3 év

ma három éves a blogom. legalább ennyit még neki :D

visszanézegetve a régebbi bejegyzéseket, fotókat, azért sokat fejlődtem, remélem ti is így gondoljátok.

legyen ez a fotó a születénapi köszöntő. a novemberi instyle magazinban jelent meg egy rövid ajánló a blogomról. a szöveget bekarikáztam, kinagyítva lehet elolvasni.

boldog születésnapot, tejbegríz! :))

új logo

kinek hogy tetszik az őszi fejléc? majd télen/tavasszal visszatérünk a kék verzióra, addig lehet megjegyzést tenni, tetszik-nem tetszik, miért tetszik, miért nem tetszik.

kecsketej

srácok! tud valaki valamit arról, hogy a frissen fejt kecsketej forralás során miért csapódik ki? így nem tudunk belőle inni, csak túróként/sajtként enni. kérlek segítsetek, ha tudtok.

starfi on holiday

vagyis legalábbis szombattól. röpke 9-10-11 órás repülőút, vár kína! :D nem hiszem, hogy fogok netelni kintről, meg lehet, hogy nem is működik kinn a blogspot (facebook elvileg blokkolva van), szóval addig is jók legyetek, böngésszetek az archívumból! 25-én jövök vissza, remélem sok-sok gasztroélménnyel (is), beszámolók, fotók, receptek várhatóak!

facebook

ugye láttátok már ott oldalt, jobbra, hogy a facebook-on is lehet követni a tejbegrízt (mármint a blogot, igen.)? csak keressétek a "tejbegríz - a blog" oldalt.

tejbegríztelen

nem megy mostanában a blogolás. nem is tudom miért, nincs ihletem, hogy új dolgokat próbáljak ki. régi, bevált dolgokat főzök, ha egyáltalán főzök. mert azt sem sűrűn. nem tudom, hogy átmeneti-e ez a dolog. a hideg és a sötét is valószínűleg rátesz erre egy lapáttal.

azt hiszem, másnak is vannak olyan korszakai, amikor nem annyira érzik otthon magukat a konyhában. én szeretném hinni, hogy igen. ha elmúlik, úgyis jelentkezem. addig elnézéseteket kérem, hogy hanyagolom a blogot, hogy hanyagollak titeket, hogy tejbegríztelen az evősblogok csapata.

azért kaptam egy levelet pár napja, ez volt benne:

Kedves fiatal Szakács!
Véletlen leltem rá a blogodra, fél éjszaka olvasgattam.
Köszönöm!

én köszönöm. az ilyen levelek nagyon sokat jelentenek nekem.

jelentés az elveszett bloggerről

élek ám.

csak mostanában kimaradt a blogolás, de ezt úgy is észrevettétek. vége lett a vizsgaidőszaknak is (nem mintha túlzásba vittem volna a tanulást). otthon is voltam, nagyszerű havas táj fogadott a dombok között. öcskössel megjárattuk a szánkót is (én mondom, azért a bukkanókkal vigyázni kell, különben maradandó érzés marad az ember ülepében), voltak nagy evések, főzések is. csak a szokásos klasszikusok, gyümölcsszósz főtt hússal és pirított darával, tökfőzelék fasírttal, na meg kocsonya is, aranygaluska, fejtettbableves, ilyenek.

ami pedig a főzést/sütést illeti, megtanultam omlettet készíteni. több videót és könyvet is megnéztem (többek között julia child és a szakácsok könyve tanított). azt hittem, az omlett az nem egy nagy vasziszdasz, mármint úgy ízre... és de, de az. hát valami remek, én mondom. várom a spárgaszezont, hogy zöldspárga legyen a tölteléke. a tavaszt is várom. bár úgy gondolom, ennél szebb telünk rég volt, ennyi havat rég kaptunk, és azért a tél erről szól. de már elég volt. nemrég ünnepeltem a születésnapom is, remek tatár beefsteak-et ettünk, a maradék bélszínből pedig omlós sztroganoff bélszín lett, uborkával, tejszínnel, petrezselyemmel. már értem, miért ebből a húsféléből kell készíteni. ettünk nyúlpaprikást is, a maradék húsból burrito készült jó sok lilahagymával, babbal és zöldfűszeres-zöldborsos-chilis tejföllel locsolgattuk.

ja, kaptam egy olyan díjat is, hogy kreatív blogger díj, köszönöm szépen á la carte kisasszonynak, kedves tőle. a díj már egyszer járt nálam, úgyhogy csak belinkelem a bejeyzést: akit érdekel, meg lehet nézni itt. kaptam edótól egy olyan körkérdést is, hogy mi rejtőzik a táskámban, ezen jót nevettem azért:) meglepő módon nincs retikülöm, csak egy converse-es táskám, amiben suliba és dolgozni járok. így kupi sincs benne, "nemnőitáskaezbazz", de nagyon holmik sincsenek benne. ha dolgozni megyek, akkor ebédet és melósruhát dobálok bele, ha suliba, akkor köpenyt, füzetet, számológépet, tollat. mással nem szolgálhatok... most már hamarosan jelentkezem, de tényleg. sok-sok húst fogunk enni, meg téli zöldséges ételeket, jó?

buék 2010

minden bloggertársnak, olvasónak sikerekben és örömökben gazdag, boldog új évet kívánok!:)

boldog karácsonyt!

békés, boldog karácsonyt kívánok minden bloggertársamnak, olvasónak. legyen szép az ünnepetek!

hogyan fotózom

pont pár napja gondolkodtam egy bejegyzésen, amiben a fotózási technikáimat fejteném ki, mikor is wiselady megírta a sajátját. hasznos tudnivalókat írt, íme az egyes és a kettes rész. én nem használok white box technikát (sem white bath technikát, ahogy szamóca említette:D ), pedig be kellene ruháznom egy fotólámpára, mert a vásárolt plussz vaku annyira nem váltotta be az ígéreteket. és sötétedés után, így ősz-tél tájékán bizony nehéz megfelelő fény hiányában jó fotót csinálni. és ilyenkor a fotosopp sem segít.

de ne haladjunk annyira előre. nekem egy canon eos 300d tükörreflexes gépem van (ld a fotón), aminek annyi meg annyi beállítása van, hogy csak na. régebben a program (P), vagy automata üzemmódban fotóztam, sötétben a beépített vakuval. most már általában természetes fénynél készítem a fotókat, mert a természetes fénynek nincs párja. mivel az őszi/téli időjárás nem bővelkedik a napsütéses időszakokban (vagy csak akkor, amikor nem szeretnék fotózni), ezért a fotók állvány nélkül, rövid expozíciós időnél sötétek, szürkék, kontraszttalanok lennének.

manapság már mindig állványról fotózok (úgy értem, ételt). az automata és a program (P) beállításokat sem használom már, csak a manuális beállítást (M), ahol az ember maga állítja be az expozíciós időt is és az apertúra értékét is (azaz, hogy mekkora legyen a blende nyílása). többnyire máskor is csak az M beállításokat használom, de ha lusta vagyok, vagy sok-sok képet csinálok egyszerre, akkor megelégszem a könnyebb verziókkal.

az objektívem egy sigma modell (fotó), 18-200-as tartománnyal. meg vagyok vele elégedve, mert elég jól tudok zoomolni vele (hiszen ez már majdnem teleobjektív :D ), de azért a 18-as értékben a látószöge is elég jó. pont ekkora a gyári objektívnek a kezdőmérete is. azt egyébként már nem használom (18-50 volt).

általában az erkélyen szoktam fotózni, vagy egy széken, vagy a földön. ha napsütéses idő van, és a témát közvetlenül érné a nap, el szoktam árnyékolni. ez egy konyharuhával/törölközővel simán elérhető. állványos fotózásnál maximum kicsit hosszabb lesz az expozíció (azaz, amíg a fotó készül, tehát amikor nyitva van a blende).

egyszerre több fotót is szoktam készíteni, van, hogy 30 is sikerül. ennyi képpel eljátszadozom egy darabig, mert kioldóval készítem, hogy ne mozduljon be a gép. azután szépen letöltöm a pc-re, a jól sikerült(ek)et kiválasztom, és egy is kis utómunkával (photoshop) rásegítek a kép minőségére. mindenekelőtt lekicsinyítem (így a blogon egyik fotóm sem haladja meg a 800 pixelt), fényerőt és kontrasztot javítok, meg odabiggyesztem a 'starfokker' feliratot. ennyi elég szokott lenni. de ha még nem vagyok elégedett a képpel ezek után sem, akkor jön a színek javítása, retusálás, stb. ezeket is szeretem csinálni, de azért egyszerűbb, amikor kevés dologgal kell foglalkozni.

talán ti is észrevettétek a javulást a korábbi képeimhez képest. azért voltak régebben nagyon durván alulexponált/színtelen/beállítástalan fotóim, de igyekszem minél többet kihozni a kis canon-ból:)

két év...

tegnap nézegettem, vajon mikor lesz itt az ideje és egy kicsit meg is lepődtem, hogy máris.

ugyanis ma két éves a tejbegríz! köszönöm mindenkinek, aki ide jár, ihletet kap, hozzászól, vagy csak egyszerűen olvasgat, vagy a képeket nézegeti:)

az új jamie könyv

nem is tudom már, megvan 1,5-2 éve talán, amikor először szembejött velem ez a könyv. persze, akkor angolul, egy nemzetközi újságokat és kiadványokat is áruló üzletben. nem volt rajta ár (kizárólag angol fontban), ígyhát, kíváncsiságból kérdeztem meg az eladót, mennyibe kerül. nem tudta fejből, de arra emlékezett, hogy igencsak borsos az ára. így is volt, 10000 forintért adta volna nekem. akkor már nagyon megtetszett, évszakok szerinti zöldségek és gyümölcsök, hiába, imádom az idénydolgokat.

és akkor körülbelül 1 hónapja láttam meg a libri honlapján, hogy hamarosan a boltokba kerül, ugyanaz a könyv, magyarul. no, meg is rendeltem, nem is kellett több nekem, főleg, hogy 20 százalék kedvezmény járt az online megrendelésekre. viszont, ez a több mint 1 hónap várakozási idő már az őrületbe kergetett... a mai ünnepélyes napon azonban megérkezett. úgyhogy most be is fejezem az írást, számítógép lekapcs, zene halkan bekapcs, tea a kanapé mellé készítés, betakarózás, és jamie, természetesen.

julie and julia

bár nem premier előtt (mégis előbb, mint az átlag;) ), de megnéztük ma este a gasztronómiai mozik újabb remekét, a julie and julia-t. nem készültem semmiféle étellel, nasival (mint grenadine azzal az puszedlis csodával), de (most lehet fújolni) azért ettünk némi kukoricát és chipset a büféből (tudjátok, ahol dolgozom, a moziban). ittunk hozzá kólát, letoltunk pár túrórudit, de srácok, azt kell mondjam, klassz volt.

és hogy mi tetszett benne? hogy rólunk, gasztrobloggerekről is szól. annyira jellemzőek a szituációk, amit egy blogtalan ember nem is tud átélni; az első próbálkozásokat és kudarcokat, az első hozzászólás (starfiul kommentova) érkezésének erejét, a meglepetéssel és örömmel vegyeseket; a nehézségeket és a majdnem-feladom-érzéseket, röviden, amik mi vagyunk magunk.

a századközepén járó párizs, francia muzsika, piacok, friss baguette-ek, rézedények, mellette a mai rohanó new york, az embertömeg, a closet kitchen-ek, a papírzacskóban hazacipelt hozzávalók.

gasztrobloggereknek, gasztrofanoknak, kritikusoknak, szkeptikusoknak és azoknak, akik csak úgy szeretnek enni és filmet nézni, kötelező. holnap este, aki a pécsi moziban fogja megnézni a filmet, valószínűleg én adom el neki a jegyet:) találkozzunk ott, szerintem megéri, egy estére feltétlenül.

miért jó fiatalnak lenni?

szepykétől kaptam kábé pár perce egy felkérést. miért is jó fiatalnak lenni? pontosabban, miért is jó napjainkban fiatalnak lenni?

- mert fiatalnak lenni jó (itt akár be is fejezhetném, de azért úgy nem lenne az igazi.)

- mert a diákmeló során nemcsak fiatalokkal dolgozol együtt, de utána még borozni is el lehet menni, és ha nincs kedv a hazamenetelhez, hát nem köt a kötelesség.

- mert a buszon nem kell az emberek zaját hallgatni, hiszen ott van a jó ipod és a fülhallgató.

- mert egyetemre járni jó dolog, még akkor is, ha az elmúlt két hetet fizikai kémia mérésekkel és az eredmények kiértékelésével töltöttem. (és még nincs vége.)

- mert az ember tudja használni az internetet és nem az unokáknak kell rávezetni, mi hogyan működik. :D

- mert előttem az élet (ha már annyira nem is, mint 18 éves koromban)

- és hogy valamilyen gasztronómiai vonatkozása is legyen a dolognak, mert sokat tanulhatok még, és annál több ízt ki lehet próbálni, bár egyesek szerint, akik sokfélét szeretnek, azok túl sok szemetet megesznek. de ők a finnyások! :)

és hogy sokan tudják passzolni a labdát, egy valakinek adnám csak a kérdést: méghozzá trinitynek! neked mi volt jó, amikor 16-18-20-22 éves voltál?

rapid poszt lett, figyeltétek a gyorsaságot?:D

keith floyd

hát nem lesz több kalandozás, sem fiesta...


nyugodjon békében.

10 étel, amit a halálom előtt nem hagynék ki

szepyke kért fel rá, hogy válaszoljak az éppen dívó körkérdésre: mi lenne az a 10 étel, amit még ennék önnön elhalálozásom előtt? mint vestánál is, nálam is fontos a helyszín, amely talán többet is ér, mint az adott étel. vagyis nem, hanem együtt érnek többet, mindkettő ad a másiknak valamit. lássuk:

1. egy olasz tengerparti kisvárosban frissen fogott halakat, kagylókat, rákokat.

2. nobu mester miso-ban érlelt fekete tőkehalját, előételként pedig sashimi-és sushiválogatást.

3. egy degusztációs menüt az enoteca corso-ban, pécsett.

4. egy thaiföldi halászfaluban csípős helyi specialitásokat, osztrigát, halakat, rákokat. curry-sen, kókusztejjel, rengeteg zöldfűszerrel.

5. anyuval kaviárt és vodkát szentpéterváron, a fehér éjszakák fényében.

6. végigenném párizs jobb bisztróinak citromtortáit (tarte au citron), befejezésképpen pedig maga pierre hermé tálalná fel nekem az ő verzióját.

7. autentikus mexikói ételeket, mexikóban: chilit, kukoricát, babot, avokádót, sokféleképp, nagy mennyiségben.

8. angliában igazi angolosra sült steak-et, angol mustárral, angolos zöldkörettel, yorkshire puddinggal.

9. mangót és fügét, kifulladásig.

10. anyu egy vasárnapi ebédjét.

ha ezeket egytől egyig végigenném, nem lenne okom a panaszkodásra, és legalább teli hassal készülhetnék 'hat lábbal a föld alá' :-))) (vagy a krematóriumba). szepyke, köszönöm a lehetőséget!:-)

szolgálati közlemény

ha valakinek pécsen vagy környékén nagy mennyiségű fügétől terhes a kertje, szívesen vennék belőle, mert starfi fügeimádata nem alszik ki, bármennyit is bekebekez belőle. hajrá!

irány nyaralni (nemsokára)

ezennel ennek a vizsgaidőszaknak is vége. végre. most következik 4 nap meló (gyakorlatilag ma bemegyek a moziba, eladok sok-sok mozijegyet, és ki sem jövök vasárnap estig), hétfőn meg irány a képen látható hely:)

starfi megint igazoltan lesz távol, körülbelül két hétig. aztán ha minden jól sikerül, fotózgatok azért ételeket, főleg grillezős dolgokat. és ha visszajöttem, könyörtelenül megosztom veletek.

szép nyarat mindenkinek, aki mostanában tervezi a pihenést.

off: július 20-ig

tudom, tudom...

..., hogy már megint nem vagyok itt egy ideje. kis türelmeteket kérem azonban, mert két hete lakásfelújítás zajlik nálunk, nincs konyha, nincs hol főzni. meg úgy egészében véve az egész lakás alig használható. szóval nem tűntem el, igaz, ha végzünk, vizsgaidőszak lesz, de azért akkor sokkal könnyebb főzni. mert az embernek CSAK tanulnia kellENE ugye:)))

indul a medvehagyma-szezon:)

ma délelőtt kirándultunk a mecsekben, jelentem, már lehet medvehagymát szedni! vadászatra fel!:D