Manapság igen sokat hallani az
Omega-3,
Omega-6 zsírsavakról. Legtöbbször halakra enged asszociálni az Omega-3 zsírsavak csoportja, de vajon miért olyan fontos szervezetünk számára és a halakon kívül még milyen élelemmel juthatunk hozzá a megfelelő mennyiséghez?
Többek között erre a kérdésre kerestem a választ az inteneten kutakodva.
Egy kis kémia...
Az Omega zsírok olyan szírsavak, amelyek kémiai szerkezetében egy vagy kettős kötés található. Oké, oké, én sem voltam penge kémiából és vért izzadtam a periódusos rendszer meg a kovalens kötések bemagolásakor. A lényeg viszont, hogy ezek a kettős kötések teszik lehetővé, hogy a zsírsavak egyedülálló hatást fejtsenek ki szervezetünkben.
Az emberi test képes az összes, számára szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a
linolénsavat (LA), amely egy
omega-6 zsírsav, valamint az
alfa-linolénsavat (ALA), mely egy
omega-3 zsírsav. Ezeket az étrendből kell fedezni, így
“esszenciális zsírsavakként” hívják őket. Mindkettő zsírsav szükséges a növekedéshez valamint a felépüléshez, de egyéb zsírsavak (pl. az
arachidonsav (AA) LA-ból történő) előállítására is használatos. Bár
omega-3 zsírsavvá történő átalakulásuk révén az
eikozapentaénsav (EPA) valamint
dokozahexánsav (DHA) bevitele limitált, ajánlatos ezek forrásainak étrendbe történő beillesztése is.
Az
Omega-3 és
6 közötti egyensúly is fontos, mert ha
Omega-3-ból sok halmozódik fel a szervezetünkben,
Omega-6-ból viszont alig akkor egyenes út vezetHET különféle betegségek kialakulásához.
Testünkben találhatő zsírokat (amelyek egy
eicosanoid vegyületcsoport előfutárai) két nagy csoportra oszthajuk:
,,jó zsírokra'' és
,,rossz zsírokra''.
Az
Omega-3 zsírok egészséges mennyisége a „jó” eicosanoidok irányába, ezek hiánya, illetve a túlzott
Omega-6 bevitel pedig az ellenkező irányba billenti a mérleget.
Szívbetegségek, rák, ízületi gyulladás, kettestípusú cukorbetegség, depresszió és bipoláris zavar, Alzheimer kór, immunbetegségek és asztma csak pár a sok-sok betegség közül, amelyeket a nem megfelelő egyensúly okozhat.
Az Omega zsírsavak a hormonális rendszer működésére is hatással vannak.
Omega-3 hiányában hormonális rendszerünk is kevésbé hatékony: depresszió, bipoláris zavar, skizofrénia, csökkent tanulási nehézség jelentkezhet.
Terhesvitaminok szedése alatt különösen figyeltem rá, hogy azok
Omega-3 zsírvakat is tartalmazzanak, mert arra már magzati korban is nagy szükség van. A születendő gyermek idegrendszere, hormonális rendszere, látásfejlődése mind attól függ, hogy a kismama szervezetében jelen vannak-e ezek a zsírok, és milyen mennyiségben! A terhes nőknek, a kismamáknak, az 5 év alatti gyermekeknek, az Alzheimer-kórban szenvedőknek különböző
Omega-3 bevitelre van szükségük.
Hogyan gondoskodjunk tehát a megfelelő Omega 3-6 egyensúlyról és bevitelről?
A normális
Omega-6 Omega-3 zsírsav arány :1-3.
Először tehát érdemes az
Omega-6 zsírsav arányát visszorszorítani, csökkenteni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fogasszunk
Omega-6 zsírsavat tartalmazó élelmiszereket, de figyeljünk rá milyen formában és mennyiségben visszük be a szervezetünkbe.
Omega-6 forrásai:
Például a pórsáfrány-olaj, gyapotmagolaj, napraforgóolaj, szója- és kukoricaolaj nagyon magas
Omega-6 tartalommal bírnak.
Az ún.
transzzsírok, vagyis
,,álzsírok'' fogyasztását (pl. minden olyan élelmiszer, amelyeken szerepel a “hidrogénezett” vagy “részben hidrogénezett” megjelölés, transzzsírokat tartalmaz) pedig teljesen kerülni kéne.
Omega-6 tehát főként növényi olajokban, olajos magvakban (szezámmag, napraforgó), diófélékben található.
Omega-3 legfontosabb forrásai:
Hidegvízi halfajták úgy mint a lazac, a hering, a makréla, a szardella és a szardínia, tonhal (kisebb arányban). A halak ezeket a zsírsavakat a táplálékukul szolgáló algákból vagy planktonokból nyerik, tehát nem maguk állítják elő.
Növényi
Omega-3 források pédául a len. A len hatszor annyi
Omega-3-at tartalmaz, mint a legtöbb halolaj!
Továbbá
chia mag (azték zsálya), perilla (
kínai bazsalikom/vad szezám), kivi, vörösáfonya, sárgarepce.
A tojásban is van
Omega-3 (zöldtakarmánnyal és rovarokkal táplált tyúkok esetén igaz ez főleg).
Az
Omega-3 zsírsavak ajánlott napi bevitele
1,6 gramm/nap férfiak és 1,1 gramm/nap nők esetén.
Végezetül egy táblázat:
A halak, kagylók és rákok Omega-3 tartalma (g/100g egy adagra vonatkozóan):
Lazac, atlanti, tenyésztett, főtt, szárazon hevített: 1.8
Ajóka, európai, olajos konzerv, szárított: 1.7
Szardínia, paradicsomszószban eltett, csonttal együtt szárított: 1.4
Makréla, atlanti, főtt, szárazon hevített: 1.0
Tonhal: 0.7
Laposhal (lepény és naphal fajok) főtt, szárazon hevített: 0.4
Óriási laposhal, atlanti és csendes óceáni, főtt, szárazon hevített: 0.4
Clam kagyló, vegyes faj, főtt, nedvesen hevített: 0.2
Garnélarák, vegyes faj, főtt, nedvesen hevített: 0.3
Forrás: USDA Nutrient Database for Standard Reference
A témában kutakodva rengeteg hasznos információ birtokába jutottam, így később még szívesen folytatom ezt az okoskodást.
A mai ebédem a fenti képen látható egyszerű kevert saláta volt: zöld levelekkel, paradicsommal, főtt tojással, vad vörös lazaccal (Wild red salmon) kevés olívaolajjal és balzsamecettel meglocsolva.
Figyeljünk hát az Omega-zsírokra és ha hallal nem is sikerül pótolni, opcióként ott van a már többi felsorolt tápanyag.
További felhasznált forrás: Wikipedia, Eufic.org, Omega 3-6.hu