Gesztenyés pite

Azt hiszem megdöntöm az egyazon témában egymás után feltöltött receptjeim számát. Igen, egy újabb gesztenyés. Mert hát szeretem, szeretjük ezeket a kis barna bigyókat, még ha sok is velük a macera.

Hozzávalók: 

• 15 dkg konyhakész gesztenye, 
• 1 kisebb zellergumó, 
• 30 dkg apróbb hagyma, 
• 2 körte, 
• 5 dkg vaj, 
• 1 evőkanál méz, 
• 3 evőkanál juharszirup, 
• 1 kis csomag (40 dkg) leveles tészta.

A zellert meghámozzuk, 2-3 mm vastagon felszeleteljük, esetleg keresztbe is elváhjuk. A vajon megpirítjuk a zellerdarabokat, majd rádobjuk a rusztikusra darabolt hagymát és együtt tovább pároljuk. Amikor a hagyma is puhulni kezd, hozzáadjuk a mézet és a juharszirupot, majd rádobjuk a nagyobb kockára vágott, meghámozott körtedarabokat. Kavargatjuk míg újból felfő, majd levesszük a tűzről és kihűtjük.

Egy tűzálló tálba beletesszük a kihűlt keveréket, rászórjuk a konyhakész gesztenyét. A tálat betakarjuk a leveles tésztával. 190 fokos sütőbe téve 30 perc alatt szép pirosra sütjük. Kínáló tálra átborítva tálaljuk. Melegen, hidegen egyaránt ízletes.

Gesztenyés habcsóktorta

Hozzávalók 20 cm átmérőjű tortához: 

• 6 tojásfehérje, 
• 42 dkg aprószemű kristálycukor, 
• 1 evőkanál ecet, 
• 1,5 kg gesztenye, 
• 4 dl kókusztej, 
• 10 dkg vaj, 
• 10 dkg cukor, 
• 1,5 tasak zselatin (15 g).

A tojásfehérjét egy tálban verni kezdjük. Amikor közepesen kemény, hozzáadjuk a kristálycukrot, majd gőz fölött addig verjük míg langyos lesz a masszánk. Ekkor kezd olvadni a cukor. Gőzről levéve addig verjük, míg visszahűl szobahőre. Ekkor hozzáadjuk az ecetet és további 1 percig verjük. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre 20 cm átmérőjű kört rajzolunk, papírt megfordítjuk, hogy ne az írószeres része legyen felül. Ezt megismételjük három sütőpapíron, majd a cukros tojáshabot egyenlően elosztjuk a körökön belül. 90 fokos sütőben, légkeverésen, sütőajtót résnyire nyitva hagyva megszárítjuk a habcsókalapokat. Közben a gesztenyét megpucoljuk, majd megfőzzük. Krumplinyomóval áttörjük, majd a vajjal és cukorral habosra kavarjuk. A zselatint a kókusztejbe beáztatjuk, majd a csomagoláson levő utasítás szerint felolvasztjuk. Hozzáadjuk a gesztenyés masszához, kissé behűtjük, majd ezt rétegezzük a habcsóklapok közé. A maradék gesztenyekrémet a felső habcsóklapra simítjuk, egész, főtt gesztenyeszemekkel dekoráljuk.

Gesztenyekrémleves

Vagyis, hogy.....a gesztenye van túlsúlyban. Hisz ilyenkor október közepe után igencsak szeretem a gesztenyés fogásokat. Kertünkben van gesztenyefa, kis szerencsével (na jó, olykor többel) be is érik, fel is szedjük.Aztán főzöm, sütöm, variálom.
Tavaly valahol olvastam egy trükköt a hogyan pucoljunk hatékonyan gesztenyét témakörben. És....igencsak bejött nálunk. Persze itt a hatékonyság alatt ne arra gondoljatok, hogy valami varázsige, ráolvasás, wudu és társai közremüködésével egyik pillanaton van egy kiló gesztenyénk, másik pillanatban pedig máris megpucolt állapotban néz velünk farkasszemet. Mert azért ennyire nem. De ha arra gondolok, hogy megfőzve örökkévalóság megpucolni a gesztenyét, legalábbis ha fel akarom magam hergelni, tuti sikerül 10 szem főtt gesztenyével felugrassam a vérnyomásom. S akkor azt még nem is említettem, hogy ember legyen a talpán aki a főtt gesztenyét épen meg tudja pucolni. Előbb esik mikronjaira (az atom szerintem elbujdosott rég) mintse esélyem legyen egy szem gesztenyét épen megpucolni főzés után.
Nos, ehhez képset tényleg mérföldkő a tavalyi felfedezés.
Természetesen akinek nincs otthon mikrója, vagy esküdt ellensége ennek az elektromos konyhai cuccnak, az most szépen roskadjon magába, mert nem neki fog szólni a gesztenyepucolás.
Szóval vegyük a tüskés burkaiból kivadászott gesztenyeszemeket. Egy éles késsel a küldő héját távolítsuk el. Eddig semmi trükk, megy ez még az 5-6 éves fiúgyermekeknek is. Ha ez megvan, akkor kb 8-10 szem félig pucolt gesztenyét egy kis porcelántálkába teszünk, majd 2-2,5 percig maximumon (nálam 850W) mikrózzuk. Ezután konyhai textilkendőre borítjuk és gyorsan belecsavarjuk. A tálkába újabb pár szem gesztenye és indul újra a mókuskerék. De a második kör alatt már mi sem tétlenkedünk, hanem egyesével kivadásszuk a kendőből a gesztenyéket és pikk-pakk lehúzzuk a belső, egykor pelyhes vékony héjat róla. Így egy félkész állapotú gesztenyét kapunk, mely már javában veszített a nedvességtartalmából, de hát ez a mikrózás hátránya (após tavaly kísérleti jelleggel kipróbáltatta azt is, hogy vízzel kissé megspriccoljuk a gesztenyéket, egy kis tányérkával lefedjük a tálkát....hát engem nem nyert meg a plussz macera utáni eredmény).

Nos, ha a gesztenyéinket emígyen megtakarítottuk, akkor lássunk neki a főzésnek.

Hozzávalók 4 személyre:

• 35 dkg konyhakész gesztenye
• 20 dkg pasztinák
• 2+1 körte
• 15 dkg gorgonzola
• 5+3 dkg vaj
• dióolaj a tálaláshoz
• só

A pasztinákot és 2 körtét meghámozunk, felkockázzuk. Az 5 dkg vaj egy részével kikenünk egy tűzálló tálat, a maradékot megolvasztjuk. A felkockázott pasztinákot és körtét a kivajazott tálba tesszük, rálocsoljuk a megolvasztott vajat és forró sütőbe toljuk. Amikor a pasztinák puhulni/barnulni kezd, kivesszük a sütőből és egy fazékba tesszük. Szintén a fazékba tesszük a gesztenyét és felöntjük vízzel. Néhány perc alatt összefőzzük, majd botmixerrel pürésítjük.Ízlés szerint megsózzuk. A maradék vajat serpenyőben felforrósítjuk és az utolsó körtét kockára vágva megfuttatjuk rajta.
Tálaláskor a krémlevesünk tetejét megszórjuk a párolt körtével, pár szem gesztenyével, rámorzsoljuk a kéksajtot és kevés dióolajat locsolunk rá. 

Gesztenyés csupacsoki torta

Volt némi dugi tisztított, nyers gesztenyém a fagyasztóban még a tavalyi termésből. Mondom most szépen felhasználom. Sütőben megsütöttem, hogy majd késes aprítóval összezúzom, aztán kitalálom hogy s mint. Hát......három darab kiskorú lelkén szárad az a projekt. Ugyanis gesztenye megsült, tepsistől kitettem a konyhapultra, s bár tudták mi a tervem vele, térültem-fordultam és a gesztenyék szublimáltak. De én márpedig gesztenyés tortát akartam enni, sajátot. Így hát.....míg beérik az idei termés (remélem beérik.....vagyis BEÉRIK és kész!!!!!), elmentem a boltba s vettem egy csomag gesztenyepürét. De legközelebb kulcsra zárom a konyhát :p

Hozzávalók 

a tésztaalaphoz: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 10 dkg vaj, 
• 15 dkg gesztenyepüre, 
• 40 ml tej, 
• 2 tojás, 
• 5 dkg cukor; 

a csokoládékrémhez: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 60 ml tejszín, 
• 2 tojássárga, 
• 4 dkg cukor, 
• 10 g zselatin, 
• 20 ml víz, 
• 1,6 dl tejszín; 

a csokoládéréteghez: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 3 dkg vaj, 
• 30 ml tejszín; 

a morzsához: 

• 8 dkg cukor, 
• 10 dkg kesudió.

A tésztalaphoz a csokoládét a vajjal lassú tűzön egyneműsítjük. A gesztenyepürét a tejjel elkavarjuk. A tojássárgát a cukorral habosra kavarjuk. A vajas csokoládéba belekavarjuk a cukros tojássárgát valamint a gesztenyés masszát. A tojásfehérjéket habbá verjük és beleforgatjuk a csokoládés masszába. Egy tortagyűrűt 18 cm átmérőre állítva kibélelünk sütőpapírral, hogy az oldalára is felérjen a papír, beleöntjük a masszát, majd 170 fokon 25 percig sütjük. 

A csokoládékrémhez a zselatint beáztatjuk a vízbe, majd gőzfürdő fölött felolvasztjuk. A tojássárgát a cukorral egy lábosba tesszük, lassú lángon habverővel folyamatos kavargatás mellett addig melegítjük, míg a cukor elolvad. Vigyázzunk, az elegyet ne hevítsük túl, inkább időközönként húzzuk félre a lábost, ellenkező esetben a tojássárga kicsapódhat. A csokoládét apróra tördelve beletesszük a 60 ml tejszínbe és mikróban felolvasztjuk, majd ebbe a csokoládés elegybe belekavarjuk a cukros tojást. Ezután a felolvasztott zselatint adjuk hozzá. Végül a lágy habbá vert maradék tejszínt, s ezt ráöntjük az időközben kisült és kihűlt tésztaalapra. Hűtőszekrénybe téve 2 órán át dermesztjük. 

A csokiréteghez az alapanyagokat mikróban felmelegítjük míg egyneművé tudjuk kavarni és a csokiréteg tetejére öntjük, és újból a hűtőszekrénybe tesszük, minimum 30 percre. 

A cukrot egy serpenyőbe tesszük és kavargatás nélkül megkaramellizáljuk. Ebbe a karamellbe beleforgatjuk a kesudiót. A karamelles kesut sütőpapírra borítjuk, amennyire lehetséges vékony rétegben. Így hagyjuk kihűlni, majd mozsárban vagy késes aprítóban daraboljuk. Ezzel a morzsával szórjuk meg a torta tetejét.

Gesztenyés libamáj

Még egy gesztenyés tipp. Bár ez tavalyi, szívesen újrázunk.

Hozzávalók: 

• 1 libamáj, 
• 20 db főtt gesztenye, 
• 5 dkg vaj, 
• teáskanálnyi frissen vágott petrezselyemzöld, só.

A libamájat megsütjük, apróra vágjuk. A gesztenyét meghámozzuk és áttörjük. A májat, a gesztenyét a vajjal és petrezselyemzölddel összekavarjuk, megsózzuk. Pirított bagettszeleteken kínáljuk.

Gesztenyés muffinok

Őrízgettem már egy ideje, vagyis tavalyról némi házi kisérlet gesztenyelisztet. Aztán.....beérte az idei gesztenyeszezon. Na mondom, akkor most lesz a gesztenyét gesztenyével történés. Szóval így adódott eme muffin életre hívása.

Hozzávalók: 

• 3 tojás, 
• 12 dkg vaj, 
• 10 dkg cukor, 
• 8 dkg gesztenyeliszt, 
• 7 dkg hajdinaliszt, 
• 10 dkg maradék sült, áttört gesztenye, 
• 1 dkg foszfátmentes sütőpor, 
• 1 evőkanál citromlé.

A tojást a cukorral habosra kavarjuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, a liszteket és az áttört gesztenyét. Végül beleszórjuk a sütőport és rácsöpögtetjük a citromlevet. Egyneműsítjük. Szilikonos formákba kanalazzuk, 180 fokos sütőben tűpróbáig sütjük.

Gondoltam jól mutat majd a fotón némi tejszínhab sapka. Be is borítottam 2 dl tejszínt a robotgép üstjébe, pici porcukrot szórtam rá, majd végheztem teendőim. Egyszer megnéztem, mondom még pici kell, hogy ne a folyósság határait súrolja alaposan. Igenám, de közben hazajött az egyik csajszim...mire újból a hab fele néztem, hát már volt némi édes vajam. Semmi pánik alapon, két nagyobb kocka étcsokit megolvasztottam, bele a kinyert vajba, azt rá a muffinokra, bele 1-1 szem párolt gesztenyét.
Tehát azt is mondhatnám, hogy így akartam Végülis, igen, a körülmények így akarták.

Gesztenyés rizottó libamellel

Idén csöppet tartottunk attól, hogy majd az időjárás miatt nem érik be a gesztenye. Hát de, beérett. Ellenben a vaddisznók is rácuppantak, lévén semmiféle makk nem termett az idén. Egy szép napsütéses délután elindultunk, hogy akkor most begyűjtjük a gesztenyét. Első fánál pofára zuhanás. Kizárólag a tüskék burkok, üresen. Elvétve találtunk 10-20 deka gesztenyét. Kevés, nagyon kevés. Végül további 3 fánál tett látogatásunk után került egy elfogadható mennyiség. Így aztán most abból gazdálkodom.

Hozzávalók:

• 25 dkg rizs
• 50 dkg gesztenye
• 5 babérlevél
• 4 szegfűszeg
• 1 szegfűbors
• 2 borókabogyó
• 1/2 dl fehérbor
• 1,5 dl tej
• 7 dl szárnyas alaplé
• 1 hagyma
• 3 evőkanál libazsír
• só

A gesztenyét bevágjuk és a fűszerekkel együtt főni tesszük. 20-25 perc múlva a tüzet lezárjuk, a gesztenyéket a főzővízből folyamatosan kivéve meghámozzuk. A hagymát felaprítjuk, a felforrósított libazsíron üvegesre fonnyasztjuk, hozzáadjuk a rizset, kicsit megpirítjuk, majd felüntjük a borral. Ez gyorsan elpárolog, ekkor felöntjük a tejjel. Amikor a tejet is magába szívta, merőkanalanként hozzáadjuk a felforrósított alaplevet, vigyázva, hogy az előző adagot a rizs mindig szívja fel. A megfőtt rizshez hozzáadjuk a megtisztított gesztenyét, szükség esetén még megsózzuk és összeforraljuk.

A tökéletesen sült libamellhez jól meghízott állat mellehúsát használjuk. 

Sajnos nem minden az állattartó gazdától függ, a liba fajtája is magában hordozhatja a sikerességet. Tavaly fehér tollú lúdaink voltak, idén a szürkébbik fajta. Hatalmas a különbség. Oldalborda szerint húzzam le a mellről a bőrt, olvasszam ki a hájat, s a húst csak magában készítsem meg. Tiszta szerencse, hogy olykor a belső hang ellenkezést vált ki belőlem az ilyen-olyan felszólításokra. Tehát vágás után a mell kb. 1 órát ücsörgött a hűtőszekrényben, mert akkor még úgy volt, hogy aznap nem használom fel. Aztán kivettem a hűvösről, a bőrt bevagdostam, előkaptam a nagy wok serpenyőt, jól kihevítettem, a melleket a bőrös felével lefele a serpenyőbe tettem, és itt a tüzet picit mérsékeltem. 7 percet sültek a bőrös felükkel lefele, majd megfordítottam, a másik oldalon pedig 5 percet sültek. Ezután egy fedeles, tűzálló tálba tettem, megsóztam, 110 fokon kb. 25-30 percet pihentek a sütőben. Ha lett volna itthon alufóliám, akkor abba csavarom, de tökéletes lett a lefedett tűzálló tálban is. 

Gesztenyekrémes ishler - gluténmentesen

Újabb gluténmentes édesség. Amire természetesen az egész család rájár. Szerencse, hogy szóltam, tudom hány darab készült, így nem lehet engem átverni.

Hogy miért is lett gesztenyekrémmel töltve? Kicsilány már napok óta lefekvés előtt 10-20 perccel áll elő, hogy gesztenyét szeretne enni. Hát naná mindig elmarad.

Tegnap tapostam ki a tüskés burokból egy adagot, aztán mikor a gyerekek becsukták maguk után a szobájuk ajtaját, leoltották a villanyt, akkor nekiálltam megfőzni, megpucolni. Hát eléggé unalmas szórakozás. 50 dkg gesztenyéből végül 33 dkg lett. Jó helyen végezte :)

Hozzávalók a tésztához: 

• 25 dkg rizsliszt, 
• 12 dkg teljeskiőrlésű hajdinaliszt, 
• 3 dkg utifűmag liszt, 
• 10 dkg cukor, 
• 12 dkg zsíros tejföl, 
• 13 dkg zsír, 
• 1 tojás, 
• 1/2 mokkáskanál szódabikarbóna; 

a krémhez:

• 25 dkg mascarpone, 
• 30 dkg natur gesztenyemassza,
• 12 dkg cukor, 
• 2 evőkanál rum, 

a mázhoz:

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 1 dkg kakaóvaj

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, fóliával lezárt tálban 6 órát hűtőszekrényben pihentetjük. Ezután fólia között 5 mm vastagra kinyújtjuk, 5 cm átmérőjű korongokat szaggatunk, melyet sütőpapírral bélelt tepsiben 170 fokon 18 perc alatt megsütünk. Amikor kezd rózsaszínű lenni, kivesszük a sütőből. Vigyázzunk, míg nem hűlt ki, erősen morzsolódik, így csak akkor vegyük ki a tepsiből, ha már kihűltek.

A krémhez a hozzávalókat alaposan elkavarjuk, majd párosával összeragasztjuk vele a korongokat. A csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, beletesszük a kakaóvajat, elkavarjuk, majd a megtöltött korongok egyik oldalát megmártjuk az olvasztott csokoládéban. Rácsra tesszük míg megszilárdul.

Ebből az adagból hozzávetőleg 25-27 db sütemény készül.

A bíztonság kedvéért ellenőrizzük a csomagoláson, hogy a csokoládé ne legyen szennyezve glutén által.

Gyümölcsökkel töltött kacsa

Egy ideje már megkezdtük a létszámcsökkentést a baromfiudvarban. Azaz vágjuk már a kacsákat. Kipróbáltuk a tömést is, majd megállapítottuk: nem nekünk való, túl sok idő elmegy a napból a töméssel. Szóval amennyit  maguktól híznak, azzal vannak.

Közben a kiskacsák is szépen növögetnek, Oldalborda gondolt egyet, s kitette őket is a szabadba. Amilyen kis buták, hát begyalogoltak a mangalicákhoz is szétnézni. Szerencséjükre a hatalmas dagonyából egyszer kellett kisegíteni egyiküket, máskor boldogultak maguk. Aztán egy szép nap Oldalborda érkezik, hogy ugyan számoljam már meg hányan vannak, mert szerinte hiányzik. Aha....ha azt olyan könnyű lenne. Számolt már valaki mozgó hangyabolyt? Kb. olyan sikerrel jártam én is. Azaz képtelen voltam a kiskacsa számlálást megfelelően elvégezni. Hát lemondtam erről. Közben a vizes edényeket töltöttem tiszta vízzel, mikor egy kiskacsa menekülőre fogta az egyik mangalica elől. Az meg csattogtatta a fogsorát a kis szárnyas farktollaitól pár centire. Hát fele sem volt tréfa, a vizes csövet a röfi fele irányítottam, így a kacsa előnyhöz jutott. Amint a vizet már nem felé irányítottam, ismét célba vette a kiskacsát. Gyorsan beugrottam a dagonyába (éljen a gumicsizma), a kis szárnyast kimenekítettem. Persze ilyenkor kell Oldalborda elérhetetlen legyen. Végül sikerült a baromfiudvar felső felébe zárni az összes kiskacsát, a tyúkok pulykák egy részével. Sajnos este mikor Oldalborda is hazaért, fájdalommal állapítottuk meg, hogy sötétedéskor a pulykák is agyontapostak pár kiskacsát. Így igencsak megcsappant az állomány. A mangalicák pedig fogyasztottak előzőleg belőlük, hisz ha tetem sem volt, de az élők közt sem, akkor más magyarázat nincs a kis szárnyasok eltűnésére. Azóta ismét kijárási tilalom van a kis tollasok számára. Hisz nem mangalica tápnak neveltük őket. Mondjuk inkább megtölteni. Így ni: 

 Hozzávalók:

• 1 konyhakész kacsa
• 35 dkg héjától megtisztított gesztenye
• 3 birsalma
• 1 narancs
• 8-10 darab aszalt sárgabarack
• kacsafűszer

A kacsát kívül-belül bedörzsöljük a fűszerkeverékkel,

majd a hasüregébe tegyünk apró kockákra vágott birsalmát, gesztenyét, aszalt sárgabarackot. Az üreg nyílásához birsalmacikkeket téve nem is kell azt levarrnunk. 

A nyaki bőr alatt szintén töltsük meg a gyümölcsökkel. A megtöltött kacsát tegyük sütőzacskóba, helyezzük mellé a megmaradt gyümölcsöket. A narancs héját távolítsuk el, majd szedjük cikkekre, melyeket szintén a sütőzacskóba, a kacsa köré helyezzünk, a narancslé bíztosítja a gőzös levegőt a zacskóban. A zacskó száját közzük be, a zacskót tűvel szúrkáljuk meg, 
 

majd 170-180 fokon 2 óra alatt süssük szép pirosra. A sütés utolsó perceiben a sütőzacskót vágjuk fel, hogy a fölösleges gőz távozhasson, a kacsa pedig hamarabb piruljon.

Ha nincs kacsafűszerünk, mi magunk is elkészíthetjük. A következőket kell összekevernünk, az arányokat saját ízlésünknek megfelelően alakítsuk: só, paprika, hagyma, curry, zöldpetrezselyem, bors, zsálya, kakukkfű, oregano, rozmaring, szerecsendió.

Gesztenyés piskótatekercs

Most szép beismeréssel kell kezdenem ezt a bejegyzést. Szóval én még soha, de soha nem mertem nekifogni a piskótatekercsnek. Piskótát símán, kirázom a kisujjamból. Csak régen, mikor nem igazán volt kapható sütőpapír, akkor megállapítottam, hogy mit vacakolni konyharuhával a tekergetésnél, annyit nem ér az egész. Aztán itt a témát zároltam is. Meg sem fordult bennem azóta, hogy konyharuha félre, helyette jöhet a sütőpapír. Hisz ha le volt írva....

No, de tegnapelőtt elővettem a fagyasztóból egy dobozka valamit. Valahogy kiabált a kiolvasztásért. Igaz, akkor gőzöm sem volt mi van benne, azt hittem befagyasztott kenőmájas. Aztán láttam, hogy bizony gesztenyepüre, ami jó ideje a hűvösön várja a jobb sorsát. Nem tudom mikor készítettem, de a kertben termett, az bíztos (na jó, nem készen püre formában...pedig úgy volna az igazi).

Oldalborda pedig nógatott, hogy nehogy megsavanyodjon a cucc. Hát jó. Valahogy úgy voltam a dologgal, hogy ha baj van vele, akkor kerülni kell. Szóval (hú, hol is, kinél is volt a napokban a népmese a legyen is meg nem is, hozzon is meg nem is.....témával) valamit alkotnom kellett, de energiabedobásra nem voltam kapható. Nézelődtem itt-ott-amott, hogy mi is legyen a kb. 70 dkg gesztenyepürám sorsa, de sehol nem találtam egérutat a kelepcémből. Míg kalandozásaim során eljutottam Chef Viki-hez. Oké, tudom, a link az sós piskótáról szól, de itt csapott meg az a bizonyos szikra. És végezte a gesztenyém gyönyörűen feltekerve.

Hozzávalók

a piskótához:

• 5 tojás
• 5 ek cukor
• 5 ek liszt

a krémhez: 70 dkg gesztenyepüre (nálam ez édesítve, készen vajjal kikavarva volt)
 étcsoki a díszítéshez

A tojásokat beleütjük a habverő táljába, hozzáadjuk a cukrot, s jó habosra kikavarjuk (ha állványos a mixerünk, nyugiban végezhetünk az alatt a bő 5 perc alatt bármit, az elektronika meg hadd gurizzon). Utána a lisztet kanalanként hozzáadjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe szétkenjük, s 200 fokos sütőben 9-10 perc alatt megsütjük (nekem össze-vissza púpos-hólyagosodott a piskóta, ami azonnal szépen lenyugodott mihelyst kivettem a sütőből). Miután kivesszük, 2-3 perc múlva (hogy már ne égesse le az ujjlenyomatot a mancsunkról) sütőpapírostól feltekerjük, s úgy hagyjuk kihűlni.

Miután kihűlt, lecsavarjuk, a belső felére kenjük a gesztenyemasszát, s újból felcsavarjuk, de most már csavaráz közben a sütőpapírt eltávolítjuk.

Rövid időre (nálam mondjuk ez épp éjféltől reggelig történt) hűtőbe tesszük, hogy a rolád formára álljon. Az étcsokit megolvasztjuk, s tetszés szerint díszítjük vele a tekercsünket. Ha úgy tetszik, el is hagyhatjuk, vagy akár teljes csokiburkot is vonhatunk rá (na, a szeletelést majd megnézném).

Gesztenyetorta székelyruhás fondant alatt

Amint ígéretet tettem, ím a tegnapi torta leírása is. Az adag hatalmas, nálunk a haveri kör családostól köszöntgetős. Szóval nem 5-8 gyerek jön az ünnepeltet köszönteni, hanem ugye a szülők is. Köztük pedig akad édes szájú apuka is, aki duplázni is szokott. (na most szépen megsúgom, apuka a túrókrémes-gyümölcsösből kér olykor 2 ráadást is, most anyuka dícsérte ezt a tortát).

Az alap amin a székelyruhás csajszi csücsül, az egy, anno a Quellétől rendelt, 24x37 cm-es levehető oldallal rendelkező formában készült. Ehhez 2 lapot sütöttem, hogy ne kelljen elvágni a lapokat. A szoknya alapja egy kuglóf formában sült. Mindegyik tészta alapja 4 tojás, így ezt írom le, tehát ezt ismételtem háromszor.

Hozzávalók a piskótához:

• 4 tojás
• 16 dkg cukor
• 20 dkg liszt
• 8 ek hideg víz

A tojások sárgáját a cukorral habosra kavarom (na jó, nem én, hanem a konyhai személyzet, egy tálas mixer képében). Közben kanalanként hozzáadok 4 ek vizet.

A tojások fehérjét habbá verem, szintén kanalankénti 4 kanál víz hozzáadásával. Most először használtam a konyhai robotom habverő céllal. Az itteni képen a jobb alsó sarokban látható célszerszámot alkalmaztam. Egyszerűen nem volt semmi késztetésem elmosni a mixert miután a cukros cumót habosra verte. De ez így totál bejött, egyszerre verődött habbá a fehérje, s keveredett a sárgája a cukorral. Több a mosogatnivaló, de ha azt is az áramfogyasztó szakgépre bízzuk, akkor valamelyest kiszolgálva érezheti magát a ház asszonya. Hogy én ezt miért nem évekkel ezelőtt próbáltam ki....

Nos, mikor a gépek végeztek, akkor egy keverőlapát segítségét igénybe véve a lisztet meg a tojások felvert habját a cukros sárgájához keverem. Sütőpapírral bélelt tepsibe töltöm, alsó-felső fűtésen kb 170-180 fokon 20/25 perc alatt megsütöm (nálunk az áramerősség igencsak ingadozó, szóval ezért az intervallumok). A kuglóf formát alaposan kiolajoztam, kiliszteztem, így került a massza bele, majd formástól a sütőbe. Nem kicsit paráztam, hogy mennyire sikerül megőríznie az épségét a formából való eltávolítás folyamatán, de jelentem 99%-ban tökéletesen összejött.

A lapok délben sültek, késő este raktam össze. Nekem akkor esik igazán jól egy torta, ha a lapjai nem tocsogó vajas krémmel vannak összerkva, s főleg ha a lapok alaposan meg vannak locsolva. Jelen esetben fehér teát kanalaztam rá, teába pedig rumaroma volt téve (valódi rumot a gyerekek miatt nem teszek bele, de ez csak fél igazság. a másik fele, hogy folyton felejtek el sütizés céllal rumot venni).

Mint említettem, a lapok közé gesztenyepürét kanalaztam. Előrebocsájtom, hogy 4 csomag gesztenyepürét használtam fel, ugyanis az ára a 3+1-nek fillérekkel volt kevesebb mintha külön 3 csomagot vettem volna. Ismervén a család nyalakodásban jeles tagjait (azaz ebben nincs kivétel), nem volt kétséges, hogy mind a 4 csomag indul a krém készítés folyamatában.

Hozzávalók:

• 4 csomag gesztenyepüré (egyenként 25 dkg-osak)
• 2 csomag vaj (ezek 20 dekásak)
• 7,5 dl habtejszín

A gesztenyepürét a vajjal jól összekeverem, tejszínt alaposan felverem (tejszín előtte már 2 nappal a hűtőben figyelt, tehát be volt hűtve....felverés folyamatát mint már említettem erősen figyelem, hisz  nekem már sikerült a valódi, tehát nem növényi tejszínt túlverni, mikoris kicsapódott, s megette a fene az egész habot). A tejszínhabot a gesztenyés masszához kevertem. Külön nem adtam hozzá cukrot, hisz a bolti csomagos gesztenyepüré már alapból édesítve van. Ehhez a krémhez is kevertem kis rumaromát.

Az alsó tortalapot jól meglocsoltam, rá kanalaztam jó bőven a gesztenyés masszából (Oldalborda szkeptikus is volt, hogy a felső lap ráhelyeztével mennyire folyik majd ki a krém....jelentem nem jött neki össze a mosolyognivaló), majd erre jött rá a szintén meglocsolt felső lap. Ez ment is be a hűtőbe vagy 3 órára.

A kuglóf formájú tésztát 3 lappá vágtam, így két emelet krém került bele. Folyamat ugyanaz, tésztát locsol, krémet halmoz, stb. Mikor kész, akkor ez is be a hűtőbe.

3 óra leteltével a tortát vékonyan bekentem vajas krémmel, hogy majd legyen amibe kapaszkodjon a fondant. Vajkrém roppant egyszerű, 1 rész vaj, 2 rész porcukor (1 tábla vajat használtam fel, ami jelen esetben 25 dekás volt, még ezt is a bolgároktól hoztuk....nem fogyott el az egész a torta bevonásához).

Ezután a torta az éjszaka hátralevő részét a hűtőszekrényben töltötte, egész másnap délelőttig.

Levekvés előtt pedig természetesen össze kellett még hoznom a fondantot. Piros ételfestékem régről adva volt (ezennel ez a szép árnyalat el is fogyott sajnos), feketét pedig a sógornőmmel hozattam Marosvásárhelyről (hálisten Ottisnak, mert így szereztem tudomást a Lumea Basmelor honlapjáról).

Fondantot pedig még tavaly próbáltam Kiskukta leírása alapján, ezentúl mindig ez lesz a befutó. Hisz próbáltam a pillecukros variánst is, de köszi, egyszer elég volt. Nálam nem nyert.

Szóval Kiskukta a rózsaszín fondantjánál említést tesz az ételfestékes fondantszínezésről is. Ezt követtem, bejött.

Hozzávalók:

1 ek zselatin

6 ek víz

2 ek méz

1 ek margarin

kb 80 dkg porcukor

ételfesték

A piros ételfestékem vízben oldódó volt, az előzőleg leírt leveles tésztás malackáknál alkalmazott fekete festéknél is láttam, hogy vízben hajlandó oldódni. Ezért ugyanúgy kezeltem.

Piros ételfestéket (hja, por formátumban volt) nem tudom megmondani mennyit tettem bele, de ezt most nem tartom mérvadónak, hisz szerintem azt a festéket, korára való tekintettel, már véleményem szerint nem lehet beszerezni.

A zselatint beáztattam a megadott vízmennyiségben, majd hozzákevertem a festéket, s gőz fölött addig kevergettem míg a zselatin felolvadt. Ekkor hozzákevertem a mézet s a margarint. 

Az átszitált porcukor 2/3-át egy tálba tettem, melynek közepében egy lyukat csináltam, ebbe jött a zselatinos massza. Kanállal jól eldolgoztam a tál tartalmát, s hozzáadtam nagyjából az egész cukrot. Persze jócskán ragadt még, de ez ne késztessen senkit arra, hogy addig keverjen hozzá még több és több porcukrot míg a fondant már nem ragad a kezéhez (higyjétek el, tavaly okosabb akartam lenni, s olyan 1,4 kg porcukor ment ehhez az adaghoz. na másnap nem volt elég a világ összes margarinja, hogy nyújthatóvá lazítsam a fondantom). A zselatin dolgozik a fondantban, higyje el mindenki aki még nem dolgozott ilyennel, hogy másnapra okés lesz a dolog. Tehát a még ragacsos fondantot egy nylonzacskóba tettem, zacskó száját betekertem, s irány a kamra polca (nem hideg a kamrám, hidegre ott a pince). Feketét csak fél adagot készítettem, negyed is sok lett volna, de akkor fejben még nem állt össze a Barbi szoknyáján kívül az alap díszítése, így most jó sok fekete fondantom maradt meg (na, majd a pasik szülinapjára mindenki a saját ízlésének megfelelő autót ha kaphat torta formában, akkor tuti el fog fogyni). A fekete fondanthoz a zselés festékből két mokkáskanálnyit tettem, de még így is mikor a fondant a zacskóba került, őszíntén szörkének néztem, s tökre el voltam keseredve, de azzal vígasztaltam magam, hogy nem minden székely népviselethez kell a fekete, tuti van szürkés is köztük.

Ja, Barbi felső testét tejszínhabbal szándékoztam bevonni, fehér inget utánozván (ennyiért fehér fondantot most nem volt kedvem gyúrni). Bár ha köténykét is tettem volna (szívem szerint igen, de fáradtság miatt már a kényelmi szempont dirigált), akkor megérte volna. Tejszín felvertekor észleltem, hogy habfixáló a boltban, megfelelő bolttól mi kilóméterekre lakunk (legelső is 1 km-re tőlünk), így kissé modernre vettem a figurát, s épp egy újjatlan, háta kivágva felső került Barbira.

Kézdivásárhelyen aki jár, az föltétlen látogassa meg (ha még nem tette) a babamúzeumot. Zsuzsi és Andris a fedőneve. Mi tavaly hoztuk össze, hát már épp ideje volt. Onnan az alábbi fotó (hatalmas társasággal voltunk, az éves Trabis találkáról mentünk el oda, szinte lehetetlen volt úgy fotózni, hogy valaki ne lógjon be a képbe (itt éppen én, de mire másodjára odébb álltam, hát már 3 idegen került a képbe).

Székely ruhába bújt egy Barbi

Na persze, csak egy torta erejéig. Történt ugyanis, hogy Elsőszülött immár 4-ik éve néptáncra jár a suliban. Szereti. Így szerettem volna kedveskedni neki a 10-ik szülinapi bulijára. Kicsit izgultam, tegnap a fondant meggyúrásakor a fekete szürke lett, a piros az sötét rózsaszín, de ma mikor összedobtam, akkor a képességeimhez mérten meg voltam elégedve az eredményel. Na jó, távol állok én még a tortakölteményektől, az olyanoktól amelyeket az erre "szakosodott" gasztroblogger kolleginák készítenek, de ha a gyerekeimnek megfelel, a vendégeknek ízlik, akkor szerintem maradhat ez a szint.

Receptet talán majd holnap, előre annyit, hogy remek gesztenyekrémmel volt töltve. (na persze ha a tegnapi meg ma délelőtti hajszát kipihentem).

Addig meg itt van nektek egy tortatesztelő kisiparos.

 Nem tudom látjátok-e, hogy szépen letelepedett a gyerek a földre, de előtte kapott a lányok raktárkészletén levő kis függönydarabot, hisz mégsem teheti a tányért csak úgy a járólapra.

Pulykamell tekercs gesztenyével

Edó VKF kiírását sikerült kiugranom, nem igazán voltam formában akkoriban. Halasztgattam, s újfenn halasztgattam a dolgot, míg kifutottam az időből. De mikor a stafétát átvette s a témát kiírta Gál Edith, már tudtam, ez az egykoron készített finomság ismétlésre kerül.

Ha jól emlékszem tavalyelőtt, azaz 2008-ban készítettem Karácsonyra ezt a pulykatekercset. Az elég nehéz kategóriájú anyósom-apósom másnap érkeztükkor falatoztak belőle késői reggeliként. Fel voltam készülve némi kommentárra (naná negatívra), vagy minimum utózöngére, amit nem a szemem közé mondanak. Úgy voltam vele, hogy nem nekik készült, de ha épp külalakra megtetszett nekik, s abból kértek, szívük joga. Hát agyba-főbe dícsérték. Ilyen azt hiszem idáig 2-3 esetnél többször nem fordult elő a 11 év alatt.

Idén decemberben a bevásárlási körútjaimon a kacsa avagy libamájak árába be vala vezetve a 220. Azaz rettenet rázott, én annyi pénzt nem adtam ki értük. Így ismét pulykamellet vásároltam, ezúttal nem Karácsonyi étekként, hanem a szilveszteri tálon végezte. Ugyancsak gesztenyés tekercsként. Egy hatalmas kosaras bulira váltottunk jegyeket, a mi csapatunk szám szerint 28 főből állt (plusz némi gyerek, mi Elsőszülöttet vittük, hát végig, azaz reggeli 6-ig bírta, igaz a legutolsó csoportos körtáncnál már alig érték a lábai a földet). Az előző bejegyzésemben említett, nálunk megszervezett baráti összejövetelkor úgy én mint Oldalborda próbáltuk rávenni a többieket, hogy osszuk meg a teendőket, de azt a választ kaptuk, hogy mindenki viszi saját magának a kajákat. És lőn.Ne mondjam, orosházi haver felesége azért jött kis kóstolóért, csavarta a fantáziáját mit is készítettem.

Szóval a receptet eredetileg a Mindmegette-n találtam, sajna linket most nem találok kapásból hozzá. Ahogy most készült nálunk:

1,5 kg pulykamell kicsontozva

1 kg gesztenye

2 tojás

3 szelet szikkadt kenyér (vagy zsemle)

só, bors

panírozáshoz liszt, tojás, zsemlemorzsa, lenmag, fehér és fekete szezámmag

olaj a sütéshez

A pulykamellből vékony szeleteket vágtam, annak függvényében kisebbeket vagy nagyobbakat, hogy a tekercseik vékonyabbak vagy vastagabbak legyenek. Nálam ilyen is, olyan is lett.

A leeső darabokat megdaráltam. A gesztenyét vízben megfőztem, majd Oldalbordával közösen megpucoltuk, némi tv nézés közben. Utána a gesztenye is a húsdaráló áldozata lett. A kenyeret tejben megáztattam, majd kicsavartam, s azzal zárult a daráló eme ételhez való közbenjárása. Húsos-gesztenyés-kenyeres masszához adtam a 2 tojást, sóztam, borsoztam. A pulykamell szeleteket az eredeti recept ajánlása ellenére nem klopfoltam ki, csak sóztam, borsoztam. A szeletekre a gesztenyés masszát rúd formában halmoztam, és feltekertem, majd alufóliába csavartam, hogy a tekercsek ne bomoljanak ki. Az alufóliás tekercseket egy jénai tálba helyeztem, kis vizet öntöttem alá, majd sütőben készre pároltam.Kb. 170 fokon ültek olyan 2 órát, hisz víz volt alattuk, s nekem akadt egyéb elfoglaltságom is mintse a husikat szemmel tartsam.

Utána sütőből ki, hagytam kissé kihűlni majd kicsomagoltam a fóliából. Ezután paníroztam és pálmaolajban kisütöttem. Lányaim kis unokatesója nem bírt álljt parancsolni magának az itthoni szilveszteri vacsin, félő volt a hasfájás megjelenése. Sógornőm helyben kérte is e receptet.

Tuti készíteném ezt sűrűbben is, csak épp itt nem lehet hámozott mirelit gesztenyét vásárolni, ahogy pár éve sikerült Debrecenben az egyik hyperben vennem. Ami itt kapható, az szintén az importból származó Mo-i csomagolású gesztenyepüré. Na ja, csak épp cukortartalmú. Most épp kaptam szép nagyszemű gesztenyéket. Lévén az idén a saját gesztenyetermésünk elég csekély volt, azt helyben akkor elfogyasztottuk.

Bár ezzel a fóliás módszerrel nem kutyamuszáj gesztenyével tölteni, meg kis csinos tekercseket csirkemellből is el lehet érni.