Furcsa véletlen, amikor a sors ugyanazt a blogot szánja nekem a 3. fordulóban, amely blog tulajdonosának engem sorolt a 2. fordulóban. Tündi, a Tündérkonyha blog tulajdonosa tőlem főzött előzőleg, most meg én kóstolgatok tőle. Bevallom igencsak időszűkében vagyok, meg a határidő is közeleg és szigorúan megszabtam magamnak, hogy ezúttal nem édesség, desszert, süti lesz a kiszemelt! Ezekkel a szabályokkal felfegyverkezve ástam magam bele Tündi blogjába. Az első szabállyal rögtön gondjaim akadtak, hisz hetekig is el tudnék nézelődni Tündinél... Annyi finomság, süti, torta, hogy fogok én ebből nem azt választani? Aztán eljutottam a bruszkettáig, ami ugyan bruschetta és ismerem is, de annyira leragadtam (korrogó gyomrom is jócskán sürgetett), hogy aztán már hiába is nézegettem tovább a csodás gyűjteményt. Gondolataim csak oda kanyarodtak vissza, hogy lassan kicsúszok a vacsoraidőből és micsoda egyszerű, gyors, finom ötlet. Ráadásul rég nem ettünk, páromnak is bejön (kicsit feltuningolva). Máris fogtam hozzá.




 A paradicsomot, hagymát, fokhagymát felaprítjuk, megsózzuk, olivaolajjal meglocsoljuk és oraganoval megszórjuk. (Tündinél bazsalikom van, amiből is a friss a tökéletes, de mivel nekem csak ez volt és talán még jobban is szeretjük az ízét, mint a bazsalikomnak, ez ment bele) Keveset állni hagyjuk ( legjobb néhány órára hüttőbe tenni), hogy az ízek összeérjenek, nálam ez addig tartott, amíg a kenyér szeleteket előpirítottam a sütőben. Ezután (mivel férfiam szereti a zöldséget, de jobban akkor ha hússzemet is lát mellette) megpakoljuk a feldarabolt szalámival, mozarellával és paradicsomos keverékkel (magamnak azért sima paradicsomos is készült) és 5 percre mehet a forró sütőbe. Teával, vagy csak úgy magában tálaljuk.


Kedveljük a bruschettat vagy bruszkettát:) sokszor készült már nálunk, eddig másképp, de ez is nagyon bejött, így is fincsi volt. Imádom a paradicsom, fokhagyma, hagyma, olivaolaj összeolvadt ízét, a ropogós kenyéren! Hmmm... nyami:))
 Tudom, sok remek ételt, sütit, tortát választhattam volna Tünditől, le is mentettem jó néhányat, lesz itt még kótolás ám:)

Úgy döntöttem ismét nem fogom a szót szaporítani, egyesek már olyan régen történtek, hogy nincs bennem az akkor feeling és hát... az már nem olyan:)Marad hát az amatőr beszámoló, amatőr fotókkal.


Ez itt az első töltött csirkém, húsvéti bárány heyett. Számomra hihetetlenül jól sikerült és aki csak megkóstolta, dicsérte. Szóval büszke voltam nagyon! Csak hát a fotó... telefonos felvétel, ezután nem is magyarázkodok:)


A párom szülinapi tortája, nagymamám és én művészkedtük. A díszítés még akkor sem volt tiszta, amikor elkezdtük, vagyis nem tudtuk mi lesz belőle. Addig szórtuk a kókuszt körbe körbe, hogy egyszer csak azt vettük észre, hogy... héj, ez kockás lett:)) De tetszett. És iszonyat finom volt. Olyan igazi nagymam féle. Régebb ő mindenkinek tortát sütött, olyan vajas krémes, hagyományos...finom.


Töltött tojásom. Mert valamit enni kellett. És ha már csak egyszerű töltött tojás (ami egyébként anyum nagy kedvence), akkor legyen egy kis design, ne csak a majonézben úsztatás.





Bruschetta, immár többször is, nagy sikerrel:) Többféle receptet olvastam, melegen, hidegen, húsosan, anélkül. De ami rábrt, hogy ki is próbáljam, az ez a recept
Amint ezt elolvastam, tudtam, hogy meg kell csinálnom. És még nagymamám is imádta:)Csodás!





Spagetti a sztár. Na nem nekem, hanem a páromnak. A kedvence, de nemcsak enni, hanem bármikor szívesen meg is csinálja. Olyan szószt repeszt hozzá, hogy... finomat. De ez az én művem. Kivételesen nem csak "olyan" sonkás, paradicsomos, esetleg maggiporos szósz, hanem igazi különlegesség. Hagyományos paradicsomszószt készítettem, amilyet mifelénk pl krumplipüréhez is szoktak, kevés mustárral. Néhány nyakkaraj szeletet csíkocskákra vágtam, megpároltam, amíg a víz el nem párolgott róla és kissé meg nem pirult. Olyan ki borzoska, illatoska, finomka lett. Hát, megnyaltuk az újjunkat! Na, már félig meddig receptet is írtam:)Haladás!




Csirkemellszeletek roston sütve, júhtúróval, paradicsommal és pakrikával megszórva, mikróban felmelegítve, natúr krumplival tálalva. Azok az ízek...hmmm! Nem száradt ki a hús!




Puliszka csirkecombpaprikással és vegyes nyárisalátátával, rögtönzött amatőr, fordított terítéssel:))Pedig voltam pincér, esküszöm tudom hová jár a villa, kés... Na, de van mit még tanulnom a fotózkodásról. Bár akkora optikai csalódást nem lehet fotózni, hogy a villa, kés felcserélődjön:))

A következőkről már van bejegyzés, belinkelve a másik blogomból, de még néhány plusz:





Mikrós süti, rulez!:) Annyira bejött! Én nagyon szeretem az édességet és ha nincs semmi otthon, akkor pár perc alatt összedobható és pont elég. Igaz mindig kenek rá valamit, mert...úgy az igazi. Ezt is blogokból tanultam, nem linkelem, mert sok helyen olvastam, nem szeretnék egyet kiválasztani, de mikrós, bögrés sütire rákeresve lesz találat, jó sok. És aki abból a lustábbik fajtából van, (mint én) aki a gyorskajákat szerti elkészteni, annak nagyon ajánlom. Nagycsaládnak nem annyira:)




És persze a gyümölcsturmix. Imádom bármiből és bármikor. Ez speciell vegyes gyümölcs, mindenből, amit nagymama kertjében találtunk. Kicsit ijesztő volt a színe, de tejjel megszelidítettük:) Micsoda ízvilág...

Befejezésképpen néhány kép, duma nélkül a jelenlegi gyümölcstermés állásáról:)Nagymama udvarán. Majd következhet a veteményes. Már az is sokat tud mutatni.











Most már napirenden vagyok, így azt remélem, hogy ezután kicsit bővebb leírást is tudok adni a képek mellé. Ha igényeltetik:)