A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszlán telihold. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszlán telihold. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 25., csütörtök

A szabadság teliholdja

Telihold a Vízöntő havában: 2024.01.25

Bevezető gondolat

"Az embernek lelke van, amely hinni és repülni tud, s ez a lélek halhatatlan és farkasszemet néz a világgal." (Márai Sándor)

Farkasok holdja

Az észak amerikai indiánoknál éppúgy, mint a keltáknál, minden hónapban más jelzővel illették a teliholdat. Az 1930-as évektől kezdve az éves időjárási magazinban, a Farmers' Almanach-ban is ezeket kezdték használni. Ebben a kiadványban nevezték a januári teliholdat "farkas holdnak". Az angoloknál "öreg hold" a megfelelője, a keltáknál "teljes hold". A dakoták csodás képi jelzőkkel illették a teliholdakat, ők "szörnyűségek holdjának" nevezték.

A különböző indián törzseknél gyakran előkerült az időjárási körülményekre utaló elnevezés: "jég hold, nagy hideg hold, erős hideg hold, hideg élelem holdja, örvénylő szél holdja, vihar hold (ez ma nálunk is igaz!), a csipuák pedig "nagy lélek holdnak" keresztelték.

A farkasok megjelölés is arra utalhatott, hogy az évnek ebben a szakában a télies, mostoha körülmények közt, a falkák is közelebb merészkedtek az emberekhez vagy talán hangosabban vonítottak a holdra, mint más hónapokban.

Kész állatkert!

Amikor a Vízöntő jegyében jár a Nap, akkor a telihold az Oroszlán jegyére esik, így hát újabb "állatias" energiával gazdagodik a mai napunk. Ha csak a két állatszimbólumot vesszük alapul, máris izgalmas üzenetet kapunk, ami erősen reflektál a Plútó átlépésére (Személyes Univerzum).

Mindkét állat rendkívüli erővel, tekintéllyel bír, ám szélsőségeket testesítenek meg:

        az Oroszlán a férfias, szoláris            a farkas a feminin-lunáris minőséget képvisel

            magas szintű tudatosság                           szemben az ösztönösség
                                                              az intuitív irányítás, a hold ösvényének követése

                uralja a körülményeket                        alkalmazkodik a folyamatosan
                                                                                    változó lehetőségekhez

                           éntudat, egó                           család, transzperszonális, közösségi

        középpont kiegyensúlyozottsága                        társas együttműködés

        az oroszlán elűzi a sötét árnyakat                     a farkas eggyé válik vele.*

*Nem hagyhatom ki A tűz és jég dala párhuzamot sem: Lannisterek és Starkok. 😁

A telihold képlete

Az asztrológiai program nem rajzolja fel az összes általam figyelembe vett égi jelet, így a szemléltetés végett utólag berajzoltam őket. Laikusként is a képletre pillantva láthatjuk: itt bizony mozgalmas dolgok történnek!

A piros vonalak feszültségeket, a zöldek feloldásokat jeleznek: vibráló, pulzáló és kissé hektikus minden, de az egyértelműen kiderül, hogy ez nem a fotelban hátra dőlős, forró kakaót iszogató, romantikus lányregényeket lapozgatós lelki állapot.

Még ha ebben az irtózatos szélviharban nem is állunk neki világot megváltani, a belső nyugtalanságot, a változásra való készülődést akkor is érezhetjük. Az ösztöneink, a szenvedélyeink, a saját vágyaink szólítgatnak bennünket, ideje felkarolnunk őket. Ám mindent nem ölelhetünk egyszerre, ehhez el kell engednünk azokat az embereket, élethelyzeteket, amikkel nem vagyunk összhangban.

Akár az oroszlán irányítói, szervezői kreativitását, akár a farkasok együttműködését, csapatjátékát választjuk (legjobb a kettőt összehangolni!) nekiláthatunk elképzeléseink megvalósításának. Érzelmeink és megérzéseink nyújtják a tájékozódási pontokat, ami alapján dönthetünk, mit akarunk magunkkal vinni a jövő irányába.

A Plútó együtt áll a Nappal, míg a Jupiter kvadrátja ívbe feszíti a telihold tengelyét: ez a két mutató meglehetősen szélsőségessé, felfokozottá nagyítja az eleve nem kispályás energiákat. A kapcsolatok, az elakadások mögött meghúzódó problémák gejzírként törhetnek a felszínre, amit a Merkúr-Mars, illetve Kheirón kvadrátja is kiélesít. Előfordulhat, hogy az elkövetkezendő két hétben "borítjuk a bilit" azokban a helyzetekben, ahol már túl sokat adtunk fel a saját értékrendünkből.

Ráadásul az oroszlán és a farkas is a hangjáról híresült el: egyik üvölt vagy bömböl, másik vicsorog és vonít. Hallassuk a hangunkat a felszabadulásunk érdekében!

Valami új van születőben

A Hold együtt áll a Praesape állócsillaggal, ami a Rák csillagképen belül található.

A rák elsősorban az anyai minőséget képviseli, a generációk egymásba fonódó láncolatát. Hozzá az állóvizek tartoznak, az a biztonságos közeg, ahol egy ideig a magunk ritmusában fejlődhetünk – mint amilyen az anyaméh is – de ahonnan előbb-utóbb tovább kell lépni. Ki a nagyvilágba, a komfortzónán túl, szembenézve az ismeretlenség ijesztő árnyaival.

Az égi Rák elemei nagyon ismerősek lehetnek: a Jászolt (Praesepe) az Északi és a Déli szamár strázsálja: ezzel a képpel a karácsonyi betlehemezés során gyakran találkozhatunk. A Jászolt olykor Kaptárnak is nevezik. Ez tulajdonképpen egy nyílthalmaz, ami látványra olyan, mint egy "csillagkeltető".

Praesepe a lélek otthona. A méhkas az a termékeny világ, ahol még a halhatatlanság (méz) táplál bennünket. Itt rajzoljuk meg a következő életek blueprintjeit. Talán nem véletlen, hogy az emberré fejlődésünk tere az anyaméh nevet viseli.

A csillagkép legfényesebb, béta csillaga az "Al Tarf", ami azt jelenti "valaminek a vége". Az életbe lépéssel több minden is véget ér: kiszakadunk az édesanyánkkal való egységből, szakrális érelemben pedig a lélek individualizálódik, vagyis leválik az univerzális isteniről.

A kínaiak szerint a Praesepe állócsillag "az ősök szelleme": itt találkoznak az elmúlt életek a jövendőbeli életekkel. További érdekesség, hogy a Földről nézve a Jászollal egy vonalba esik a Nagy Medve csillagkép θ csillaga, ami az "Al Haud" – "tavacska" – névre hallgat.

Így talán még jobban érthető az emberi ősi tudástárába, a tarot-ba rögzített kép, ami egy tavát kinövő rákot ábrázol. A 18. állomáson "meghal" a múlt (Hold), majd a 19-en megszületik az új, önmagával teljesebb én (Nap).

A Praesepe energiája a telihold idején lehetőséget ad arra, hogy elengedjük múltunkat és megbocsássunk magunknak és másoknak félelmeinkért. Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy túllépjünk a régi sebeken és olyan kapcsolatokat, helyzeteket hozzunk létre, amelyek mélyreható szinten rezonálnak velünk. Hallgassunk a szívünkre, a megérzéseinkre és kövessük azokat, még akkor is, ha nem vagyunk biztosak az előttünk álló útban.

Ez a szabadság teliholdja, de a szabadság nem az egységből való kiszakítottság vagy az attól való eltávolodás. Épp ellenkezőleg: felelősséggel csak szabadon, saját elhatározásunkból tudunk elköteleződni bárki és bármi mellett.


Kövess a Facebookon és az Instagramon is!

2023. február 4., szombat

Feszítő változás

Telihold a Vízöntő havában: 2023. február 5. (19h29m)

Bevezető gondolat: Fodor Ákos: HEGEDŰ-SZÓLÓ

Miért is bánok magammal keményen,
– kérded – sőt olykor: embertelenül?
Tekintsd e hangszert, s tűnődj el a tényen:
húr is csak akkor peng-zeng, ha feszül.

Nem szeretjük a feszültséget. A feszültség olyasmi, ami a mai köznyelvben a stressz szinonimájává vált ("olyan feszült vagyok", "az életem tele van feszültséggel"), pedig csak akkor válik problémává, ha hiányzik az ellenpólus.

Testünk ritmusa feszültségre és elernyedésre, aktivitásra és pihenésre épül, így működik a tüdőnk, a szívünk, az izmaink. A feszültség éppúgy a "barátunk" – pontosabban a lételemünk –, mint a lazítás.

Sportolás közben általában a lazításra is odafigyelünk, a jógaórák meditációval érnek véget, de a lelki életünkben jóval kevesebb figyelmet szentelünk annak, hogy megfelelő módon kioldódhassunk.

A megfelelő mód alatt nem a közösségi média pörgetését vagy a sorozatbambulást értem, hiszen ilyenkor a testünk éppúgy őrzi a feszültségeket, mint a munkahelyi rohanásban vagy a délutáni dugóban ülve. Sőt, egy-egy negatív kommentre vagy horrorisztikus filmjelenetre ugyanúgy izomfeszüléssel reagálunk.

Készenléti feszültségünk az az állapot, ahonnan a mindennapi kihívásoknak nekivágunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feszültségszintről indulunk.

Hiszen, ha egy 10-es skálán az alapállapotom 3-as, akkor még 7 egységnyire fel tudom "turbózni" magamat. Van "helye" a tetterőnek, a lendületnek, a lelkesedésnek, a motivációnak. Ha viszont a kiindulási mutatóm eleve 7-es, nem sok tartalékom marad beleállni a nagyobb erőfeszítést kívánó feladatokba.

"A készenléti feszültség nemcsak az aktuális napi feladatok sokaságából származik, hanem egészen gyerekkorunkig nyúlik vissza, ebből fakadóan az emberek jelentős része folyamatos megfelelési kényszerben éli az életét." mondja Orosz Katalin a Magyar idők cikkében, ajánlom olvasásra, mivel az ott elhangzottak szorosan kapcsolódnak a mondanivalómhoz.

Fizikai feszültségeink hatnak az érzelmi-mentális állapotunkra, hiszen ha fáj, húzódik ez-az, nem érezzük magunkat túl rózsásan. De fordítva még inkább működik a ráhatás: gondolkodásunk, a világhoz való hozzáállásunk, negativitásunk, fásultságunk rengeteg izomfeszültség forrása.

A cikkben is megemlített progresszív relaxáció egy aktív lazítási technika, melynek alkalmazása során felváltva feszítjük meg, majd lazítjuk el testünk izmait. A lábtól kiindulva végigmegyünk a derekunkon, a karjainkon, a vállainkon, egészen az arcunkig, mivel a legtöbb feszültség az állkapcsunkban halmozódik fel. Az izomtónusok tudatosításával a szorongásos reakcióink idővel csökkennek és a mindennapokban is hamarabb észrevehetjük, ha feszültség alá kerülünk.

Ezt a kis felvezetőt olvasva felmerülhet, hogy hogyan jön mindez a mostani teliholdhoz? Nagyon egyszerűen: a Napot és a Holdat az Uránusz "feszíti meg", míg a Mars "lazítja". Mindezt tovább fokozza, hogy a képlet egy változó keresztre van "felfeszítve".


A telihold képlete

Mind az Uránusz, mind a változó kereszt rengeteg feszítő változást jelez előre. Valami mozdul, valami mozdít bennünket: fakadhat ez az erő belülről is, de akár a külső körülmények is kényszeríthetnek.

A Vízöntő-Oroszlán-Bika viszonylatában háromszor találkozunk ezzel a t-kvadrát konstellációval: először 2021-ben (A világ szolgálatában), utoljára pedig 2025 februárjában. A Bika Uránusz tulajdonképpen a testbe, a fizikai valóságba vezeti vissza a tudatot. Ennek különböző gyakorlati szintű megnyilvánulásai vannak.

Ilyen például az egész világot érintő értékválság. Vagy a betonbiztosnak hitt valóságműködésünk hirtelen megborulása (lásd pandémia velejárói). Lassan 5 éve tapasztaljuk, hogy semmi sem az, aminek látszik

Amikor odakint hatalmas vihar tombol, akkor a leghasznosabb amit tehetünk, hogy otthon kényelmesen bekuckózunk, lehetőleg egy finom rumos-tejszínhabos forró csokival és egy jó könyvvel. Amikor ezt a vihart a transzperszonális égitestek és a világkorszak-határátlépés kavarja, akkor az önismeretbe "kuckózunk be".

Visszavonulunk önmagunkba rendet tenni, helyre kerülni, hogy ebből feltöltekezve vághassunk neki ismét a megváltozott világnak. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy végre-valahára

nem csupán használjuk a testünket, hanem figyelemmel és tudatossággal töltjük fel.

Felé fordulunk, észre vesszük, örülünk neki, hogy keretet és formát ad a lelkünknek. Csak a testünkkel együttműködve tehetjük jobbá, komfortosabbá az életünket. Hiszen ez az első és közvetlen kapcsolatunk az anyagi világgal.

Ha a testünkben jól – tudatosan jól! – vagyunk, akkor a világban is otthon érezzük magunkat. Kapcsolódunk a környezettel, a természettel, s gondosabban figyelünk mindkettőre.

Az Uránusz kvadrát sürgeti a fenti változásokat, a Mars pedig megmutatja a kiutat. Ez pedig nem más, mint a cselekvés. Egyre kevésbé elegendő tudni, hogy mit kéne tenni – el is kell indulni.


Lazító haladás

Ahogy azt a felvezetésben írtam, a nagy ugrás megtételéhez lelki, szellemi és fizikai tartalékokra van szükségünk. Az elinduláshoz apró lépések, hétköznapi szokások finom formálása is elegendő.

Ha megtanulunk lazítani, sokkal hatékonyabban tudunk haladni.

Amit az idegrendszer, a külső ingerterhelés összeránt (Uránusz), azt a tudatos izomlazítás (Ikrek Mars) kioldja. Ez a mostani telihold egyik útravaló jó tanácsa, de ez a folyamat még meglehetősen hosszadalmas lesz.

Az átalakulás intenzitása tavasszal fokozódik (Új hullámok éve), ezért érdemes minél előbb rákészülni a feszítő változásokra egy kis tudatos lazítással.


Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

2022. február 15., kedd

Saját fényem

Telihold a Vízöntő havában: 2022.02.16 (17h57p)

Bevezető gondolat: "Ahhoz, hogy visszanyerjük az erőnket és egységünket, fel kell szabadítanunk a világ csapdájába esett energiánkat és visszahúzni magunkhoz." (Taisha Abelar: Absztrakt repülés)


Gyakran használom az "erőteljes" kifejezést az adott konstellációkra, de még nem fejtettem ki, mit is értek alatta, mitől lesz szignifikáns egy égi állás. Hangsúlyos lehet a pontos fényszögek miatt – ezért is kiemelt az újhold vagy a telihold, hiszen akkor pontosan 0° vagy 180° a Nap és a Hold látszólagos viszonya egymással.

Meghatározó lehet továbbá, hogy milyen állócsillagokkal kerülnek kapcsolatba a planéták, illetve az sem egy elhanyagolható szempont, hogy milyen égitestek "kommunikálnak" éppen egymással.

A mostani teliholdnál gyakorlatilag a fent felsorolt szempontok mindegyike érvényesül. A Nap és a Hold szembenállását a holdcsomópont-tengely "szorongatja meg" egy átfutó kvadráttal. E négy sarokponthoz csatlakozik az Algol és az Alfard állócsillag – mindkettő a legbelső félelmeinkkel "dolgozik". Oldást pedig a Plútótól kapunk, szintén egy egzakt fényszögön keresztül. A Vénusz és a Mars kiteljesedő együttállása pedig hab a horoszkópunk tetején.

Most, hogy így kupacba halmoztam a szakzsargont, szokás szerint igyekszem értelmezni.


Fénykeresés

Az Oroszlán-Vízöntő energia a kreatív önkifejezés tengelye: lényegünk kinyilatkoztatása. Az Oroszlán felismeri önnön egyedi fényét, különlegességét és azt kiárasztja a világban. A Vízöntő "egén" mindenki ezzel az individuális sugárzással ragyog, így tágulunk bele a szűkös kis Naprendszerünkből az Univerzum végtelenségébe.

Ám saját fényünket felismerni nem is olyan könnyű. Nem véletlen, hogy az önismereti utak végső soron egyetlen kérdés felé vezetnek: ki is vagyok én valójában? Mindegy, hogy a párunkat, a hivatásunkat, a szülői szerepünket, az egészségünket keressük, tulajdonképpen

mindezekben tükröződve is saját magunk megismerésére vágyunk.

Ebben a fénykeresésben gyakran elvakítanak bennünket bizonytalanságaink, félelmeink, szerzett, hozott és örökölt blokkjaink.

Rengeteg energiánk akad el kudarcélményekben, fel nem oldott, le nem zárt kapcsolatokban – nem csak párkapcsolatokban – de kihűlt barátságokban, dühítő, akadályoztató helyzetekben, megvalósulatlan álmokban is rengeteg erőforrást hátrahagyunk magunkból.

Ezeknek a lélekszilánkoknak sem a tér, sem az idő nem gátja: bizony előző életekből vagy transzgenerációs mintákból is elszívhatják az életerőnket.

A Bika-Skorpió tengely alapüzenet: Magunkhoz ölelni az életet. Ezt azonban nem tudjuk megtenni önmeghatározás nélkül. Először magamat kell szeretettel átkarolni, utána már jóval tágabbra nyílik a karunk.

Az átfutó kvadrát ☒ a legzártabb fényszögalakzat, általában rendkívüli módon megakasztja az energiákat. Így ennek mentén mi is érezhetünk az életünkben egyfajta beragadást, de ez a passzivitásra "kárhoztatás" hatalmas belső erőket is mozgósít.

Olyan ez, mintha körülöttünk kakofónia tombolna és ebben a zajviharban lennénk kénytelenek meditálni.

Nem könnyű, de nem is lehetetlen. A felharsanó hangok a démonjaink. Alfard, az ezerarcú és Algol, a legbelső félelem.

A tennivalónk most az lenne, hogy felismerjük, néven nevezzük őket és tisztelettel visszahívjuk tőlük a táplálásukra fordított energiákat. (Szemelvény az Absztrakt repülés című könyvből)

A Plútó fokra pontos trigonja mutatja, hogy a teljes átlényegülés vezet ki bennünket az elakadt állapotokból. Már nem elég látszatrendet csinálni az életünkben: ami nem tartozik hozzánk, azt el kell engedni, ami pedig a miénk, azt meg kell tartani.

A Vénusz és a Mars január vége óta tartó konjunkciója is ezzel a telihold-képlettel válik pontossá a Bak 17. fokán. Lenyűgöző, hogy a sábai szimbólumok ezeket a kulcsfogalmakat rendelik hozzá: "Menekülés a társadalmi gátlások rabságából. A lélek és a test viszonyának újraszabályozása. Önmagunkkal való szembenézés."

Vagyis a párkapcsolatunkra, de az összes emberi kapcsolatunkra is ebben a folyamatban most még nagyobb hatással vagyunk.

Nem is lehet másképp, hiszen ha visszahívjuk az energiákat azoktól, akiket vágyakozással, nosztalgiával, haraggal, féltékenységgel, utálkozással "láttunk el" érzékelni fogják az energetikai változást.

És ha nem fecséreljük el magunkat nekünk is több szeretetmuníciónk marad magunkra és azokra a társakra, akik valóban megérdemlik a figyelmünket.

Csak hogy teljes legyen a jelképrendszer még beemelném, hogy a maja kalendárium szerint holnap, a telihold napján Vörös Kozmikus Hold-nap lesz.

A kozmikus tónus az utolsó a tizenháromból, ami átvezet, mi több, áthajít bennünket a nyitott tudatosságba. Óriási transzformáló erők az új ciklus kezdetét jelölik, mozgásra késztetve mindent, ami mozdulatlan.

A Vörös Hold az érzelmek ősfolyama. Árnyékaként az önfelejtést, a saját fény elrejtését, az önkritikusságot jelölték meg a maják. Amikor lekicsinyeljük saját értékeinket a fejlődésünket gátló hatalmas torlaszokat hozunk létre a tudatalattinkban.

Amint ennek az energiának a fényoldala lép előtérbe, akkor megkezdődik a visszaemlékezés az önvalónkra, intenzív kapcsolatba lépünk a tudatalattinkkal és az éltető őserő áramlani kezd a testünk minden porcikájában.

Ennek mentén jelentkezik a tisztánlátás a saját identitás és az inkarnációs szereppel kapcsolatban.

Ezekben a napokban nagyon erős érzelmi energiák mozdulnak, próbáljunk meg középen maradni és hagyni, hogy az ár magától elvonuljon. Közben akár a fentebb említett összegző gyakorlatot is kipróbálhatjuk, hiszen azt nem érintik a külső hullámzások.



Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

2021. január 28., csütörtök

A világ szolgálatában

Telihold a Vízöntő havában: 2021.01.28 (20h17p)


Bevezető gondolat: "Sorsát csak az vetheti le, aki azt teljes egészében magára veszi. Alázat. Áldozat. Szolgálat. Türelem." (Hamvas Béla)

Egy Oroszlán-Vízöntő telihold kapcsán furcsa lehet, hogy a szolgálatról beszélek, de máris megmagyarázom, hogy került a címbe ez a kifejezés.

A szolgál szóról leggyakrabban valamiféle alárendelt helyzet jut eszünkbe: a szolgáló függő viszonyban van valakivel és annak irányítása szerint cselekszik. Pedig a köz javára tevékenykedők – katonák, rendőrök, tűzoltók, sőt egészségügyi alkalmazottak is – szolgálatot teljesítenek. Mindeközben az államot igazgató miniszterekről ritkán gondoljuk, hogy ők szolgálnak minket, pedig a latin "minister" szó szintén szolgát vagy segédet jelent.

A hősökre egyenesen csodálattal tekintünk fel, pedig az ősi, uráli kifejezés szintén a szolga szót rejti magában. Mi több, a napjában többször elhangzó "szia" gyökere a latin "servus" (humillimus) azt jelenti: (a legalázatosabb) szolgája. A magyar nyelvbe a szolga szó a szlávból került át (sluga), ő az a személy, aki segít, támogat.

Rövid etimológiai felvezető után térjünk vissza a teliholdhoz! Az Oroszlán energia az a pontja a képletnek, ahol

önmagunkkal egységbe kerülünk, létezésünk középpontjává válunk. Felismerjük a bennünk rejlő kreatív tehetségeket és birtokoljuk az erőinket.

Ő a király a képletben, aki azonban sehol sem lenne a nép, a tömegek nélkül. De a jó király nem mások, hanem önmaga felett uralkodik, nem kiszolgáltatja magát, hanem másokat szolgál. Lehet szolgálni vezetéssel, irányítással, útmutatással, de a leghétköznapibb dolgokkal is: ételkészítéssel, takarítással, szórakoztatással, zenével, motiválással, gyógyítással, kertészkedéssel.

Ez a konstelláció arra hívja fel a figyelmünket, hogy a tehetségünket, az egyediségünket állítsuk a világ szolgálatába. A legtöbb útkereső (vagy talán mindenki) ezt a fajta önazonosságot keresi, de annyi a kívülről jövő zaj, az elvakító elvárás, hogy fogalmunk sincs, kik is vagyunk valójában.

Hivatásunkat valamiféle külső útjelző táblában keressük, pedig a hívásnak a szívünkben kell megszólalnia.

A képlet tele van (már megint) izgalmasabbnál izgalmasabb asztrológiai mutatókkal, együttállásokkal, kvadrátokkal. Mindez rendkívül dinamikus, változásra serkentő energiákat hoz be az életünkbe. 

Ma a Vízöntő-energia is univerzális átkalibrálás: egyre többen fognak feszengeni és útkeresésbe fogni, akik a fenti paraméterek szerint nincsenek a helyükön. Lehet, hogy ez több évtizedes folyamat, de az újabb generációk már sokkal határozottabban képviselik önmagukat.

A Neptunusz és holdcsomópont-tengelyek kvadrátja (nagyjából még két hétig) fokozhatja a bizonytalankodókban az érzést, hogy nincsenek a helyükön, megjelenhet a félelem, hogy nem tudnak kitartani vagy a céljaik elvesznek a semmiben.

Mindeközben a Nap-Jupiter együttállása, a Mars-Uránusz kvadrátja szintén nyomás alá helyez bennünket. Mint a rajzfilmek klasszikus angyal-ördög figurája, aki a szereplők jobb és bal vállán foglalnak helyett, sugdosnak a fülünkbe. "Nagyszerű vagy!" "Céltalan vagy!" "Sokkal több van benned!" "Ezt sem tudod véghez vinni!"

Ráadásul ez a konstelláció erősen hat az idegrendszerre, így nem csak életcél-keresésben, de általánosságban is fáradékonyabbak, ingerültebbek lehetünk. Nem kell megijedni, hogy lemaradunk valamiről, tavaszra szépen tisztulni fognak az energiák, akkor érdemes nagyobb dolgokba belevágni, az álmokat konkretizálni.

De addig sem árt az előkészítést, ha még nem tudjuk, merrefelé szeretnénk haladni, kezdjünk el magunkban rendet rakni. Átgondolhatjuk a korábbi célkitűzéseket és kiszelektálhatjuk azokat, amiket már nem szeretnénk követni. Rendszerezhetjük a kvalitásainkat, ha egyedül nem megy, vonjuk be a közösséget! Sokszor bele sem gondolunk, mennyi érték rejtőzik bennünk, mi természetesnek vesszük azt, amiért esetleg mások csodálnak.

A 2021-es év úgyis az új utak keresésének, a tanulásnak és az önfejlesztésnek az időszaka, de az önmagunkra találásé is.

Kutassuk fel a személyes víziónkat és állítsuk magunkat a világ szolgálatába azzal, hogy örömmel és kiteljesedettséggel képviseljük az értékeinket!

A holnapi csillagállások kapcsán még folytatjuk a témát!


Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Érdekelnek az asztrológiai aktualitások? Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!

2020. február 8., szombat

A szabadulás formulája

Telihold a Vízöntő havában: 2020.02.09 (08h34p)

Bevezető gondolat: "Nem félt semmitől. Nem kötődött semmihez. A változás mögött a szüntelen megújulás örökkévalóságában élt. Mindig azt tette, amit tennie kellett. Azt hiszem, ez a szabadulás formulája!" (Szepes Mária)

☉☽

A tarot filozófiájának átadását mindig ezzel a kérdéssel kezdem: "Szabadon, a saját elképzeléseid szerint éled az életed?" Azt hiszem, erre a kérdésre csak kevés ember tud tiszta szívből hangos igennel felelni – ők azok a ritka kivételek, akik ismerik a szabadulás formuláját.

Vannak, akik fel sem teszik maguknak ezt a kérdést, csak az élet hálójába gabalyodva, örök elégedetlenségben élik az életüket. Ők azok, akik mindig másra mutogatnak, egyfolytában halogatnak és kifogásokat keresnek.

És vannak azok, akik már keresik, vagy épp most határozzák el, hogy meg fogják keresni a kijáratot.

Az idei év egyre erősödő Vízöntő-energiáinak köszönhetően számtalan "menekülési útvonalat" mutat nekünk, viszont cserébe nem kínál fel kellemes látszat-megoldásokat. Ha a döntésünk, hogy változtatni szeretnénk életünk egyik-másik szegmensén szívből fakad, akkor bizony vállalnunk kell a hirtelen mozgásba lendülő események következményeit.

A tavaly még háttérbe szorított Bika Uránusz ebben az évben sokkal jobban fogja érvényesíteni magát. Ő arra tanít bennünket, hogy Semmi sem az, aminek látszik, továbbá, hogy itt az ideje az emberiség értékrendi fejlődésének.

Ám ezeken túl van még egy megnyilvánulási formája. Az Uránusz – az ötlet, az idea, mint egy villámcsapás, rögtön az anyagba (Bika) kerül, vagyis azonnal testet ölt. Bármi, amit elképzelünk, legyen az akár örömmel vagy félelemmel teli: megvalósul.

A Vízöntő neve kapcsán sokszor bukkan fel az az ellentmondás, hogy levegős vagy vizes jegyről is van szó. A csillagmítosz szerint az égen Ganümédészt, az istenek pohárnokát láthatjuk, aki az örök élet italát tölti épp a világóceánba, amit a Déli hal nyel el. Az örök élet az energia, az információ (levegő), míg az őt felvevő felület a mélytudatalatti (víz).

A kettő tulajdonképpen különválaszthatatlan, a tudat alatti rétegekből inspirációk bukkannak a felszínre, a kollektívbe vitt információk pedig hatással vannak a világ egészére.

Apró, ám annál fontosabb kis cseppek vagyunk ebben az óceánban. Fontos, hogy mit gondolunk és hogyan érezzük magunkat – ezzel járulunk hozzá a közösség tudati "ökoszisztémájához".

A 2020-as év címkéi nem véletlenül ezek: megújulás, felébredés, magasabb nézőpont – ugyanis ezek mutatják a korábban említett kijáratokat. Ha változtatni akarunk muszáj a korábbi ítéletektől, címkéktől és korlátozó gondolati mintáktól megszabadulnunk.

Eddig nem jött össze? Sebaj! Nem vesztettünk semmit, hisz bármikor dönthetünk amellett, hogy szabadon, a saját elhatározásaink szerint akarunk élni. Meglepő, ha elengedjük azt az illúziót, hogy "én már ennyi idősen nem...", hirtelen beözönlenek a "de mégis" lehetőségei az életünkbe.

Leggyakrabban a korunkra szoktunk hivatkozni – legyünk akárhány évesek, pedig tanulni, fejlődni, változni akárhány évesen is lehet. Elsősorban nem az ízületek lesznek merevek, hanem a tudatunk. Az, ami a valóságot kőbe vésettnek tekinti. Pedig a gondolat a fix, minden más egyéb remekül formálható.

A szabadulás formulája mindenkinek elérhető. Csak el kell indulni ezen az úton...


Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kövesd a Padparadsa facebook oldalát.

2019. január 20., vasárnap

Új nézőpont

Telihold és holdfogyatkozás a Vízöntő havában: 2019.01.21 (06h17p)

Bevezető gondolat: "Tulajdonképpen az lenni, aki vagy, a legegyszerűbb. Ami nehéz, hogy leállj az lenni, ami nem vagy." (Mooji)

☉☍☽

Vannak emberek, akikről pontos személyleírást lehet adni, mert van rajtuk valami nagyon jellegzetes. Szép a szeme, különleges színű a haja, elragadó a mosolya vagy ízléses az öltözködése.
De vannak olyan különös találkozások, mikor a másik mély nyomot hagy bennünk, de valahogy mégsem sikerül felidézni az arcvonásait, a gesztusait. Sokkal jelentőségteljesebb a lénye, mint a külső jegyei.

A vele való találkozás részletei sem biztos, hogy pengeélesen megmarad az emlékezetünkben. Egyszerűen csak megérint bennünk valamit, és onnantól semmi sem lesz olyan, mint azelőtt.

Egy hanglejtése, egy gondolata vagy akár csak egy mozdulata más emberré tesz bennünket.

Ez nem csak emberekre, könyvekre, filmekre, pillanatokra is igaz lehet, sőt akár asztrológiai konstellációkra is - mint amilyen ez a mostani holdfogyatkozásos telihold.

Van egy csomó megragadható "külsőség": a felszálló-leszálló holdcsomópontok, a Bak stellium, az Uránusz kvadrátja, amit a telihold-tengelyre ad, a Vénusz-Jupiter együttállása, ami a Neptunusszal kerül feszültségbe, az ezt feloldó uralmi Mars... Izgalmas, mozgalmas, szinte az egész vibrál, mégis nehezen bontható elemeire, mert az összhatás nem engedi, hogy elidőzzünk a részletein.

Ám ez a pont (ahogy a jegybe lépés bejegyzésnél már előre vetítettem), mindenképp egy átmozdulás. Nem biztos, hogy tudni fogjuk, nem biztos, hogy észre vesszük - és mégis, előbb-utóbb kibontakozik előttünk az érzés, hogy semmi sem olyan, mint azelőtt...
A Vízöntő-Oroszlán, illetve a Rák-Bak tengely érdekes feladatot jelöl ki számunkra. Mivel nem egy jegybe esnek, különböző tartalmakat kell összekapcsolni magunkban.

Leginkább a bevezető idézettel tudnám leírni, ezért is választottam esszenciának. Önmagunk kreatív "újrakalibrálása" a feladat. Az előttünk álló időszakban - bőven túlmutatva egy telihold-pillanaton - pontosan ez történik.

Nem a világmegváltásról van szó, hanem arról, hogy a nézőpontunkkal, a szemléletünkkel önmagunkat váltjuk meg a világban. Nem a fű lesz zöldebb, a főnökünk jobb fej, az anyósunk kevésbé háklis vagy a gyerekünk szófogadóbb (de), egyszerűen mi kezdünk el másképp viszonyulni mindehhez és a tekintetünkkel változó fókusz a környezetünket is áthangolja.

Ehhez az kell, hogy leálljunk mindazzal, akik nem vagyunk. Nem a külsőségeken van a hangsúly, hanem a belső összerendeződésen.


Tetszett a bejegyzés? Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kedveld a Padparadsa facebook oldalát.

2018. január 29., hétfő

Hideg, kék hold

Vízöntő hónap teliholdja: 2018.01.31 (14h27p)

"Az életben mi befagyott, bedugaszolt edények vagyunk, amelyek feladata az, hogy kinyíljanak és szétáradjanak, kapcsolatokat teremtsenek múlttal és jövővel, csatornává és az élet egyetemes részévé váljanak."
(Lev Tolsztoj)

A mostani telihold rengeteg, izgalmas jelzővel bír. Először is "fogyatkozó", mert teljes holdfogyatkozás lesz, ami hazánkból ugyan nem látható, de hatása ettől még érzékelhető. A jelenség megfigyelésére Ausztrália és Ázsia egyes részei alkalmasak, Észak-Amerika és Kelet-Európa lakói pedig a részleges fázisból láthatnak többet-kevesebbet. (Az okkultáció részletes leírása itt olvasható.)

A címben szereplő elnevezés sem véletlen. A januári teliholdhoz gyakran a "hideg" vagy a "jég" megnevezéseket társították, sőt, a dakoták egyenesen "szörnyűségek holdjának" nevezték. A Vízöntő jegy a három téli hónapból a középső, szilárd és levegős, ami általában az év legfagyosabb, legszelesebb időszakát jelenti. A kemény hidegek pedig együtt járnak a túlélés megpróbáltatásaival.

Harmadik jelző a teliholdra a "kék", ami nem a színére vonatkozik. Minden év tizenhárom holdhónapból áll, csak két-háromévente jut egy hónapra két telihold. Ennek a tizenharmadik teliholdnak a neve angolul „Blue Moon”, vagyis kék hold. Ebből származik az az angol kifejezés is, hogy „once in a blue moon”, ami annyit tesz, hébe-hóba, igen ritkán. Ezt a hónapot teliholddal kezdtük, most pedig teliholddal zárjuk.
A Vízöntő jegyhez nem csupán a téli hidegek, hanem életünk befagyasztott (elsősorban érzelmi) történetei is hozzátartoznak. Rengeteg oka lehet annak, hogy befagyasztunk valamit. Nem csupán traumákra kell gondolnunk, hanem bizonyos dolgok időszerűtlenségére is. Befagyaszthatunk egy álmot, egy elképzelést, egy életszakaszt, mert még nem állunk készen annak megvalósításra vagy épp lezárásra.

Van, hogy fizikai vagy lelkierőt, netán elszántságot vagy akaratot kell gyűjtenünk. Esetleg több információra, tudásra, tapasztalatra van szükségünk ahhoz, hogy továbbléphessünk. Minden ember életében van ilyen "hűtőszekrény", ahova olykor-olykor beteszünk megőrzésre és későbbi feldolgozásra váró ötleteket, terveket, döntéseket. Halogathatjuk egy átélt helyzet átgondolását is. Azért, mert ott és akkor nem tudunk mit kezdeni ezekkel és blokkolva érezzük magunkat. Ez még arra is igaz lehet, ha valami jó dolog van készülőben. Maga a változás mértéke és következménye ijesztő, amivel az adott pillanatban nem tudunk megbirkózni.

A nagy megrázkódtatásokat ennek a képzeletbeli jégszerkénynek a legsötétebb, legmélyebb rekeszeibe dugjuk el és olykor életeken át tartjuk elzárva azokat. Akármennyire is igyekszünk megfeledkezni róluk, lelkünk egy részét tartjuk vissza, és ha teljes életre vágyunk, eljön az idő, hogy újra elő kell kotornunk őket a hátsó sarkokból. A jégben tárolt dolgoknak ugyanúgy van egyfajta szavatossága, mint a mirelit málnának vagy a halrudacskáknak. Az élet áramlásával ellentétes állapot a megfagyottság, előbb-utóbb ki kell olvasztani, fel kell melegíteni az oda elhelyezett élettörténeteket.

A jelenlegi képletnél itt azokkal a dolgainkat kellene elővenni és feldolgozni, amik a fizikai létezésünkre, a testünkre, az anyagi biztonságunkra, az önértékelésünkre és úgy en bloc, az életszeretetünkre vannak hatással.
Idén ezekkel a tudatalatti tartalmakkal jóval hatékonyabban tudunk "dolgozni", ha elakadásaink, blokkjaink vannak és egyedül nem birkózunk meg velük, merjünk bátran segítséget kérni. Lehetőleg olyan módszert válasszunk, ami a megértést, a tudatosítást támogatja. Ne csukott szemmel, másokra hagyatkozzunk, hanem nézzünk szembe azokkal a dolgokkal is, amiktől kiráz bennünket a hideg.

Nyíljunk ki, áradjunk szét végre, váljunk az élet egyetemes részévé. Tanuljuk meg szeretni a legfontosabbat: magát a létezést!



Tetszett a bejegyzés? Köszönöm, ha megosztod másokkal is!
Ha érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kérlek kövess a Padparadsa facebook oldalán.

2017. február 9., csütörtök

Kioldódás

Telihold és holdfogyatkozás a Vízöntő havában: 2017.02.11 (01h33p)

"Mikor elengedem, aki vagyok, azzá válok, aki lehetnék."
(Lao-ce)

Szombat éjszaka lesz a telihold, de a hatása már most is nagyon erőteljesen érzékelhető, ezért úgy döntöttem, kicsit előbbre hozom a bejegyzést.
Az elmúlt napokban-hetekben többen is jelezték, hogy mélypontra kerültek. Legtöbb esetben nem is volt különösebb dráma a háttérben, egyszerűen csak elfogytak az utolsó erőtartalékok is, ami kimerültség, kilátástalanság vagy egyszerűen csak ólmos fáradtság formájában jelentkezett. Olyasmi érzés, mint egy lefelé húzó örvényben lenni.

Asztrológiai értelemben teljesen indokolható mindez. Többször írtam róla, hogy ha az égen nagyfeszültség van, az a Földön lecsapja a biztosítékokat: utóbbi pedig a fenti tünetekkel jár kéz a kézben. A jelen állapot még mindig a Jupiter-Uránusz-Plútó kvadrátjának köszönhető. Tavaly november végén állt össze ez a konstelláció és csak április közepefele lélegezhetünk fel alóla. De jó hír: ettől a teliholdtól kezdve napról napra érezhetjük a kioldódást!

Visszatérve az örvény-effektusra, gyerekkoromban mindig azt mondták: ha egyszer belekerülök, ne kapálózzak, adjam meg magam a forgó vízáramnak. Kerüljek a legmélyére. Onnan tudok a felszínre rugaszkodni. Nem tudom, vészhelyzetben bevált volna-e ez az útmutatás, hiszen a pánik remek amnézia. Hirtelen minden korábbi tudást, tapasztalatot, reményt töröl az ember fejéből. Hagyjuk, hogy a görcsös énképek, az önbecsmérlő mantrák, a holnap félelmének a víziói járjanak át minket tetőtől talpig. Ebben az esetben ritkán válik be az "engedd el" tanács. Nem vezet minket sehova, mivel mindez csupán illúzió. Nincs konkrétum, amit elengedhetnénk. Merüljünk inkább a mélyére, és a félelmünk fog elengedni mindent. Előbb-utóbb kioldódik...
Az elmúlt három telihold-tengely kapcsolatba került az Uránusz-Jupiterrel, mondhatni keresztezték egymás útját. Ezért is tűnhet úgy, hogy szinte beragadtak vagy folyamatosan ismétlődnek a dolgok. Pedig ha a képleteket nézzük, látszik a fejlődés.

Az első a Nyilas hónap (Jelenlétünk ajándéka), ennek ez volt a konzekvenciája: "A múlt és jövő metszéspontja az, ahol jelen pillanatban vagyunk. Zajlik az integráció: vágyainkat, elképzeléseinket a környezethez kell illeszteni. Ám ami most történik, az nem a mi dolgunk. A sejtszintekhez nem férhetünk hozzá. Olyan ez, mint a fájdalomra bevett gyógyszer. Tudjuk, hogy baj van, hogy azt kezelni kell. Meg is tettük a szükséges lépéseket, hogy javítsunk a dolgon, már csak várakozni kell, míg végre hatni kezd. Vagyis ha felismertük a problémákat és (önismerettel) korrigáltunk, akkor most sincs más tennivalónk, mint kivárni azt, hogy belénk épüljön, a részünkké váljon. A Nyilas telihold kapcsán bízzunk abban, hogy minden, ami történik, valami sokkal jobbhoz, magasabb rendűhöz vezet el. Ne is tegyünk mást, csak ajándékozzuk oda önmagunkat ennek az átalakulásnak."

Hát ez az, ami nem megy könnyen! Szeretünk irányítani, a sorsunkat (látszólag) kézben tartani. De mindaz, ami ebben a pár hónapban, fél évben történt, kívül van az irányíthatóságon.

A Bak hónap kvadráttal metszette a Nap-Hold tengelyt (Öreg Hold). Még most sem lett volna egyéb dolgunk, mint átadni a kormányrudat az Univerzum bölcsességének: "A Nyilasban és a Halakban a gyógyulás elsősorban nem fizikai, hanem tudati-spirituális szinten zajlik. Aszklépiosz álommal, tudatalatti üzenetekkel hozott gyógyulást. Ez azt jelenti, hogy ők "teszik a dolgukat", a múltsebek begyógyításával nem kell túl sokat foglalkoznunk. Inkább hagyjuk mindezt a hátunk mögött és induljunk el a felelősségteljes, felnőtt létezést felfedezni."

A mostani telihold-képlet gyönyörű! (Legalábbis asztrológus-szemmel nézve 😊) A Szaturnusz old mindent. (I 💜 Szaturnusz!) Ismerve a hatásfokát ő lassan, ám hosszú távra cselekszik. És főképp tanító jelleggel.
Az, hogy kinél milyen gyorsan oldódnak a beszorult élethelyzetek, függ attól, hogy mennyire megy az a bizonyos önátadás. Varázsütésre nem lesz hirtelen jobb minden, de ha hagyjuk, hogy leváljanak rólunk a fent említett gátló gondolatok, szép lassan visszatér az akaraterőnk, a motiváltságunk, a lelkesedésünk, ami a valódi megoldókulcsokat jelentik.
A cselekvés, a változtatás lehetőségét.

Hamarosan tavaszodni kezd. Nem csak meteorológiai értelemben, hanem sorsszinten is. Hét évnyi téli álom ér mostanság véget. De ne feledkezzünk meg róla: életünk alakítása megkívánja az aktív jelenlétet és a részvételt! Talán ellentmondásnak tűnik, de csak abban az esetben, ha összemossuk a görcsös irányítani akarást a cselekvés szabadságával, a felelősségteljes sors-éléssel. Előbbi olyan, mintha felfeszegetnénk a bimbókat, hogy akkor virágozzanak, amikor mi úgy gondoljuk. Utóbbi pedig nem más, mint a kellő időben kivirágozni.

Aki szeretné megnézni a szombati félárnyékos holdfogyatkozást (láthatósági térkép ITT), annak érdemes ellátogatni egy csillagvizsgálóba vagy éjjel fél 1 körül kémlelni az eget.


Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Padparadsa facebook oldalát, itt megteheted.
Related Posts with Thumbnails