A keksz szalámi gyerekkorom óta nagy kedvencem. Talán mert nagyon ritkán, csak alkalmakra készítette anyukám. Aztán jött az ugyanilyen alapú gombóc. Ez már gyakrabban, de sosem tudtam megúnni. Én is szívesen készítem. Most meg itt a tekercs vagy rolád. Sokfelé láttam, jól is néz ki és lehet variálni. Ez az én variánsom, én ötlöttem ki, de természetesen nem kizárt, hogy valaki már nem készítette el hasonlóan.
Itt Angliában nem is olyan egszerű beszerezni a háztartási kekszet, mint amilyen természetes ez otthon. De szeretik a keszet, szóval van választék. És innen-onnan meg lehet tudni, hogy a Rich tea biscuit a legalkalmasabb az ehhez hasonló sütemények elkészítésére. Ha valaki máshogy tudja, szívesen fogadom az ötleteket:)
A kekszes részhez ledaráljuk a kekszet, összevegyítjük a cukorral, kakóval, rumaromával. Ezután hozzáöntjük a tejet és összeálló masszává gyúrjuk.
A fehér részhez a cukrot a vízzel feltesszük forrni és addig főzzük, amíg a cukor felolvad. Ezután hozzáadjuk a vajat és kavargatva felolvasztjuk. Levesszük a tűzről, hagyjuk hűlni, hogy ne legyen épp forró majd belekavarjuk a tejport és addig kavarjuk amíg sima masszát kapunk.
A kekszes masszát fólián kocka alakúra nyújtjuk egy porcukorral meghíntett nyújtófa segítségével. Erre rátesszük a tejporos masszát és egy spatula vagy szilikon lapát segítségével elsimítjuk a barna masszán, ugyanakkora méretűre. Olyan vastagságúra nyújtjuk, ahogy szeretnénk. Én bevallom, hogy mivel ez a réteg elég édes, nem akartam túl vastagra. Bár még így is az lett. Ezért nem tettem rá az összes fehér masszát.
A fólia segítségével óvatosan feltekerjük és éjszakára vagy néhány órára dermedni tesszük. Ezután szépen szeletelhető. Ha akarjuk forgathatjuk porcukorba, ha nem... úgy is nagyon finom lesz:)
A maradék fehér masszából ezeket az imádnivaló kis golyókat készítettem. Régebb készítettem még ilyen úgynevezett raffaello golyókat, aminek bár szerintem egyáltalán semmi köze a Raffaellohoz, azért nagyon finom. Viszont nem kókuszba forgattam, hanem meghíntettem kakóporral. Hát nem ennivalóak?
Itt Angliában nem is olyan egszerű beszerezni a háztartási kekszet, mint amilyen természetes ez otthon. De szeretik a keszet, szóval van választék. És innen-onnan meg lehet tudni, hogy a Rich tea biscuit a legalkalmasabb az ehhez hasonló sütemények elkészítésére. Ha valaki máshogy tudja, szívesen fogadom az ötleteket:)
Hozzávalók: 1 rúdhoz
A kekszes alaphoz:
25 dkg háztartási keksz
8 dkg cukor
4 ek kakaó
1,5 dl tej
1 ek rumaroma
A fehér alaphoz:
12 dkg cukor
1 dl víz
10 dkg vaj
25 dkg tejpor
A kekszes alaphoz:
25 dkg háztartási keksz
8 dkg cukor
4 ek kakaó
1,5 dl tej
1 ek rumaroma
A fehér alaphoz:
12 dkg cukor
1 dl víz
10 dkg vaj
25 dkg tejpor
A kekszes részhez ledaráljuk a kekszet, összevegyítjük a cukorral, kakóval, rumaromával. Ezután hozzáöntjük a tejet és összeálló masszává gyúrjuk.
A fehér részhez a cukrot a vízzel feltesszük forrni és addig főzzük, amíg a cukor felolvad. Ezután hozzáadjuk a vajat és kavargatva felolvasztjuk. Levesszük a tűzről, hagyjuk hűlni, hogy ne legyen épp forró majd belekavarjuk a tejport és addig kavarjuk amíg sima masszát kapunk.
A kekszes masszát fólián kocka alakúra nyújtjuk egy porcukorral meghíntett nyújtófa segítségével. Erre rátesszük a tejporos masszát és egy spatula vagy szilikon lapát segítségével elsimítjuk a barna masszán, ugyanakkora méretűre. Olyan vastagságúra nyújtjuk, ahogy szeretnénk. Én bevallom, hogy mivel ez a réteg elég édes, nem akartam túl vastagra. Bár még így is az lett. Ezért nem tettem rá az összes fehér masszát.
A fólia segítségével óvatosan feltekerjük és éjszakára vagy néhány órára dermedni tesszük. Ezután szépen szeletelhető. Ha akarjuk forgathatjuk porcukorba, ha nem... úgy is nagyon finom lesz:)
A maradék fehér masszából ezeket az imádnivaló kis golyókat készítettem. Régebb készítettem még ilyen úgynevezett raffaello golyókat, aminek bár szerintem egyáltalán semmi köze a Raffaellohoz, azért nagyon finom. Viszont nem kókuszba forgattam, hanem meghíntettem kakóporral. Hát nem ennivalóak?
