést érez még pár óra múlva is falatozni.

Pogácsa receptet végül Maxtól választottam. Azokat előző este-éjszaka készítettem, hát másnap már nem a csúcskategóriát képviselték, de finomak voltak. Ez is, mint minden pogácsa, frissen a legigazibb. Ezt azért leírom, hisz gyerkőceim kicsi barátnői anyukájának erre kimondott ígéretet tettem, hogy majd itt megtalálja. Az ígéret pedig......kötelez....meg szép szó.

Ja, azért nem az XXL-es adagot írom, ezt én 3-al szoroztam.

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
• 25 dkg héjában főtt, áttört krumpli
• 15 dkg zsír
• 3 dkg élesztő
• 2,5 dl tej
• 1 tojás
• 1 púpozott ek só
• 1 kávéskanál cukor
• kenéshez tojás, szóráshoz nagyszemű só, köménymag, mák

Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttattam, a lisztbe kevertem a sót, tojást, olvasztott zsírt (nem forrón!), majd beleöntöttem a kovászt. Háromszoros adag kissé kifogott rajtam, nem sok késztetést éreztem az alapos dagasztásra. Szóval jól elkevertem, majd 3-4 dögönyölés, oszt félkalap. Következett az 1 órás pihenés. Majd olyan 1,5 centi vastagra nyújtottam, kiszaggattam (érdekesség kedvéért csillag formájúra), sütőpapíros tepsikre helyeztem, majd ismét szünet, ezúttal 2 órát, mely idő alatt szépen be voltak takarva törlőkendővel. 

Ezután felvert tojással lekentem, ezzel-azzal megszórtam, 200 fokos sütőben pirosra sütöttem. Időt sajna nem adhatok, mert ahány tepsi, annyi idő alatt készült el, az áramerősség mostanság erősen ingadozó nálunk  Sőt, a sütőt maximumra újabban nem is bírom kihevíteni. Áramszolgáltató felőlem le is mondhatna.

Ami aztán teljesen fotózatlan maradt, az az óvónéniknek és dadusoknak adott gasztroajándék volt. Pedig olyan szép csomagolást kapott, nagyon meg voltam magammal elégedve. S így elbakizni a megörökítést.....hát na, alig bírtam teljesíteni a kitűzött dolgaim. Bár ha normális gépem van, akkor még Oldalbordára is háríthattam volna eme feladatot ott az oviban.
Amúgy Középső csajom mondta, hogy ő majd megírja az Angyalkának, hogy hozzon másikat. Hisz jó pár évvel ezelőtt is ő hozta ezt. Erre csak annyit bírtam lépni, hogy "tudod édes, már említettük neked párszor, hogy sajna sok embernek lett kevesebb pénze az utóbbi időben, szerintem nem lett kivétel az Angyalka sem". Ő csak fújta a magáét, hogy de hátha. Hát hátha. De én tudom, hogy sajna nem futja neki ilyen kiadásra.

éssss....megérkezett az ebay-ről rendelt sheavaj. most már csak a lúgot kell megvenni, aztán indul a szappanprojekt.

Szappanos kedvcsináló

Egy ideje erősen gondolkodom azon, hogy én is belevágjak a szappanozásba. Lehet továbbra is a gondolattal játszadoznék, ha nem lenne adva ugye Oldalbordának az a rohadt nagyon csúnya pikkelysömöre (psoriazisz). Így már ha tücsköt-bogarat nem is, de sokmindent elolvastam már a témában, s közeledik a pillanat mikor a konyhám laborrá alakul át egy délelőtt erejéig.

Azért ha valaki ezt a bejegyzésem olvassa, s hasznos tanácsot tud adni a szappanozással kapcsolatban, főleg ami a pikkelysömörre való összetevőket illeti, kérem ne fogja vissza magát. Még akkor se, ha úgy gondolja azt már bíztos tudom, valószínű olvastam valahol. Hátha nem. Szóval minden ilyen irányú hozzászólást szívesen fogadok.

Addig míg ebbe belevágok, épp most akadtam egy....azaz nem is, egyenesen kettő szappanos játékra. Duplán lehet szerencsét próbálni. Hogy hol? Hát Edinánál és Kankalinnál (a sorrendet mondjuk abc rendben írtam).

Mérjük meg a szerencsénket, lássuk kinek kedvez a szappanos Fortuna.

Egy kis disznóvágás - véres hurka

Bizonyára sok háztartásban, főleg falvakon kerül sor az ünnepek előtt disznóvágásra. Régen november 30-án kezdődött eme időszak, ezért is adták neki a disznóölő Szent András nevet. Szüleim is vágtak egy állatot, szép mennyiség került belőle hozzánk is. Itt is köszönöm szépen nekik. 

Tavalyi szezonból megosztottam már itt a blogon a véres hurkából készült levest, ITT található. Ráadásul most figyelem, hogy már akkor beígértem a véres hurka recipét. Hát nagysokára annak is eljött az ideje. Ím:

Hozzávalók: a disznó szíve, tüdeje, 1-2 kg véres hús, 1-2 kg véres szalonna (nyaki tájékról), 4-6 hagyma, 50 dkg rizs, a disznó összes felfogott vére, 1 evőkanál pirospaprika, 1 csapott evőkanál csombor, só, bors

A hagymát megdinszteljük, a szívet, tüdőt, húst, szalonnát sótlan, hideg vízbe főni tesszük, majd miután kihűltek, ledaráljuk az alvadt vérrel együtt. A rizset is megfőzzük, majd hozzákavarjuk a véres masszához. Ízlés szerint fűszerezzük, majd vékonybélbe töltjük. A hurkákat nem kobogó, de fottó vízben abáljuk körülbelül 45 percig. A végén tűvel megszúrjuk a hurkát, s ha nem véres hanem zsíros lé buggyan ki, akkor a hurkák elkészültek. Vízből kiszedve leöblítjük, ferdére állított vágódeszkán vagy konyhai törlőkendőkön megszárítjuk.

Pár hurkánk ki is repedhet a belek miatt, a főzőlébe kerülvén a hurka tartalma. Ebből készíthetjük az ízletes levesünket. Ha mégsem repedne ki egy sem, akkor a főzőlébe mi tegyünk egy hurkát, s így készítjük a levest.

Tipp a hurkák tartósításához: ha nem abáljuk meg, hanem zacskóba téve befagyasztjuk, akkor 1-2 hónap múlva is készíthetünk percek alatt friss véres hurkát. Ehhez a hurkákat szinte teljesen kiolvasztjuk, s ugyanúgy megabáljuk mintha nem is fagyasztottuk volna.

A hurkák főzőlevét is befagyaszthatjuk, később ugyanúgy felhasználhatjuk.

Sütőtökös muffin

Elsőszülött állítólag nem szereti a sütőtököt. Tavaly kezdte ezt a faksznit, bár akkor csak kicsiben űzte az eszét. Idén már ott fújjogott a sütőtök pürének, levesnek, egyszerű sült daraboknak. Gondoltam csak túljárok az eszén. Legutoljára is nagy gyanúsan nézett mikor kivettem a fagyasztóból egy darab sütőtököt, s beraktam a sütőbe. Aztán ő tanult, mi pedig a konyhában ténykedtünk Középső csajommal. Elsőszülött nagyon édes szájú, így sütibe képzeltem. Muffinban végezte.

Hozzávalók:

• 35 dkg sült sütötök püré
• 30 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 5 dkg méz
• 3 tojás
• 1 dl olaj
• 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
• 5 dkg mandula
• 5 dkg mogyoró (nekem most kb 3 dkg volt csak itthon)
• 10 dkg étcsoki

A tojásokat kissé felverjük (nem kell szétválasztani), hozzáadjuk a cukrot, mézet, olajat, sütőtököt. A lisztet a szódabikarbónával, mandulával-mogyoróval elkeverjük, hozzáadjuk a sütőtökös masszához. Épp belevegyítjük, nem kell agyonkavarni. Muffinsütők mélyedéseibe papírkapszlit teszünk, belekanalazzuk a masszát, majd csokidarabkákat szúrunk a tetejébe. 170 fokos sütőben 25 perc alatt halványpirosra sütjük.

Eredmény? Elsőszülött kétpofára tömte. Csak akkor zörgött le neki a turpisság, mikor majdnem egyszerre kérdeztük Középsőmmel, hogy "ízlik a süti?"

Köményes csülök-tokány, bográcsban

Ez is az Oldalborda a konyhában sorozat része, noha ez nem is konyhában készült. 

Ezelőtt egy bő hónappal offroados találkozót szerveztek, barátságos megmozdulás keretében. Azaz semmi verseny, csak érezzék jól magukat. Fájdalom, de nem tudtam ott lenni. Igaz, azért nem is bírtam volna, messze áll már tőlem az, hogy ad hoc mód éjfél magasságában berakjam a hátsóm az anyósülésre, s irány az erdő. Ott meg aszisztálni a sárban, sáncban, itt-ott elakadt járgányok megsegítésén. Miközben természetesen folyik a sok pálinka. Lehet én vagyok az elvetemült feleség, mert vannak akik bírják. Nos a hajnal 4 után véget érő akció nyomán másnap volt a hivatalos "erdőlés", majd este a nap kulináris fénypontja, ahol a drágámé volt a főszerep. Készült ám itthonról rendesen, konyhai robotgépen szépen előszeletelte a fokhagymát, hagymát, pritaminpaprikát. Ott pedig kis hókusz-pókusz és zsebelhette is be a rengeteg elismerést.

Hozzávalók 70 személyre: 25 kg bőrös csülök, 9 kg hagyma, 2,5 kg fokhagyma, 7 kg húsos paprika,  15 dkg őrölt kömény, 5 dkg bors, 2 l olaj, 5 l almabor, 1 üveg gulyáskrém (20 dkg), só

Elkészítés: a csülköket 6-7 cm-es darabokra vágatjuk a hentessel. A kockára vágott hagymát, paprikát bográcsban az olajon megdinszteljük, beletesszük a csülköt, összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a gulyáskrémet. Felöntjük annyi vízzel, hogy épp elfödje. Kicsi tűzön, 2-2,5 órát főzzük, folyamatosan pótolva az elpárolgó vizet borral. Mikor már szinte megfőtt a hús, akkor tesszük bele a felvágott fokhagymát, őrölt köményt. Natur krumplival tálaljuk.

és akkor az "üstökös kaja" készültéről pár fotyó:

Tipp: húsos paprika helyett használhatunk kész lecsóalapot is, abban az esetben 4 kg szükséges. Almabor helyett más fehér, félédes bort is tehetünk bele.

Ilyen nagy adagnál jó ha van elektromos konyhai segédeszközünk a hagyma, fokhagyma, paprika szeleteléséhez.

Narancsos-túrós-karamellkrémes torta

Egy torta. Karácsonyra

Oké, mielőtt valaki reklamátorkodni kezdene, természetesen nem csak egy évben egyszer készíthető az ilyensmi. Bármikor. Nálunk mondjuk épp szülinapomra készült (nem, nem most volt, csak épp ilyen dekor került rá). Hát mit is mondjak róla? Hogy csak azért nem fogyott el azonnal, mert csak a szűk család voltunk, s előtte jót ebédeltünk. Másképp úgy járt volna mint a másik tortám (az is érkezik hamarosan), mikor itt voltak anyósomék meg sógornőm a kislányával. Az ugyanis slussz.....elillant.

Hozzávalók a tésztához: 20 dkg cukor, 4 tojás, 4 evőkanál víz, 4 evőkanál feketekávé, 1 kávéskanál szódabikarbóna, fél citrom leve, 20 dkg liszt; a krémhez 6 dl tejszín, 2 csomag habfixáló, 15 gramm zselatin, 250 ml frissen csavart narancslé, 25 dkg tehéntúró, 1 narancs, 1 liter zsíros tej, 28+8 dkg cukor; a díszítéshez 1 dl tejszín, 1 narancs

Elkészítés: a cukrot a tojássárgával jó habosra kavarjuk. Kanalanként hozzáadjuk a vizet és a kávét, majd belekavarjuk a szódabikarbónát, a citromlevet. A tojásfehérjéből kemény habot verünk és a liszttel váltakozva a cukros masszához keverjük. 26 cm átmérőjű tortaformát sütőpapírral kibélelünk (vagy olajjal kikenjük és megszórjuk liszttel), beleöntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig (tűpróba) sütjük.

A tejet 28 dkg cukorral főni tesszük, s lassú tűzön addig hagyjuk, míg sűrű karamellkrémet kapunk. Akkor van kész, ha a fakanál kavarás közben felvillantja a fazék alját. A tejszínt a habfixálóval habbá verjük. A zselatint beáztatjuk a narancslébe, majd gőzfürdő fölött feloldjuk. A feloldott zselatint a tejszínhabba keverjük, amit két fele osztunk. Egyik felébe kavarjuk a karamellkrémet, másikba a tehéntúrót, a 8 dkg cukrot és az apróra vágott narancsot. Mindkét krémet a hűtőbe tesszük dermedni. Miután megdermedt, összeállítjuk a tortát. Alsó lapra túrókrém, második lapra karamellkrém, a tetejére túrókrém. A torta oldalát az 1 dl tejszínből vert habbal vonjuk be, majd a narancsból dekorációt készítünk. Ha van, az oldalát megszórhatjuk darált grillázzsal.

Töltött paprika - újratöltve

Húgom írta nekem a tegnap a következőket:
"én a múlt héten is főztem. te nem"?

Hát....de. Csak amolyan semmi kedvem nincs. Tudjátok, amikor az idő pénz, neked meg semmire nincs időd. Na, jó, hagyom a nyelvtant, nem ragozom. A lényeg, hogy mi megvagyunk, sajna ugyanez nem mondható el a fényképelőmről. A múlt heti zakuszkás rúd csodás fotózása megártott neki, s úgy döntött a vakuja, hogy ezennel elhalálozott. Oldalborda zsummogott is nekem pénteken, hogy sikerült teljesen elállítsam a gépet, mert ő nem képes fotózni. Másnap kiderült (mikor gyönyörű sült pisztrang volt vacsira, s azokról akartam párat kattintani), hogy biza semmi elállítás, a vaku nem villant. Próbáltam így, úgy, amúgy...semmi. Gyári visszaállítás....semmi. Épp az előbb akartam hívni a szervízt (naná csak Bukarestben van).....délelőtt 10:10-kor még csak a fax válaszol. Hurrá. Éljen a kizáró jellegűség, mikor máshoz hiába is fordulok, mert ugye szakszervíz.

Ezek lévén elsorolva, most akkor áruljam el miképp is van újratöltve az a töltött paprika. Hát berbécshusival. Eleinte kissé húztam az orrom mikor Oldalborda ilyent rendelt, de végül olyan ebéd kerekedett belőle, hogy Középső csajom utána napokig nyaggatott, hogy "de ilyen ugye méééééééég lesz majd?" Hát ha lesz berbécshús, akkor miért ne!

Őszíntén megmondom, semmiféle méricskélés nem folyt, löketem mennyi hús, mennyi rizs volt felhasználva. Ezért akinek az nem elég, hogy szemre, az lessen át a sóskás töltött paprikám recetúrájához ITT A különbség első soron persze az, hogy a sóska jelen esetben felejtős, de a fűszerezésen esett némi változtatás. Került bele kis rozmaring porrá őrölt formában és kakukkfű. Sőt, most cukrot sem adtam hozzá. S mint írtam, ez nagyon finom volt. Ki nem hiszi, járjon utána (na persze a berbécs husi ellentáborának ezt hiába is írnám).

Zakuszkás rúd

Teljesen más volt a mai napi terv. Ugyanis az valami finom, túrótöltelékes bonbon volt. Csak aztán a bonbonok úgy döntöttek, hogy ők biza itthon maradnak a családban, nem pedig némi kóstoló lesz belőlük. Ugyanis kapták magukat, s testi épségükről lemondtak. Így előkaptam egy adag zakuszkát a fagyasztóból, mellé egy kis kelt tésztát, s máris megmentve a mundér becsülete.

Hozzávalók:

• 3 dl langyos víz
• 30 gr olaj
• 25 gr élesztő
• 300 gr fehér liszt
• 300 gr graham liszt
• 1 tojás
• 1 tk cukor
• 2 tk só

tölteléknek kb. 500 ml zakuszka, tetejére kenéshez tojás

A tészta hozzávalóit a kenyérsütő üstjébe tettem, rugalmas tésztát dagasztott a gép, majd lekapcsolva duplájára kelesztettem. Ezután téglalap alakúra kinyújtottam, majd a tésztátátemeltem egy sütőpapíros tepsire. A tészta középső harmadán hosszában elosztjuk a zakuszkát, kétoldalt a maradék tésztát részútosan kb. 2 centi széles csíkokra bevágjuk, amelyeket felváltva a zakuszkás részre hajtunk. Végeit összefogjuk, hogy a töltelék ne folyjon ki. 20 perc kelesztés után a rúd tetejét lekenjük tojással. 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső fűtés) 28 perc alatt megsütjük.

Ezután hagytam kihűlni, egy nagyobb vágódeszkára áthúztam, majd becsomagoltam s elvittem a "tett színhelyére". Hát mit mondjak tovább? Alig volt a bandának türelme míg fel lehetett vágni eme kompozíciót. Aztán kapták magukat s szépen felfalták az egészet. Maradtam a késsel meg a vágódeszkával. Ez sem semmi.

Gyerekkori kedvenc...avagy rahátos kifli

Azt hiszem volt már egy rahátos kifli itt a blogon. Na, ezt tegnap este dobáltam össze. Hétvégén ugyanis nem voltunk itthon, hazafele míg a tesók aludtak, Kicsilány unalmában éhes lett. Na persze dehogy volt ő az, csak jobbat nem bírt kitalálni. Megígértem neki, hogy ha hazaérünk, majd sütök rahátos kiflit. Elég is volt neki az ígéret (főleg mert már rég aludt mire kivettem a sütőből). Csodálkoztam, de nem kérte számon ma reggel. Azért az ovisok is kaptak kicsi kezükbe egy kiflicskét induláskor, ha már a nagyoknak ezt csomagolt Oldalborda a suliba. 

Teljesen ad hoc mód szórtam bele a tészta hozzávalóit a kenyérsütő üstjébe. A hozzávalókat grammban adom meg, lévén nálam a kenyérsütő üstje felkerül a mérlegre, s ott mérek mindent (na jó, tojást nem)

• 260 g langyos víz
• 65 g olaj
• 25 g élesztő
• 5 g só
• 65 g cukor
• 600 g liszt
• 1 tojás

Ezen kívül kb. 35 dkg rahát és 1 tojás a kiflik teteének lekenéséhez.
 

A hozzávalókból ruganyos tésztát dagasztatok a géppel, majd azt kikapcsolom, s hagyom duplájára kelni. Akkor kiveszem, kicsit kinyomom a levegőt, majd 4-be osztom, ezeket egyenként kör alakra nyúktom, hat cikkre vágom, a körívre rahát darabkákat teszek, s feltekerem, sütőpapíros tepsire teszem. Ismét hagyom kelni, ezúttal olyan 20 percet. Tetejüket tojással megkenem. 170 fokos sütőben 25 perc alatt szép pirosra sütöm. Most légkeverést alkalmaztam, a két tepsit egyszerre tettem be. Másképp 180 fokon sültek volna.

Gyerekkorom másik hatalmas kedvence volt, mikor Brassóba költöztem még volt egy hely ahol csudifinom péksütiket lehetett vásárolni. Aztán a közelében levő szálloda terjeszkedett, terület bekebelezve. Így kénytelen vagyok itthon készíteni. Előnye, hogy bíztos friss, bíztos finom, hátránya, hogy mostanság nem lehet bárhol rahátot venni. Amit nem is igazán értek miért.

Középsőm már hazajött a suliból. Kért még rahátos kiflit. Hát egyszerre haraptunk bele 1-1 kiflibe. Az én kiflimben halvány sárga volt a rahát, az övében olyan narancssárgás. Így tőle kértem kölcsön fotózásra. És megkaptam. Azóta persze már megette :) Még van pár darab, de szerintem nem sokáig. Ovisoknak majd ismét viszem, hazafele rágcsáljanak.

Káposztafasírt sült sonkával

Az alábbi fogás pár szem maradékáért valóságos közelharc folyt. Ugyanis épp maradt pár darab, s nem annyi amennyit a nassolásra beállított gyerekpoci be bírt volna fogadni. Ígéretet tettem, hogy lesz még ilyen. Ideje lenne beváltanom az ígéretet.

Hozzávalók: 

• 1 kg burgonya, 
• 80 dkg káposzta, 
• 1 kis fej hagyma,
• 4 tojás, 
• 5 evőkanál liszt, 
• 2 teáskanál őrölt kömény, 
• só, bors, 
• olaj a sütéshez

A káposztát lereszeljük, majd sós, forró vízben 2 percig blansírozzuk.. Leszűrjük. A burgonyát, hagymát lereszeljük, a káposztához adjuk. A zöldséges keverékhez adjuk a tojást, lisztet, őrölt köményt, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben forrósított olajba kanállal kis halmokat teszünk, mindkét oldalát pirosra sütjük. Konyhai papírtürlőre szedjük, hogy a fölösleges olaj lecsöpögjön.

Sült sonkával vagy baconszalonnával tálaljuk.

Csillagtök mint tányér

Adva volt némi csirkemell a hűtőmben, ami sűrgős felhasználásért kiabált. Nosza, kimentem a pincébe, lássuk mit társítok mellé. Ott a polcon szembenéztek velem a csillagtökök, közülük 2 db. szemrehányóan, ugyanis ki kellett őket kukázni. Tehát csillagtökök be, egy üveg lecsóalap társaságában. Innen már csak egy lépés volt a mai népszerű ebéd.

Hozzávalók:

• 6-8 csillagtök
• 1 csirke mellehúsa
• kevés olaj
• 1 üveg lecsóalap (7 dl-es)
• csillagtökök számával azonos fürjtojás
• só

A csillagtököknek levágtam a kalapját. Na jó, miután 2 kést sikeresen összekentem, elővettem az elektromos kést (ha már van, s kb. évente 1x használjuk). Így jártam, ha nem frissiben kezdtem valamit eme gyönyörűségekkel. Szóval miután kalap leemel, tökökből a magos belső eltávolít, majd az előzőleg kevés olajon megfuttatott apró csíkokra vágott csirkehúst összekeverve a lecsóalappal (súztam), beletölt a tökök üregébe (tökök előzőleg picit sózva). Egy tűzálló tálba tettem a töltött tököket, majd másfél ujjnyi vizet tettem bele, 200 fokra tettem alsó fűtésen s elmentem a gyerkőkért az oviba. Mire hazaértem (volt az vagy 1,5 óra is) épp egy minimális vízréteg volt a tál alján. Ekkor kiskanállal pici lyukat alakítottam ki a töltelékben, ide beütöttem 1-1 fürjtojást, picit még visszatoltam a sütőbe, kb. míg a tojásfehérje megkötött. Ekkor sütő lezár, tálal, babérokat learat és meghajol. Majd ígéretet tesz, hogy jövőre lesz ismétlés.

Kapros-ordás palacsinta

Tegnap estefele Oldalborda hazaállított némi ordával. Kéréssel megspékelte: legyen belőle holnap ebédre kapros-ordás palacsinta. Elcsúszott volna friss kenyérrel csak úgy magában megsózva reggelire, de aprónép mézes-borsós zakuszkát evett, Elsőszülött pedig teát síma keksszel, lévén most ő lett kiszemelve Vuk népe által mint aktuális Simabőrű.

Hozzávalók:

• 24 db palacsinta (recept itt)
• 50 dkg friss orda
• 2 tojás
• 1 csokor kapor (friss)
• 8 dkg cukor (avagy ízlés szerint)

A tojássárgát a cukorral habosra kavarjuk (esetleg adhatunk hozzá pár csepp citromlevet), hozzáadjuk a habbá vert tojásfehérjét, a villával eltördelt ordát, s végül az apróra vágott kaprot.

Ezzel a krémmel kenjük meg a palacsintákat, s tekerjük fel. Garantált siker. Nálunk legalábbis.

Kenőmájas

Egyik toplistás kencénk. Ráadásul lehet hitetlenkedve nézitek, de ez nálunk kizárólag (ezidáig) Oldalborda specialitása. Egyszer besokallt a konzerv májas ár-mennyiség elemzésén, s akkor még el sem gondolkodott azon, hogy a plédobozba mi mindent (nem) tesznek bele. Így aztán ha májaskence ehetnékünk van, akkor veszünk egy kis friss májat, majd már pikk-pakk kész is van. Ha meg így elgondolom, akkor jó lesz jövő héten némi májat venni. A fagyasztóból is kifogyott már a készletünk (Edót megnyugtatva ebből sem egy vacsorányi-tízórainyi mennyiség szokott készülni).

Hozzávalók:

• 0,5 kg sertésmáj, 
• 10 dkg füstölt szalonna, 
• 1 főtt tojás, 
• 1 fej hagyma, 
• 10 dkg vaj/margarin, 
• mustár, 
• só, bors.

A májat megfőzzük, a főzővízbe ne tegyünk sót, mert attól köztudottan kemény lesz a máj. Miután megfőtt, hagyjuk kihűlni, utána ledaráljuk a szalonnával, hagymával és a tojással együtt. A masszát jól összekeverjük, hozzáadjuk a vajat. Sózzuk, borsozzuk és ízlés szerinti mustárt adunk hozzá.

Nekem ha nincs beletéve a szájam íze szerinti mustár mennyiség, akkor teljesen íztelennek titulálom. Ha nem vagyok az eredménnyel megelégedve, akkor első körben egy falathoz teszek még egy pici mustárt. Nagyvonalakban bejön. Ha mégsem, akkor a só a hunyó.

Ámbár a napokban úgy jártam, hogy közel semminek se érzem az ízét. Miután múlt héten Vuk és rokonsága csapott le rám, tegnap estére homloküreg gyuszival autodiagnosztizáltam magam. Este 11 és hajnali 3 között már a poklok poklát is megjártam, holott volt gőzölés, orrfújás, orrsprayelés, orrszívózás, sót is melegítettem s tettem fejemre, homlokamra, orromra, szememhez, arcomra, fülemre, nyakamra. mikor elszenderedtem volna, kihűlt az a fránya só. Ma reggel azért elégedetten nyugtáztam, hogy mintha megindult a cuccos. Csak azt nem értem, hogy a fenébe juthattam idáig, hisz fújtam eddig is ezerrel az orrom. Soha nem kellett még ilyen kórsággal szembesülnöm. Valahogy november tavaly óta nem az én hónapom. Kedves Elsőszülöttem erre még egy olyan hatalmas lapáttal rá is tett, amekkora lapát még a Guiness Book-ba se férne bele (hagyjuk......). Ilyen állapotban meg ahogy itt-ott elnézem, hogy ennyi meg annyi nap van karácsonyig......teljesen immunis vagyok. Valahogy olyan messzinek tűnik még nekem. Kérjetek már számon tőlem valami ünnepi sütit legalább (oké, tegnap délelőtt két kicsinek megígértem, hogy készítünk mézeskalácsot.....pékkifli lett a maximális amire képes voltam, Kicsilány ügyesen nyújtotta.....az is igaz, 12 fele osztottam, de a sütőbe már csak 11 kifli került be. kicsi ujjacskák egyet eltűntettek, részben elfogyasztották nyersen, részben elvitték a szobába a fiókba)

Színes csirkegombócok

Oldalborda a szárnyasok bármely "alkatrészét" szívesen fogyasztja, a zúzapörköltért kimondottan rajong (az egész család), ellenben a mellehúst kerüli mint macska a forró kását. Persze sikerül olykor úgy készíteni, hogy utána csak nyalogatja a szája szélét (ráadásul repeta után). Ázsiai ételekben is szereti, ám legutóbb ebben a formában tarolt. Mindenkinél.

Hozzávalók a gombócokhoz: 

• 50 dkg csirkemellfilé, 
• 1 tojás, 
• 5 dkg reszelt juhtúró, 
• 1 zsemle tejbe áztatva, 
• liszt a forgatáshoz, 
• só bors, 
• olaj a sütéshez

A zöldségraguhoz: 

• 1 padlizsán, 
• 1 hagyma, 
• 1 sárga paprika, 
• 1 zöld paprika, 
• 1 piros paprika, 
• 2 paradicsom, 
• 5-6 mini zsenge tök, 
• 1 dl húsleves, 
• só, bors, olaj.

A padlizsánt meghámozzuk, kockákra vágjuk, besózzuk és állni hagyjuk.

A csirkehúst ledaráljuk, hozzáadjuk a tojást, a kinyomkodott áztatott zsemlét, juhtúrót, sózzuk, borsozzuk.

A hagymát kevés olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott paprikát, a karikára vágott tököt, padlizsánt. 5 percig fedő alatt pároljuk, majd hozzáadjuk a meghámozott, felkockázott paradicsomot és a húslevest. További 15 percig pároljuk.

A húsos masszából gombócokat formázunk, lisztbe forgatjuk, forró olajon körbepirítjuk. Beletesszük a zöldségraguba s még 5-10 percig pároljuk.

A szaftos ragut jól lehet tunkolni a gombócokkal. 

A fogadtatásról pedig: "ilyent ugye máskor is készítesz még?" Hát naná.

Bloggereknél játékok

Tegnap este nem igazán futotta Ibcsi felhívásának eleget tenni, erre ma Martinelli jött a következővel.

Nos, aki gondolja, csatlakozzon. Linkek fennebb csatolva.

Ibcsi kiírása

Itt pedig a Martinellié

Túróhab szilvamártással

Hozzávalók: 50 dkg tehéntúró, 20 dkg cukor, 3 tojássárgája, 3 dl tejszín, 2 evőkanál rum, 3 dkg kandírozott gyömbér, 10 dkg étcsokoládé, 50 dkg szilva, 1 kávéskanál fahéj.

A tehéntúrót csomómentesre kikavarjuk. Hozzáadunk 10 dkg cukrot, a tojássárgát, rumot. A tejszínt keményre verjük, belekavarjuk a túrókrémbe. Hozzáadjuk az apróra vágott csokoládé felét és a felaprított kandírozott gyömbért. Hűtőszekrénybe tesszük. Ezalatt elkészítjük a szilvamártást. Ehhez a szilvákat kimagozzuk, aprítjuk és lábosba tesszük. Hozzáadjuk a maradék cukrot, megszórjuk fahéjjal. 10-15 percig főzzük, majd kihűtjük.

Poharakba osztjuk a túrókrémet, rákanalazzuk a szilvamártást. Maradék csokoládéval megszórjuk a tetejét.

Tipp: kandírozott gyömbér helyett használhatunk kandírozott narancshéjat.

Pacalleves

Most nem mesélem el nektek mi is történt mikor másodszorra ettem a fent nevezett levest. Lényeg, hogy nincs mivel hencegnem. Először egyetemistaként nagybátyámékkal ettem egy étteremben. Mély nyomokat nem hagyott bennem (a kis finnyás tizenéves). A második eset után hallani sem akartam pacalról. Csak hát ugye másképp történt. Lényeg, hogy azóta sűrűn készül, mert Oldalborda szerint az éttermekben legtöbb "lájkot" érdemlő leves ez. Lányok is szívesen fogyasztják, Kiffiú még nem érzett rá az ízére, hisz ebből most a levét mind eltűntette, de pár kanál sűrű után a többit meghagyta. Szóval a tojáslevesből a tojás, lágytojás meg a pacalleves nem nyerő neki. Sebaj, ennyi idősen sokkal több dologgal voltam balhéban.

Az alábbi leves Oldalbordától megkapta az utóbbi idők legjobb pacallevese titulust. Mire én csak annyit mondtam, hogy biza rég készítettem, s azért van annyira odáig.

Hozzávalók:

• 2 csomag pacal (ezek mostanság csak 90 dkg-osak, de konyhakészek)
• 5-6 cikk fokhagyma
• 3-4 húsos paprika
• só, bors, 
• tejföl (kb. 0,5 l)
• 1-2 ek liszt

A pacalt megmosom, majd vízben odateszem főni. Ízlés kérdése mennyi vizet tegyünk bele, ez most nagyon sűrűre sikerült, vehettem volna elő nagyobb fazakat. A főzővízbe belenyomom a fokhagymát, sózom. Lassú tűzön főzöm, most volt ez olyan 2 óra hossza is. Félidőben beleteszem a vékony laskára vágott paprikát.

Van mikor kerül bele sárgarépa, most épp nem volt jelentkező aki kimenjen a pincébe :p

Mikor késznek nyílvánítom, akkor a liszttel és tejföllel behabarom a levest. Borsot keveset szórok bele, szerintem nem ez az a leves amely több borsot igényel.

Éttermekben "muzsdéjjal" (azaz fokhagymaszósszal) és csípős paprikával szolgálják fel. Így van ez nálunk is, bár a csípőst Oldalborda meg a két nagylány igényli. Személy szerint útálom nem szeretem a csípőst.

Amúgy ez épp ma egy hete készült, ma a a konyhát meg se bírom közelíteni, az meg kész mazochista megmozdulás részemről, hogy gasztros blogokon (a sajátom is ide sorolandó) járkálok. Éjszaka a nagy Vuk, reggel meg a rokona suhintott meg. Össze kéne szedni magam, holnapután jön a rokonság.

Addig pedig hadd dicsekedjek el Középső csajommal: ma a fogdoktornénitől nagyon jó minősítést kapott a fogsora. Sehol nincs fogkő, lyuk még kilátásban se. Egyedül azért nem kapott maximális jót, mert sajnos Oldalborda családjától örökölt. Fogszabályzó kell a csajnak. De még nem sürgős. Majd megkapja, megérdemli. Megígérte, hogy nem úgy fog tenni vele mint Elsőszülött, aki számtalan alkalommal letörte a fogszabályzói "lábacskáit". Jó párszor visszavittük, drága pénzekért kijavították, majd ismerős is javítgatta. Mígnem egyik napról a másikra az összes szárat le nem törte. Akkor volt az a pillanat, mikor eldöntöttem, hogy nem dobunk ki pénzt az ablakon. Ha ő nem akarja, nincs miért harcoljunk. Mondjuk nagy mákja volt a csajnak, ama aránylag, rövid idő alatt elég szépen "sorbaálltak" a fogai, s utána sem csámpásodtak vissza. Legalább ennyi.

Eltűntem....de csak a blogon....kenyérbe bújt husi

Eltűntem. Ráadásul mától lenne alibim is. Ugyanis kerülget valami nyavalya. Erőm semmi, fejem fáj, ráz a hideg....bár lázam nincs még.

Aztán kedvem fokozandó, előáll Elsőszülött a sulis igényeivel. Milyen házi feladat az, hogy vágja össze a gyerek nekem a szakács folyóiratom, hogy vigyen belőle egy receptet?
ráadásul románul....
s vigyen szintén románul úságból kivágott időjárás jelentést. Ami alap nehézségekbe ütközik, lévén román sajtó a lakásba csak a hobbynk szintjén érkezik: azaz nekem gasztros téma, Oldalbordának a National Geographic meg a Geo. Venne ő még terepjárós magazinokat, de már 2 éve mind megszűnt. Szóval honnan időjárás előjelzést románul? Oké, a harmadik az menő, reklám kellene. Azt valahonnan eszközlök. Max bemegyek ma az M-el kezdődő benzinkúthoz, s veszek egy ingyenes lapot tőlük. Van benne recept is, meg reklám is. De időjárás....na az tudtommal nincs.
A másik: a német tanárnő meg családi fotót kér. kíváncsi a szülőkre, testvérekre vagy mi a frász? a mai digitális világban, métt kő neki papíron fotó? ami van, azt meg hogy adjam a suliba? az már nem lesz partyképes, albumba való 1 sulis nap után.

Na, akkor most térjek vissza kissé a blogger címem státusához, s megmutizom nektek az uccsó birkavágásból a hosszú hús (vesepecsenye vagy még milyen néven fut) hogy végezte.

Megpároltam a masinámba, olyan 45 perc hosszan. Ja, előtte sóztam, s megszórtam rozmaring porral. Majd kenyértésztára helyeztem, köré jó sok, olajból kiemelt szárított paradicsomot tettem, feltekertem, s megsütöttem. Lesz ebből még repeta, ha nem is birkahusival.
Másnap, mikor már nem volt frissessége tetőpontján, kis mozarella szeleteket helyeztem a kenyérszeletek tetejére, s mikróban meggrilleztem. Mennyei. Úgy jobban érvényesült a rozmaring.

Szinte elfelejtem: frissen, jó szaftos, vegyeszöldség főzelékkel ettük. Hú, de megkívántam.

Aki pedig nem tudná: hamarosan jön-jön-jön.....még Magyarországon is, szabadárusításban.

Káposztás cannelloni

Hol is kezdjem? Az elejével valószínű, mert most úgy vagyok mindennel mint a Veres Kókis meséje, azaz bármit, bárhonnan nézek, semminek sincs vége. Kezdődött ugye a múlt héten említett gulyáskrémmel. Jelentem azon kívül, hogy a sütőben dúrván besűrűsödött (de ez nem baj), kitűnően megoldottam az adott problémát.

Aztán hétfőn épp próbáltam megtalálni hol a fejem (verseny, gyerkők vakációja stb), erre kedd reggel szépen áram nélkül maradtunk. Brassóban a Porond nevű városrész teljes átalakítás alatt áll, hogy ne mondjam a feje tetején. Délutánra mire lett áram, nem volt internet. Ezt már nehezebben viseltem, a tavalyi kellemetlen tapasztalatom alapján (amikoris több mint 3 héten keresztül naponta kb 10-15 percet ha volt internet....ugyanis valami dobozkát kellett volna kicseréljenek, csak nekik nem akaródzott). Másnap derült fény arra, hogy a wireless router felejtette el a beállításokat (hála ugye az áramszolgáltatónak). Persze gőzöm se volt hogy s mint kéne visszatenni, ezért ezzel is le a városba.....nem részletezem, elég az, hogy nem tudott egy darabig még az adott termék eladója sem (haver) hozzáférni. Aztán tanfolyam, edzések a gyerkőknek, Kiffiú most szokja ezerrel az ovit (értsd alatta reggelente ott kell szobroznom még egy darabig, hogy kicsi szíve másnap akarjon is oviba indulni, s ne jelentse ki, hogy ő marad Brassóban....azaz itthon). No meg tegnap Középső csajszim Keresztanyjával volt találkánk-kimenőnk. Szóval, mondom én....eleje van, vége sehol. Szerencsére 7végén csak három gyerkőc meg én leszünk....hátha.

Azt sem igazán tudom mit ettünk a napokban (pedig ettünk), Oldalborda is alakított....valami birka lábból pörköltet, én tojáshabos egreslevest, de......fotó....na ez az ami nincs. Csak odaestem az asztal mellé a székre s kész.

Amit most megosztok veletek, az az októberi Erdélyi Konyhában jelent meg. Azóta, ha minden igaz, megjelent már a novemberi lapszám is. Még nem láttam.

Hozzávalók:

• 1 kis fej káposzta (kb. 75 dkg)
• 60 dkg csirkezúza
• 1 kis fej hagyma
• 20 dkg cannelloni (a doboz 3/4-e)
• 10 dkg sajt
• 1 kis doboz tejföl
• olaj
• só, bors 

A káposztát lereszeljük, besózzuk, 20 percet állni hagyjuk. A hagymát felkockázzuk, kevés olajon megfonnyasztjuk, rátesszük a megmosott csirkezúzát, sózzuk, borsozzuk. Lefödjük, s amennyire lehet a saját levében hagyjuk pörköltnek elkészülni. Ha megfőtt kihűtjük, a húst apró kockákra vágjuk. A káposztát a levétől kicsavarjuk, kevés olajat hevítünk egy lábosban, beletesszük a káposztát, lefödjük, gyenge tűzön pároljuk. Időközönként belekeverünk, hogy ne süljön le. Mikor a káposzta elkészült, összekeverjük a pörkölttel s megtöltjük a cannellonikat. Ezeket egy tűzálló tálba egymás mellé tesszük. Mikor a tál megtelt, rákanalazzuk a tejfölet, a tetejét megszórjuk reszelt sajttal. Forró sütőbe toljuk (170 ºC), 35-45 percig sütjük, míg szép pirosra sül a sajt a tetején.

Dühöngő

Nem. Nem az a fajta, ami materializálódik egy bizonyos helyben, ahova a dühünk levezetésére mehetünk. Inkább olyan dohogó, panaszkodó bejegyzés.

Történt ugyanis, hogy belevágtam az Aleda féle gulyáskrém elkészítésébe. Edót megnyugtatandó, ezt sem apróztam el. Éccaka 2-kor zártam el a főzőlapon a fazék alatt a lángot, hogy ma reggel kihűlve apránként turmixolom, ismét felforralom, s üvegekbe teszem. Ahammm..... Csakhogy a gázszolgáltató tegnapelőtt hagyott egy papírt, hogy ma nem lesz gáz, valami munkálatok miatt (legutóbb ugye főzött fagyit ígértem a gyerkőknek, akkor a mikro segített ki). Most itt állok vagy 8-10 (?) liter gulyáskrémmel, s eléggé nem nyomdaképes gondolataim vannak. Főleg ugye, mert déli 2 óra után elmegyünk, nem leszünk itthon egész 7végén, Oldalborda barátságos offroad versenyt/találkozót szervez, a titkárság meg (hurrá ;) ) rám marad. Várom Elsőszülöttet., hogy hazaérjen a suliból, bevágjuk magunkat az autóba, s indulunk a nagykorú pasink után.

Csak addig meg kell oldjam a gulyáskrém sorsát.

Váááááááá.......

Hacsak nem a kukában végzi (nem kéne, nem kis munkám van benne), akkor majd jön a jövő hét elején a folytatásról szóló írás. Addig mindenkinek bosszúságtól mentes szép napokat!

Zsákbamacska péksüti....avagy a fagyasztóban levő zakuszka első felhasználása

Na, jó hosszúra sikerült. Az az igazság, hogy mikor a zakuszkás projekt folyt, említettem a fagyasztóba került egy bizonyos mennyiség, s majd beszámolok arról miként hasznosítottam. Egyszer már majdnem nekiugrottam, csak mint mindig, mikor valamit jó előre eltervezek, közbeugtott valami. Projekt meg halasztódott. Egész tegnapig, mikor tanulás helyett inkább konyhai tevékenységekbe ástam a fejem, gondolván a sulival majd csak lesz valahogy (és lett, elmaradt a felmérő).

Aztán ma elkészült ez a finomság reggelire. Jó, késői reggelire, Elsőszülött már suliban volt (többiek őszi szüneten, nincsenek itthon).

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 2,8 dl víz
• 2,5 dkg élszető
• 1 tojás
• 1,5 tk só
• 5 dkg cukor
• 5 dkg vaj/margarin
• zakuszka a tölteléknek
• 1 tojás a tetejére kenéshez

Tegnap este bedobáltam mindent a kenyérsütő üstjébe (még a margarint is, nem olvasztgattam-dagasztás közben adagoltam). Ma reggel a megkelt tészta fogadott. Kivettem az üstből, kicsit összekaptam a kupac tésztát, majd 10 részre osztottam. A kis gombócokat még hagytam 20 percet pihenni. Utána kerekre nyúktottam (aránylag vékonyra, sok, finom zakuszkás tölteléket együnk nesok tésztát), 3 jól megpakolt tk zakuszkát halmoztam a körökre, majd félbehajtottam,tészta széleket jól lenyomkodtam. Szilikonlappal bélelt sütőbe tettem (ez is a múlt heti akció része), igaz csak 8 db fért rá. Hagytam 20 percet, lekentem egy felvert tojással, majd 185 fokos sütőbe toltam, ahol 25-30 perc alatt szépen megsültek.

Oldalborda nem tudta mi sül, s mert a kutyuknak hulladék zöldség is főtt, ez a péksüti a sütőben, így vegyes illatok terjengtek. Tippje húsleves volt. Annál jobban meglepődött mikor megkapta a porcióját.

Elsőszülött pedig kíváncsiskodott mi van benne, s azt találtam mondani meglepetés. Kérdezte: 

- szeretem?

- kiderül!

- sütőtök?

- miért, így megennéd?

- NEEEEEEM!

Na, kettévágtam egyet (kellett fotózni is), megszaglászta s akkor megnyugodott. Tehát nála abszolválva a téma. Következő sütésnél jöhet az aprónép. Tuti ők is pozitívan bírálják majd el.

Pillecukor avagy marshmallow

Hát igen, ez sem mostanság készült. Nem mondom, hogy remeket alkottam, hogy teljes mértékben az sikerült amit elképzeltem, de abszolváltam. Igaz, második nekifutásra. Mai napig nem tudom az első miért nem sikerült.

Receptet láttam WiseLady-nél majd Tücsök Bogárnál. Majd elkészítette a húgom is. Tehát nem lehetett nagy durranás, s szinte mégis. De másodjára sikerült. Igaz, nem aratott elsöprő sikert. Hiába no, csokievő társaság nem tette favoritnak.

Tudom, van felhasználási területe is, használható fagyiba, fondanthoz. Fagyihoz.....asszem maradok inkább a főzöttnél, mert fagyihoz nekem nem szimpatikus (vagy csak nem kóstoltam még egy finom, pillecukorral készült fagyit?). Fondantnál pedig tavaly csúfosul elbukott. Olyannyira, hogy szinte elment a kedvem az egész fondanttól. De mert utána a porcukros többször is bevált, azt megtartom.

Hozzávalók:

• 15 dkg cukor
• 50 ml víz
• 1 ek méz
• 8 g zselatin + 3 ek víz
• vaníliakivonat

A kockák "púderezéséhez" 1 ek étkezési keményítő + 1 ek porcukor

A zselatint a 3 evőkanál vízzel együtt a mixer táljába tesszük. A cukrot a vízzel, a mézzel, és a vaníliakivonattal kis lángon felforraljuk, majd még pár percig kevergetjük. A forró szirupot vékony sugárban a zselatinhoz öntjük, miközben a habverő a legalacsonyabb fokozaton megy. Amikor az összes szirup benne van tovább keverjük, aztán a maximumra állítjuk a habverőt és így habosítjuk még 4-5 percig. Ezalatt a térfogata megnő, kivilágosodik, habossá és nyúlóssá válik. Ha szerencsénk van. Ha nem, akkor az az eset mint nekem először: nem habosodik, de az egész massza a habverő karjaira felmászik, s nem enged semmit kezdeni magával. Szilikonlapát segítségével 16 x 16 centis  fóliával bélelt edénybe tesszük. Jó ha a fóliát előtte vékonyan beolajozzuk. 2-3 órára hűtőszekrénybe tesszük, majd a fóliát eltávolítva róla ollóval tetszőleges méretű kockákra vágjuk. Végül   a keményítővel elkevert porcukorba forgatjuk.

Ami meg szinte kimaradt: természetesen nem voltam rest kipróbálni (ha már egyszer sikerült az sk pillecukor) grillezni. Részemről ez ismét azon értékelés alá került, hogy "szegény amerikaiak. ha ők ettől annyira beindulnak..." Persze ki lehet bírni, aki szereti ezt a fajta édességet annak mehet többször is. Engem csak az ottani nagy "kultusz" zavar. Bár ízlések és pofonok.