A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reggeli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reggeli. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 9., péntek

kucsmagombás-turbolyás pirítós

most már erősen lehet érzékelni a tavasz közeledtét (még ha ebben a pillanatban szakad is az eső). az előhírnök valóban a medvehagyma, de engem jobban izgatnak a tavaszi kucsmagombák, a spárga és most már a turbolya is. meg majd később az eper (van már pár ötletem eperre, de milyen ötletek!). de térjünk vissza a turbolyához. tegnap kóstoltam először, nekem rögtön ízlett. annak ellenére, hogy az illata nem nagyon fogott meg, ugyanis kifejezetten negróillatú a dörzsölt turbolyalevél. nem baj, az ánizsillat még senkinek nem ártott meg, így került a kucsmagomba mellé, a kucsmagomba pedig a pirítósra, egy kis tojással megfejelve. és jól tettem, hogy a kezdeti ódzkodás ellenére mégiscsak ettem turbolyát is. egyébként fel a kezekkel, rajtam kívül kinek nincsen csömöre a tojásból így húsvét után? nem is értem, pedig az ünnepek alatt is 20-30 keménytojás simán elfogyott...

kucsmagombás-fokhagymás pirítós turbolyával és buggyantott tojással

2 személyre

500 g kucsmagomba*
50 g vaj
75 ml száraz fehérbor
1 kupica konyak vagy whiskey
1 gerezd fokhagyma
1 kisebb csokor petrezselyem
1 kisebb csokor zsenge turbolya**
frissen őrölt feketebors

személyenként 1-2 szelet baguette
személyenként 1-2 tojás
2 ek ecet
5-6 szem egész feketebors
4-5 babérlevél

egy kis edénybe vizet rakunk fel főni a két ek ecettel, az egészborssal és a babérlevelekkel együtt. a vajat felforrósítjuk egy serpenyőben, beledobjuk a jó alaposan átöblített és lecsöpögtetett kucsmagombafejeket (a szárakból érdemes krémlevest főzni például pár másféle gomba társaságában). nagy tűzön pirítjuk addig, amíg az összes leve el nem fő. hozzáöntjük a fehérbort és a whiskey-t (kicsit most meg lehet dönteni a serpenyőt, hogy az alkoholgőzök meggyulladjanak, de nem fontos). ha elfő, borsozzuk-sózzuk, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet és a turbolyát, átkavarjuk, lezárjuk és fedő alatt melegen tartjuk.

a víz alatt mérsékeljük a lángot, hogy ne buborékozzon. a tojásokat egyenként egy csészébe ütjük és óvatosan a forró vízbe csúsztatjuk. ha kicsit szétfolyt a fehérje, egy kanállal segítünk neki visszatalálni. egy tojásnak kb 3-4 perc kell ahhoz, hogy a fehérje megfőjön, de a sárgája még folyós maradjon (ez a buggyantott tojás lelke). ha kész, a tojásokat óvatosan egy hideg vízzel teli tálba tesszük, hogy a főzés abbamaradjon. amíg főnek a tojások, megpirítjuk a kenyérszeleteket.

a kenyeret jól bedörzsöljük fokhagymával, ráhalmozzuk a gombákat és a tetejére tesszük a tojást. kis plussz turbolya jót tesz neki.

* én most cseh kucsmagombát használtam, ennyi mennyiség éppenhogy elég két személyre, ha csak a "kalapokat" használjuk.

** a turbolya árnyas, nyirkos erdők alján megtalálható, ánizsos-édesköményes illatú. ne keverjük össze semmiféle más szabadon növő ernyősvirágzatúval (azok általában vagy szagtalanok, vagy kifejezetten büdösek.

2010. április 7., szerda

kettő legyet egy csapásra...

...már ami a receptet illeti, lásd később.

igazából nagy volt nekem a bánatom. a magyar gasztroszférában a március és az április többnyire a medvehagymáról szól. én két éven át próbálgattam így-úgy, de valamiért nem nyerte el teljesen a tetszésem. és akkor rájöttem, hogy miért! sütve, de még inkább főzve van egy kicsit érdekes, édeskés-torokmarós utóíze, ami nekem nagyon idegen. lehet, csak én érzem, vagy mást nem zavar. mondjuk még kaptam egy tippet levesre, talán megpróbálkozom vele. egyelőre azonban marad a nyers felhasználás, úgy mindig ízlett. úgyhogy most megvilágosodtam. most, hogy otthonról betankoltam jó házi tojással, muszáj volt egy tojássalátát készíteni, aztán meg a házi majonéz adta magát hozzá.

húsvét után ez ilyen „kellemest a hasznossal” recept. ott a rengeteg főtt tojás, muszáj valahogy hasznosítani. meg ugye, a medvehagyma. tessék menni, szedni, tojás megfőz, majonéz villámsebességgel bekever, összekutyul, fűszerez, megesz. negyed óra, és kellemes reggeliben van részünk. azért egy jóféle házi kenyér vagy baguette erősen kívánkozik hozzá. előtte akár egy pálesz is lecsúszhat.

medvehagymás tojássaláta házi majonézzel

1 személyes adag

három tojás (két főtt tojás, ha az ünnepi maradékból dolgozunk plussz egy nyers a majonéznek)
kb 200 ml majonéz
napraforgóolaj
pár csepp frissen facsart citromlé
1 tk dijoni mustár
frissen őrölt feketebors
1 ek leöblített kapribogyó
1 kis csokor petrezselyem
1 csokor medvehagyma


ha nem főtt tojást használunk, hideg vízben feltesszük a tojásokat főni. ha felforr, két percig főzzük, majd lekapcsoljuk alatta a gázt, lefedjük és 12-15 percig fedő alatt, a forró vízben tartjuk.

majonézt így készítünk: a majonézhez elkeverjük a tojássárgáját, majd cseppenként hozzáadjuk az olajat, megint keverjük, megint adagolunk, megint keverünk. amikor már elég kemény a massza, mehet hozzá vékony sugárban az olaj. célszerű három kézzel rendelkezni: egyik az olajat sugarítja, a másik keveri, a harmadik pedig fogja a tálat, mert különben jól elcsúszkál. kb 150-200 ml napraforgóolajat simán felvesz a tojás, ekkor jöhet bele a mustár, a citromlé, a bors és a só. a citromlétől annak rendje és módja szerint szépen kifehéredik.

a tojásokat hideg vízben lehűtjük, megpucoljuk, felszeleteljük, majd 90 fokkal elforgatjuk és megint szeletelünk rajta egyet. hozzákeverjük a majonézhez, ha kell, utánaízesítjük: sózzuk, borsozzuk. a medvehagymát csíkokra, a petrezselymet apróra vágjuk és a kapribogyóval együtt a salátához keverjük. frissen a legjobb.

2010. február 12., péntek

sült céklából, reggelire

tegnap jól elszámítottam magam a salátakészítésnél, ugyanis a kelleténél jóval több céklát sütöttem meg. alufóliában, hámozatlanul azonban elálldogálnak a hűtőben, akár egy vinaigrette-es salátaként is elképzelhető. ma reggel ezt készítettem belőle. az eredeti ötlet szerint kéksajttal egészítettem volna ki, de nem kaptam a kisboltban, máshová pedig nem volt kedvem menni. úgyhogy maradt a brie sajt, bár nem kevertem bele, a tetején is remek lett.

sült céklás-krémsajtos szendvicsrevaló

2 szép sült cékla
1 doboz philadelphia krémsajt
1 ek olívaolaj
frissen őrölt feketebors

opcionális: zsázsacsíra, brie vagy camambert sajt, kaviár, újhagyma, stb.

a céklát megsütjük az itt leírtak szerint. ha kihűlt, meghámozzuk, majd a reszelő kisebbik lyukán lereszeljük. sózzuk, borsozzuk (véleményem szerint mindkettőt szereti a cékla, nem is kicsit). hozzákeverjük a philadelphiát és az olívaolajat.

vajas rozskenyéren a legjobb, aztán lehet rá tenni valamilyen fehérpenészes sajtot, kevés zsázsát (vagy sokat; csak jönne már a tavasz), esetleg pár pötty kaviárt. én pár újhagymát is elmajszoltam hozzá.

2008. augusztus 8., péntek

két nyaralás között

Köszönöm szépen a kreatív blogger díjakat Minimálnának, Vkorsinak, Pankának, nagyon kedves tőletek. Én nagyüzemben nyaralgatok, pihengetek, és főzök-sütök-grillezek-bográcsozok is, csak éppen nem itthon, hanem más konyhában. Úgyhogy nem untam meg a főzést:) Viszont nem is archiválok, szégyenszemre. Most pár napig otthon voltam Anyunál, és mivel a fotóapparát is meggyógyult, vittem magammal. És amikor főztünk, fotóztam és csak utána ettünk, Anyu nem is panaszkodott. Először ezt a reggeli-ötletet posztolnám. Nem nagy cucc, de jót reggeliztünk belőle.

Zöldfűszeres-kefires paradicsomsaláta


2 érett paradicsom
100 gr zöld olajbogyó
150 ml kefir
2 ek. tejföl
nagy csokor metélőhagyma
pár szál édesköménylevél
kevés só

A paradicsomot falatnyi darabokra vágom. A kefirt összekeverem a tejföllel, a sóval, az apróra vágott zöldfűszerekkel, belekavarom az olajbogyót és a paradicsomok háromnegyedét. Ezután ráborítom a maradék paradicsomot, pár szál édesköménnyel díszítem. Rozskenyérrel, knäckebröddel tálalom.

Amint hazatérek az újabb adag nyaralásból (Norvégia és Balcsi, 1-1 hét), felrakom a linkeket, meg a kreatív bloggeres logót, meg a többi elmaradásom.

2008. június 20., péntek

vizsgaidőszakos reggeli

Három evőkanál zabpehely, négy evőkanál puffasztott, mézes búza, pár csíkokra vágott aszalt sárgabarack, egy evőkanál aszalt áfonya, két szelet friss körte, pár szem málna.


Ennyi kell a boldogsághoz. És egy kis tej.