"Kölcsön" keksz

Ajándékba kaptam ezt a doboz csokis-narancsos-fahéjas kekszet, (egy nagyon kedves kolléganőmtől)......ö...izé, badarságokat beszélek, valójában a Mikulás hozta. :)

A receptet elkértem, nagyon egyszerű, nagyon finom, nagyon gyors. Szóval, kölcsönkeksz.

Hozzávalók 30-40 db-hoz (mérettől függően)

1 tojás
15 dkg cukor
18 dkg liszt
1 tk sütőpor
12 dkg vaj
1 tábla étcsokoládé felaprítva
1 tk vaníliakivonat
1 kis marék szeletelt mandula szétmorzsolva
1 tk fahéj
1 ek kandírozott narancshéj

A cukrot kikeverjük a tojással (nem kell elektromos mixerrel, csak úgy simán kézzel), majd hozzáadjuk a nagyon lágy vajat, a sütőporos lisztet, vaníliakivonatot, fahéjat, mandulát, végül belekeverjük az aprított csokit és narancshéjat. Teáskanálnyi méretű gombócokat kupacolunk a tésztából (egymástól távolabb, mert sütés közben megnőnek) kanállal kissé lelapítjuk és 180 fokon 9-10 percig sütjük.

Low carb változat:
1 tojás
7 dkg U1 negyedkanál cukor
10 dkg U1 liszt (újfajta)
13 dkg margarin
60 g diabetikus étcsokoládé

1 tk vaníliakivonat
1 kis marék szeletelt mandula szétmorzsolva
1 tk fahéj vagy mézeskalács fűszer
1 narancs héja lereszelve

Nagyon csokis cupcake ...

...fehércsokis túrókrémmel. Egy kedves barátnőm említette, hogy Bécsben egy kávézóban evett valami nagyon csokis, nagyon finom muffint, aminek a tetején egy - valószínűleg fehércsokis - túrókrém volt, és megkért, ki tudnék-e agyalni valami receptet.

Íme. Igaz, nem tudom, hogy az enyém hasonlít-e a kávéházihoz, mert én utóbbit nem kóstoltam.

Más: tulajdonképpen sosem értettem a különféle mintás muffinpapírok értelmét. A sütést követően ugyanis a minta már alig vehető ki. Az enyém pl. angyalkamintás volt, de ezt szerintem senki meg nem mondaná...

Hozzávalók 12 darabhoz:

55 g vaj

35 g magas kakaótartalmú étcsokoládé

130 g liszt

1 tojás

100 g barnacukor

100 g kefir vagy natúr joghurt

fél tk szódabikarbóna

1 ek (10 g) keserű kakaópor

1 tábla (100 g ) sima étcsokoládé

tetejére:

350 g krémes tehéntúró

150 g fehér csokoládé

Megj.: kis méretű muffinsütőben sütöttem. 

Elkészítés: 

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A vajat kis lángon megolvasztjuk és beletördeljük a 35 g étcsokit.

Egy tábla sima étcsokit nagyon apróra vágunk, félretesszük.

A cukrot habosra keverjük a tojásokkal, majd hozzáadjuk a kefirt/joghurtot, lisztet, szódabikarbónát, végül az olvasztott vajas csokit. Muffinpapírral bélelt formába kanalazzuk (teli) és 20 percig sütjük. Ne tovább, mert kiszárad.

Ugye mondom, hogy nem látszik a minta...

A krémhez - ha nem krémtúrót használunk - a túrót késes mixerrel elpépesítjük, és hozzáadjuk a megolvasztott fehér csokoládét. Én nem tettem bele cukrot, de ki-ki ízlése szerint. 

Csillagcsöves habzsák segítségével a kihűlt muffinok tetejére halmozzuk a krémet.

Mogyoróvajas keksz sós karamellel

Nem tudom, mi történt velem, de mostanában rákaptam a kekszgyártásra....igazából sose szerettem a habos-krémes-szájpadlásra feltapadós (margarinos) süteményeket és a tömény cukros dolgokat. Arról nem is beszélve, hogy percek alatt összedobható, nem úgy, mint például egy mézes krémes, amire fél napom is rámegy, aztán meg malmozok 2 napig, hogy puhuljon, na ne.

Ez a keksz persze nem olyan szaftos, mint egy cookie, de omlósnak elég omlós. 

Három kedvenc hozzávalómat tartalmazza (sorrendben): csoki, karamell, mogyoró. A karamell ezúttal sós. Nem próbáltátok még? Akkor épp ideje. Nekem nagyon bejön. 

Hozzávalók:

120 g liszt

70 g darált mogyoró

70 g vaj

20 g mogyoróvaj

40 g porcukor

1 tojásfehérje

tetejére:

egész törökmogyoró

sós karamell:

100 g cukor

1 tk só

1 dl víz

1 tk vaj

Elkészítés:

A hozzávalókat (a tojásfehérje kivételével) egy késes mixerbe tesszük és morzsalékosra aprítjuk. (Persze ha nincs ilyenünk, akkor kézzel, de én egy jó ideje mixerrel készítem a gyúrt tésztákat, gyönyörűen elvégzi a gép az "összemorzsolós" fázist.) A tojásfehérjét is hozzáadva összegyúrjuk. Közepesen lágy, homogén masszát kapunk, de ha szükséges, adagoljunk hozzá kevés lisztet. 5-6 cm átmérőjű hengerré sodorjuk és fóliába csomagolva hűtőben pihentetjük (kb. egy óra).

Fél centis karikákra vágjuk és sütőpapírral borított tepsin 180 fokon kb. 15 perc alatt készre sütjük. 

Közben elkészítjük a karamellt: a cukrot a sót is hozzáadva karamellizáljuk, majd hozzáadjuk a vizet és beforraljuk méz sűrűségűre. Ha kész, egy teáskanál vajjal lazítjuk.

A kihűlt kekszeket megcsorgatjuk egy kis karamellel és héjától megtisztított mogyorót teszünk rá.A mogyorók tetejére is csorgathatunk karamellt.

Ha még nem unjuk a bíbelődést, akkor a kekszek alját bevonhatjuk tejcsokival.

Tipp a mogyoró (illetve egyéb csonthéjasok) héjának ledörzsölésére: a mogyorót egy tepsire terítve sütőben kissé megpirítjuk, majd egy hálóba tesszük (amiben pl. a zöldségesnél a hagymát, mandarint árulják) elkötjük a száját és addig dörzsölgetjük a két kezünk között, míg az összes héj kipereg a hálón. 

Kívánságműsor 1. rész: chococcino szelet

A kívánságműsor "rovat" első részeként íme az általam chococcino szeletként aposztrofált sütemény. Nagyon csoki, enyhén kávés. 

A kívánság, amit ezzel a recepttel teljesítettem, valahogy így szólt: "Sütiverseny lesz a munkahelyen, légyszi segíts, nehogy azt higgyék a kollégák, hogy bunkó sportoló vagyok, aki életében nem látott még fakanalat. Szeretnék valami látványos, de egyszerűen elkészíthető süteményt."

Nos, hogy ez a sütemény mennyire látványos, abban nem foglalok állást, mindenesetre nagyon finom, alul tömény csokis tészta, pici kávéval, a tetején pedig egy lágy, enyhén kávés mascarponés-tejszínes krém.

Ahhoz, hogy egészen szépen szeletelhető legyen, pontosabban ne legyen vágási hulladék, nagyon hasznos segítség egy sütőkeret, amit még év elején vettem az Aldiban (sajnos mostanában nem láttam, de hátha  lesz még). Persze anélkül is elkészíthető, de akkor a szélét le kell vágni. (Megjegyzem van, aki a süteménynek leginkább a szélét szereti :p)

Hozzávalók egy 18x28 cm-es tepsihez:

100 g magas kakaótartalmú étcsokoládé (lehet kávés is, ha kaptok olyat)
1 ek étolaj
175 g barnacukor
2 tojás
100 g nagyon lágy vaj
20 g keserű kakaópor
80 g liszt
1 csapott  teáskanál szódabikarbóna (vagy sütőpor)
csipet só
1,5 evőkanál erős feketekávé

krémhez:

500 g mascarpone
150 ml tejszín
100 ml tej
kb. 5 ek porcukor
10 g zselatin vagy egy csomag Dr. Oetker zselatin fix
1,5 tk instant kávé kb. 1 dl vízzel elkészítve*

*Azért írtam instant kávét, mert nem tudom, kinél milyen erős a kávé, nekem így volt kellemesen, nem tolakodóan kávés a krém. Instant kávéval könnyebb "beállítani" a kávé erősségét. 

Elkészítés: 

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A darabokra tördelt csokoládét egy evőkanál olajjal óvatosan felmelegítjük, félretesszük.

A cukrot az egész tojásokkal elektromos mixerrel jó habosra keverjük (2-3 perc), majd hozzáadjuk a nagyon lágy vajat és azzal habosítjuk tovább pár percig. Hozzáadjuk a szódabikarbónával és kakaóporral elkevert lisztet, majd a végén az olvasztott csokit és kikeverjük.

A tepsit kivajazzuk (az oldalát is) és sütőpapírral kibéleljük a tepsit (az oldalát is) úgy, hogy lehetőleg minél kevesebb gyűrődés legyen rajta.

Pontosan 20 percig sütjük, majd hűtjük.

Krém:

A zselatint csomómentesen elkeverjük a kávéban és felmelegítjük (forralni nem szabad), félretesszük hűlni.

A mascarponét a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tejszínt és a tejet, simára keverjük, majd a végén vékony sugárban hozzáöntjük a langyosra hűlt kávés zselatint és jó alaposan, gyors mozdulatokkal elkeverjük. *

Kóstoljuk meg, ha valaki kávésabban, vagy édesebben szereti, tehet még hozzá.

A masszát a sütemény tetejére simítjuk és hűtőben dermesztjük (egy éjszaka jót tesz neki). Papírral együtt kiemeljük és kockára szeljük. Tetejére keserű kakaóport hintünk. 

*Ha zselatin fixszel dolgozunk, egyszerűbb a dolog, hiszen az instant zselatint nem kell melegíteni:  a krém hozzávalóit mixerrel alaposan kikeverjük az alábbi sorrendben: mascarpone habosra, tejszín, tej, kávé, zselatin fix, legvégén porcukor. 

Ajándékpite

Az egész úgy kezdődött, hogy rendeltem innen 10 db, a képen látható egyszer használatos piteformát és mini kalácsformát. Legnagyobb előnye azon kívül, hogy szép karácsonyi dekorban kapható, az, hogy a legjobb megoldás, ha például ajándékba szeretnénk vinni, amit sütöttünk.

Azzal folytatódott, hogy tegnap este látogatóba mentem egy kisebb műtét után lábadozó barátnőmhöz, aki a brownie-jellegű süteményeket és csokis kekszeket/cookiekat szereti a legjobban.

Így született ez az nagyon csokis, ragacsos, fűszeres, aszalt szilvás mini pite. 

A mennyiség 2 db, 16 cm-es vagy egy nagyobb (30 cm-es) pitetálhoz elegendő. Annyi bibi történt, hogy a papírformát nem vajaztam-liszteztem ki, naivan azt gondoltam, hogy tapadásmentes a bevonata, így kellett egy kis ügyeskedés, míg kijött. 

Hozzávalók:

130 g vaj

125 g magas kakaótartalmú étcsokoládé
2 tojás
200 g barnacukor

140 g liszt
fél tk szódabikarbóna
100 g aszalt szilva apróra vágva
1 tk őrölt szegfűszeg, vagy mézeskalács fűszerkeverék (elhagyható, de így kevésbé lesz "karácsonyi" az ízvilága)

Elkészítés: 

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A vajat kis lángon összeolvasztjuk a csokoládéval, félretesszük hűlni. A cukrot habosra keverjük az egész tojásokkal, hozzáadjuk a lisztet, a szódabikarbónát és az őrölt szegfűszeget, elkeverjük, majd a végén hozzáöntjük az olvasztott csokoládét is. Belekeverjük az aprított aszalt szilvát is és kivajazott lisztezett formában 20 percig sütjük. Vigyázat, ne süssük túl, mert elrontjuk és kiszárad. Ha egy fogpiszkálót a közepébe szúrva még egy kis tészta ragad rá, na akkor pont jó (ha a fogpiszkáló tisztán jön ki, akkor sajna már túlsült.) A papírforma nem tartotta úgy a hőt, ezért én 30 percig sütöttem, de tortatálban elég a 20 perc.
Meleg állapotában nem, de langyosan már szeletelhető.

10 perces keksz

Mert tényleg 10 perc. És az eredmény egy kívül szilárd, ámde belül szaftos igazi cookie, most egy kis naranccsal, talán mert már kezdek karácsonyi hangulatba lendülni. Sőt, egy kis őrölt gyömbért, pici szegfűszeget is csempészhetünk bele, hogy fokozzuk a télies jellegét.

Érdemes belőle nagyobb mennyiséget készíteni, ugyanis nagyon hamar elfogy (viszont ha megálljuk, hogy ne együk meg, sokáig eláll.) 

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

100 g vaj (semmiképpen sem margarin)

135 g finomítatlan nádcukor

1 tojás

175 g liszt

40 g keserű csokoládé megolvasztva

1 ek olaj

100 g magas kakótartalmú narancsos étcsokoládé feldarabolva

30 g orangeat (kandírozott narancshéj)

1 csapott  tk sütőpor

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Mire bemelegedik a sütő, el is készülünk mindennel.

A 40 g sima csokoládét egy evőkanál olajjal kis lángon megolvasztjuk, félretesszük.

A nagyon lágy, szobahőmérsékletű vajat mixerrel jó habosra keverjük a cukorral,és a tojással, majd hozzáadjuk az olvasztott csokoládét és alaposan elkeverjük. Beleszórjuk a sütőporral elkevert lisztet és határozott mozdulatokkal, míg a tészta összeáll, egyneművé dolgozzuk egy fakanál vagy lapát segítségével (túlkeverni nem szabad.) Végül beleszórjuk az aprított csokoládét és a kandírozott narancshéjat, átkeverjük.

Egy nagyobb teáskanál segítségével (vagy a kezünkkel) sütőpapírral bélelt tepsire adagoljuk (egy nagy tepsin 12 db fér el-hagyjunk ki helyet közöttük, mert sütés közben kissé megnőnek) kicsit lelapítjuk és 6, maximum 8 percig sütjük (akkor jó, mikor a teteje már nem fényes.)

Megvárjuk, míg kihűl és csak akkor emeljük le a tepsiről.

Makadámdiós pite

Vannak még csodák. A kedvenc helyi zöldségesemnél makadámdiót kaptam. Sőt! Jövő hétre ígértek pekándiót is. 

Mondjuk nem valami gazdaságos, mivel 30 dekából csak 10 maradt, mire megtisztítottam a héjától, de az íze mindenért kárpótol. A makadámdió  héját leküzdeni ugyancsak nem volt egyszerű, kell hozzá egy jó kalapács és azt tanácsolom, hogy a héjon található (egyébként alig észrevehető) repedésnél üssetek rá, különben elgurul jó messzire.

Szóval, ha már ilyen kincsre leltem, illene kellően felhasználni. Tegnap este ötletelés gyanánt begugliztam, hogy "macadamian pie", de egyrészről nem tetszettek igazán a receptek, másrészről idegrángást kaptam az amerikai receptekben található mennyiségektől, illetve hülyébbnél hülye alapanyagoktól (mint pl. half packet....powder- biztos valami liszt, vagy ki tudja micsoda). Nem akartam valami fojtós-száraz valamit, krémesre vágytam. 

A krém eredetileg sima csokoládésnak indult, míg a boltban meg nem láttam egy nugátkrémmel töltött tejcsokoládét, így esett a választásom erre. Nem bántam meg.

Gyúrtam egy klasszikus linzertésztát, azt megtöltöttem nugátkrémes csokoládékrémmel, a tetejére pedig makadámdió-grillázs került. Saját receptről nem illik ilyen mondani, de valami terror finom lett, és bár egyáltalán nem tömény, egy szelet kibánt velem. Nem mondom, hogy egy szabályosan szeletelhető sütemény, de éppen ilyet szerettem volna. Ha több keményítő került volna a krémbe, az csak az esztétikumon javítana, az élvezeti érték rovására.

Érdemes olyan pitetálban készíteni, aminek levehető az alja. Nos, nekem nem volt ilyen (még most sincs, mivel csak 18 cm-eset láttam a boltban) de megsúgom, hogy a sima fém pitetálból is csodálatosan kijött.

Hozzávalók egy 30 cm-es pitetálhoz:

tészta:
30 dkg liszt
10 dkg porcukor
20 dkg vaj
1 tojás sárgája

krém:

5 dkg étkezési keményítő
5 dl tej
125 g nugátkrémmel töltött tejcsokoládé (én Choceur márkájút használtam-Aldi)
3 tojás
60 g porcukor

a makadámdió grillázshoz:

15 dkg demerara barnacukor
1 ek vaj
10 dkg makadámdió

Elkészítés:

A tésztához a hideg vajat elmorzsoljuk a porcukorral és a liszttel, majd a tojássárgát hozzáadva szép fényes, homogén masszává gyúrjuk. Lisztezett deszkán kinyújtjuk és kibéleljük vele a tálat. Alját villával sűrűn meszurkáljuk, majd ráterítünk egy sütőpapírt, és valamilyen száraz hüvelyest (esetleg rizst) szórunk rá súlyozás gyanánt. Ez azért szükséges, hogy sütés közben ne "pupulykásodjon" fel a tészta. 170 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük, majd a sütőpapírt 4 sarkánál összefogva leemeljük róla  a pitesúlyt és további kb. 10 percig sütjük, míg a széle éppen csak megpirul. Hagyjuk kihűlni, majd kivesszük a formából és egy tálra tesszük.

A krémhez a keményítőt csomómentesen elkeverjük a tojássárgával és a tejjel, majd beletördeljük a csokoládét és sűrű krémmé főzzük. Közben a tojások fehérjét félig felverjük, majd a porcukrot adagonként hozzászórva kemény, fényes habbá verjük (a cukrot sosem szabad előre beletenni, mert sosem verődik fel a hab). A forró pudingba azonmód belekeverjük a fehérjehabot, majd a krémet a kihűlt linzeralapra simítjuk. Amikor már langyosra hűlt, hűtőbe tesszük a pitét.

A grillázshoz a barnacukrot egy kislábosban megolvasztjuk, hozzáadjuk a vajat és a durvára darabolt makadámdiót. Egy olajjal megkent sütőpapír darabra öntjük, szétlapítjuk kb. 1 cm vastagra és hagyjuk kihűlni. Ráterítünk egy konyharuhát és húsklopfolóval apróbb darabokra törjük (nem kell túl apróra). A grillázzsal vastagon megszórjuk a pite tetejét. 

Tálalás előtt pár órán át a hűtőszekrényben dermesztjük.

Ma van a szülinapom-pom-pom...

No nem nekem, hanem a blogomnak. :) Ha nem bánjátok, nem tartok "számvetést", egyszerűen csak örülök, hogy ezt is megértem/tük.

Ez az egyik kedvenc tortám, ami nem más, mint egy fekete erdei meggytorta. Először vagy 10 éve ettem keresztanyámnál, a receptet iziben elkértem, s azóta - nem tudom, miért - csak egyszer sütöttem. Most elővettem megint. Nagyon egyszerű elkészíteni és szerintem nagyon finom. Sajnos be kellett érnem meggybefőttel, de azért friss meggyből az igazi.

Adott volt egy nagyszerű alaptészta, azon nem változtattam semmit, csak a krémet szerkesztettem át egy kicsit.

 

Hozzávalók (24 cm-es forma)

tészta:
4 tojás
15 dkg kristálycukor
15 dkg vaj
80 g étcsokoládé (nem kell magas kakaótartalmú)
5-5 dkg liszt, étkezési keményítő, kakópor, darált dió vagy mogyoró, zsemlemorzsa
1 csomag sütőpor

krém:
100 g étkezési keményítő
1 l tej
5-6 ek cukor
100 g fehércsokoládé
7 dkg vaj

fél üveg meggybefőtt vagy ugyanenniy friss vagy fagyasztott meggy (kb.200 g tisztán mérve)

kb. 6 ek cseresznyelikőr

díszítés:
5 dl tejszín
1 csomag instant zselatin fix
csokoládéforgács
meggyszemek


Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 160 fokra. (sima sütő)

Az étcsokoládét felolvasztjuk, félretesszük.

A tojások sárgáját a nagyon puha vajjal és a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott csokoládét is. A tojások fehérjét külön felverjük, mjad lazán beleforgatjuk a krémbe. A lisztféleket és a sütőport jól összekeverjük és hozzászitáljuk a csokoládés krémhez, majd óvatosan összeforgatjuk.

Kapcsos tortaformába (melynek alját előzőleg vajazunk-lisztezünk, vagy sütőpapírral borítunk) töltjük, majd 160 fokon kb. 45 percig sütjük.

Legalább 3 óra hosszat pihentetjük.

A krémhez a keményítőt csomómentesen elkeverjük a tejjel és a cukorral (ízlés szerint), majd felfőzzük. Még melegen beletördeljük a fehércsokoládét, hozzáadjuk a vajat és jól eldolgozzuk. Hűtjük.

A tortát 3 lapba vágjuk.

A krémből tegyünk félre kb. 4 evőkanálnyit a tetejéhez.

Az első tortalapot meglocsoljuk kb. 3 ek likőrrel (nem kell rá több likőr, nehogy elázzon a lap!), eloszlatjuk a tetején a krém felét, majd a tetejét kirakosgatjuk a meggyel. Erre jön a másik lap, amit szintén meglocsolunk likőrrel, majd a krém másik fele és a cseresznye következik. Ráhelyezzük a harmadik lapot, melynek tetejét vékonyan megkenjük a félretett krémmel.

Hűtőbe tesszük.

A díszítéshez a tejszínt felverjük, hozzáadjuk a zselatin fixet és pár percig azzal együtt habosítjuk tovább.

A tejszínnek kb. a 3/4-ével bevonjuk a tortát, a maradékot habzsákba töltjük és csillagcsővel rózsákat nyomunk rá. A habrózsák tetejébe 1-1 meggyszemet ültetünk.

A közepét megszórjuk csokiforgáccsal.

Csokiforgács készítése:

20-30 g étcsokoládét felolvasztunk és egy tálcán szétoszlatjuk, majd miután megdermedt, nokedliszaggató segítségével forgácsokat gyalulunk belőle. (Ha nem akarunk ezzel bajlódni, lehet reszelni is, nem bánom, csak a csoki "göndörkék" sokkal szebbek :) )

A (majdnem) eredeti somlói galuska

Most ismét egy hagyományos desszertet hoztam nektek. A somlói galuska az egyik legnépszerűbb desszert hazánkban (sőt, tavaly "hivatalosan" is ő lett Magyarország kedvenc süteménye, egy internetes szavazás eredményeképpen). Szerintem aligha akad olyan, aki nem szereti, legyen akár felnőtt, akár gyermek.

A somlói 10 az 1-hez, hogy ott virít a magukat "magyaros" étteremnek kikiáltó éttermek bőrkötésű, kapcsos, nejlon irattartós étlapján (leginkább turistacsalogatónak), ennek ellenére alig akad olyan hely, ahol jó minőségben készítik és nem spórolják ki az alapanyagokat. A legtöbb helyen letudják a dolgot némi ipari piskótával (ami még véletlenül sem háromféle), amit porból készített vaníliapuding és csokoládéöntet kísér, az elmaradhatatlan növényi UHT habspray-vel. Vigyázat, nyomokban diót tartalmazhat.

A somlói története egyidős a Rákóczi-túróslepényével, ugyanis mindketten az 1958-as brüsszeli világkiállításra születtek (csakúgy, mint pl. a Budapest bélszín, a magyaros/lecsós szűzérme, a Budapest torta, stb.). Megalkotója, "szülőatyja" Szőcs Béla József cukrászmester, a méltán híres desszertet a világkiállítás magyar pavilonjában a Gundel Étterem szakácsai mutatták be. Nevét a fóti Somlyó-hegyről kapta, melynek lábánál, Kisalagon élt a cukrászmester.

Szőcs Béla a Gerbeaud cukrászdában volt tanuló, majd 1956-tól kezdődően, tizenhárom éven keresztül a Gundel Étterem cukrászműhelyének vezetőjeként dolgozott. Szerette a munkáját, szeretett tanítani és emellett kísérletező típus volt, sok mindent kipróbált. Saját cukrászdáját 1969-ben nyitotta meg Kisalagon, a Madách utcában, ahol a műhely még ma is megvan.

Az interneten - s ennek köszönhetően a háztartásokban is - számtalan formában kering a receptleírás, "egyszerű" somlói, "hamis" somlói néven is, babapiskótával, csokoládépudinggal (???)...elképesztő változatokat olvasni, amiken azt sem tudtam, sírjak, vagy nevessek. Ezeket a recepteket nyilván az a - szerintem téves - elképzelés hívta életre, hogy az "igazi" somlóit milyen babrás, pepecs, macerás elkészteni...

Az eredeti somlói galuska recept a mai napig családi titok, azért persze vannak "irányvonalak". Azzal tisztában voltam, hogy - nagyon leegyszerűsítve - háromféle piskótából, vaníliakrémből és csokoládéöntetből áll, valamint mazsola, dió és rum is kell bele, de az arányokkal és a pontos technológiával nem voltam tisztában. És ez nem az a desszert, ahol az ember a megérzéseire és a kreativitására hagyatkozhat...

Aztán végül telefonos segítséget kértem drága mesterszakács barátomtól, a somlóim ő iránymutatása alapján készült.

Megjegyzés: 2 óra alatt készen voltam vele, mindenestül, szóval ezek után senkinek nem hiszem el, hogy macerás elkészíteni (nálam pl. egy mézes krémes elkészítése több időt vett igénybe, talán ezért is készítettem eddig egyetlen egyszer, s talán utoljára..:p).


Minden csak időzítés kérdése, ha szépen beosztjuk a munkafolymatokat, már nem is olyan bonyolult.

Hozzávalók:
a piskótákhoz:
3-3 tojás
6-6 dkg cukor
a simához 6 dkg liszt
a dióshoz 4 dkg darált dió + 2 dkg liszt
a kakóshoz 4 dkg liszt + 2 dkg kakópor

a sziruphoz:
1,5 dl víz
5 dkg cukor
50 ml rum
1 narancs és 1 citrom reszelt héja

a krémhez:
8 dl tej
10 dkg cukor
6 tojás
1 vaníliarúd
60 g keményítő

a csokoládéöntethez:
200 g étcsokoládé
1 ek cukor
5 dkg kakaópor (ha magas kakótartalmú étcsokoládéval készítjük (legalább 60%), akkor a kakaópor elhgyható)
250 ml víz
50 ml rum

továbbá:
5 dkg mazsola (vagy ízlés szerint akár több is)
10 dkg dió durvára vágva

Elkészítés:

Először is, a mazsolát beáztatjuk bő másfél dl rumba (a rumot később majd felhasználjuk.) A diót durvára vágjuk.

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.

Elkészítjük a 3 féle piskótát külön-külön.

A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük, majd óvatosan, hogy ne törjön, beleforgatjuk a keményre vert fehérjehabot (a fehérjét célszerű először felverni, mert így nem kell elmosogatni a mixert), végül a lisztet (a diósnál és a kakósnál értelemszerűen a diós ill. kakaós lisztet.)
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a tésztát, kb. ujjnyi vastagon. A tepsi mérete kb. 20X30 cm.
15 percig sütjük.

Amíg az egyik lap sül, a sütési idő vége felé készítsük el a második ill. harmadik féle piskótát.

Amikor már a harmadik lapunk sül, nekilátunk a vaníliakrémnek.

A tojások sárgáját egy lábosban kikeverjük a cukorral és a keményítővel, majd a tejet apránként hozzáadagolva csomómentesre keverjük. Hozzádjuk a vaníliarúd kikapart magját és lassú tűzön krémmé főzzük. Felverjük kemény habnak a fehérjéket (ezalatt a krém kissé hűl), majd a langyosra hűlt krémbe keverjük. Félretesszük hűlni.

Elkészítjük a szirupot: az összes hozzávalót, kivéve a rumot lábosban felforraljuk.

Itt az idő, hogy leszűrjük a mazsolát. Kissé nyomkodjuk is ki. A visszamaradt rum felét (a másik fele kell majd a csokoládéöntethez) hozzáadjuk a cukorsziruphoz.

Már majdnem végeztünk is, pakoljuk/mosogassuk el az edényeket, takarítsuk le a konyhapultot, stb., ezalatt a krém hűl. :)

Ha a vaníliakrém éppen hogy langyosra hűlt, jöhet is az összeállítás.

A sima piskótalapot egy megfelelő méretű szögletes tálba tesszük és egyenletesen meglocsoljuk a rumos cukorszirup harmadával.

Ezután rákenjük a vaníliakrém felét, majd megszórjuk a mazsola és a dió felével.

Ráhelyezzük a kakaós piskótalapot, meglocsoljuk a szirup harmadával. Bevonjuk a vaníliakrém másik felével és rászórjuk a maradék diót és mazsolát.

Legfelülre a diós piskótalap kerül, amit meglocsolunk a maradék sziruppal és vastagon meghintjük kakaóporral.

Lefedve hűtőbe tesszük pár órára (nekem egy egész napot állt.)

Nos, majdnem mindennel készen vagyunk, már csak a csokoládéöntet van hátra, de az pár perc.

A kakaóport, cukrot és a vizet egy lábasban elkeverjük, majd beletördeljük a csokoládét és felfőzzük. A tűzról levéve hozzáadjuk a rumot is.

Kész. :)

Tálalás: hagyományos fagylaltoskanállal gömböket vájunk belőle, majd gúlaszerűen tányérra rendezzük, leöntjük a csokoládéöntetttel és igazi tejszínhabbal kínáljuk.

Csokis-mandulás pite és teraszavató

Végre jó idő van. Ennek örömére fel is avattam a teraszomat ezzel a pitével, a receptet tegnap láttam egy női magazinban. Elég ritka, hogy recept alapján sütök/főzök, inkább csak ötletadóak a receptek. Most is így volt, bár most csak alig tértem el az eredeti recepttől, inkább az elkészítés módjában.

Amit viszont először próbáltam ki, az az omlós tészta robotgéppel készítése. Azt kell mondjam, mostantól csak így fogom készíteni, sokkal gyorsabban készen lett.

Hozzávalók (22 cm-es pitetálhoz)

150g liszt
1 ek porcukor (ezt az eredeti recept nem tartalmazta)
40 g vaj
50 ml hideg tej (az eredeti recept vizet írt)
1 tojás sárgája

töltelék:
150 g mandula, megpirítva
150 g cukor
60 g vaj
60 g étkezési keményítő
3 dl tej
100 g magas kakótartalmú étcsokoládé
4 egész tojás (+ a tézstából visszamaradt 1 db fehérje)

Elkészítés:

A lisztet, porcukrot és a kockára vágott jéghideg vajat késes robotgépbe (esetleg turmixgépbe) tesszük, és addig keverjük, míg morzsás állagú nem lesz. Ezután hozzáadjuk a tojássárgáját és a tejet, majd addig mixeljük, míg a tészta összeáll (nagyon gyorsan ment). A tésztát fóliába csomagolva hűtőszekrénybe tesszük.

A szeletelt mandulát száraz seprpenyőben megpirítjuk, félretesszük.

A krémhez a vajat megolvasztjuk, majd hozzáadjuk a keményítőt és apránként a tejet, majd csomómentesre keverve, állandó keverés mellett krémmé főzzük. A tűzhelyről levesszük, majd beletördeljük a csokoládádét és kevergetjük, míg felolvad.

A mandulából kb. 2 evőkanálnyit tegyünk félre a tetejéhez, a többi robotgéppel megdaráljuk és azt is a csokoládés krémhez adjuk. Legalább langyosra hűtjük, majd egyesével alaposan eldolgozzuk benne a tojásokat.

A tésztát belenyomkodjuk egy pitetálba (a peremére is), villával sűrűn megszurkáljuk, majd egy sütőpapírt borítunk rá, erre valamilyen száraz hüvelyest szórunk és ún. vakon elősütjük, 170 fokra előmelegített sütőben 15 percig. (Ezt az eredeti recept nem írta, de tapasztalatom szerint ennek a műveletnek az elhagyása esetén félő, hogy "szalonnás" lesz a tészta.)

A sütőpapírt eltávolítjuk, majd a tésztára ráöntjük a krémet, a tetejét megszórjuk a félretett mandulával és további 40 percig sütjük.

Csokis puffancsok

Jobb nevet nem tudtam nekik kitalálni. Nem keksz, mert annál sokkal puhább. Mondhatnám azt a közhelyet is, hogy "ronda, de finom." És valóban, nem valami szépek, olyan kis pöffetegek, de az ízük kárpótol érte. Könnyű, ugyanakkor csupa csokis, belül szaftos sütik ezek...szóval csokis puffancsok. És ráadásul nem hizlalnak.

Az egész onnan indult, hogy reformosítani, pontosabban cukormentesíteni, és kalóriaszegényebbé szerettem volna tenni Elif csokis cookie-jait. Mert ez már nem normális, hogy mennyi édességet be tudnék tömni, ha nem tűrtőztetném magam. Viszont mivel édesszájú vagyok, és utálom sanyargatni magam, alternatívákat kell kitalálnom.

Előre szólok, hogy édesítővel és csökkentett szénhidráttartalmú liszttel készült. Lehet, hogy sokan idegenkednek ezektől. Készíthető pl. fruktózzal, vagy nyírfacukorral is, ha úgy tartja kedvünk. Azt sajna nem tudom, sima liszttel működik-e a recept, mert úgy még nem próbáltam, de tapasztalataim szerint "Torna Norbi" lisztje ugyanúgy használható, mint a sima liszt. Nekem ez a liszt réges rég bevált, szinte csak azzal sütök-főzök, még ha itt nem is teszek róla mindig említést.  (Esküszöm, nem kapok jutalékot a reklámért, bár úgy lenne.:) ) Tényleg csak egy hátránya van, hogy elég nagyon drága. Viszont cserébe nem hizlal, nem emeli fel a vércukorszintet és cukorbetegek is fogyaszthatják. Na, tényleg elég a marketingből, lássuk a receptet.

Hozzávalók 13 db-hoz:

2 tojás

6 ek porédesítő

65 g olvasztott vaj

100 g Update 1 liszt

100 g diabetikus étcsokoládé

50 g diabetikus tejcsokoládé

csipet só

1 csapott tk szódabikarbóna

1 tk instant kávé

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

50 g étcsokoládét nagyon kis lángon, 1 szűk ek. olajjal felolvasztunk, félretesszük.

A maradék csokoládét apró kockákra vágjuk.

A tojásokat jó habosra keverjük az édesítővel, majd hozzáadjuk a félig megolvasztott vajat és tovább habosítjuk. Belekevrejük az olvasztott csokoládét is. Végül hozzáadjuk a liszttel elkevert szódabikarbónát, a sót és a kávét, majd határozott mozdulatokkal, hablapáttal (fakanállal) eldolgozzuk, míg a massza összeáll. Habos, könnyű masszát kapunk.

Belekeverjük a csokoládédarabokat is.

Sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanálnyi adagokat halmozunk, egymástól távol (egyszerre 9 db fér el egy gáztepsiben) és 10 percig sütjük.

Rácson hagyjuk kihűlni.

Csak egy keksz...

...és hozzá egy shake, ami ugyan nem 5 dolláros, de nagyon finom. (A keksz is :) ) Akik szeretik a fehércsokit, imádni fogják.  De hogy ne legyen annyira édes, került bele egy kis aszalt meggy, de aszalt vörösáfonya is szuper bele, minél savanykásabb, annál jobb. (Igazából az álmaimban goji bogyó szerepelt, de azt sajna nem tartok itthon ipari mennyiségben. De ha van lehetőségünk beszerezni, próbáljuk ki azzal.)

Régen leszoktam arról, hogy kekszet vegyek, házilag olyan egyszerű elkészíteni, és garantáltan tudjuk, hogy mi van benne. Dobozban nagyon sokáig eláll. Ez nem az a teljesen száraz, ropogós keksz, hanem - köszönhetően a rövid sütési időnek - , a belseje szaftosan omlós marad.

Fehércsokoládés-aszalt meggyes kekszek, felvágósan white chocolate cookies with dried cherries :) , hozzávalók 18 db-hoz:

100 g vaj (nem margarin!)

120 g cukor vagy 80 g fruktóz

1 tojás

2 ek tej

175 g liszt

2 tábla fehér csokoládé (tipp: az egyik tábla lehet straciatella is - Boci)

80 g aszalt meggy/fekete cseresznye, vörösáfonya

fél tk szódabikarbóna
csipet só


Elkészítés:


A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

Az egész tojást jó habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a nagyon lágy vajat és azzal együtt folytatjuk a habosítást elektromos mixerrel (kb. 1-2 perc.) Hozzáaöntjük a tejet is és jól elkeverjük.

A csokoládét apró darabokra vágjuk.

A lisztet elkeverjük a sóval és a szódabikarbónával, majd hozzáöntjük a vajas tojásos keverékhez és fakanállal, hablapáttal, határozott mozdulatokkal összekeverjük, míg a massza összeáll, túlkeverni nem szabad. Hozzáadjuk a csokoládét és az aszalt meggyet is és átkeverjük.

Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral (ennek híján kivajazzuk-lisztezzük)  Vizes kézzel kb. 1 evőkanályni masszát kiszedünk, majd nagyjából gömb alakúra formázzuk és a tepsibe rakosgatjuk. Hagyjunk ki helyet közöttük, mert sütés közben elterülnek. Egy nagy gáztepsiben 9 db fér el.

9-10 percig sütjük. (A második tepsinek picivel kevesebb idő is elég tapasztlatom szerint.)

A kekszek meleg állapotukban nagyon puhák, legalább 10 percet várjunk, majd lapáttal emeljük ki és hagyjuk kihűlni.

A shake-hez fogtam egy marék fagyasztott vegyes erdei gyümölcsöt, begórtam a mixerbe és 3 dl tejjel meg némi (minimális) édesítővel összeturmixoltam. A végeredmény egy extra habos, jéghideg, csupa gyümölcsös itóka lett.

Az én brownie-m

Tavaly, a blogom indulása után nem sokkal, egészen pontosan a nyolcadik bejegyzésként tettem közzé a saját fejlesztésű brownie-receptemet.

1. akkor kb. rajtam kívül senki nem olvasta  ezt az oldalt

2. a fotót meg inkább hagyjuk :)))

Régóta tervezgetem, hogy lecserélem a fotót, aztán arra jutottam, hogy a brownie-m nem csak hogy új fotót, hanem egy új bejegyzést, s ezáltal talán nagyobb figyelmet is megérdemel. Egy receptes oldal olvasóinak visszajelzése szerint rászolgált erre a kis reklámra :) Van olyan, aki elkészítette, bevitte a munkahelyre és 30 példányban kellett fénymásolnia a receptet. Húúúú, hízik a májam rendesen.  

Anyáék nemrégiben egy elegáns vacsorán ettek brownie-t, valami gyümölcsöntettel és hazaérve - persze minden elfogultság nélkül :) - közölték, hogy egyöntetű megállapításuk szerint az enyém sokkal jobb. Hízik a májam 2.0.

Íme a szori, egy évvel ezelőttről:

Számtalan brownie receptet kipróbáltam, mire - azt hiszem örömmel jelenthetem, hogy - kikísérleteztem a tökéleteset. Legalábbis számomra. Illetve egyelőre? A történet még korántsincs lezárva, csak egy időre. Néhány napja, amikor megszületett és mohón falatoztuk be a konyhaszekrény pultja mellett állva, teli szájjal próbáltam kimondani, hogy "Eszt még tokéletesíteni koll", de aztán rájöttem, hogy nem. Megvan!

Nyilván adott volt az alaprecept: jó minőségű étcsokoládé, vaj, liszt, tojás. A kakópor és a sütőpor kérdésében már megoszlanak a vélemények.

Na de az arányok! Hogy valóban olyan legyen, ahogyan a "Nagykönyvben" elő van írva: teteje koppanós-ropogós, a belseje pedig ragacsos, de már nem folyik. És ezt az állagot kihűlt állapotában is megőrzi.

Volt hogy innen elvettem, onnan hozzátettem, a tojást egyszerűen belekevertem, vagy külön a cukorrral habosra kevertem, próbáltam kakóporral s anélkül, sütőporral és nélküle. A végeredmény ez a recept. Azt hiszem, a titok nyitja nemcsak a hozzávalók arányában, hanem a cukor-tojás habosra keverésében is rejlik.

Természetesen a sütési idő sem elhanyagolható momentum, mert hiába a tökéletes tészta, ha a végén csúszunk el...

A kísérletezések közben bizony arra is rájöttem, hogy a brownie-t nem lehet büntetlenül élvezni. Az egyik próbálkozás ugyanis fruktózzal, diétás, de magas kakótartalmú (60%) étcsokoládéval és Tornaguru csodalisztjével készült. Nem lehetett bántani, de az "ahhoz képest, hogy nem hízlal, finom" jelző a legtöbb, amit mondani lehet róla. Szóval reformtörekvéseim a brownie kalóriaszegény változatának kifejlesztésére kudarcba fulladtak és lezárultak :).

Mondhatni, ha már lúd, legyen kövér.

(Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy azóta sem módosítottam rajta, a receptet kívülről fújom, ha álmomból felkeltenek, akkor is.)

Íme a recept.

Hozzávalók:

150 g 70%-os étcsokoládé
165 g vaj

330 g kristálycukor

120 g liszt

45 g kakaópor

2 ek vaníliaaroma

3 db tojás

csipetnyi só

1/4 tk. sütőpor (elhagyható)

4-5 "tekerésnyi" chili (nem lesz csípős, nem kell aggódni, csak kihozza a csokoládé ízét)

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük - 180 fokra sima sütő, 165 fok légkeveréses.

A csokoládét a vajjal nagyon kis lángon összeolvasztjuk. Tipp: először a kockára vágott vajat tegyük a lábosba, olvasszuk meg félig, majd tördeljük bele a csokoládét. A tűzhelyet el is zárhatjuk, az edény és a vaj hőjétől a csokoládé is megolvad. Nem szabad, hogy a csoki megégjen, ha sokáig marad a tűzhelyen, előfordulhat.

Az egész tojásokat a cukorral jó habosra, fehéredésig keverjük elektromos mixerrel.

Hozzáadjuk a lisztet, kakaóport és a sütőrport, jól eldolgozzuk, majd mehet bele a csipet só és a vanília aroma, a chili, végül az olvasztott vajas csokoládé is. Az egészet alaposan eldolgozzuk.

Egy kisméretű tepsit kissé kivajazunk, majd kibéleljük jó minőségű sütőpapírral (jártam már úgy, hogy beleragadt a sütemény, holott éppen az lenne a célja, hogy ez ne forduljon elő...) úgy, hogy a papír túllógjon a tepsi peremén.

A masszát a tepsibe töltjük és pontosan 20 percig sütjük, majd a sütőből azonnal kivesszük, hagyjuk langyosra hűlni, sütőpapírral együtt kiemeljük és kockákra szeljük. Vaníliafagyival az igazi.

tepsi mérete: 30x20 cm

Készíthetjük tortaformában is az alábbi adagokkal: (24 cm-es tortaformához)

200 g csokoládé

220 g vaj

4 tojás

440 g cukor

160 g liszt

60 g kakópor

2 ek vanília

só, chili

1/2 tk sütőpor

Ez esetben a sütési idő kb. 35 perc.

Csokoládélikőr

Ha most nem fogok tüdőgulladást kapni, akkor sose. :) A kép nem "díszlet", valódi hó. Én meg marha a mínusz 5 fokban fotózom.

A recept még a nagymamámtól ered, oly' régen nem készítettük már, most elővettem. Igazából nem szeretem a likőröket - ahogy az ember öregszik, megfordul az ízlése - manapság egy jófajta vörösbort sokkal többre értékelek holmi cukros szeszesitaltól, pedig régebben, tinikoromban fordítva volt.

Ünnepekkor mindig készítettük, karácsonykor csokilikőrt, húsvétkor tojáslikőrt, és igazán az volt benne az izgalmas, hogy - persze mértékkel -  a szülők nekem is megengedték, hogy igyak belőle. Így aztán úgy érezhettem magam - ha csak egy rövid időre is - mint a felnőttek.

Szóval, ez nekem a csokilikőr, a nosztalgia, és az ünnep öröme.

Hozzávalók:

25 dkg porcukor

2 tojás

3 dkg keserű kakópor

3 dkg étcsokoládés (én 86%-osat használtam)

4 dl tej

2 dl tiszta szesz

1,5 dl tejszín

Elkészítés:

A porcukrot a tojásokkal habosra keverjük.

Kevés langyos tejben csomómentesen feloldjuk a kakóport. 

A maradék tejbe beletördeljük a csokoládét és felforraljuk. Az edényt a tűzről levesszük, majd habverővel történő folytonos keverés mellett hozzáöntjük a kakóporos tejet és apránként a tojásos keveréket, majd az alkoholt, és a legvégén a tejszínt.

Szitán átszűrjük ( egy gézlapot tegyünk a szitába) és üvegbe töltjük.

Jól behűtve szervírozzuk, és hűtőben tároljuk.