2011. március 31., csütörtök

Az utakat...




Teszek távolságokat, teszek belső utakat, megyek egyedül, megyek másokkal. Mindig úton vagyok, akkor is, ha a 4 fal között, mert a gondolataim velem vannak, melyek messzire visznek. Leginkább látni akarok...






2011. március 30., szerda

Teázás


Miután hazajöttünk a Kőfejtőből, teáztunk. Ez a kis együtt töltött idő alkalmas volt még egy kis beszélgetésre. Érdekes, hogy ki milyen bögrét választott.
T. a fekete alapon fehér csíkosat, amit ő készített, festett nekem egyszer ajándékba. Alulra oda is pingálta, hogy: Évának:-) Persze, az most nem látszik a képen.
Most ehhez a bögréhez nyúlt azonnal, hogy leellenőrizze milyen munkát végzett.:-)
A két srác M. fiai, én pedig sajátként szeretem őket. Ők is szívesen vannak velünk. Édesanyjuk régen meghalt. 
Bécs nem nagy távolság innen. Ott élnek mindketten.
Csinálunk közös ebédet( M. már itt volt, a fiúk csatlakoztak), ha jönnek, egy kis barangolást csinálunk itt-ott, fotózásokat, felajánlották, hogy segítenek majd az új konyhám rendezésében, és számítógép ügyben is hasznosakat hallok tőlük.
Néha bejelentik, hogy szeretnének itt is aludni.Időnként lélekápolást is végzünk. Mert vannak szakítások is, szerelmek is. Fiatalemberek...Én meg sajnálhatom szakítás után az általam megszeretett barátnőket.:-)
Egyetemi vizsgák is vannak, arról is beszámolnak.
Közös prágai kirándulás, nézelődés és sörözés, balatoni bringázások, alföldi, kapolcsi élménygyűjtések, karácsonyok, szülinapok, bécsi Wiener Schitzel evések, apjuk főzésének kipróbálása, korizás a Fertő-tavon. Számukra hazai, osztrák kerékpárversenyen indultak( Salzkammergut Trophy), üvöltve drukkoltunk nekik, majd hegyni sárgabarackos sütit nyomtunk le ...
Ausztriában nem nagyon ismert szaloncukor felkötözése. A kókuszos szaloncukor a nyerő  a srácoknál. M. nem is eszik belőle, mert fogyni akar. Állandóan.Titokban persze csen el egy-kettőt. A fasírt úgy jó a srácoknak, ahogy én csinálom. Glória a fejem fölött. Minden ebédmaradék, becsomagolva nekik mindig.:-)
Nem is tudom sorolni, mind-mind mélyen rögzülő fontos dolgok ezek.
Saját gyerek nincs, más szülte sajátok vannak!:-)))
Pótanya kellett nekik is.
Akkor ez a  bejegyzés egy kis betekintés volt a magánéletembe!Vegyük úgy!



2011. március 29., kedd

Olvasok


Kezembe akadt ez a könyv, Sebestyén Balázsnak egy interjúkötete, és tetszik.
Azon gondolkoztam, vajon mennyit árthat  a TV egy-egy ott dolgozó embernek. Ha nem olvasok bele  a könytárban a könyvbe, akkor talán azt hittem volna , hogy egy felszínes írással van dolgom. Mivel interjúkötet, természetesen a beszélgető alanyok is fontosak. Megadhatják egy könyv értékét. Ha a interjút készítő ki tudja belőlük hozni, ami iránt az olvasó érdeklődhet, akkor nyert ügyünk van. Ha egymásra talál a kérdező és a válaszoló.
Lehet, hogy használ a médiában szereplőknek a körülöttük zajló felszínesség, felhajtás, melyben ők is benne vannak, és csinálják is.(?) Talán egyszer jön a  csömör, és máskép látják a világot, értékek után kutatnak. Vágynak az ellenkezőjére az eddigieknek.
Ez sem újdonság. Meg kell tapasztalunk valamit, hogy eljussunk az ellenkezőjéhez, hogy értékelni tudjuk kellőképpen.
Azt azért tudom, hogy ehhez is fogékony alany kell. Nem  ébred fel ez az érzés minden médiaszereplőben. Nem fogalmazódik meg, hogy vágynak a botránymentes hírekre, az egyszerű, tiszta emberi érzésekre és megfogalmazásukra. Hogy lássanak, tanuljanak, kérdezzenek, válaszoljanak nekik, és egyszer ők is válaszoljanak valakinek.
A könyvben 7 interjú van.

2011. március 28., hétfő

Szappan


 A marseille-i híres szappangyárban ( Marius Fabre) ősi módszerekkel, nagy főzőedényekben gyártott 72-%-ban tiszta növényi olaj alapanyagú szappan. Se mesterséges színezék, se tartósítószer nincs benne.
30 dkg-os tömb, alig fér el a kézben! Egy nagy kocka öröm.:-)
M. Franciaország mániás. Nem is kérek soha semmilyen ajándékot, ha megy, csak szappanokat. Illetve nem is kérem, de kapok. Ráadásul ezt egy kis illatszerboltban vette Marseille-ben, így még nagyobb a varázsa. Eljött a fürdőszobámba egyfajta tisztaság, természetesség.
 Igazi kényeztetés.

2011. március 26., szombat

Ma délután újra a fertőrákosi Kőfejtőben...

„Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek,
Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek;
Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek; …”

( Balassi Bálint)



Ma visszafogottan volt színeiben jelen a tavasz arra, amerre játunk. Mintha idomulna minden a kövek szürkeségéhez, hogy összhangban legyen vele.
Így volt szép!

A medvehagyma újabb dícsérete - Reggelink


Egyszer dícsértetett, mikor megvettem, egyszer mikor ettük. Ezúttal reggelire magos, teljeskiőrlésű kenyérrel. Az ott alatta light Mozzarella sajt( Mert hogy az egyik legkevésbé hízlaló sajt.)
Idézem Zé-t, vagyis az előző bejegyzésemhez írt kommentjét:

"Medvehagyma mindenek felett.":-)

Nem idézem a többiek dícsérő, vágyakozó gondolatait, de örömmel ideképzeljük, ugye? :-)



Jó étvágyat, ha valaki medvehagymát eszik mostanában!

2011. március 25., péntek

Mai színek, mai élmények

„…Mennyi ragyogás! Aszkétikusan visszafogott
színek zenéjében micsoda szólam!
Üveghomályú téli reggeleken
mosoly reflektora süt így a nők szeméből…”

( Rákos Sándor: Aranyeső- részlet)



Tavasz van és meleg. Sárgul, zöldül a környezetem.

A fenti képek ma készültek az utcán!
Már nem csak benn kell dédelgetni vízben az ágakat, hogy idő előtt virágot bontsanak.


Délelőtt piacon voltam. Vonz a zöld ételben is.Tele volt a piac medvehagymával, vettem belőle. Ha látok valahol, saját kezemmel is szedek. Van itthon snidling is. 

Kora reggelem

"...Új napra ébredsz.
Látod, köszöntenek, a
reggeli fények.

Minden olyan más,
megáll a megszokott világ.
Fényjáték varázs..."

( Vékony Andor: Futnak a napok - részlet)


2011. március 24., csütörtök

Estém

„…Legalább tízéves lehettem, ha nem több, amikor először kóstoltam igazi csokoládét. A varázslat azonban tovább kísért. Fejemben térkép helyett recepteket tároltam, a legkülönfélébb fajtájúakat; voltak, amelyeket elhagyott képes újságokból téptem ki forgalmas vasúti állomásokon, másokat alkalmi ismerősöktől csaltam ki, ismét másokat én tákoltam össze egymással feleselő elemekből. Egész Európán átívelő eszelős száguldásunkat anyám tervezte meg a kártyái, a megérzései segítségével, de horgonyaink az étlapok voltak; megannyi tájékozódási pont a kietlen határok körül. Párizs szagát a sülő kenyér és a criossant adja meg; Marseille-ét bouillabaisse és a pirított fokhagyma. Berlin volt az Eisbrei Sauerkrauttal és Kartofelsalattal. Róma a fagylalt, melyet fizetés nélkül nyaltam el egy parányi, folyó menti vendéglőben. Anyám sajnálta az időt az efféle tájékozódási pontoktól. Őt belső térképek vezérelték, számára minden hely egyforma volt. Már akkor is különböztünk egymástól. Nem mondom, amire lehetett megtanított: Hogyan lássak bele a dolgokba és az emberekbe, hogyan érezzem meg gondolataikat, a vágyaikat….”



( Joanne Harris: Csokoládé- részlet)




"...Az ablakok nyitva vannak, és a kereszthuzattól még hideg is volna, ha a tűzhely és a vörösrézedények izzása, az olvadó csokoládéból felszálló gőz át nem melegítené a levegőt. A csokoládé, a vanília, az áthevülő réz és a fahéj egybevegyülő illata sejtelmes és mámorító; Dél-és Közép-Amerika nyers földszagú ízeit, az őserdő forró, gyantás illatát idézi. Mostanában így utazom, ahogy valaha szent rítusaikban az aztékok. Mexikó, Venezuela, Kolumbia. Montezuma udvara. Cortez és Kolumbusz. A szertartásos kelyhekben az istenek eledele fotyog és habzik. Az élet keserű bűviatala..."

( Joanne Harris: Csokoládé- részlet)

2011. március 23., szerda

Ott volt a látnivaló!

Fodor Ákos: Mindennapi teszt-kérdés

Látod-e még azt,
amit nézel — vagy már csak
tudod: „ott” „az” „van”?






A vasárnapi sétánkon azt is hihetné az ember, hogy semmit sem láttunk. Egy domboldal, olyan, ami akárhol is lehetne. Még a tavasz sincs itt, a kabáton is átfújó szél pedig keresztbe-kasul járt mindent. Mivel annak a falunk a határában van, ahol gyerekeskedtem, sorra törtek fel az emlékek is.
Tudtam, hogy a domb akkor is itt volt. Mégsem jártam akkor erre,  a falu másik végén volt. Játszóhelyet közelebb is találtam. Talán nem is engedtek volna ilyen " messzire".
Vajon milyen szemmel néztem volna itt szét akkor? Megláttam volna a pléhkrisztust, a leégetett fűből feltörő füvet, az cuppogós hangú tócsákat, rozsdásodó tárolóban a szélfútta vizet, szétmálló csigaházat, a meszelt, fehér falat, a mohazöldet és azt a  kis kék virágot?  Néztem volna, de nem láttam volna bizonyára.




Károlyi Amy: Kék virág


Ezt a libegést, karcsuságot,
könnyüséget és bánatot!
Ha kezedbe veszed, vigyázva fogd.
Két ujjal téptem, lepke alól.
Ha ereszteném, ő is szállna.
Halványkék, szárnyas libegéssel,
ő is a lepkék után járna.
De más a sorsa.
Nem hal meg szépen. -
Eltikkad gyürüs ujjaim,
s tenyerem forró börtönében.




2011. március 21., hétfő

Vasárnapi séta


Vasárnap a levegőzést úgy oldottuk, meg, hogy elmentünk megint Deutschkreutzba vízért, de előtte megálltunk Kópházán egy sétára. Van a falu határában egy domb. Szőlővel ültették be jobbára, felfigyeltem egy meszelt házra is, amely ha jól látom, nem magántulajdonban van. Mellette van egy szalonnasütőgető hely. Most engem ez nagyon nem érint, mióta új életmódba kezdtem a kilóim miatt. :-)

A séta igazi célja viszont sokkal magasztosabb látvány, egy pléhkrisztus volt. Olyan sokszor elmentunk már a domb mellett, de úgy beleolvad a tájba, hogy messziről igazán észre sem vettük. Meg kellett mászni a dombot, hogy feltűnjön. Miután felfedeztük, akkor már tudtam, hogy visszajövünk. Tavasszal láttam meg először virágzó kökénybokrokkal körülvéve. Most a  virág elmaradt, még korai, de a látvány gyönyörű volt így is.


Szeretem az időjárásnak kitett, pergő festékű, fakuló, időnként átfestett, útszéli, Kondor Bélát is megihlette pléhkrisztusokat. Tavaly áprilisban így nézett ki a feszület a virágzó kökénybokrok takarásában:


"Mikor a hegyen már tavasz
fehér kökényvirág
lobban, s széljáték szétviszi
friss öröm bánatát...."

( Lelkes Miklós: Mikor a hegyen - részlet)

2011. március 20., vasárnap

A kis sörényes


Ilyen, amikor az embert kiválasztják!:-)
Vagy én válaszottam ki őt?
Észrevettem, és ő is. Elindult felém, majd utána nem tágított. Hagyta, hogy a közelében legyek.
Bárcsak mindig ilyen egyszerűen működne!:-)


 
   
 

2011. március 19., szombat

Mohába süppedve

Kívánság nélkül



Hogy lehet így élni? Nem tudtam soha.
E semlegesség most puha, illatos moha.
Ringat rajta a szelíd, örök dajka.

( Szepes Mária)







Kint most esik, egész nap áztatott, előtte egész éjjel is kitartóan így volt.
Múlt szombaton mikor Deutschkreutzba mentünk vízért és egy-két dolgot venni - azt bizonyos, már korábban megírt magos zsömlét is! - napsütésben sétáltunk. Van ott egy legtöbbször zárt vasajtajú kastély, a kastélyhoz közel egy kis út, az úton  és mellette vésővel faragott vagy a természet csíkozta kövek.
Még Trianon előttről magyar nyelvű szöveg ( azonnal észrevettem Ausztriában) Erzsébet királynét emlegetve, aztán újra levelek, fatörzsek, ágak... Olyan volt az érzés, hogy titkos kertben sétálunk alattunk kavicsok és süppedősen puha moha.
Csak úgy voltunk ott, nem is erőltettem a gondolatokat. Valahogy visszacsusszantam a múltba, és míg ott voltunk, ott is maradtam.



2011. március 18., péntek

Csipkém

Ha a Tavasz öleli a kerteket,
s ígér künn dús aratást;
Ha a szemed örül ahogy lát lebegő
virágszirom-havazást;
Ha zápor s napfény zuhog, s frissít
csipkefinom levegőt-
Én ittmaradok, sehova se megyek,
nekem ez szép itt, e föld!


( Tolkien)





Legutóbb a bolhapiacon kb. 3 cm széles másfél méter csipkecsíkot vettem. Mert szép, mert nőies, mert nem lehetett otthagyni. Fehérnemű  finomítására vagy kissé feldúsítására szánom, hogy a bennem lévő, most mintha kissé szunnyadó nőt erősítsem.:-)
Vagy csak úgy nézegetem egy darabig, és majd kialakul...

2011. március 17., csütörtök

Víz és magos zsemle élmény

életünk halkan
elpukkanó buborék
ivókút falán


Kajuk Gyula (Trendo)




Szombaton átmentünk friss ásványvízért Deutschkreutzba. Pár 100 méterre van a kópházi határállomástól egy palackozó. Soprontól 4-5 km.
Juvina ásványviz, itthon még nem láttam árulni. Bárki hozhat a palackozó melletti kis házban lévő közcsapokból, csak üres üvegeket kell vinni. Enyhén savanykás, kissé szénsavas, friss ízű. Ott helyben inni a legfinomabb belőle. Nyáron, szomjasan? Mint egy álom!:-.)
Sok benne a vas, mert a műanyag palackot többszöri használat után kissé barnára színezi.
Ott mentünk be egy boltba vásárolni is. Nekem volt itthon minden, csak magos, teljes kiőrlésű lisztből készült zsemle kellett. Nagyon  nagy választék volt, és micsoda illatok!
M. csinálta a nagyobb bevásárolást magának, ő a jövő hétre szánt listáját hozta magával.
Nem akarok  egyáltalán fehér lisztes terméket enni most, hogy továbbra is menjenek le a kilók. Hetente azért 1-2 ilyen szép zsemle lecsúszik, de csak reggel, este már nem.
Friss víz és finom, magos zsömle....! Olyan egyszerűen vonzó mindkettő.
El nem cserélném őket Colára és valami édes cukros süteményre.

2011. március 16., szerda

Tavasz március idusán?

Tó aljára szállt
korhadó levelekből
zöld sarjadások.

( Horváth Ödön)






Kellett délután egy kis séta az otthonomtól pár 100 méterre lévő kis tóhoz.


Tó tükrén futó
hullám mossa el arcod -
vízbefúlt emlék

( Trendo)






Egy marék felhő
a víz tükrére hajlott
nádszálak között.

( Horváth Ödön)



Csupa fény a föld.
Csupa fény fenn az ég is.
Minden csupa fény.

( Horváth Ödön)






2011. március 15., kedd

Az utolsók harca ma este...

Régen volt úgy, hogy minden este TV-t nézek. Helyesebben egy-egy teljes filmet végignézek.

Ma, márc.15. kedd. 22: 10 Viasat3

Ma egy indián filmet.
Tudom, hogy ma Nemzeti ünnep van, természetesen nem ez a film jelenti  az ünneplésem.
Bizony, bizony, egy indián filmet nézek ( én!), az "Utolsó mohikán"-t. Tudom, vér is fog folyni, aki egy ilyen film elé ül le, az tudja, hogy az egykori véres valóságot is mutatja, sőt, talán a valóság még olyanabb volt. Dúl a csata angolok és franciák, huronok, sziúk és mohikánok között. Harcol fehér fehér ellen, indián indián ellen, és indián fehér ellen.
Ki várja ez egy indián regény feldolgozásakor, hogy csipkés-bársonyos lányregénnyel lesz dolga.
Van a filmben hősiesség, hit, erő, elszántság, becsület. Talán kicsit eltúlozva, kell a hatás is. És olyan jó, hogy ezeket a tulajdonságokat adják át  a nézőknek( olvasóknak) és nem a becstelenséget, a mindent könnyen feladást, az árulást.
Mindenki a maga támadó-védekező igazát védi. Van szerelem, romantika is, a film él ezzel az eszközzel, mert oldani kell a film durvább oldalát valamivel. Végül a film romantikus kalandfilmmé alakult Michael Mann rendezésében.
Női nézőkre is számítanak. Szerelem nélkül háborúzni sem lehetett. Sólyomszemet, a fehérbőrű, indiánok oldalán harcoló, fogadott fiú vadászt is megtalálja a szerelem, és a filmben az indián Unkaszt is. Az egyik romatikus szál a szép indián fiú és még szebb fehér lány bontakozó, tragikus szerelme. 
Lehet pityeregni, sőt, sírni  is a filmen, olyan igazi női lélekre vallóan. Már gyerekkorban is mikor olvastam a Nagy indiánkönyvet, sírtam Unkasz halálakor, átéreztem az apának, Csingacsguknak a fájdalmát, bosszúvágyát.
Kislánykoromban korán lefeküdtem a könyvvel, átadtam magam a könyv élvezetének. Kezdetben könyvtári, aztán saját példány volt. A könyvtárinak kissé dohos szaga keveredett az én néhány pattanásomat vastagon bekent kámforos krémmel. :-)Ilyen emlékek is vannak bennem régről ezzel a könyvvel kapcsolatban.
Visszatérve a női nézőkre. A férfiak nem emo külsejű, lányos fiúk, hanem erős emberek, feszülnek az izmok, fénylenek a kékes-fekete szép, hosszú indián hajak, igaz, a nők szőkeségén is fénylik a nap. A táj vadságában gyönyörű.
Na, és a zene! Trevor Jones és Randy Edelman nagyot alkotott. Nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy ma este leülök a képernyő elé. A film és a zenéje erősen összekapcsolódik bennem, mélyen felszívódott, sokszor meghallgattam már. Íme, egy, mely egyértelműen számomra az Utolsó mohikán c. filmet jelenti, maga a főtéma.




És jöjjön a lágyabb vonal, mely szintén mélyen tud rögzülni. az andalító lágy, a bús, de szenvedélyes szerelem dallama.
Ma átadom magam ennek a filmnek.

2011. március 13., vasárnap

Filmajánló: Napsütötte Toszkána

„…1990-ben töltöttük itt az első nyarat. Vettem egy nagy alakú naplót, fedele firenzei papírból, a gerince kék bőrből készült. Az első oldalra egyetlen szót írtam: OLASZORSZÁG. A könyv olyan szép volt, hogy halhatatlan verssorokkal kellett volna teleírni, de én inkább vadvirágok nevét, új szavakat, tennivalók listáit körmöltem bele, Pompei csempéiről készítettem vázlatokat. Szobákat, fákat, madárcsicsergést írtam bele, meg kertészeti tanácsokat. Például azt, hogy akkor kell napraforgót ültetni, mikor a Hold a Mérleg jegyében áll, pedig sejtelmem sem volt, hogy ezt mikor teszi. Írtam emberekről is, akikkel találkoztunk, meg ételekről, amiket főztünk. A kék gerincű napló, az első négy toszkániai nyár krónikája lett. Tele van receptekkel, képeslapokkal, olasz versekkel, benne van egy kolostor alaprajza, és persze a kertünkről készült sok-sok vázlat.

Jó vastag a füzet, még van benne hely néhány nyárnak, de máris kisarjadt belőle ez a könyv, a Napsütötte Toszkána….”

(Frances Mayes)





Márc.14. hétfő 22.10 Viasat3

Ha valaki látta már, azt hiszem szívesen nézi meg újra. Ha még nem látta, akkor ajánlom, és kicsit irigylem, hogy a film először történő nézésének élménye vár rá. Persze, nekem is jó, lesz, aki már többször látta. Másodszor, harmadszor is élmény.
Sőt, olvastam is a könyvet, mely a film alapsztorija. Megvan a köny saját példányban, és örülök, hogy bármikor belelapozhatok Frances Mayes könyvébe.
Van folytatása is, az Édes élet Itáliában. Saját példányom nincs, de éppen nálam van egy könyvtári példány. Hosszú hétvégére nagyszerű.
Tehát, ha valaki nem vette még észre, és hétfőn este TV-zne, ne hagyja ki a filmet.



Utóirat:
Délutáni sétámkor egy nagyáruház könyvesboltjába mentem nem titkolt szándékkal. A film ugyanis nincs meg nekem, és jelenleg a  technikám nincs meg hozzá, hogy fölvegyem a filmet. Megnéztem megvan-e a boltban DVD-n. Megvolt!:-)))
Mikor hazajöttem, persze azonnal betettem a lejátszóba, hogy megnézzem nincs-e baja.:-) Nincs!
 Az elejének, a közepének, a végének sem.Végig néztem, és megnézem este is.
Van sok filmem, de hagyományos videokazettára felvéve. Lassan kikopik a techika. Szétnéztem a boltban, hogy kedvenc filmjeim közül van-e valami. Íme, néhány, amit ma vettem meg a Napsütötte Toszkána mellé. Kedvenc filmjeim jó, ha megvannak.Mind megvan hagyományos videokazettán, de már a minőségük nem jó.
 Az első képen rajta van a mai  vásárlásom eredménye. Holt költők társasága lesz jövő héten, sajnos a Shirley Valentine nem várható. Pedig de jó lenne! Úgy szeretem azt a filmet! Majd töltöm fel kedvenc DVD filmekkel a készletem. Csak a legfontosabbakkal!
Még néhány kép a Toszkána filmből.  Mivel sok a hölgy látogatóm, főleg a férfiszereplő!:-))) Egy kis nézegetésre!
Csak úgy! Szemlegeltetés céljából!;-)



További szép hosszú hétvégét!

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu