Indiai ihletésű lencseleves zöldcitrommal

A múlt heti hűvös napokon jólesett egy fűszeres, melegítő leves. A talált recept eredetileg vörös lencséből készült, de nekem csak normál lencse volt itthon. Sőt gyakorlatilag még beáztatni sem volt igazán idő, annyi ideig volt vízben, amíg előkészítettem a többi hozzávalót, így is másfél óra múlva már az asztalon volt. Abszolút nem fotogén, de finom leves.

Hozzávalók nálam:

1 ek olaj, 1 közepes fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, egy 2x2 cm-es friss gyömbérdarab, chilipaprika ízlés szerint, 2 szál zeller nyele, 1 répa, 4 kicsi krumpli, 1 csésze lencse,
1 tk őrölt római kömény, 2 tk garam masala fűszerkeverék, só, bors, 1 lime leve

A lencsét alaposan megmostam, beáztattam hideg vízbe. A hagymát és a fokhagymát apróra vágtam, a répát és a krumplit felkockáztam, a chilipaprikából néhány szeletet vágtam, a zellerről leszedtem a leveleit és feldaraboltam, a fűszereket a kezem ügyébe készítettem.

Az olajon megpirítottam a hagymát és a chilit, közben ráreszeltem a gyömbért is. Néhány perc után rátettem a fokhagymát, a köményt és a garam masalát, kis pirítás után, amikor éreztem az illatukat, 2 kanálnyi vizet öntöttem alá, 5 perc alatt összefőztem. Beletettem a répát és a krumplit is, majd felöntöttem 5 csésze vízzel. Mikor felforrt, beletettem a lencsét és a zellerszárat, sóztam, borsoztam, kis lángon addig főztem, míg a lencse is megpuhult. Amikor elzártam, belecsavartam egy lime levét.

/Forrás: Ancsa21 receptje alapján az Nlc fórumról/

A nagy vegetariánus kihívás 3. - Tökmagos kenőke

A vacsoráról:
Lapult még a kamrapolcon egy kis zacskónyi tökmag, úgy gondoltam, legyen belőle kenyérre való. Kicsit kutakodtunk a fiammal az inteneten, utána megszületett a mi krémünk. Maradt még egy kevés belőle, abba azért kísérletképpen fogok csempészni egy kis fokhagymát, de anélkül is meggyőző volt az eredmény.

Hozzávalók:

10 dkg tökmag, 2 evőkanál tökmagolaj, só, bors, pici chilipor, 2 nagy evőkanál tejföl, 2 nagy evőkanál (házi) joghurt

A tökmagot az olajjal, sóval és borssal az aprítógépemben a lehető legjobban összekaszaboltam, majd hozzákevertem a tejtermékeket és utánaízesítettem.
Pirítós kenyérre kentük. Én rukolát tettem még rá, a férjem és a fiam paprikával és paradicsommal ette.

A nagy vegetariánus kihívás 2. - Zöldséges zöldborsóleves

Ez volt a könnyebbik része az ebédnek, egyszerűen kihagytam a levesből a hagymákat. Itt a receptben zárójelben fogom jelezni, hogy egyébként miként szoktam elkészíteni.
A levesbetéttel voltam kicsit gondban; először úgy gondoltam, hogy durum spagettit fogok kicsire tördelni, de találtam a polcon még egy kevés pici durum levestésztát, így még könnyebb lett a helyzet.

Hozzávalók:

45 dkg zöldborsó, 2-3 répa, fél karalábé, 1-2 szál zellerzöld, 1 bio húsleveskocka, só, bors, kakukkfű, oregánó, (kevés hagyma, 2 gerezd fokhagyma), 2 ek olaj (vagy ennek megfelelő vaj vagy margarin), 1 kk liszt
4-5 kis marék levestészta (vagy vajas galuska, grízgaluska...)

A zöldborsót, ha friss, megtisztítom (akkor kb. 1 kg csöves kell belőle), a répát, karalábét kisebb kockákra vágom, (a hagymát és a fokhagymát nagyon apróra vagdosom).
A zsiradékot megforrósítom, hozzáteszem a répát (és a hagymát), kicsit átforrósítom, mehet bele a borsó és a karalábé, borssal megszórom, kavargatom, hogy mindenhol kicsit átsüljenek a darabkák. Akkor megsózom, (hozzáadom a fokhagymát,) kevés vizet öntök alá és fedő alatt majdnem puhára párolom a zöldségeket. Amikor kész, rászórom a lisztet, néhány kavarás után 1 decinyi hideg vízzel engedem fel, majd annyi melegebb vizet öntök rá, hogy kb. dupla annyi legyen, mint a zöldség térfogata. Akkor beleteszem a húsleveskockát, még sót és borsot, valamint a többi fűszert, felforralom. Belefőzöm a tésztát, és késznek nyilvánítom.

A nagy vegetariánus kihívás I. - Gőzgombóc mákkal

Tegnap este 10-kor majdnem feladtam a dolgot...hihetetlen, de mindenbe kellett valamennyi hagyma, amibe véletlenül nem, abba meg tojás(ok), ha pedig véletlenül az nem, akkor minimum tojásfehérje. A másik, hogy nekem még plusz nehezített pálya volt, hogy a péntekre ígért tűzhelyemből persze semmi nem lett, így aztán a sütőben süthető dolgok is kiestek. Hitehagyottan lapozgattam a kinyomtatott papírjaimat, mikor rátaláltam Cserke gőzgombócára, ami hónapok óta várólistán volt. Tudtam: megvan, amit kerestem! Csupán át kellett alakítani tojás nélküli verzióra, ami teljesen jól szokott működni kelt tészták esetében, és most sem hagyott cserben. Így azután mindenki kedvére finom második fogás született a hagyma nélküli zöldborsó leves után, de az már egy másik poszt lesz.

Hozzávalók:

500 g finomliszt, 2,5 dkg friss élesztő, 3,5 dl tej, 1 evőkanál cukor, 1 citrom reszelt héja, 5 dkg olvasztott vaj, pici só
4 evőkanál szilvalekvár

A tányéron: 2,5 dkg olvasztott vaj, darált cukros mák ízlés szerint

Az élesztőt pici cukorral felfuttattam 2 dl tejben. A lisztbe beletettem a cukrot, a sót és az élesztőt, hozzáöntöttem először még 1 dl tejet, majd elkezdtem a géppel dagasztani, hozzáadva a vajat is. Nekem kellett még fél dl tej, hogy puhább, könnyen dagaszható tésztát kapjak. Letakarva félretettem, amíg duplájára nem kelt.
Elővettem, Cserke utasítása szerint 4 részre osztottam, a részeket kicsit kinyújtottam, a közepébe 1 kanál sűrű szilvalekvárt tettem, majd alaposan összecsippentve a széleket gombóccá formáltam, lisztes deszkára tettem, letakartam.
Egy nagy lábos (24 cm-es, mély) harmad részébe vizet forraltam, rátettem a szintén magas párolóbetétemet, arra 2 gombócot, lefedtem, 10 perc múlva megnéztem...és nagyot néztem, mert gyönyörű, duci, kész gombócok vigyorogtak ki az edényből:))) (Volt már néhány próbálkozásom gőzgombóc ügyben, amik nem lettek ilyen jók...) Kivettem egy tetejes edénybe, beletettem, majd a másik 2 gombócot is megfőztem.
A tányéron olvasztott vajat csurgattunk és mákot szórtunk rá. A fiúk megosztoztak a 4 darabon is, nem maradt belőle.

Cserke, köszi!

Silvana mediterrán bazsalikomos tésztája

Szemeztem már régebb óta a GoodFood oldalán ezzel a recepttel. Azután pont most, amikor nincs sütőm, akkor nagyon erre éheztem. Szerencsére a mikrómnak van úgynevezett crisp funkciója, ami alulról és felülről is süt, kevesebb mennyiséget szoktam is benne készíteni, így megvalósult az áhított étel. Kicsit változtattam rajta szokásom szerint, de meg kell mondanom, felülmúlta a várakozásomat. Sőt a férjem a kevéske maradékot este elkérte magának, tehát neki is bejött!

Hozzávalók nálam:

3 pirosasra érett szép magyar paprika, 1 nagyobb lila sonkahagyma, néhány kis szelet jó erős chilipaprika, 4 fokhagymagerezd, 6 közepes érett paradicsom, 1 mokkáskanál barnacukor, 2 evőkanálnyi olívaolaj, só, bors, néhány levél friss bazsalikom, parmezán sajt a tetejére
25 dkg durum orsótészta

A paprikákat és a hagymát hosszában szeletekre vágtam, a fokhagymagerezdeket elfeleztem. A grilltálba pakoltam a chilivel együtt őket, olívaolajat öntöttem rá, megborsoztam, a kezemmel átforgattam, és addig sütöttem, amíg a paprikák színt kaptak. Közben a paradicsomokat hatodoltam, ekkor hozzátettem azt is, rászórtam a cukrot és még kevés olajat is, és kb. ugyanannyi ideig hagytam még sülni. A tésztát is odatettem főni.

Hirtelen ötlettől vezérelve a botmixeremet itt-ott belemerítettem a sült zölségmixbe, hogy kicsit folyós, de még rusztikus is maradjon az öntet. Megsóztam, kapott még egy kicsi borsot, a főtt tésztára öntöttem, kicsi olívaolajat tettem még hozzá, plusz egy kicsi főzővizet is. Összeforgattam, friss bazsalikomot és parmezánsajtot szórtunk rá a tányéron.

A férjem ebédre kapott hozzá egy kis sült húst is, én magában ettem. Nagyon finom volt!

Képek a kertből: málna!!!

Találtam tegnap egy szem érett málnát a 3 friss málnabokrunk egyikén. Úgy örültem neki, hogy muszáj volt lefényképezzem, már csak azért is, mert azóta már nincs a helyén...


Ez a kép a 3 málnatő, vihar(ok) utáni csendben. Ha kisebb lesz a sár, kigazolom, megkapálom, nagyon ráfér.

Meggy salsa

Chili&Vaniliánál és Trinitynél is volt a napokban salsa, cseresznyéből. Mivel az nekünk már leérett vagy 2 hete, ezért gondoltam, bepróbálkozok meggyből, annak is jónak kell lennie. Rögtön dupla adagot készítettem.
Néhány változtatás lett a receptben az alapgyümölcsön kívül is, amit az itthon lévő készlet és az én ízlésem miatt tettem.

Hozzávalók:

30 dkg magozott meggy, 1 közepes lila sonkahagyma fele apróra vágva, fél citrom leve, 4 szál korianderzöld, egy kisebb csomó petrezselyemzöld, néhány szál snidling, pár karika erős chilipaprika apróra vágva, 1 lapos kávéskanál barnacukor, 1 kávéskanál olívaolaj, pici só

A hagymát öszekevertem a citromlével, majd amíg ez állt egy kicsit, elkészítettem a salsa többi részét.
A fűszernövényeket apróra vágtam, a meggyet felkockáztam. Egy tálba tettem, rátettem a cukrot, a chilit és az olajat, beletettem a citromos hagymát, kicsit megsóztam.

Sült csirkecombhoz tálaltam. Nekem nagyon ízlett, a férjem viszont nekem adta az ő részét is...

Málnás túrótorta

Elromlott a sütőm, így sütés nélkül kellett megoldani az újabb szülinapi tortát, szerencsére találtam rá megoldást. Kicsit innen, kicsit onnan nézgelődtem, aztán megalkottam Zita túrótortáját.

Először is vásároltam 75 dkg málnát (az árát ne firtassátok...)

Hozzávalók a "laphoz":

25 dkg babpiskóta, 14 dkg olvasztott margarin

A babapiskótákat összetörtem, összekevertem az olvasztott margarinnal, a 26 cm-es kapcsos tortalap aljára nyomkodtam. A lapra rátettem kb. 40-45 dkg málnát, gyakorlatilag összeértek a szemek.

Hozzávalók a krémhez:

50 dkg túró, 20 dkg porcukor, 1 citrom reszelt héja, fél citrom leve, 8 lap zselatin, fél dl citromlikőr, csipet só, 4 dl habtejszín

Hozzávalók a tetejére:

1 csomag piros tortazselé, 2 evőkanál cukor

A túrót összekevertem a cukorral, a sóval, a citromhéjjal és a levével. A tejszínt habbá vertem. A zselatinlapokat hideg vízbe tettem 5 percre. A likőrt jól felmelegítettem, a zselatinlapokból óvatosan kinyomtam a nedvességet, beletettem a likőrbe, kanállal megkevertem, gyönyörűen szétolvadtak egy-kettőre. Amikor langyosra hűlt, belekevertem a túrós krémbe, utána rögtön hozzákevertem a tejszínhabot is. A málnás alapra tettem a krémet, elegyengettem, majd kicsit alulról megütögettem a formát, hogy mindenhol egyformán eloszoljon. Ezután a tetejére raktam a többi málnát úgy, hogy a nagyobbakat belemélyesztettem a krémbe.
Negyed liter vízben elkevertem a tortazselét és a cukrot, forráspontig melegítettem, majd 3 perc hűtés után a torta tetejére csorgattam.

Egy éjszakát állt a hűtőben, jó nagy torta lett belőle.

Tejfölös paprika-paradicsom-hagymasaláta

Apukám kedvenc salátája volt, azóta majdnem mindenkinek a kedvencévé vált. Mostanra az összetevői nagy kupacokban állnak a piacon, ízük is van, ilyenkor már érdemes elkészíteni.

Pontos receptet nem nagyon tudok írni, inkább csak ötlet szinten írom le. A hozzávalók aránya is bátran változtatható aszerint, hogy melyik összetevőjét mennyire kedveljük.

Rétegekben szoktam összerakni. Alulra a paprika kerül, célszerű hosszában kettévágni, felszeletelni, egy edény aljába beletenni, megsózni. Rákerülnek a szintén félbe-, majd szeletekre vágott paradicsomok, időnként sózni kell, mert ezt már nem kevergetjük! Tetejére tesszük a jó vékonyra vágott lilahagyma (vészhelyzetben normál főzőhagymából is készült már) félszeleteket, szintén "soronként" sózva. Ekkor 1-2 órára hűtőbe tesszük, hogy a só jól átjárja a zöldségeket.
Közben elkészítjük az öntetet. Először megfelelő mennyiségű vízzel (1 kg zöldséghez kb. 4 dl) feloldunk kevés sót, borsot, öntünk bele ecetet és cukrot vagy édesítőt - magyarul egy ecetes salátalevet készítünk -, majd ebbe ízlés szerint keverünk tejfölt (az előző mennyiséghez én 2 decinyit szoktam), és ezt ráöntjük a salátára, visszatesszük a hűtőbe. Nagyjából fél óra múlva fogyasztható.

Fahéjas csokifagyi

Gabriellánál olvastam, tegnap ettük, egyszerűen csodás! Aki szereti a főzött, tejszínes-krémes csokicsodákat, akkor megvan, mert ez az! Igazi kalóriabomba, de néha lehet bűnözni, ugye?

Fél adagot készítettem, mint kiderült, ennyi a fagyigépünk teljesítménye, a végén már jó fent volt a fagyi a tetején. Annyit változtattam az eredeti recepten, hogy mivel több cukor csúszott bele a kelleténél (a felezésnél bekavartam magamnak), belecsavartam egy fél citrom levét, és a tejszínből 2 dl került bele.

Hozzávalók nálam:
2,5 dl tej
1 fahéjrúd
8,5 dkg apróra vágott étcsokoládé
4 tojássárgája
8 dkg porcukor
2 dl habtejszín
1/2 citrom leve

Összevegyítjük a tejet, a fahéjat és a csokoládét. Állandó keverés mellett, lassú tüzön addig melegítjük, amíg a csokoládé meg nem olvad. A tűzről levéve 5 percig állni hagyjuk, majd átszűrjük.
Robotgéppel habosra verjük a tojássárgáját és a cukrot. A csokoládés keveréket a tojáshoz öntjük, és krémesre keverjük. Az egészet lábasba borítjuk, és állandó kevergetés mellett kb. 15 percig főzzük. Lehűtjük, majd hozzáadjuk a tejszínt. Néhány órára hűtőbe helyezzük, és amikor tökéletesen áthűlt, fagylaltgépben kidolgozzuk.

Aki megkóstolta, mindenki dicsérte. Gabriella, köszi!

Cukkinis tészta

Barátnőm hozta a receptet, kértem tőle, mert többször áradozott már róla. De ki lennék én, ha olyan lett volna, amilyet ő leírt?! Mondjuk most bocsánatos bűn volt, mert nem volt itthon füstölt sajt, azért alakult át...sebaj, legközelebb úgy is kipróbálom. Jöjjön tehát mindkét változat.

Hozzávalók 2 személyes adaghoz:

2 zsenge cukkini lereszelve, 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva, 2 dl tejszín, 1 ek olaj, só, bors, chilipaprika, 25 dkg spagetti vagy más tészta

+ 1. változathoz: reszelt füstölt sajt
+2. változathoz: reszelt parmezán, néhány levél friss bazsalikom

A tésztát sós vízben megfőzöm, leszűröm.
Közben a felforrósított olajon a fokhagymát és a chilipaprika darabokat 1-2 percig kevergetem. A cukkinit ráteszem, jól átforgatom; borsozom, sózom (ha kerül bele bazsalikom, akkor annak a nagyobbik részét is ekkor teszem rá), lefedem, a saját levében hagyom néhány percig puhulni. Amikor készen van, ráöntöm a tejszínt, utánaízesítek a fűszerekkel. A kész tésztát a szószba öntöm.

Ezután csak annyi a dolgom, hogy vagy füstölt sajtot reszelek a tetejére, és kész az 1. változat, vagy parmezán kerül rá és megszórom a maradék bazsalikomlevél darabokkal.

(Zárójelben megjegyezném, hogy a 2. változat íze kísértetiesen hasonlít a citromos spagettimhez, a cukkinitől kapott még egy jó kis szószos állagot. Ha ehhez csavartam volna egy citrom levét, jó kis üdítő savanykás íze lett volna; lehet, hogy úgy is ki fogom próbálni.)

Pakora karfiolból és zsenge tökből

Megint bekattantam az indiai konyhára...jaj a nálam étkezőknek, mert akkor nekik is azt kell enni! Szerencsére még bírják a gyűrődést:)

Pakorára régóta készülök; megvettem hozzá a csicserilisztet is, és ma hozzákezdtem a megvalósításnak. Vegavarázs receptjét készültem egy az egyben megvalósítani, de mégiscsak homokszem került a gépezetbe... Olvastam, hogy 20 dkg csicseriliszt...de hát én 1 zacskó 25 dekásat vettem - szembesültem mindjárt a problémával -, és annyi mindent akartam abból készíteni! Úgyhogy ez mindjárt töröltem, elővettem 15 dkg normál lisztet és 5 dkg kukoricalisztet, azt kevertem az összes fűszerrel... de itt megint meg kell álljak egy kicsit. Kalinji és hing, na az még nem volt a konyhámban eddig, de utánanéztem; a kalinji a hagymanövény, a hing pedig fokhagymára hasonlító ízt ad. Itt aztán már fogtam 4 gerezd fokhagymát és egy kisebb darab hagymát, és apróra vágva belekavartam a már kész palacsintatésztába, lesz, ami lesz alapon. Tettem ezt mindazért, mert az indiai konyha használja ezt a 2 fűszert rendesen, a krisnások nem, gondolom, ezért került Vegavarázsnál az említett 2 fűszer bele...de majd csak jön ő ide, és megbírálja a döntéseimet:)

A lényeg az, hogy megsütöttem apróra vágott karfiolrózsákat és egy hoszzúkás, vékony zsenge tököt szeletekre vágva. Nagyon-nagyon finom lett! Nagy meglepetés volt a számomra, hogy tojás nélkül is milyen szépen összeállt a palacsintatészta, és finom, ropogós lett. Érdemes nekiállni, megpróbálni, egészen új ízélmény a hagyományos bundázott-rántott zöldségek után. Arról meg ugye nem is beszélve, hogy miután nincs előre megfőzve és megsózva, benne marad az eredeti íz.

A Vegavarázsnál leírt paradicsomcsatnival ettük.

Diófagyi

A következő bejegyzésemnek a lelkes fagyikészítő gasztroblogger társulat az oka, mindenről ők tehetnek:); tavaly még ellenálltam, nem kell nekünk fagyigép, bizonygattam magamnak. Azután az idén már tényleg annyian írtak róla, hogy először a neten indultam vadászatra, utána pedig kerestem egy akciós gépet, hogy kipróbáljuk, milyen is egy ilyen szerkentyű. A múlt pénteken vettünk is egyet az egyik multiban. Szombaton nagy lelkesen rögtönöztünk (volna) egyet, de természetesen buktuk a dolgot, mélyhűtő fagyasztotta le a fagyigép helyett. Tegnap aztán rákészültem rendesen, és egy nagyon finom diófagyi sikeredett!

A recept Lilahangya mandulafagyija alapján készült. Kellett volna bele 7,5 %-os sűrített tej, az nem volt itthon, de hála Vegavarázsnak, tudjuk, hogy lehet itthon is készíteni; a jó zsíros házitejet felére sűrítettem, így már az is volt a projekthez.

Hozzávalók nálam:

8,5 dl tej, 200 ml tejszín, 6 ek (barna)cukor, 8 ek darált dió, 3 csepp fehér mandulaaroma, csipet só

7 dl házitejet egy jó vastag aljú lábosban a cukorral elkevertem, felforraltam, és közepes lángon időnként megkeverve, hagytam forrni, míg a felére apadt (a múltkor észrevettem, ha benne hagyom a lábosban az inox habverős keverőmet, akkor nem fut ki!). Ekkor hozzáöntöttem a maradék tejet és a tejszínt, mikor újra forrt, hozzátettem a darált diót, ezzel még negyed óráig hagytam kisebb lángon bugyborékolni. Amikor elzártam, akkor került hozzá az aroma. Teljesen kihűtöttem, először levegőhőmérsékletre, majd a hűtőben jó hidegre (mert ezen bukott a meggyfagyink...).
Ezután a fagyigép elkészítette nekünk, meg is ettük hárman az egészet...

Cicatelli tészta - mit készítsek belőle?

Segítséget kérnék azoktól, akik jól ismerik az olasz tésztákat. Ezt a guszta durumtésztát "lőttem" a múltkori bevásárlásomon; próbáltam rákeresni, hogy mit ajánlanak belőle elkészíteni, de nulla találatot hozott... Azután arra gondoltam, vannak itt ügyes házitündérek és házitündér fiúk, hátha tudnak ajánlani valamit belőle, de olyat, ami nagyon extrém hozzávalót nem tartalmaz. Vagy annyit, hogy sokmártásos vagy szárazabb rávaló illik-e hozzá? Ha van valakinek a blogján megfelelő mártás, szívesen venném:)

Előre is hálásan köszönöm!

Glasszírozott újrépa rántott csirkemájjal és salátával

Nézegettem a fényképeket, és ezt találtam; valahogy kimaradt a sorból, pedig finom volt, ismétlésre is beterveztem.

A Planétás kártyákat időnként átválogatom, és ami tetszik benne és időszerű, azt a konyhába viszem a kezem és szemem elé, így került elő a glasszírozott karotta receptje. Persze felénk ilyen nincsen, ezért eleve az új répa tiszteletére lett előbányászva. Volt itthon 3 szép nagy darab, abból készült. Az arányokon kellett kissé javítani, ide már az kerül be.

Hozzávalók 2 személyre:

kb. 40 dkg zsenge répa, 2 dkg vaj, 2,5 dkg cukor, 1 dl húsleves vagy kockából készült alaplé, só, őrölt bors, petrezselyemzöld

A répákat megpucoltam, hosszában félbevágtam, majd elnegyedeltem. Egy lábosban felolvasztottam a vajat, beletettem a cukrot, felolvasztottam. Ekkor kerültek bele a répadarabok, amiket gondosan átpirítottam rajta. Beleöntöttem a húslevest, sóztam, borsoztam, lefedtem, és kb. 15-20 percig kislángon pároltam, időnként az edényt megráztam, hogy a répa ne törjön össze. Amikor már puha volt, fedő nélkül elfőztem a levét.
A tányéron bőven megszórtam petrezselyemzölddel.

Rántott csirkemájjal - aminek a panírjába most került szezámmag is bőven -, és a kertből szedett, tépett salátalevéllel és rukolával ettük, amit meglocsoltam sós-borsos-olívaolajos-balzsamecetkrémes öntettel.

Bengáli dópjáza hússal és házisajttal

Először is jöjjön a cím magyarázata.
A dópjáza valójában egy indiai muszlim étel, jelentése: a do hindiül kettő, a pjáz: hagyma. Olyan ételre utal, melyben a hagyma normál arányának kétszeresét használjuk, illetve a főzés során kétszer dolgozunk hagymával (forrás: Camellia Panjabi: Legjobb curryreceptek Indiából)

Nagyon indiait ettem volna; terítéken volt éppen Duendénél a panír (indiai házisajt), amit már többször próbáltam, de régen készítettem utoljára. Így a maradék másfél liter házi tejemnek rögtön megvolt a helye; Vegavarázs szuper leírását használva nekem 17 dkg lett belőle, igaz, nem volt ideje állni, rögtön leszűrtem túrosodás után.

Ezt a hagymás indiai receptet viszont régóta kinéztem a könyvemből, némi változtatás azért született kényszerűségből. Pl. chili paprikák tömkelegét kellett volna használni, nekem viszont van piros méregerős paprikám vagy méregerős chilipehely vagy méregerős chilipor... Úgyhogy nagyon módjával chilipelyhet használtam, de hátha valaki autentikusan elkészítené,azért beírom az eredeti mennyiségeket is.
Több hús helyett a panír került bele, illetve épp volt kéznél negyed kiló kacsa apróhúsom, csirkehús helyett azt használtam.
És még valami: időt kell szánni a főzésére, kicsi híján 2 óra alatt lett készen, de megéri!

Hozzávalók:

1, 25 kg fiatal sütni való csirke 8 darabra vágva (ehelyett voltak a feljebb említettek), 9 közepes hagyma, 8 kisebb burgonya (nálam 16 db jércetojásnyi újburgonya került bele), 3 tk őrölt piros chili, 1/2 csésze zsíros joghurt, 1 dl olaj, 2 vaskos gerezd fokhagyma, 2 fahéj, 2 babérlevél, 5 cm fahéjrúd, 6 szem kardamom, 1 1/2 tk szemes bors, 12 szegfűszeg, 2 egész piros chili, 2 evőkanál reszelt gyömbér, 1/2 tk kurkuma, 2 paradicsom, 1 ek vaj, 3/4 tk cukor, só, 1 1/2 tk garam maszala por

A panír kisütésével kezdtem; kockára vágtam, majd bő forró olajban 2-3 perc alatt világosbarnára sütöttem.

1 hagymát félbe-, további kettőt nem túl apró darabokra vágtam. A maradék hagymát nem túl autentikusan, de idő- és könnykímélő módon reszelés helyett az aprítógépben nagyon apróra vágtam, egy gézdarab segítségével a levét kinyomtam.

A krumplikat alaposan megsikáltam. Az őrölt chilit egy pici vízzel péppé kevertem. A joghurtot villával fellazítottam. A gyömbért megreszeltem, a fokhagymát apró darabokra vágtam, a paradicsomokat apróra vágtam, előkészítettem a többi fűszert is.

Az olajat egy jó nagy serpenyőben felhevítettem, az aprított hagymát világosbarnára sütöttem, kiszedtem kicsit kinyomkodva egy papírtörlőre, vigyázva, hogy a maradék olaj a serpenyőben maradjon. Ekkor beletettem a fokhagymát és a babérlevelet, majd kicsit később a fahéjat és a kardamomot. Újabb kb. 2 perc után a szemes borsot, a szegfűszeget és a piros chilit tettem (volna, de a leírt okok miatt az utóbbi kimaradt) bele.

Fél perc után ment utána a gyömbér, a chilipép, a kurkuma, folyamatos kevergetés közben. Ekkor került bele a hús, a krumpli 2-3 darabra vágva és a paradicsom, majd a joghurt, a vaj és a cukor, majd a panír is. Kb. 15 percig főztem kevergetve. Itt azt írta a recept, hogy ha kell, még vizet öntsünk hozzá, de nekem nem volt rá szükség.

A sütőt bekapcsoltam 180 fokosra. A serpenyőben lévőkhöz hozzátettem a fél hagymákat, ráöntöttem a hagymalevet, megsóztam. (Itt nem szabad megkóstolni, illetve el kell hinni, hogy semmi probléma, mert a hagymalé érdekes ízt ad hozzá hirtelen, de ez később szépen besimult az ízébe...) Kevergettem, míg a sütő elérte a sütési hőfokot. Ekkor áttettem egy kerámia tepsibe (vagy jénai edénybe, kinek mi van), lefedtem fóliával, és nagyjából 25-30 percig sült, míg a krumpli és a hús megpuhult. Ekkor levettem a fóliát, beletettem a sült hagyma nagy részét, rászórtam a garam maszala port. Visszatettem még 5 percre a sütőbe, a tányéron került rá a maradék hagyma.

Nagyon finom lett, a férjem még 2 nap múlva is emlegette, a fiamnak is nagyon ízlett. Az én hozzávalóimmal 3 adag lett belőle, nyilván ha több a hús, akkor 4 személyre is elég lett volna. Nekem viszont a indiai ételekben nem igazán ízlik a sok hús, így valószínűleg több ilyen átvariált étel várható még nálam.

Frissen mázolva!

...van a blogom háttere és a címek színe, kéretik jó sok olvasónak hozzádörgölőzni, nézelődni:)
Egyelőre ennyi ideje volt a hozzáértőnek az alakításra, egyszer majd még nekiesünk.

A kényszer szülte fasírt

Bíztam a 3 napos ünnep előtt, hogy van elég tartalék a mélyhűtőmben. A gyerek az elvitelre szánt tökfőzelékhez fasírtot kért, de csak egy negyedkilós csomag darált húst találtam. Lázasan dolgozott az agyam, mit tegyek még bele; 2 szép nagy krumplit reszeltem le (azért a levét reszelés után kézzel kicsavartam belőle) és 1 közepes répát. Került még bele 1 közepes vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, só, bors, édes és csípős pirospaprika, 3 kisebb szelet beáztatott-kicsavart kenyér.

11 fasírt lett belőle, a minőség-ellenőrzésen sikerrel átment:)

Tökfőzelék

Láttam már több helyen is, hogy a bloggertársak feltették a saját verziójukat, íme az enyém. Hozzáfűzésül csak annyit, hogy gyerekkoromban ki lehetett volna űzni egy tökfőzelékkel, most pedig nagyon-nagyon szeretem. Sőt tavaly nyáron elkezdtem variálni kicsit, mert volt egy időszak, amikor minden héten kaptunk valahonnan egy tökfélét, és féltem, hogy meg fogjuk unni. Ugye, a mélyhűtő kapacitása is véges...

Tényleg, tököt nem lehet üvegbe elrakni??? Ha valaki tud erre módszert, kérem, írja meg nekem!

Hozzávalók 4 személyre:

1,25 dkg gyalult tök, 1 közepes apróra vágott vöröshagyma, apróra vágott kapor, 3 kanál (rétes)liszt, kb. 3-4 dl joghurt vagy kefír vagy tejföl, só, bors, 3 ek olaj, (1 púpos tk pirospaprika), (ecet és pici cukor)

Az olajat felforrósítom, ráteszem a vöröshagymát, néhány percig párolom. Hozzáteszem a kaprot és a lisztet, és újabb 3-4 perc kavarás következik. Ráteszem a tököt, elkeverem, beleöntöm valamelyik tejféleséget, kisebbre veszem a hőt alatta. Sót és borsot teszek bele, illetve ha a kedvem úgy tartja, akkor pirospaprikát is, és újabb kavarások következnek, figyelem, hogy kell-e még bele tejféleség, nem nagyon sűrű-e? Ha túl sűrű lenne, öntök még hozzá vagy ugyanabból az anyagból, amit eddig használtam, vagy pedig víz is kerülhet bele.
Amikor puha a tök, akkor megízlelem, kell-e még bele ízesítő, ha igen, pótolom. Az ecettel én úgy vagyok, hogy ha tejfölt használtam, akkor teszek bele, de akkor 1 mokkáskanálnyi cukor is dukál hozzá. Ha savanyúbb anyag ment bele, akkor nekem már nem hiányzik (viszont a fiúk a tányérban azért tesznek bele...).

A képen látható főzelékbe is került - mert még volt a mélyhűtőben - egy jó marék felszeletelt (piros színű) paprika, nagyon finom ízt ad a főzeléknek, a tökkel egyidőben kerül bele. Volt olyan is, mikor csípőspaprikát is dobtunk bele, és volt, amikor paradicsomot tettünk hozzá, azzal is finom volt.

Most már indul a tökszezon; ha friss tököt főzök, a héját levágom róla, de utána magostól-mindenestől szoktam megreszelni, kár kidobni a belsejét, a magok puhára főnek benne. Jó tökfőzeléket lehet még főzni patisszonból vagy a kicsit nagyobbra nőtt cukiniből is.

Sajtos-zöldfűszeres kenyér

Ritkán sütök kenyeret, ennek 2 oka is van; egyrészt a közelünkben van egy pékség, ahol finom kenyeret lehet kapni, másrészt pedig még nem volt vele igazán sikerélményem. Volt egy időszak, amikor sorozatban készültek kenyerek, finomak is voltak, de másnapra már nem volt igazi. A küllemével is voltak gondok, másnapra kicsit "összementek", nem igazán tetszettek már. A péksütemény más kategória, azokat szeretem készíteni, általában jól is szoktak sikerülni.

Ezt pünkösd hétfőn sütöttem, csak azért, mert délután már nem kaptam kenyeret. Viszont ha már sütni kezdek, akkor valami érdekeset kerestem és meg is találtam az írott receptes füzetemben. Tavaly sógornőm hozott egy könyvet megmutatni, a címére nem emlékszem, de valami pizzás-kenyeres volt. Nem igazán tetszett, mert elég furcsa arányokkal dolgozott, de volt benne egy-két ötletes dolog, pl. ez a kenyér is. Nem tartottam meg az eredeti mennyiségeket, mert azzal bajosan jött volna össze a dolog, de maga a hajtogatás és a töltelék igazán kedvemre való, azt meghagytam.
El is készült, ínycsiklandozó illatokkal sült, szép is lett. Persze nem vártuk meg, míg kihűlt, hanem már langymelegen megkóstoltuk, finom is volt nagyon. Azután másnapra kicsit összement, ezért úgy gondoltam, fel sem teszem a blogra. Miután azonban még szerdán este is finom, puha, jóízű volt, sőt tegnap este is, ezért mégis megér egy bejegyzést. Legfeljebb jönnek az ügyes pékek, és adnak 1-2 tanácsot, hogy legközelebb ne menjen össze a kenyerem.

Hozzávalók:

a tésztához: 140 g graham liszt, 400 g BL-80 kenyérliszt, 2,5 dkg friss élesztő, 1 tk só, bors, 1 tk cukor, 320 ml langyos víz

a töltelék: 1 púpos ek vaj, 1 nagyméretű, apróra vágott vöröshagyma, 1 tojás, 100 g reszelt gouda sajt (helyett most trappista), 5-6 ek friss aprított zöldfűszer (petrezselyem és snidling)

a kenéshez 1 tojássárga+1 ek víz keveréke

A tésztához valókból lágyabb kelt tésztát dagasztottam, duplájára kelesztettem.

Közben a vajat megolvasztottam, a hagymát puhára dinszteltem benne, elzártam a hőt alatta. Mikor langyos lett, belekevertem a többi hozzávalót.

A megkelt tésztát 30X40 cm-esre nyújtottam, megkentem a töltelékkel. A rövidebb oldalakat két oldalról feltekertem a közepéig, és kizsírozott-kilisztezett 30 cm hosszú, 10 cm széles kenyérsütő formába tettem; a tetejére mindkét oldalon éles késsel cikk-cakk mintát metszettem, 25 percig letakarva kelesztettem.
A tetejét megkentem a tojássárga-víz keverékkel, 200 fokos alsó-felső fokozatú sütőben 45 percig sütöttem, majd rácson kihűtöttem.

Az első fecskék

Az idén először sikerült üvegbe zárni nyári ízeket; egy kevés plusz cseresznye termett. Leírom, hogyan készítem a befőtteket. A különbség jóformán csak a cukor mennyiségében, illetve az esetlegesen hozzáadott fűszerekben szokott lenni.

Előkészítettem 6 üveget, annyi fér egyszerre a nagy lábosomba, amiben jól lehet dunsztolni.

Az üvegeket alaposan elmosogattam és kevés vízzel az aljában mikróba tettem 900 W-os teljesítményen 3 percre csírátlanítani. Ezek után tiszta törölgetőre tettem lecsorgatni, szárítani.

A cseresznyét a kitisztított mosogatóba tettem, leszáraztam, több lében jól megmostam. Az üvegek 2/3 részéig tettem a gyümölcsből, 3 tetejes kanál cukrot szórtam rájuk (jó édes cseresznye volt), és az üveg alját ütögetve segítettem a gyümölcsöknek jól eloszlani. Még többször ütögetve az alját telepakoltam az üvegeket, majd 3/4 részéig felöntöttem vízzel, mindegyik tetejére öntöttem 1 evőkanál főzőrumot (ennek hiányában 10 %-os ecetet szoktam - nem érződik meg a végeredményen, ezek tartósítják a befőttet).
Egy nagy lábosba, amelyiknek teteje is van, az aljába papírtörölközőt tettem. Ráállítottam az üvegeket, 3/4 részükig vizet öntöttem, rátettem a tetejét, és erősen közepes lángon addig melegítettem, amíg az üvegekben lévő folyadékban rendszeresen légbuborékok kezdtek felszállni - ez azután következik be, miután a lábosban lévő víz is felforrt. Ekkor kisebb lángra tettem, és 15 percig hagytam még bugyogni. Akkor elzártam a hőt alattuk, és addig hagytam benne az üvegeket, amíg az üvegek teljesen le nem hűltek.
A kamrába kerültek a helyükre.

Megint főztünk! de még milyet...

A békéscsabai Sörfesztivál csülökpörkölt főző versenyén az idén is nagy volt a forgatag, több, mint 100 csapat főzött bográcsban.
A férfiak főztek, mi lányok támogattuk őket lelkesen, 1-1 meggyes sörrel a kezünkben, valamint szóval is tartottuk őket:)

A nagy főzések már évek óta mennek a baráti körben, először csak magunknak főztünk hétvégeken, kirándulásokon, pörköltet, halászlét, grill ételeket. Tavalyelőtt merészkedtünk ki először versenyre, pont az imént említett alkalomra. Miután 3-as csapatokat kellett nevezni, a fiúk lettek benevezve, de ugyanúgy a lányoknak is van egyen pólójuk, a csapat szerves részét alkotják. Persze nem nyertünk semmit sem tavalyelőtt, sem tavaly...kicsit el is voltunk kenődve, mert az étel nagyon finom szokott lenni; olyan, amilyennek a nagykönyvben le van írva; sűrű szaftos, szép színű, a hús omlós. Utána tavaly még voltunk Gyulán mangalicát főzni, ott nagyon finom ragu készült, de azt sem díjazta a zsűri.

Az idén az esélytelenek nyugalmával pakoltunk ki szombat reggel a tett helyszínére. A jelszó az volt, hogy főzzünk egy jó ebédet és érezzük jól magunkat! Teljesen lazára vettük, a délutáni eredményhirdetés idején is mindenki jött-ment, jókat mosolyogtunk, hogy az immár sokszorosára duzzadt különdíjakat is mind más csapatnak osztották ki. Azután jött a 3. hely kihirdetése, és a mi asztalszámunkat mondták be...alig akartuk elhinni! Kaptunk ajándékot és egy meghívást az idei gyulai mangalica főző versenyre!
Így eldőlt, hogy ott is főzni fogunk, kezdődhet a gondolkodás, mi legyen az idén a "pályamű".


Szemben áll fotómasinával a kezében a krónikás:)

(Utóirat: azért sütöttem az alkalomra egy adag sajtos pogácsát, hogy én sem tétlenkedjek...)

Cseresznyés (vagy bármilyen gyümölcsös) lepény

Nálunk ebben a kategóriában ez a recept verhetetlennek bizonyul már évek óta. Valószínűleg azért is, mert amellett, hogy egyszerű, gyors és finom, számtalan variációt rejt magában. Azonkívül hogy szinte bármilyen gyümölccsel finom, az ízesítésben is lehet variálni. Most először leírom az alap süteményt, utána írok egy-két ötletet a változatokhoz.

Hozzávalók:

40 dkg liszt (eredetileg finomliszt, most 10 dkg tk rozsliszt+30 dkg finomliszt), 25-30 dkg cukor, 2 tojás, 15 dkg margarin vagy vaj, 3 dl tej, 1 sütőpor, 1 citrom reszelt héja, csipet só
40-50 dkg gyümölcs

A lisztet elkeverem a sütőporral, a sóval és a reszelt citromhéjjal.
A tojásokat a cukorral habosra keverem robotgéppel, hozzáadom a zsiradékot, azzal tovább folytatom. Ezután fakanálra váltok, és a tejet és a lisztes keveréket felváltva adom hozzá részletekben.

Egy kb. 24X34-es tepsi alját kikenem zsírral és liszttel szórom, vagy teszek az aljába egy sütőpapírt. Beleöntöm a masszát, a tetejére elosztom a gyümölcsöt.
Először 200 fokos sütőbe teszem, alsó-felső fokozaton, majd 10 perc múlva csökkentem a hőt 170-180 fokra, és további 30-35 percig sütöm, míg a teteje is pirosasra sül.
Megszórom fahéjas-vaníliás cukros porcukorral.

Ötletek:
- Ha magasabb, habosabb süteményre vágyok, akkor 3 tojással, de 2 dl tejjel készítem.
- A tej egy részét fel lehet cserélni citromlére, narancslére, joghurtra
- Lehet fűszerezni fahéjjal, szegfűszeggel....
-A lisztvariációt most próbáltam először, hihetetlen finom lett vele! Ráadásul senki nem vette észre, csak ették folyamatosan:)

Mascarponés-tejszínes epertorta

Ez az utolsó blogbejegyzés a szülinapi finomságokról.

Ennek a tortának nagyon örültem, mikor felvágtuk, és kiderült, hogy jól sikerült. Rémálmaim voltak ugyanis, hogy szétfolyik, eltörik, savanyú lesz, édes lesz, nem lehet majd szeletelni...és így tovább... Roppant felelőtlen módon kizárólag a karácsonykor elkészül narancsos tortám receptje alapján dolgoztam, amit akkor is én fundáltam ki, viszont akkor nem volt tétje a dolognak, most pedig 20 ember leste és kóstolta. Pénteken viszont már nem volt visszaút, mert megvettem hozzá mindent, és keserves dolog lett volna egy nagy szülinapi tortát másnap délutánra felhajtani.
Leírnám még, hogy a tortához megvettem két zacskó zselatin fixet, de csak egyet tettem bele; hogy miért, azt ne kérdezzétek meg, nem tudom. Legközelebb viszont tuti beletenném mind a kettőt, mert határon volt a krém szilárdsága, ezért a leírás már kettőt tartalmaz. A narancsos krémbe nem is kellett semmi szilárdító, az eper viszont elég leveses; lehet, hogy szerencsém volt:D

A torta alapját megint a megszokott piskótám adta. 8 tojásból sütöttem egy 25X34 cm-es méretű teflontepsiben (ha megnézitek az eredeti írást, ott le van osztva 4 tojásosra is az adag, azt kellett megkétszerezni a hozzávalókból).
Ezenkívül a narancsos tortánál lévő mézeslap hozzávalóiból sütöttem most egy lapot, szintén az előbb leírt méretű tepsiben.

Hozzávalók a krémhez:

1 kg mascarpone sajt, 50 dkg megtisztított eper, 4 dl habtejszín, 25 dkg cukor, 2 csomag zselatin fix, pici só

A tejszínt felvertem a lehető legkeményebbre, félretettem a hűtőbe.
A mascarpone sajtot az eperrel alaposan összedolgoztam gépi habverővel, hozzákevertem a zselatinfixet, majd a zacskón lévő utasítás alapján utoljára a cukor került bele. Megkóstoltam, hogy elég édes-e (ez eperfüggő is lehet). Ekkor beleforgattam a tejszínhabot is, majd elkezdtem a torta betöltését.

A tepsibe hosszában is és széltében is néhány réteg folpackot tettem úgy, hogy túlnyúljon a tepsi szélénél, hogy ezzel lehessen kiemelni másnap a tortát belőle. A piskótát kettévágtam, az egyik felét beletettem a tepsibe. Megkentem a krém kb. jó egyharmad részével, rátettem a barna mézeslapot, erre került a krém másik jó harmadrésze, majd helyére került a piskóta másik fele is. Ezzel az 1. napi projekt be is fejeződött, betettem a hűtőbe szilárdulni, a maradék krém egy lezárt dobozban is a hűtőbe került.
Másnap kiemeltük a tortát tepsiből; itt lehetett egy mély sóhajtással tudomásul venni, hogy nem folyik:) Megkentem a szélét, majd a legnehezebb művelet következett, a tortát át kellett tenni a tortástálcára; ezt a műveletet ketten végeztük 3 jó nagy késsel, közben 6 szemmel követtük, de sikerült...tényleg, hogy kell vajon ezt "hivatalosan" csinálni?
Ezután már gyerekjáték volt a tetejét megkenni és kidíszíteni, habár túlzásba ezt sem vittem, de szerintem azért nem mutatott rosszul:)
A közepébe még egy 80-as számgyertya került. Finom volt, legalább 2/3 része azonnal el is fogyott dicsérő szavak kíséretében.