A virsli jó! Tökéletes sűrű napokra. Vagy bőséges reggelire. Vagy Szilveszeterre. De nem unjátok már a sima, vízben főtt virslit mustárral? Én igen! Erre vannak az alternatívák. Kismillió. És nem is kell panaszkodni, hogy milyen drága és egyszerre legalább 1 kilót megeszik egy kis család... Néhány szál, feltuningolva és mindenki boldog és elégedett. Sokféle változatot próbáltam már, készítettem virslisalátát, bundás virslit, virslis lángost és még sok mást is.
Végre megérkezett hozzám is a 2012-es Erdélyi Konyha Kalendárium (amibe lapul 1,2 receptem:) és kedvemre lapozgathatom. Az első amit elkészítettem belőle, ez a csőben sült virsli volt. És nem csalódtam! Tudnak valamit ezek az erdélyi konyhatündérek:) (Még akkor is, ha a csőben sütés nem erdélyi találmány)
A vajat megolvasztjuk, beleszórjuk a lisztet, elkavarjuk, kicsit prítjuk. Fokozatosan, kavargatás közbe beleöntünk 2 dl vizet, simára kavarjuk és felforraljuk. Levesszük a tűzről és időnként megkavarva hagyjuk kihűlni. Ezután elkavarjuk a tojássárgával és sóval, borssal ízesítjük. Egy tálat vagy formát (nálam piteforma volt) kivajazunk, belefektetjük a virsliket és leöntjük a szósszal, úgy, hogy mindenhová jusson belőle. Bőségesen megszórjuk a tetejét a sajttal addig sütjük, amjg a sajt kezd megbarnulni és a virslik megrepedezni.
Mennyei lakomát igérek belőle! Tényleg gyorsan megy, semmi macera, könnyű és az az íz... Én salátával tálaltam és egy szelet pirítóssal. Ebéd volt és bizony "a férfi" sem panaszkodott:) Újra elkészítendő!
Viszont ez a csőben sütés sokáig zavarta a csőröm. Nem értettem, mi ebben a cső? Hála ugyanacsak az Erdélyi Konyha Kalendáriumnak, ezzel is okosabb vagyok. A kifejezés valószínűleg a mediterrán országokban használt fedeles cserépedény formájára utal. (Még nem néztem utána, hogy milyen lehet az a cső alakú cserépedény, de fogok:) A csőben sütés, pedig a már előre megfőtt, elkészített zöldség vagy hús valamilyen mártással leöntve, sajttal megszorva és úgy megsütve. (Eszerint az én verzióm nem csőben sült, mert a virslit nem főztem meg előre:)))
Csőben, piteformában, jénaiban, vagy akármiben legyen sütve, bátran ajánlom mindenkinek, garantálom, hogy nagyon finom és a besamel alapú szósz igazán különleges ízt ad neki!
Ez maradék lett, a korgó gyomrú férfinek tökéletes volt aperitivként, amíg a vacsora illatait még csak szívta:)
Végre megérkezett hozzám is a 2012-es Erdélyi Konyha Kalendárium (amibe lapul 1,2 receptem:) és kedvemre lapozgathatom. Az első amit elkészítettem belőle, ez a csőben sült virsli volt. És nem csalódtam! Tudnak valamit ezek az erdélyi konyhatündérek:) (Még akkor is, ha a csőben sütés nem erdélyi találmány)
Hozzávalók:
8 virsli
10 dkg vaj
1 ek liszt
1 tojássárga
10 dkg reszelt sajt
só, bors
A vajat megolvasztjuk, beleszórjuk a lisztet, elkavarjuk, kicsit prítjuk. Fokozatosan, kavargatás közbe beleöntünk 2 dl vizet, simára kavarjuk és felforraljuk. Levesszük a tűzről és időnként megkavarva hagyjuk kihűlni. Ezután elkavarjuk a tojássárgával és sóval, borssal ízesítjük. Egy tálat vagy formát (nálam piteforma volt) kivajazunk, belefektetjük a virsliket és leöntjük a szósszal, úgy, hogy mindenhová jusson belőle. Bőségesen megszórjuk a tetejét a sajttal addig sütjük, amjg a sajt kezd megbarnulni és a virslik megrepedezni.
Mennyei lakomát igérek belőle! Tényleg gyorsan megy, semmi macera, könnyű és az az íz... Én salátával tálaltam és egy szelet pirítóssal. Ebéd volt és bizony "a férfi" sem panaszkodott:) Újra elkészítendő!
Viszont ez a csőben sütés sokáig zavarta a csőröm. Nem értettem, mi ebben a cső? Hála ugyanacsak az Erdélyi Konyha Kalendáriumnak, ezzel is okosabb vagyok. A kifejezés valószínűleg a mediterrán országokban használt fedeles cserépedény formájára utal. (Még nem néztem utána, hogy milyen lehet az a cső alakú cserépedény, de fogok:) A csőben sütés, pedig a már előre megfőtt, elkészített zöldség vagy hús valamilyen mártással leöntve, sajttal megszorva és úgy megsütve. (Eszerint az én verzióm nem csőben sült, mert a virslit nem főztem meg előre:)))
Csőben, piteformában, jénaiban, vagy akármiben legyen sütve, bátran ajánlom mindenkinek, garantálom, hogy nagyon finom és a besamel alapú szósz igazán különleges ízt ad neki!
Ez maradék lett, a korgó gyomrú férfinek tökéletes volt aperitivként, amíg a vacsora illatait még csak szívta:)