Várólista csökkentés 2012-re és 2013-ra

Kisebb vívódás után mégiscsak úgy döntöttem, hogy ismét megpróbálok nevezni a "Csökkentsd a várólistádat  2012" kihívásra, bár ezt tavaly is megtettem, de számomra ismeretlen okok miatt ez valahogy mégsem sikerült....... leveleim elvesztek az éterben. No de nem baj, most újra megpróbálom és hogy elhatározásomat nyomatékosítsam - elsősorban magamnak! - ki is plakátolom az elolvasásra váró könyveket. A tavalyi listám is pont ugyanez volt, azóta sem változott semmi.

David Mitchell: Szellemírók

Kathleen Winsor: Amber

Sinéad Moriarty: A földre szállt nagynéni

Steve Berry: A harmadik titok

Rob Thurman: Éjvilág

Thomas Wharton: Szalamandra

Chaterine Barry: Jack háza

Stephen Fry: A Víziló

Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

William Bibson: Neurománc

Brunonia Barry: A csipkeolvasó

J.R.Ward: Megváltott szerető

Update!

A 2012-es évet bizony csúnyán bebuktam, egyetlen könyvet sem sikerült elolvasnom a listámról, de nem baj, az idén újra indulok. 

Tovább olvasom...

B.Ú.É.K.!

Boldog új évet mindenkinek!!!

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek vannak újévi fogadalmai, de ha mégsem, akkor még van idő és gyorsan ki lehet találni valami értelmeset, amit a család is örömmel támogat 2012-ben. Nekem csupán annyi (ismerve az előzőek eredményességét), hogy az új évben kevesebbet eszek, amit a kis családom örömmel fogad, és többet olvasok, aminek már kevésbé örülnek! : p

Tovább olvasom...

Noelle Harrison: A házasságtörő

Noelle Harrison A házasságtörő című könyvében a szerelmet, a szenvedélyt, a féltékenységet, a hűtlenséget, és a házasságtörést többféle aspektusból mutatja be az olvasó számára, melynek eredménye egy nagyon érdekes, hangulatos és magával ragadó regény lett. A téma igen érzékeny, de biztos vagyok benne, hogy már mindenkinek volt része a fent említettek valamelyikében.

A szereplők élete három helyszínen játszódik; Írország, Anglia és Olaszország. Nicholas, felesége hűtlensége miatt menekül el a házasságuk elől, egy vidéki házat vesz Írország szívében, ahol visszavonultan, nyugodtan nyalogathatja a sebeit. A ház ugyan régi és elég lepukkant, de Nicholast ezt egy cseppet sem zavarja, rögtön bele veti magát a ház felújításába, a hozzá való pénzt pedig zongoraórák adásával keresi meg.  A ház elég érdekes, mivel meglehetősen különös dolgok történnek benne, Nicholas hangokat hall, csábító sütemény illatokat érez és egy nő összetéveszthetetlen éteri jelenlétét is érzi olykor, aki nem más, mint June Fanning, aki 1941-ben élt ebben a házban a férjével együtt, Roberttel. Vajon miért ragadt ennek a nőnek a szelleme a házban és milyen titkokat rejtenek a ház körüli almafák... És tulajdonképpen mi a szerepe a történetben Nicholasnak?

A regény két szálon fut, a múltban és a jelenben - az egyik June, a másik Nicholas életét követi nyomon. A két történet együtt van jelen a könyvben, melyeket semmiképp sem lehet elválasztani egymástól, mivel mindkét szereplőnek szüksége van egymásra; segítik egymást abban, hogy döntésük helyessége beigazolódjon.

A könyvben minden karakter szexuálisan hűtlen a férjéhez vagy a feleségéhez, és mindegyikük élete szerencsétlen ez miatt; nem hogy jobb, inkább rosszabb lett mindenkinek, ergo a házasságtörés több problémát okoz, mint amennyit megold.

Nézzük csak Nicholast. Hűtlen felesége elöl menekül el egy kis városba, ahol zongoratanárként flörtölni kezd  az egyik tanítványával, annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy a tanítványa férjnél van, ő pedig még mindig nős, de lám lám magával szemben mégis sokkal engedékenyebb.

June szerintem már más tészta. Ő egyedül él a házban a II. világháború idején, amikor is a férje a fronton harcol. June egy tanult nő, számára ez a falusi környezet, a londoni életéhez képest rettentően unalmas és sivár, nem csoda, hogy  ebben az ingerszegény környezetben úgy érezi magát, mint egy partra vetett hal. A szomszédban élő házaspár férjével szoros barátságot köt, akinek a felesége egy ágyhoz kötött haldokló beteg, akit rengeteg titok leng körül, mely titkokban June férje is helyet kap. A szomszéd férfi és June között mély barátság szövődik, de nemcsak a művészetek iránti szeretetük köti őket össze, hanem a magányuk és a szomorúságuk is. 

A regényben olvashatunk még June lánytestvéréről, az együtt töltött gyerekéveikről, az anyjukról és az ő hűtlenségéről valamint a vele való kapcsolatukról, egyszóval gyönyörűen bontakozik ki előttünk June élete. Úgy érzem, hogy a könyvben talán több rész szólt róla, mint Nicholasról, de ezt egy cseppet sem bántam, mert imádtam olvasni June gyerekkoráról, az emlékeiről, a háború előtti időszakról és arról, ahogy mindezt a szerző ebbe a gyönyörű történetbe ágyazta. 

A könyv konklúziója? Igen, a házasságban gyakran érik az embert csalódások, de attól még nem kell rögtön másnak a karjában vigasztalódni, mert a házasságtörés nem old meg semmit, ellenkezőleg, csak még több fájdalmat és problémát okoz mindenkinek. 

A regény bekerült a kedvenceim közé, és bízom benne, hogy Noelle Harrison többi könyvét is mihamarabb  megismerhetem majd. 

Kiadó: Tericum

Eredeti cím: The Adulteress

Fordította: Listár Eszter

Oldalszám: 425

Tovább olvasom...

Kellemes ünnepeket!

Karácsony készül, emberek!

Szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek,

csillogtassátok kedvetek,

legyetek újra gyermekek,

hogy emberek lehessetek!

Wass Albert

Ezúton szeretnék minden kedves ismerősömnek és látogatómnak békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánni!

Tovább olvasom...

Szenteste - A szeretet ünnepe (vál. és szerk.: Hunyadi Csaba Zsolt)

Immár tényleg itt kopogtat az ablakunkon a karácsony, mindenki lázasan és izgatottan készülődik a Szentestére (a pontosítás kedvéért én lázasan a gyermekeim izgatottan), de ha a nagy rohanásban megkérdezné tőlem valaki, hogy nekem mi jut az eszembe legelőször erről az ünnepről, azt válaszolnám, hogy .......hát először is a szeretet, a gyertyák, a hóesés, a halászlé, a bejgli, a csengettyűszó, a gyerekkorom, a szüleim…..

A karácsony ünnepe, és annak családiassága szerintem mindenki számára nagyon fontos.

Hogy lelkileg is rá tudjak hangolódni az ünnepre, és ne csak a főzésen, takarításon és az ajándékok szortírozásán és becsomagolásán járjon az agyam, elővettem ezt a gyönyörű kék könyvecskét, melyben különböző karácsonyi elbeszélések és versek találhatóak. A könyvben olvasható műveket Hunyadi Csaba Zsolt szerkesztette és válogatta egy csokorba, ami szerintem nagyon jól sikerült, a benne található valamennyi mű elnyerte a tetszésemet.

A könyv nem túl nagy, de olyan szívszorító és felemelő történetek olvashatóak benne, hogy azoktól szem nem marad szárazon. Kedvencem mind közül Cyprán (Andor József): Az embergyűlölő című elbeszélése, amely hangulata engem a kis gyufaárus lány meséjére emlékeztetett, igaz ennek a történetnek szerencsére nem lett olyan szomorú vége. A történet két kitaszított emberről szól, az egyikük egy szegény, szerencsétlen gyermek, míg a másik egy gazdag, de mégis boldogtalan, kérges szívű ember. Találkozásuk mindkettejük életét megváltoztatja.

„….a karácsonyfa fényénél kialszik a gyűlölség, lángra gyúl a szeretet, eloszlik a bánat, föléled az öröm, és mennyei béke költözik a szívekbe.”

A kötetben olyan az ünnepet magasztaló versek és elbeszélések találhatóak, melyek olyan emberekről szólnak, akik szegénységben és boldogtalanságban töltik a karácsonyt, de ennek ellenére ez a gyönyörű ünnep mégis meg tudta mutatni számukra a maga fényét és pompáját.

A könyvecskében 9 történet és 10 ünnepi vers olvasható felváltva. Olyan írók munkáit találhatjuk meg benne, mint Krúdy Gyula, Feleki Sándor, Várnai Zseni, Sánta Ferenc, József Attila, Sinkó Ferenc, Ady Endre, Cséplő Ferenc, Juhász Gyula, Cyprián (Andor József), Péczely József, Kosztolányi Dezső, Arany János, Krúdy Gyula, Reviczky Gyula, Móra Ferenc. Pete László Miklós

A könyv az ezüst lapszélekkel és a kék betűkkel csodaszép, nagyon igényes kiadvány!

Végezetül pedig egy, a könyvben olvasható verset szeretnék veletek is megosztani és ezzel együtt kellemes ünnepeket kívánni mindenkinek!

Pete László Miklós:

Szenteste

Láthatatlan védőernyő 

Feszül a világ felett, 

Visszakerül jogaiba 

A hatalmas Szeretet. 

Szent Karácsony ünnepe, 

Kicsi szoba melege, 

Örömünkön, 

Ünnepünkön 

Őrködik 

Isten keze. 

Fényes, tiszta fenyőillat 

Lengi be a kis szobát, 

Szeretetben gyűlik össze 

Alatta a kis család. 

Szent karácsony eljöhet, 

Közénk bátran leülhet, 

Köztünk ülnek mosolyogva 

Hit, 

Remény 

És szeretet. 

Hogyha egyszer jobb világra 

Nyílik az Ember szeme, 

Talán minden szép estének 

Karácsony lesz a neve. 

Szeretet, hit, ész, erő, 

Az lesz majd a szép idő, 

Talán dédunokáinknak 

Ilyet hozhat 

A Jövő. 

Ha majd egyszer rájöhetnénk, 

Hogy a világ még kerek, 

Szent békében élhetnének 

Mindenhol az emberek, 

Hitét hittel élheti, 

Egymást megbecsülheti; 

Jézus szava 

Ezt kétezer esztendeje 

Hirdeti.

Értékelés: 5/5
Kiadó: Lazi
Oldalszám: 119
Ár: 2200.-

Tovább olvasom...

Gayle Forman: Ha maradnék

A mostanában olvasott utolsó két könyvemet teljesen véletlenül sikerült úgy összeválogatnom, hogy mindkettő a halálról, a gyászról és a szeretteink elvesztéséről szól. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés; lehet, hogy rejtett mazochizmusban szenvedek (?), merthogy karácsony környékén az ember amúgy is érzékenyebb és fogékonyabb az ilyen témájú könyvek iránt, mint az év többi napján. De szerencsére nem. Gayle Forman könyv engem nem elszomorított, hanem inkább felrázott.

A könyv egy 17 éves lányról, Miáról szól. Az egész történet egy nagyon meghitt és vidám családi miliővel kezdődik, ami egy baleset következtében hirtelen véget ér. Miának választania kell, maradjon vagy menjen, harcoljon vagy feladja a küzdelmet az életéért?

A történet folyamán gyönyörűen bontakozik ki előttünk Mia élete, amelyet az Ő szemén keresztül ismerhetünk meg. Mia szülei szinte tökéletesek, a kisöccse imádni való, a barátnője irigylésre méltó a barátja pedig egy álom. De sajnos ez a törékeny boldogság, ami eddig Miát körülvette váratlanul ripityára tör.

A cselekmény két síkon játszódok; a jelen és a múlt eseményei, melyben a jelen egy napot ölel fel, míg a múlt, Mia eddigi életének a legfontosabb és a legszebb pillanatait. Érdekes volt arról olvasni, ahogy Mia  az élet és halál között ragadt, nem sikítozott és nem pánikolt, csak szépen nyugodtan visszaemlékezett. Ezek az emlékek nem voltak szomorúak, ellenkezőleg vidámság és boldogság áradt belőlük. Csak a kórházban játszódó jelenetek csaltak könnyeket a szemembe; Mia nagyapjának és a barátnőjének azok az egyoldalú párbeszédei, melyek Mia betegágyánál és a kórház kápolnájában hangzottak el, no meg Adam kiborulása.

Még nem olvastam olyan könyvet, amiben az egész történet hátterét a zene adta volna, ami számomra - zeneszerető ember lévén - nagyon szimpatikus volt. A regényben a zene nem csak Miát, de az egész családját körülvette, kezdve az édesapjával, aki anno a barátaival egy rock bandában játszott és akinek - valószínűleg - minden fellépésénél ott csápolt Mia édesanyja is, és ott van Mia barátja Adam, aki szintén egy menő punk-rock együttes tagja. Mia hangszere a cselló volt, ami be kell valljam, hogy az összes hangszer közül szerintem a leggyönyörűbb, és annak ellenére, hogy alakjára nézve nem épp a kisebb méretű vonósokhoz tartozik, mégis nagyon nőiesnek gondolom. Bárcsak annak idején én is azt választottam volna a zongora helyett.

 A történetben szereplő összes karaktert imádtam, bár Adamé számomra kissé giccsesre sikeredett, de túl tettem magam rajta. Igaz nem csak Ő, de az összes többi szereplő is szinte teljesen tökéletesre sikeredett, amin még mindig túl tudtam magam tenni (!), mivelhogy elfogadtam azt, hogy Mia emlékei csakis a szépre korlátozódtak a szeretteivel kapcsolatban.

spoiler

Viszont muszáj megemlítenem azt az érzelmi hiányosságot, amit Miánál éreztem. Hiányoltam, hogy szinte nem is említi azt a szívfájdalmat és azt a veszteséget, amit egy ember, a családja elvesztésével érezhet. Véleményem szerint Mia reakciója a veszteségre nem volt elég hangsúlyos, számomra túl érzelemmentes, túl szívtelen volt.
spoiler vége

Na de a fent említett hibáktól eltekintve mégis egy nagyon megható és egy gyönyörű történetet olvashattam, amely ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny is a boldogság és hogy milyen múlandó az élet. A könyv nem túl hosszú, és a besorolását tekintve az ifjúsági regények kategóriájába tartozik, mégis számomra egy olyan erős érzelmi lökést adott, amitől napokig senkit sem akartam elengedni magam mellől a családban. Olyan voltam, mint egy pióca:)

Kiadó: Ciceró

Eredeti cím: If I Stay

Fordította: Rudolf Anna

Oldalszám: 258

Tovább olvasom...

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért!

Ez a könyv a testvérek közötti szeretetről, a második esélyről, a szerelemről, a reményről és a minket körülvevő hihetetlen csodákról szól.

Charlie és Sam egy testvérpár, akik egy esti kiruccanásuk alkalmával végzetes balesetet szenvednek. Sam belehal sérüléseibe, míg Charlie túléli a szerencsétlenséget, de még mielőtt visszahoznák Őt  a mentősök az életbe ígéretet tesz öccsének, hogy soha nem fogja elhagyni. Az újraélesztés után Charlie különleges képességre tesz szert, látja öccse szellemét és vele együtt még más halottakét is. Hogy testvérének tett ígéretét be tudja tartani nem hagyja el a várost, hanem miután felnő a helyi temetőben vállal munkát, mint gondnok. A baleset után 13 évvel később azonban Charlie megismerkedik egy lánnyal, aki fenekestül felforgatja megszokott és rendezettnek hitt életét.

A könyv története tulajdonképpen nem bonyolult, egy olyan összetett és szerintem mindenki számára érdekes kérdésre keresi a választ miszerint; mi vár ránk a halál után. Hogy őszinte legyek a könyv eleje nem fogott meg igazán, attól féltem, hogy egy vallási beállítottságú történettel lesz majd dolgom, de aztán úgy az egyharmadánál volt egy fordulópont, egy váratlan csavar, ahonnan már egyértelműen kezdett érdekessé és izgalmassá válni a cselekmény. Én úgy gondolom, hogy azokat a csodákat, amelyeket Ben Sherwood beleszőtt ebbe a regénybe, mindenki úgy értelmezheti ahogy csak akarja, én szeretném azt hinni, hogy ezek valóban megtörténhetnek.

Számomra a könyv üzenete, hogy igen, a halottainkat meg kell gyászolni. És igen, mindenki tudja, hogy milyen nehéz ez, de mégis el is kell tudni engedi őket. Ha viszont jól odafigyelünk és hiszünk is benne, akkor meghallhatjuk, hogy az örökre elveszettnek hitt szeretteink beszélnek hozzánk... a széllel, a holddal, a csillagokkal, a falevelekkel, amit nekünk csak hallgatni kell és hinni abban, hogy nem vagyunk egyedül.

A könyv Charlien keresztül mutatja be nekünk mindezeket, pontosabba, hogy mit jelentett számára a testvére elvesztése és hogy mi adott erőt neki ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.

A regény hibájának csupán a karakterek túlzott tökéletességét tudnám felróni, de ha csak a könyv mondandóját vesszük figyelembe, akkor elmondhatom, hogy egy olyan mesés történettel volt dolgom, ami a szerelemről, a veszteségről, és az igazi családi kötelékről szólt.

A könyv borítója ismét nagyon szépre sikerült, ugyan úgy, ahogy a kiadó összes eddig megjelent könyve, és, aki esetleg rajtam kívül még nem tudta volna, annak megsúgom, hogy a regényből film is készült Charlie St. Cloud halála és élete címmel, ami első benyomásrae szerintem nagyon jónak tűnik.

Kiadó: Pioneer Books

Eredeti cím: The Death and Life of Charlie St. Could

Fordította: Dörnyei Juianna katalin

Oldalszám: 264

Tovább olvasom...

Suzanne Collins: A kiválasztott

Futótűzként söpört végig - bár szerintem ha azt írnám, hogy viharként az sokkal találóbb lenne, de csak azért, hogy stílusos maradjak marad az előbbi - Suzanne Collins: A kiválasztott című regénye a moly világban, ami azért még most is javában tart, újabb és újabb áldozatokat ragadva magával.

Mindenkinek megvan a maga kis története, hogy kinek és minek a hatására kezdte el olvasni a sorozatot, az enyém irtó egyszerű, és szerintem unalmas is; már az első rész megjelenése felkeltette az érdeklődésemet, aztán megvettem, elolvastam és megszerettem.

A sorozat kapcsán az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy miért??? Miért ragad magával ennyire ez a sorozat és nemcsak a fiatalokat, - lám nem is kell messzire mennem, csak magamra kell gondolni - az „idősebb” korosztályt is. Miért vonzanak ennyire a disztópiás könyvek, miért olyan sikeresek???

Én úgy gondolom, hogy mostanság ez a műfaj a virágkorát éli, vagy legalábbis igen nagy figyelemnek örvend. Az  eddig(!) általam olvasott disztópiás könyvek mindegyike egy olyan negatív jövőben játszódtak, amelyek tele voltak szenvedéssel, erőszakkal, elnyomással……. de valahogy mégis, mindig volt és maradt is remény arra, hogy ez megváltozzon, vagy épp elviselhetőbb legyen. Zanzásítva és egy nagy adag jóindulattal elmondhatom, hogy mindegyik happy enddel végződött. Aztán nem feledkezhetünk meg a főhősök küzdelméről, ami ebben a sorozatban is történetesen maga a rendszer; a gonosz, elnyomó és kizsákmányoló Kapitólium ellen irányult. Katniss harca, elszántsága és küzdeni akarása annyira magával ragadó és felemelő, hogy ettől kihagyhatatlan ez a sorozat és véleményem szerint a fent említettektől  olyan sikeresek és népszerűek a disztópiás könyvek.:) 

A harmadik rész, tömören és röviden a háborúról szól.
Miután Katniss újra megmenekült az arénából, a Kapitólium bosszút állt. A 12. Körzet elpusztult és a lázadók kénytelenek visszavonulni a 13. Körzetbe és felkészülni a Kapitólium elleni véres harcra. Katniss eleinte ódzkodik, de végül megbékél azzal, hogy ő lesz a forradalom arca a Fescsegőposzáta, de ezt néhány olyan feltételhez köti, amivel nem mindenki ért egyet. Peetát még mindig Snow elnök tartja fogva, Katniss pedig fokozatosan kezd szétesni.

 Katnissra alig ismertem rá. Egy idegileg összeomlott, lelkileg megtört és beteg gyermeket láttam magam előtt, aki a szekrényekben bujkálva talál menedéket az Őt érő emlékek és rettenetes rémálmok elől. Katniss már megjárta a poklot, kétszer is túlélte az Éhezők Viadalát, annyi barátot és ismerőst veszített már el, hogy soha nem lesz ugyan az fiatal tiszta lány, akit az első részben ismerhettünk meg.

Ebben a részben számomra már túl durvák voltak a háborús részek, az író könyörtelenül elbánt mindenkivel, legyenek azok gyerekek, vagy akár az előző részben jól ismert és megszeretett szereplők. A könyvben nem találkoztam olyan jól megírt, megrendítő, szomorú, könnyfakasztó és felemelő jelenttel, mint például az első részben Rueé volt. (Az egész sorozatban az volt a legszebb és a legmeghatóbb rész) A regényben szinte egész végig csak a kegyetlen és értelmetlen mészárlás ment. Aztán ott van néhány szereplő, akiknek a történetben való aktívabb jelenlétét határozottan hiányoltam; Haymitchra és Kattniss anyjára gondolok. A szerelmi háromszög megoldása viszont tetszett, féltem, hogy valami durvább megoldást talál majd rá az író, de szerencsére, ezzel már nem sokkolta tovább feleslegesen az olvasót.

Összességében? Hát mit mondjak…..ha őszinte akarok lenni, akkor nekem az első rész tetszett a legjobban, talán nem is kellett volna folytatni, az utolsó pedig a legkevésbé. Persze így is négy és fél csillagot adok rá, de nem kizárt, hogy csak azért, mert túl sok jó kritikát olvastam róla és ez már visszafordíthatatlanul elhomályosította a tisztánlátásomat.:)

Kiadó: Agave
Fordította: Totth Benedek
Eredeti cím: Mockingjay
Oldalszám: 337

Tovább olvasom...

Bob Hartman és Kállai Nagy Krisztina: Karácsonyi mesélő könyv

Már nem kell sokat várni és hamarosan itt a karácsony, melynek kapcsán egy olyan témájú mesekönyvet szeretnék bemutatni nektek, amelyben a Jézus születéséről szóló bibliai történetek mellett, különböző karácsonyi szokásokról és legendákról is olvashatunk érdekes történeteket gyermekeinknek.

A Karácsonyi mesélő a Harmat kiadó mesélő sorozatának már a harmadik (Mesélő Biblia, Esti mesélő) megjelent kötete, ami az előzőekhez hasonlóan ismét egy nagyon szép és igényes kiadvány. A könyvben olvasható valamennyi történet meglehetősen rövid, csupán két három oldal, ami épp megfelelő esti olvasásra. Mindegyik mesét Kállai Nagy Krisztina rajzai díszítenek, melyek ugyan úgy mint mindig, most is elvarázsoltak nemcsak engem, de a gyermekeimet is.

A mesekönyv három fő részre oszlik. Az első fejezetben 13 bibliai történetet olvashatunk a gyerekek számára könnyen érthető formában, kezdve Gabriel angyal látogatásával Máriánál, folytatva a Betlehemi eseményekkel, egészen Heródes király azon tervéig, amikor megpróbálja megölni a gyermek Jézust.

 A második fejezetben újabb 13 történet szól a karácsonyi szokásokról és hagyományokról; például, hogy miért hívják karácsonyfa virágnak a nálunk mikulás virágként ismert piros és zöld levelű növényt, vagy hogy kik és miért állították az első karácsonyfát.

Végezetül az utolsó fejezetben 12 történetet olvashatunk különböző karácsonyi mesékről és legendákról, amelyek nemzedékről nemzedékre szálltak és különböző generációkon keresztül öröklődtek ránk.

Én úgy gondolom, hogy a karácsony egy varázslatos és egy nagyon különleges ünnep nem csak a gyermekek, hanem mindenki számára, de sajnos lassan elveszíti azt az értéket, amiről valójában szól. Ez a mesekönyv egy csodaszép karácsonyi ajándék lehet mindazoknak, akik szeretnének megismerkedni a Jézus születését hírül adó biblia történetekkel, különböző karácsonyi szokásokkal, mesékkel és legendákkal.

Kiadó: Harmat

Eredeti cím: The Lion Storyteller Christmas Book

Fordította: Gulyás Melinda, Naszádi Kata

Oldalszám: 126

Tovább olvasom...

Olen Steinhauer: A legközelebbi vészkijárat

A trilógia első része a Turista nem épp egy boldog happy enddel ért véget, igaz Milo és családja életben vannak, de mégsem maradtak együtt, egy boldog családi kötelékben. Hiába erősödik a vágy Miloban egy „rendes” hétköznapi élet után, szerető feleséggel és egy gyerekkel az oldalán, munkájától mégsem tud szabadulni. Ráadásul új főnökének, hogy bizalmát elnyerje állandóan bizonyítania kell. Amikor Milot Berlinbe küldik, hogy megöljön egy látszólag ártatlan tinédzser lányt, mindent megtesz, hogy "megkerülje" ezt a munkát……. mégsem olyan érzéketlen, mint ahogy azt a felettesei gondolták? Vagy épp erre számítottak Ők is?

Milo ebben a részben is veszélyes helyzetekbe kerül, döntenie kell jó és rossz, emberség és érzéketlenség, árulók és hazafiak, család és munka között.

A Turisták, mint azt már az első részben megtudhattuk, egy titkos CIA osztály tagjai, akik minden kérdés és erkölcsi fenntartás nélkül követik felettesük parancsát. Nem úgy kell őket elképzelni, mint egy James Bond szerű figurát, aki bármilyen szorult helyzetben, bármikor és bárhonnan! elő tud húzni egy hiper szuper kütyü kelléket. Nem, a Turistáknak nincsenek ilyen titkos fegyvereik, ellenben mindig nyomon lehet őket követni  és a kódolt információ áramlás is hihetetlen gyorsan történik közöttük. A Turisák minden küldetése és az általuk megszerzett minden egyes információ, országok politikai és gazdasági életére vannak hatással. 

Olen Steinhauer hihetetlen jól építette fel a történetet; a cselekmény bonyolult, változatos helyszíneken, különböző karakterekkel - akiket különböző érdekek motiválnak - játszódik. A fő probléma ebben a részben sem az, ami legelsőre látszik. Persze végig kíváncsi voltam, hogy vajon ki, és miért akarta likvidálna azt a szegény fiatal lányt, de egy másik probléma megoldása, miszerint a Turista részlegből a kínaiak egyik beépített embere szivárogtat ki titkos információkat, amellyel a Turizmus szervezetének további tevékenységét veszélyezteti, sokkal sürgetőbb.

A történetben a legszimpatikusabb karakter számomra, persze Milo mellett, Erika Schwartz volt, egy német nyomozó, aki intelligenciájával, elhivatottságával és karakteres megjelenésével vitte a pálmát. A többi szereplővel kapcsolatban az érzéseim igen változékonyak voltak; néha szimpatikusnak találtam őket, néha pedig gyűlöltem, de mindezek ellenére mégis mindegyik karaktert nagyon hihetőnek és élethűnek éreztem. A Budapesten játszódó jelenetek különösen tetszettek, érdekes volt egy olyan környezetben és helyen elképzelni a főhőst, ahol már én is jártam.:)

A könyvben olvasható összeesküvés többrétegű és igen összetett, rengeteg helyszín és név található benne, amit az első résztől eltérően, valahogy mégis jobban tudtam nyomon követni, és mivel a cselekmény is jóval pörgősebb és izgalmasabb volt, ez a könyv sokkal, de sokkal jobban tetszett az előzőnél.

Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olvasás után rögtön billentyűzetet ragadtam és írtam egy levelet a kiadónak, melyben arról érdeklődtem, hogy mikor jelenik meg a harmadik, egyben befejező része a sorozatnak. (Mert ugye egy igen türelmetlen nőszemély vagyok). Kérdésemre sajnos azt a választ kaptam, hogy mivel nem fogyott jól a könyv, ez miatt egyenlőre nincsenek terveik az utolsó rész kiadásával kapcsolatban, igaz az majd csak 2012 márciusában jelenik meg An American Spy címmel. Hát hátha!!! 

Értékelés: 5/5

Kiadó: Athenaeum

Eredeti cím: The Nearest Exit

Fordította: Nagy Gergely

Oldalszám: 390

Tovább olvasom...

Eredményhirdetés

Köszönöm mindenkinek a játékot és aki a Harmat Karácsonyi mesélő című mesekönyvet nyerte:

Fülöp Zoltán

Gratulálok!:)

Köszönöm, hogy játszottatok és hamarosan lesz még több játék is a blogon.:)

Nagyobb képért katt rá

Tovább olvasom...

Személyre szóló Kísértés

Nemrég jelent meg Imre Viktória Anna, Kísértés Rt. című könyve.

Emlék gyanánt megörökítettem digitálisan is a saját példányomba "firkantott" dedikálását, arra az esetre, ha majd a gyermekeim nagyok lesznek, meg tudjam mutatni nekik, itt is, hogy "Látjátok Kedveskéim, amikor még fiatal voltam és még tisztán láttam a betűket is a könyvekben, olvastam egy történetet.........."
Szóval kedves Viki köszönöm a rajzos szép szavakat és sok sikert a könyvhöz.:)                                                                  

 

Nagyobb képért katt rá

És nem hagyhatom ki a könyv hátulján olvasható ajánlómat sem, amit amikor megláttam fülig ért a szám. Persze Viktória biztos sokkal nagyobb extázist érezhetett a saját könyve láttán, mint én e pár sor miatt, de ennek ellenére nagyon büszkén mutogattam a páromnak.:)

Nagyobb képért katt rá

Tovább olvasom...

Novemberi beszerzéseim

Ebben a hónapban rengeteg új könyvre tettem szert. Mint látjátok a Szandi akciózott, :) meg azért van itt más akcióból való is.

Az Üvegvárost molyos ajándékozósdi esemény keretében kaptam, a Sanghajt Csengától. Nagyon köszönöm!:)

A többi meg csere-bere :

Tovább olvasom...

Ally Condie: Matched – Egymáshoz rendelve

Ifjúsági regény ide vagy oda, azt kell mondanom, hogy nekem nagyon tetszett ez a könyv.

A történet egy utópisztikus világban játszódik, ahol minden tervezett; az, hogy kinek ki lesz a párja, hogy ki hol dolgozik, és hogy ki mikor hal meg. Cassia ebben a kiszámítható társadalomban éli ugyancsak kiszámítható életét, amikor egyszer csak hiba csúszik a rendszerbe. A Párosító Bankett után Cassia hibás mikro kártyát kap a párjáról. Amikor meg akarja nézni jövendőbelijéről a képeket váratlanul egy másik fiú arca is megjelenik a képernyőjén. A legmegfelelőbb társ számára, mármint a mindenkori rendszer szerint Xander lenne, aki a legjobb gyerekkori barátja is egyben, míg a másik fiú (akinek az arca csak egy pillanatra jelent meg) Ky, aki megtűrt státusza miatt elképzelhetetlen, hogy Cassia társa legyen. Cassia a történtekről nem mer szólni senkinek egy szót sem, de nem is kell, mert egy mindent tudó hivatalnok megnyugtatja, hogy minden a legnagyobb rendben van, csak egy kis hiba történt, amit rögtön orvosoltak is. De mindez tényleg a véletlen műve volt?

Nagyon tetszett az a társadalmi kép, amit az író elénk tárt, megfelelően részletesnek és kidolgozottnak éreztem, igaz akadt pár kérdésem a hivatalnokokat övező titkokkal kapcsolatban, de mivel egy trilógia első részéről van szó, úgy gondolom, hogy majd a későbbiekben biztos többet is megtudhatunk róluk.

A történetben, - hasonlóan több más mostanában kedvelt ifjúsági regényhez - megtalálható a már szinte elhagyhatatlan szerelmi háromszög, amelyet most mintha az idegeim könnyebben viseltek volna el, talán azért, mert a két fiú között nem éreztem annyira erősnek a rivalizálás. Néhány korábbi értékelést olvasva azt vettem észre, hogy voltak akik a történetet kissé lassú folyásúnak, vontatottnak és néhol unalmasnak érezték, nekem viszont talán pont ezek miatt nagyon de nagyon tetszett. Mi tagadás élvezettel olvastam Cassia és Ky szerelmének a kibontakozását, melyben nagy szerepet kapott a költészet és a művészet.

Szerettem Cassia karakterét, okos, kíváncsi és figyelmes volt, kicsit talán túl önzőnek éreztem, de mindez szerintem megbocsátható számára, merthogy melyikünk ne lenne az, egy olyan világban, ahol előre megírt forgatókönyv szerint kellene élni az életünket.

Úgy éreztem, hogy a könyv főként a romantikáról és a szerelemről szólt, de mindezek mellett, megfelelő mennyiségben érezhető benne a feszültség, és furdalhatja az oldalunkat a kíváncsiság is néhány felettébb izgalmas, a társadalmi rendszerben folyó rejtély miatt. Mint például, hogy ki irányíthatja a hivatalnokokat vagy milyen hatásuk lehet a különböző színű tablettáknak, amiből kötelezően van mindenkinél 1-1 szem, vagy hogy miért vált ki a hivatalnokok megjelenése és mindenre kiterjedő figyelme feszültséget és félelmet az emberekből.  

Cassia egy burokban van, a tudatlanság burkában. Aztán a történet előrehaladtával egyre inkább próbálja tesztelni ennek határait. Vajon meddig mehet el, van-e egyáltalán  bármiben is választási lehetősége és érvényesíteni tudja-e majd valamikor a saját akaratát?

A borító nagyon szép és találó, szerencsére nem kell sokat vári a következő részre!

Kiadó: Ciceró
Eredeti cím: Matched
Fordította: Balogh Anna
Oldalszám: 337

Tovább olvasom...