Hozzávalók::
a külső csokoládéhoz: 15 dkg csokoládé, 1 kk kókuszzsír
a krémhez: az az igazság, hogy csak a hasamra ütöttem és úgy kevertem a krémet (a nutellás krém ötletét babám adta), de a végeredmény finom lett: 2 ek. nutella, 2 ek kókuszlikőr, 2 kk kókuszreszelék , 1 dl tejszín
Elkészítése:a külső csokoládéhoz vízgőz fölött megolvasztjuk az étcsokoládét a (*fókazsírral*) a kókuszzsírral., majd kikenjük vele a formát, aztán betesszük a hűtőszekrénybe hűlni.
Közben elkészítjük a krémet, felolvasztjuk a nutellát a likőrrel együtt, majd hozzáadjuk a felforralt tejszínt , beleszórjuk a reszeléket és az egészet jól kikeverjük, lehűtjük. Megtöltjük a formákat a langyos krémmel, majd ismét hűlni tesszük. Kb. fél óra elteltével kivesszük a formát és lezárjuk a krémet a csokoládéval.
p.s.: kókuszszír:
Kókuszzsír:
A helyes táplálkozási modell kialakításának része a hőkezeléssel előállított étolajok és az állati zsírok fogyasztásának csökkentése. Ebben lehet fontos szerepe a kókuszzsírnak, melyet az emberiség már régóta használ. A kókuszzsír értéke és előnyös hatásai sokáig feledésbe merültek, holott a délkelet-ázsiai népeknél – akik tradicionálisan alkalmazzák – a fejlett társadalmakra jellemző népbetegségek (főleg a szív- és érrendszeriek) hiányoznak. A kókuszolaj generációk óta védi egészségüket.
A kókuszzsír olvadáspontja (24.5°C) közel van a szobahőmérséklethez, így – mivel nem igényel hűtést – mindig jól kenhető. Termőhelyén a magasabb hőmérséklet miatt folyékony állapotú, így ott kókuszolajként említik.
Valamennyi zsír és olaj zsírsavakból épül fel. A zsírsavakat kétféle módon osztályozzuk: vannak telített (sertés, kacsa, libazsír) és egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak (napraforgó-, olíva-, tökmagolaj, általában a növényi olajok). Egy másik felosztás szerint pedig rövid, közepes és hosszú láncú zsírsavak. Az ember számára a leghasznosabb a telítetlen vagy a telített, de rövid vagy közepes lánchosszúságú zsírsavak bevitele. Az utóbbiak közé tartozik a kókuszzsír is.
A legtöbb zsír és olaj emésztéséhez enzimek szükségesek. A zsírokat először az epe emulgeálja (bontja apró zsírcseppekre), majd a hasnyálmirigy lipáz enzime tovább bontja azokat. A kókuszzsír emésztéséhez és felszívódásához sem epe, sem enzim nem szükséges, így nem terheli az emésztőrendszert.
A kókuszzsír olvadáspontja (24.5°C) közel van a szobahőmérséklethez, így – mivel nem igényel hűtést – mindig jól kenhető. Termőhelyén a magasabb hőmérséklet miatt folyékony állapotú, így ott kókuszolajként említik.
Valamennyi zsír és olaj zsírsavakból épül fel. A zsírsavakat kétféle módon osztályozzuk: vannak telített (sertés, kacsa, libazsír) és egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak (napraforgó-, olíva-, tökmagolaj, általában a növényi olajok). Egy másik felosztás szerint pedig rövid, közepes és hosszú láncú zsírsavak. Az ember számára a leghasznosabb a telítetlen vagy a telített, de rövid vagy közepes lánchosszúságú zsírsavak bevitele. Az utóbbiak közé tartozik a kókuszzsír is.
A legtöbb zsír és olaj emésztéséhez enzimek szükségesek. A zsírokat először az epe emulgeálja (bontja apró zsírcseppekre), majd a hasnyálmirigy lipáz enzime tovább bontja azokat. A kókuszzsír emésztéséhez és felszívódásához sem epe, sem enzim nem szükséges, így nem terheli az emésztőrendszert.