Csipkebogyókrémes méz

Hát nem mondom, hogy nem pihent agyra vall ez az ötlet, de vállalom,

 megcsináltam és hihetetlen finom.

Előző csipkebogyós bejegyzésnél már áradoztam az idei gyümölcs minőségéről: 

nagyon krémes, sűrű, a savanykás íz mellett, az édes is határozottan jelen van.

Szerintem  -mint minden gyümölcs, zöldség esetében-   a csipkebogyónak is van jó, 

van kevésbé jó és nagyon jó évjárata.

 

 Így a szokásos napi kutyás túrámon, azon gondolkodtam, mit és 

hogyan tudnék készíteni még, ebből az Ég adta tökéletes termésből.

Készült már lekvár   -egy a szokásostól eltérő, igen egyszerű eljárással-  erjed az ecet  

-amit pont úgy készítek, mint az almaecetet-  napi rendszerességgel ázik a tea 

és fogok is szárítani későbbre (teának).

Mit lehetne még? 

Három dolog is eszembe jutott, de addig nem akarok beszélni róluk, 

amíg nem látom, hogy működnek.

Elsőként ezt próbáltam ki, már egy hete készen van.

Nekem való.

Két tökéletes, természet adta kincs egyesítése.

Méz és csipkebogyó.

Mindkettő magas élettani tulajdonságokkal bír. 

(Rengetegszer írtam már mindkettőről, javaslom a tartalomjegyzékben rákeresni.)

Abszolút hideg eljárással készült. "Hand made". Bárhol elkészíthető.

Szigorúan terápiás mennyiség, azaz mint a "luxus" termékekből, elég egy mokkáskanálnyi.

Becsukott szemmel fogyasztandó <3

Csakúgy, az örömhormon (szerotonin) növelése céljából*.

Csipkebogyókrémes méz

Hozzávalók

 

termelői akácméz (2 dl)

érett, puha, de még nem túlérett csipkebogyó (1/2 kg bruttó)

A csipkebogyó két végét lecsíptem, majd középen fogva óvatosan megnyomtam.

A pohárba, (a kép után) pár evőkanál szobahőmérsékletű mézet kanalaztam.

A mézbe nyomkodtam a  gyümölcshúst. Sorba mindet. 

Lehetőség szerint a magok nem kerültek a mézbe.

A bogyó két végén lévő krémes "hús" szőr mentes, a szőrök a magokat veszik körül.

Nos, amikor az összes bogyóval készen voltam, akkor elkevertem a csipkebogyókrémet a mézzel,

 majd egy nagyon sűrű szitán átöntöttem.

Először folyt szépen, majd a végére egy kanállal rásegítettem.

...az első adag szűrése után...

Nem kell az utolsó cseppig erőltetni, csakis amíg nem alkalmazunk "erőszakot"  <3.

A visszamaradt mézes rész, tehát ami a szűrőbe maradt, az a teakészítő kancsóba került.

A kinyomott gyümölcsök is odakerültek.

Így amit csak lehetett felhasználtam belőle. 

(Páróra áztatás után teaként fogyasztottuk.)

Az akácméz a legkevésbé kristályosodó méz, ezért ezt választottam.

* Amikor leírtam ezt a mondatot, azonnal beütöttem a keresőbe az "örömhormon" szót, 

hogy meggyőződjek róla jól gondolom-e, ez a cikk volt az első :)

A hecsedlis bejegyzést kiegészítettem a másodszorra eltett lekvár leírásával és fázisképekkel:

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/12/csipkebogyolekvar.html 

 Szeretetrehangoltan a Facebookon <3