Sókéregben sült báránylapocka

Nem tudom ki hogy van a sóval sütéssel. Pár éve addig ügyködtem, míg Oldalborda rábólintott, hogy ugyan süssünk már meg egy csirkét sóba bújtatva. Finom volt, csak a legnagyobb bánatunkra a csirke bőre kuka volt, annyira beitta a sót.

Tavalyelőtt egy disznóvágásos könyv projektjét pártoltam fel. Nem nagyon szívesen emlékszem vissza arra a napra, valami tizen számú kaja készült aznap, a végén nekem több végem volt mint egy sima botnak. Akkor készült egy sótésztában sült tarja. Hát az.....na AZ! Igen, valami Istenkirályság volt. Aztán milyen is az, hogy az embert folyton az új, ismét csak új és megint csak új dolgok kipróbálása hajtja?! Aztán előkerülnek az emlékek, felelevenednek a régi ízek, s eldöntjük, hogy újrázunk. Na persze nem lemásoljuk önmagunkat, hisz az kissé snassz volna. Így lett ezzel a sótésztával is. Most sertéstarja helyett báránylapocka lett vele burkolva. 

Sőt, most azt is elmondhatom, hogy csontos húst is nyugodtan beletehetünk, max a szeletelésnél leszünk csöppet bajban, de legalább nem a nyers húsból a csont eltávolítással vesződünk hosszú perceken át.

Hozzávalók a sótésztához:

• 75 dkg liszt;
• 50 dkg durva szemű só (visszajelzést kaptam már arról is, hogy ha ló nincs, a szamár is megteszi alapon a finom sóval is müködik a dolog);
• 4,5 dl langyos (netán meleg, de nem forró) víz;
• 2 tojásfehérje;
• maroknyi aprított zöldfűszer (szükség törvényt bont alapon a szárított is megteszi, jelen esetben morzsolt oregánót és liofilizált korianderzöldet használtam)

A sótészta lekenéséhez:

• 2 tojássárga
• 2 evőkanál tej

A tészta hozzávalóit simán összegyúrjuk, majd pár órát pihentetjük. Nyáron hűtőszekrényben, télen bőven megfelel a konyhapulton is, ha nem egy agyonfűtött konyhánk van. Ezután a tésztát enyhén lisztezett munkafelületen 5-6 mm vastag lappá nyújtjuk. Ráhelyezzük a húst (jelen esetben egy báránylapocka, de amint említettem, volt már bő 2 kg-os tarja is). Ha csontos húst burkolunk, akkor csak tegyünk a húsra némi friss zöldfűszert (petrezselyem, rozmaring, metélőhagyma, olasz szalmagyopár, bár i ami épp adott és talál az adott húshoz), ha pedig színhúsunk van, ejtsünk rajta hosszában egy zsebet és abba tegyük a zöldfűszert. Ezután a sótésztát hajtsuk a húsra, zárjuk le. Helyezzük egy tűzálló tálba, s kenjük le a tejjel elkevert tojássárgával.

200 fokra előmelegített sütőbe tolva 1-1,5 órán át süssük.
Ha van maghőmérőnk, tökéletes szolgálatot tehet. 1 óra sütés után nyomjuk a hús közepébe. Ha 68-70 °C között mutat, akkor el is zárhatjuk a sütőt.

Körítésnek ezúttal fokhagymás párolt répát meg párolt brokkolit kínáltam. Mert van a családban aki haragban áll a répával.