Ránk zuhan feketén
az éj sötét leple,
szemhéj súlyát nem tartja fenn
már az éles elme,
pusztán az akarat...
gyűrött az arc
és lassú a gondolat.
Gyűjtsük össze a béke morzsáit,
fényesítsük sorra a nap kincseit,
béleljük ki álmaink melegágyait,
s ha majd lábujjhegyen oson a hajnal,
terítsünk tiszta abroszt
az új naphoz.
Jó program! Akkor elő az új abrosszal ! Ha a feltételek adottak a többi már rajtunk múlik!
VálaszTörlés