Először valami olyasmi címet akartam adni a bejegyzésnek, hogy "hepi halloween", de ép ésszel végiggondoltam és gyorsan elvetettem az ötletet, hogy megkíméljem a nagyérdeműt, több okból. Egyrészt utálom a magyarosított hepi szót, ezzel nyilván nem egyedül vagyok. Egyedül a "veri autentik" szóösszetételt használom, de ebből remélem mindenki kiérzi a poént/gúnyt. Másrészt a következő étel valóban sütőtökös, de nem vicces/ijesztő, szóval egyáltalán nem köthető a Halloween "ünnepéhez". Ellenben bármilyen őszi napon jól esik, mert kicsit fűszeres, forró, és esetleg csípős is.
Kicsit visszatérve a Halloweenhez, nem szeretem, hogy állítólag nálunk is hódítani kezd. (Bár Pécsen még nem látszik.) A beöltözés vicces, meg a gyerekeknek is jó móka, de ne mondogassák már, hogy "trick or treat" és járkáljanak házról házra édességért kuncsorogva. Szerintem. 2001-ben október végén utaztam ki unokanővéremhez Angliába. Még kisebbek voltunk (én 15 éves), vettünk ijesztő álarcot, beöltöztünk (így egyáltalán nem látszott, hogy nem vagyunk már olyan kicsik) és mentünk házról házra. Egyszer jó poén volt, főleg, hogy még zsenge koromban történt:) A következő recepet is tőle tanultam, tavaly nyáron. Nagyon szeretem:) (A receptet és az unokanővéremet is.)
Sütőtök-lencse curry spenóttal
700 gr sütőtök, meghámozva, kimagozva, nagyobb darabokra vágva
175 gr vörös lencse
300 gr spenótlevél (én bébispenótot használtam, mert másképp ilyenkor nehéz kapni)
1 fej vöröshagyma
2 ek. földimogyoróolaj (vagy napraforgóolaj)
3 gerezd fokhagyma
2-3 ek. finomra vágott friss gyömbér
3 ek. vörös currypástétom
400 ml (egy konzervnyi) kókusztej
1 csokor korianderzöld
egy-két tk. nigella (kalonji)
őrölt chili
só
A vörös lencsét és a sütőtököt külön-külön, forrásban lévő vízben megfőzzük. A lencsének kábé 10 perc elég, a töknek kicsivel több (de azért ne főzzük szét). Mindkettőt ezután leszűrjük, félretesszük.
Az olajon megdinszteljük a vöröshagymát, a gyömbért és a fokhagymát, majd hozzátesszük a currypástétomot is. Pár percig kevergetve sütjük, majd rádobjuk a tököt és a vörös lencsét is, hozzáöntjük a kókusztejet, óvatosan, hogy a tök ne törjön össze, elkeverjük. Ha kell, sózzuk, ha szeretjük csípősen, megszórjuk chilivel. Kis tűzön felforraljuk a szószt, majd belekeverjük a spenótleveleket és a vágott korianderzöldet is. Pár percig még főzzük (továbbra is kis lángon), majd forrón tálaljuk, nigellával megszórjuk.
Köszönöm Lindus!:)
2008. október 31., péntek
2008. október 29., szerda
perzsa fűszerekkel, először
Starfi majdnemelőször kicsit Közel-Keletesre vette a figurát, pedig a fűszerei már milyen régóta meg vannak neki. Na mindegy, szóval egyszercsak el kell kezdeni a perzsa világ gasztronómiáját ízlelgetni. És eddig, hát, tetszik! Úgyhogy folytatás következik, bár nem ígérem, hogy mostanában, mert ezek az ígéretek és betartásuk nehezen megy a gasztroblog-szférában. Mármint nekem.
Csirkecombok csicseriborsóval és borbolyával
50 gr vaj
6 csirkealsócomb
300 gr csicseriborsó (és kérlek Titeket, NE konzervet használjatok)
1 nagy marék szárított borbolyabogyó (zereshk)
400 ml húsleves
200 ml víz
150 ml száraz fehérbor
frissen őrölt feketebors
1 nagy vöröshagyma, apróra vágva
2-3 gerezd fokhagyma
szárított kakukkfű
2 ek. sumac
só
A combokat kicsit bedözsöljük sóval, kevés borssal. A vajon nagy lángon megpirítjuk a csirkecombokat, mindegyik oldalukat, majd beleszórjuk a vöröshagymát is a serpenyőbe. A lángon mérsékeljük, felöntjük a borral és a nagy részét lassan elforraljuk. Ezután beleöntjük a húslevest és a vizet, sózzuk, lefedve kábé 40-45 perc alatt néha megkeverve, a combokat néha megforgatva puhára főzzük.
Ezután borssal és kakukkfűvel és zúzott fokhagymával és 1 ek. sumac-kal fűszerezzük, majd kicsit nagyobb lángon visszaforraljuk a levét mártás sűrűségűre, közben pedig beletesszük az előkészített csicseriborsót (ha konzerv és nem kell sokáig főzni, de ez esetben nem olyan jó ízű, mint normális csicseriborsóval, a macska rúgja meg), és a borbolyabogyót. Pár perc alatt készre főzzük, megszórjuk 1 ek. sumac-kal.
Eredetileg talán a rizs illene hozzá legjobban, ám Starfinak mostanában nagyon derogál a rizs. Úgyhogy kenyérrel tunkoltuk, de így is megtartós recept lett.
Egyébként a borbolyabogyó kellemesen savanykás ízű, így egy kicsit fanyaros ízvilágot ad a csirkének, a mártásnak.
Csirkecombok csicseriborsóval és borbolyával
50 gr vaj
6 csirkealsócomb
300 gr csicseriborsó (és kérlek Titeket, NE konzervet használjatok)
1 nagy marék szárított borbolyabogyó (zereshk)
400 ml húsleves
200 ml víz
150 ml száraz fehérbor
frissen őrölt feketebors
1 nagy vöröshagyma, apróra vágva
2-3 gerezd fokhagyma
szárított kakukkfű
2 ek. sumac
só
A combokat kicsit bedözsöljük sóval, kevés borssal. A vajon nagy lángon megpirítjuk a csirkecombokat, mindegyik oldalukat, majd beleszórjuk a vöröshagymát is a serpenyőbe. A lángon mérsékeljük, felöntjük a borral és a nagy részét lassan elforraljuk. Ezután beleöntjük a húslevest és a vizet, sózzuk, lefedve kábé 40-45 perc alatt néha megkeverve, a combokat néha megforgatva puhára főzzük.
Ezután borssal és kakukkfűvel és zúzott fokhagymával és 1 ek. sumac-kal fűszerezzük, majd kicsit nagyobb lángon visszaforraljuk a levét mártás sűrűségűre, közben pedig beletesszük az előkészített csicseriborsót (ha konzerv és nem kell sokáig főzni, de ez esetben nem olyan jó ízű, mint normális csicseriborsóval, a macska rúgja meg), és a borbolyabogyót. Pár perc alatt készre főzzük, megszórjuk 1 ek. sumac-kal.
Eredetileg talán a rizs illene hozzá legjobban, ám Starfinak mostanában nagyon derogál a rizs. Úgyhogy kenyérrel tunkoltuk, de így is megtartós recept lett.
Egyébként a borbolyabogyó kellemesen savanykás ízű, így egy kicsit fanyaros ízvilágot ad a csirkének, a mártásnak.
2008. október 27., hétfő
ázsiai saláta
Vasárnap délben sültcsirkét csináltam Szakácsok könyve módra. Kicsit fel akartam oldani a sültcsirke-mellé-uborkasaláta szabályt, bár az uborkát megtartottam a hozzávalók közt. Annyi lett a turbózásból, hogy egyhén ázsiai beütése lett a salátának. A végeredmény klassz lett, illett a sültcsirkéhez, még úgy is, hogy friss ropogós kenyérrel ettük.
Gyors ázsiai uborka-retek saláta
1 uborka
1 nagy jégcsapretek
2 sárgarépa
1 tk. só
1 csipet nátrium-glutamát
kevés szójaszósz
A retket és a sárgarépát meghámozzuk és az uborkával együtt vékonyra szeljük. Ezután egy vastagabb falú műanyag zacskóba tesszük őket és megsózzuk, majd jól összerázzuk. A levegőt kiszorítjuk a zacskóból, lekötjük és 20-30 percig állni hagyjuk. Tálaláskor kevés glutamátot szórunk a zöldségekre, majd meglocsoljuk szójaszósszal.
A glutamátot el is lehet keverni a szójaszósszal, bár én szeretem a kis kristályok ropogását a fogam alatt:) A nátrium-glutamát pedig egy hagyományos ázsiai hozzávaló, amely több természetes élelmiszerben is megtalálható (mint egy aminosav, a glutaminsav sója). A glutaminsavról és az umamiról (a nátrium-glutamát ízéről) a wikipedián.
Gyors ázsiai uborka-retek saláta
1 uborka
1 nagy jégcsapretek
2 sárgarépa
1 tk. só
1 csipet nátrium-glutamát
kevés szójaszósz
A retket és a sárgarépát meghámozzuk és az uborkával együtt vékonyra szeljük. Ezután egy vastagabb falú műanyag zacskóba tesszük őket és megsózzuk, majd jól összerázzuk. A levegőt kiszorítjuk a zacskóból, lekötjük és 20-30 percig állni hagyjuk. Tálaláskor kevés glutamátot szórunk a zöldségekre, majd meglocsoljuk szójaszósszal.
A glutamátot el is lehet keverni a szójaszósszal, bár én szeretem a kis kristályok ropogását a fogam alatt:) A nátrium-glutamát pedig egy hagyományos ázsiai hozzávaló, amely több természetes élelmiszerben is megtalálható (mint egy aminosav, a glutaminsav sója). A glutaminsavról és az umamiról (a nátrium-glutamát ízéről) a wikipedián.
kolbászos-almás
Gyors vacsora sietős hétköznapokra. Az eredeti receptet igencsak átdolgoztam, és két személyessé alakítottam. A könyv, amiből az ötletet merítettem, nemigazán a kedvencem, talán majd írok is róla. Valamiért nem az én ízlésemnek valók a sok gyümölcsös-magos kaják, mármint azok, amiket olvasni lehet benne.
Forró debreceni gyöngyhagymával és almával
2-3 pár debreceni
kevés vaj
100 gr ecetes gyöngyhagyma
1 nagyobb alma (ebből a kettő is belefér)
2 gerezd fokhagyma
150 ml félszáraz fehérbor
50 ml víz
2-3 babérlevél
1 csokor petrezselyem
A kolbászokat pár centis darabokra vágjuk (én négy felé vágtam őket), a vajon pirosra sütjük őket, majd félretesszük. A megmaradt zsiradékra rádobáljuk a gyöngyhagymákat, a falatokra vágott és meghámozott almát, ráöntjük a folyadékokat, beletesszük a babérlevelet is és belenyomjuk a fokhagymát, felforraljuk, visszadobáljuk a debreceniket, majd fedőt teszünk rá és kis lángon pár perc alatt készre pároljuk. Akkor jó, ha az alma még nem teljesen kompót jellegű. Tálaláskor meghintjük vágott petrezselyemmel, friss kenyérrel/bagettel tálaljuk.
Az eredeti recept S. Juci Gyorsan, valami finomat! könyvében.
Forró debreceni gyöngyhagymával és almával
2-3 pár debreceni
kevés vaj
100 gr ecetes gyöngyhagyma
1 nagyobb alma (ebből a kettő is belefér)
2 gerezd fokhagyma
150 ml félszáraz fehérbor
50 ml víz
2-3 babérlevél
1 csokor petrezselyem
A kolbászokat pár centis darabokra vágjuk (én négy felé vágtam őket), a vajon pirosra sütjük őket, majd félretesszük. A megmaradt zsiradékra rádobáljuk a gyöngyhagymákat, a falatokra vágott és meghámozott almát, ráöntjük a folyadékokat, beletesszük a babérlevelet is és belenyomjuk a fokhagymát, felforraljuk, visszadobáljuk a debreceniket, majd fedőt teszünk rá és kis lángon pár perc alatt készre pároljuk. Akkor jó, ha az alma még nem teljesen kompót jellegű. Tálaláskor meghintjük vágott petrezselyemmel, friss kenyérrel/bagettel tálaljuk.
Az eredeti recept S. Juci Gyorsan, valami finomat! könyvében.
2008. október 6., hétfő
első pécsi gasztroblogger-találkozó
Tegnap délután négy órakor (mi Taennel már 15:54-kor a helyszín körül jártunk:)) megtartottuk az első pécsi gasztroblogger találkozót. NoSalty már írt róla egy összefoglalót, én most megkímélem a nagyérdeműt. Persze azért, hogy ki mit hozott, felsorolom:)
Minimálna (az egész találkozó szervezője, amiért nagyon hálás vagyok, és minden tisztelet az Övé emiatt) két fogással rukkolt elő, az egyik egy rumos mazsolával turbózott gesztenyekrémleves, a másik pedig egy mesterien elkészített Éclair-fánk volt (najó, eklerfánk) stílusosan, málnás mascarponével megtöltve (miről utólag kiderült, hogy epres, bazz..., ennyit az ízérzésemről)
Taen egy elzászi almás-boros tortát sütött (de mekkorát!), aminek egy szeletét azóta is itthon őrzök, bár vészesen fogynak a készletek (ez célzás volt).
NoSalty liszt nélküli csokoládés diós kuglófot készített (és milyen finomat!), hozzá pedig forró csokit kortyolgattunk, egyenesen a termoszból.
Magam háromféle fogással készültem. Először én is süteményt szerettem volna, ám előre tudtam, hogy Taen almatortát készít. Jó-jó, igazság szerint semmi kedvem nem volt sütni, tésztát kutyulgatni, gőz felett csokoládét olvasztani, meg ilyen hasonlók, úgyhogy nem édeset készítettem. És milyen jól tettem, ugyanis a hölgyek mindannyian édes fogásokat kínáltak. És így én lehettem az első gasztroblogger-találkozó cukortúltengés elleni hős-megmentője:)
Olajbogyós-chilis fetakrém
200 gr feta
50-100 gr fekete olajbogyó (aki amennyire szereti), kisebb darabokra vágva
pár korty olívaolaj (3-4-5 ek.)
1 kisebb vörös chili, apróra vágva
1 marék bazsalikom
frissen őrölt feketebors
1 nagy gerezd fokhagyma
A fetát kockákra vágjuk. A fokhagymát nyomóval a sajtra eresztjük, majd rászórjuk az apróra vágott chilit is és az olajbogyókat is. A bazsalikomot vékony csíkokra vágjuk, az olívaolajjal együtt ezeket is hozzáadjuk a sajthoz, majd csak ezután keverjük össze. Nem baj, ha némelyik sajtkocka összetörik, morzsás lesz, így könnyebben a kenyéren marad, kenhetőbb (bár a találkozón kenyér mellé ettük).
Citromos uborka-avokádó saláta
2 avokádó
1 kígyóuborka
1 citrom húsa, kis darabokra vágva, plussz a leve
frissen őrölt feketebors (vagy zöld, az ízek fokozásáért)
olívaolaj
(esetleg thai bazsalikom, vagy reszelt citromhéj a tetejére)
Az avokádót meghámozzuk, kimagozzuk, csíkokra, majd darabokra vágjuk. Az uborkát hosszában négybe vágjuk, kimagozzuk (kanállal kapargatni a legegyszerűbb), esetleg néhol egy-egy csíkot lehúzunk a héjából, hogy szebb legyen. Az avokádót és az uborkát összekeverjük a citromdarabokkal, ráöntjük az összekevert citromlevet és olívaolajat, majd frissen őröl borssal megszórjuk. Thai bazsalikomot, vagy reszelt citromhéjdarabokat még el tudnék képzelni rá.
Garnélás-szezámmagos pirítósok
7-8 szelet fehér toastkenyér
300 gr garnéla
1 tojásfehérje
50 ml növényi olaj (optimálisan szezámolaj, lehet kevesebb is, lényeg, hogy kenhető massza legyen)
fél ek. só
3-4 újhagyma, apróra vágva
mindegyik pirítós tetejére szezámmag
A megpucolt garnélákat turmixoljuk a tojásfehérjével, az olajjal, a sóval. Ha nagyjából kenhető masszát kaptunk, hozzákeverjük az újhagymát is. Mindegyik kenyér héjait levágjuk, és átlósan félbevágjuk. Így háromszögeket kapunk, és mindegyik háromszög tetejére kanalazunk kb. diónyi masszát, elsimítjuk a kenyéren. Megszórjuk szezámmaggal és 220 fokos sütőben kb. 20 percig sütjük. Ha már szépen pirulnak a szélek és kicsit a szezám is megpirult, akkor van kész. Frissen, forrón, vagy melegen a legjobb, tartogatni és felmelegíteni nem az igazi. Legközelebb egyébként egész garnélákat is fogok rápakolni.
Klassz volt az első pécsi GBT, köszi Minimálna a szervezésért és a finomságaidért; Taen, az almatortáért; NoSalty, a diókuglófért, és az összefoglalóért!
Minimálna (az egész találkozó szervezője, amiért nagyon hálás vagyok, és minden tisztelet az Övé emiatt) két fogással rukkolt elő, az egyik egy rumos mazsolával turbózott gesztenyekrémleves, a másik pedig egy mesterien elkészített Éclair-fánk volt (najó, eklerfánk) stílusosan, málnás mascarponével megtöltve (miről utólag kiderült, hogy epres, bazz..., ennyit az ízérzésemről)
Taen egy elzászi almás-boros tortát sütött (de mekkorát!), aminek egy szeletét azóta is itthon őrzök, bár vészesen fogynak a készletek (ez célzás volt).
NoSalty liszt nélküli csokoládés diós kuglófot készített (és milyen finomat!), hozzá pedig forró csokit kortyolgattunk, egyenesen a termoszból.
Magam háromféle fogással készültem. Először én is süteményt szerettem volna, ám előre tudtam, hogy Taen almatortát készít. Jó-jó, igazság szerint semmi kedvem nem volt sütni, tésztát kutyulgatni, gőz felett csokoládét olvasztani, meg ilyen hasonlók, úgyhogy nem édeset készítettem. És milyen jól tettem, ugyanis a hölgyek mindannyian édes fogásokat kínáltak. És így én lehettem az első gasztroblogger-találkozó cukortúltengés elleni hős-megmentője:)
Olajbogyós-chilis fetakrém
200 gr feta
50-100 gr fekete olajbogyó (aki amennyire szereti), kisebb darabokra vágva
pár korty olívaolaj (3-4-5 ek.)
1 kisebb vörös chili, apróra vágva
1 marék bazsalikom
frissen őrölt feketebors
1 nagy gerezd fokhagyma
A fetát kockákra vágjuk. A fokhagymát nyomóval a sajtra eresztjük, majd rászórjuk az apróra vágott chilit is és az olajbogyókat is. A bazsalikomot vékony csíkokra vágjuk, az olívaolajjal együtt ezeket is hozzáadjuk a sajthoz, majd csak ezután keverjük össze. Nem baj, ha némelyik sajtkocka összetörik, morzsás lesz, így könnyebben a kenyéren marad, kenhetőbb (bár a találkozón kenyér mellé ettük).
Citromos uborka-avokádó saláta
2 avokádó
1 kígyóuborka
1 citrom húsa, kis darabokra vágva, plussz a leve
frissen őrölt feketebors (vagy zöld, az ízek fokozásáért)
olívaolaj
(esetleg thai bazsalikom, vagy reszelt citromhéj a tetejére)
Az avokádót meghámozzuk, kimagozzuk, csíkokra, majd darabokra vágjuk. Az uborkát hosszában négybe vágjuk, kimagozzuk (kanállal kapargatni a legegyszerűbb), esetleg néhol egy-egy csíkot lehúzunk a héjából, hogy szebb legyen. Az avokádót és az uborkát összekeverjük a citromdarabokkal, ráöntjük az összekevert citromlevet és olívaolajat, majd frissen őröl borssal megszórjuk. Thai bazsalikomot, vagy reszelt citromhéjdarabokat még el tudnék képzelni rá.
Garnélás-szezámmagos pirítósok
7-8 szelet fehér toastkenyér
300 gr garnéla
1 tojásfehérje
50 ml növényi olaj (optimálisan szezámolaj, lehet kevesebb is, lényeg, hogy kenhető massza legyen)
fél ek. só
3-4 újhagyma, apróra vágva
mindegyik pirítós tetejére szezámmag
A megpucolt garnélákat turmixoljuk a tojásfehérjével, az olajjal, a sóval. Ha nagyjából kenhető masszát kaptunk, hozzákeverjük az újhagymát is. Mindegyik kenyér héjait levágjuk, és átlósan félbevágjuk. Így háromszögeket kapunk, és mindegyik háromszög tetejére kanalazunk kb. diónyi masszát, elsimítjuk a kenyéren. Megszórjuk szezámmaggal és 220 fokos sütőben kb. 20 percig sütjük. Ha már szépen pirulnak a szélek és kicsit a szezám is megpirult, akkor van kész. Frissen, forrón, vagy melegen a legjobb, tartogatni és felmelegíteni nem az igazi. Legközelebb egyébként egész garnélákat is fogok rápakolni.
Klassz volt az első pécsi GBT, köszi Minimálna a szervezésért és a finomságaidért; Taen, az almatortáért; NoSalty, a diókuglófért, és az összefoglalóért!
tegek:
ázsiai,
duma,
fingerfood,
gyümölcs,
kína,
menü,
saláta,
szendvics,
tengeri herkentyű,
zöldség
2008. október 3., péntek
paprika & olajbogyók
Azt hiszem a probléma megoldódott, vírus nincs, "(c) starfokker" felirat van. De azért még nem örülünk előre a medve bőrére, várunk pár napot (hetet) a győzelem bejelentéséhez:)
Egyébként valamelyik este sajtvacsorát ettünk, friss bagettel, fehérborral, olajbogyóval és marinált sült paprikával. Igazából csak kétféle sajtot (Bleu d'Auvergne és egy friss, érlelt kecskesajt) vettem, de ez bőven elég volt, főként a következő kiegészítőkkel együtt. A receptek két személyre szólnak.
Marinált sült paradicsompaprika
3 piros paradicsompaprika
1 ek. fehérborecet
5-6 ek. olívaolaj (vagy teszem azt egy jókora löttyintésnyi adag)
ízlés szerint só, bazsalikom, kakukkfű, petrezselyem, stb.
UPDATE: Kápia paprikával nagyságrendekkel finomabb!:)
A paprikák minden porcikájukat láng felett (gáztűzhelyesek előnyben) szenesedésig sütöm. Ha egy elkészült, egy kisebb lábasba teszem, folpack-kal lefedem, így a saját gőzében megpuhul a héja, amit utána könnyedén le lehet kapargatni. Ha nem gáztűzhelyünk van, akkor állítólag villanysütőben, a paprikákat a rácsra fektetve, magas fokozaton is el lehet készíteni, bár ezt még nem próbáltam. Amint még egyel elkészülünk, azt is a folpack alá dobjuk.
Ha kihűltek, leszedegetjük a paprikák héját, amit egy mélytányér felett érdemes végezni, mert ha a leve kifolyik, jajj a marinációnak. A levet tehát a tányérban hagyjuk, a paprikákat felvágjuk csíkokra, vagy falatnyi darabokra. Hozzáöntjük az ecetet, az olajat, esetleg sózzukvagy zöldfűszerekkel is ízesíthetjük. Hidegen is finom.
Citromos olajbogyók
100 gr fekete olajbogyó
1 citrom
olívaolaj
frissen őrölt feketebors
A citrom héját lereszeljük, majd kinyomjuk a levét. A citromlevet összekeverjük az olívaolajjal, majd a bogyókra öntjük, a bogyókat összekeverjük. Borssal és a citrom héjával megszórjuk.
Egyébként valamelyik este sajtvacsorát ettünk, friss bagettel, fehérborral, olajbogyóval és marinált sült paprikával. Igazából csak kétféle sajtot (Bleu d'Auvergne és egy friss, érlelt kecskesajt) vettem, de ez bőven elég volt, főként a következő kiegészítőkkel együtt. A receptek két személyre szólnak.
Marinált sült paradicsompaprika
3 piros paradicsompaprika
1 ek. fehérborecet
5-6 ek. olívaolaj (vagy teszem azt egy jókora löttyintésnyi adag)
ízlés szerint só, bazsalikom, kakukkfű, petrezselyem, stb.
UPDATE: Kápia paprikával nagyságrendekkel finomabb!:)
A paprikák minden porcikájukat láng felett (gáztűzhelyesek előnyben) szenesedésig sütöm. Ha egy elkészült, egy kisebb lábasba teszem, folpack-kal lefedem, így a saját gőzében megpuhul a héja, amit utána könnyedén le lehet kapargatni. Ha nem gáztűzhelyünk van, akkor állítólag villanysütőben, a paprikákat a rácsra fektetve, magas fokozaton is el lehet készíteni, bár ezt még nem próbáltam. Amint még egyel elkészülünk, azt is a folpack alá dobjuk.
Ha kihűltek, leszedegetjük a paprikák héját, amit egy mélytányér felett érdemes végezni, mert ha a leve kifolyik, jajj a marinációnak. A levet tehát a tányérban hagyjuk, a paprikákat felvágjuk csíkokra, vagy falatnyi darabokra. Hozzáöntjük az ecetet, az olajat, esetleg sózzukvagy zöldfűszerekkel is ízesíthetjük. Hidegen is finom.
Citromos olajbogyók
100 gr fekete olajbogyó
1 citrom
olívaolaj
frissen őrölt feketebors
A citrom héját lereszeljük, majd kinyomjuk a levét. A citromlevet összekeverjük az olívaolajjal, majd a bogyókra öntjük, a bogyókat összekeverjük. Borssal és a citrom héjával megszórjuk.
2008. október 2., csütörtök
sajtos sült gomba paradicsomszósszal
Hát, nehéz az élet. Igazából én mondom, sokszor könnyebb lenne megszökni, elmenni, hogy soha többé ne légy itt újra. A maradék életedben pedig fókákra vadászol az Északi-sarkon. Vagy indiánokkal törtetsz át az amazóniai esőerdőkön, majmot lősz, orchideákat csodálsz a fákon, vízesésekbe ugrálsz. Vagy Ausztráliában kenguruhúst sütögetsz, a bozótok tövében.
Lényeg az, hogy ne légy ott többé, ahol tévé, számítógép, iPod, vagy csak egyszerűen villany, mikró, szirénázó mentőautó van. Távol a műszaki világtól, távol minden számítógéptől, főleg. Ugyanis mérges, és csalódott vagyok, mert nem bírok vele. Mármint a számítógépemmel. Pár hete kaptam egy kis vírust, azóta nem kerek a világ. Azóta volt több víruskeresés, manuális törlések, vírusdefiníció-frissítések, és semmi. A fontos dolgokat már DVD-re írtam, úgymint fotók, dokumentumok, stb., és drasztikusan az egész oprendszert újratelepítettem Gitta (a közös blogunk társszerzője) segítségével.
Itt kellene happy end-nek lennie. De nincsen, ugyanis a vírus új köntösben jött, látott, talán még nem győzött (olyan mint valami mexikói gonosz sorozathős, komolyan). És most azt játszuk, hogy a "Sajátgép"-en keresztül semmit nem érek el. Mondjuk én kicsit ravaszabb vagyok, és vargabetűvel mindenhová be tudok jutni, de azért ennek mégsem így kellene működnie. Meg mi van, ha közben egyszercsak gondol egyet a gép és összeomlik? Úgyhogy, megoldás kerestetik. Például egy repülőjegy a brazil esőerdőkbe.
Közben azért főzök is, fotózok is, csak másik gépről nehezebb összehozni a posztolást. A fotókról azért fog lemaradni a (c) starfokker felirat, mert az itteni fotosopp betűkészletét nem képezi. Majd fixolom a problémát, amint nem beteg a gép.
Paradicsomszósszal sült szalonnás gomba
2 doboz konzervparadicsom
25 gombafej, megmosva
8-9 szelet angolszalonna
3 fej fokhagyma
150 ml fehérbor
pár csepp borecet
frissen őrölt feketebors
125 ml húsleves
kakukkfű, bazsalikom
finomra reszelt parmezán
olívaolaj
só
Az olívaolajon megfuttatjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Hozzáöntjük a paradicsomkonzerveket, közepes tűzön felforraljuk. Hozzáadjuk a fehérbort, a húslevest, kis lángon kábé 15 percig főzzük, közben néhányszor megkeverjük. Ezután borsozzuk, sózzuk, majd addig főzzük, míg a paradicsomot könnyen szét lehet nyomkodni, és kezdi elfőni a levét. Ekkor hozzáadjuk a kakukkfüvet, a pár csepp vörösborecetet és nagyobb lángon óvatosan (gyakori keverés mellett) elfőzzük a levét. Sűrű paradicsomszószt kell kapnunk, melyet a végén csíkokra szelt bazsalikomlevelekkel ízesítünk.
Egy tűzállő edénybe beleöntjük a paradicsomszószt, a gombákat betekerjük a vékonyra metélt angolszalonnával és a szósz tetejére helyezzük őket. Megszórjuk a sajttal, majd meglocsolgatjuk olívaolajjal. 230 fokos, előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük. Bagettal, vagy friss fehér kenyérrel tálaljuk.
Az eredeti ötlet Jamie Oliver: Jamie vacsorái könyvében található.
Lényeg az, hogy ne légy ott többé, ahol tévé, számítógép, iPod, vagy csak egyszerűen villany, mikró, szirénázó mentőautó van. Távol a műszaki világtól, távol minden számítógéptől, főleg. Ugyanis mérges, és csalódott vagyok, mert nem bírok vele. Mármint a számítógépemmel. Pár hete kaptam egy kis vírust, azóta nem kerek a világ. Azóta volt több víruskeresés, manuális törlések, vírusdefiníció-frissítések, és semmi. A fontos dolgokat már DVD-re írtam, úgymint fotók, dokumentumok, stb., és drasztikusan az egész oprendszert újratelepítettem Gitta (a közös blogunk társszerzője) segítségével.
Itt kellene happy end-nek lennie. De nincsen, ugyanis a vírus új köntösben jött, látott, talán még nem győzött (olyan mint valami mexikói gonosz sorozathős, komolyan). És most azt játszuk, hogy a "Sajátgép"-en keresztül semmit nem érek el. Mondjuk én kicsit ravaszabb vagyok, és vargabetűvel mindenhová be tudok jutni, de azért ennek mégsem így kellene működnie. Meg mi van, ha közben egyszercsak gondol egyet a gép és összeomlik? Úgyhogy, megoldás kerestetik. Például egy repülőjegy a brazil esőerdőkbe.
Közben azért főzök is, fotózok is, csak másik gépről nehezebb összehozni a posztolást. A fotókról azért fog lemaradni a (c) starfokker felirat, mert az itteni fotosopp betűkészletét nem képezi. Majd fixolom a problémát, amint nem beteg a gép.
Paradicsomszósszal sült szalonnás gomba
2 doboz konzervparadicsom
25 gombafej, megmosva
8-9 szelet angolszalonna
3 fej fokhagyma
150 ml fehérbor
pár csepp borecet
frissen őrölt feketebors
125 ml húsleves
kakukkfű, bazsalikom
finomra reszelt parmezán
olívaolaj
só
Az olívaolajon megfuttatjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Hozzáöntjük a paradicsomkonzerveket, közepes tűzön felforraljuk. Hozzáadjuk a fehérbort, a húslevest, kis lángon kábé 15 percig főzzük, közben néhányszor megkeverjük. Ezután borsozzuk, sózzuk, majd addig főzzük, míg a paradicsomot könnyen szét lehet nyomkodni, és kezdi elfőni a levét. Ekkor hozzáadjuk a kakukkfüvet, a pár csepp vörösborecetet és nagyobb lángon óvatosan (gyakori keverés mellett) elfőzzük a levét. Sűrű paradicsomszószt kell kapnunk, melyet a végén csíkokra szelt bazsalikomlevelekkel ízesítünk.
Egy tűzállő edénybe beleöntjük a paradicsomszószt, a gombákat betekerjük a vékonyra metélt angolszalonnával és a szósz tetejére helyezzük őket. Megszórjuk a sajttal, majd meglocsolgatjuk olívaolajjal. 230 fokos, előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük. Bagettal, vagy friss fehér kenyérrel tálaljuk.
Az eredeti ötlet Jamie Oliver: Jamie vacsorái könyvében található.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)