Végtelen telihold

Telihold a Szűzben és az év első tízmilliószoros napja: 2024.02.24

Bevezető gondolat

"Nem vagyok vallásos, de ha az ember arra készül, hogy rakétával kilőjék a kozmoszba, nem árt az áldás." (Scott Kelly)

Minden IS van ma

Nem véletlen, hogy az amerikai űrhajós szavait választottam bevezető idézetnek, mert a mai energiák "kilőnek minket a kozmoszba".

Először is: telihold van. 🌕

Az év első "tízmilliószoros" teremtő napja. 🌟

A tong-shu naptár szerint "hosszú siker nap". 🐴

Ráadásul szárnyas állócsillag-támogatást is kapunk. 🪽

Csodás megnyilvánulások napja

15 napja vette kezdetét a holdújév (A mindenség ereje), azóta eltelt egy fél holdciklus és meg is érkeztünk az idei év első teremtő napjához. A négy nagy buddhista fesztivál közül ez a "vajmécsesek ünnepe" – chotrul düchen – ami szó szerinti fordításban a "csodás megnyilvánulások napját" jelenti. Ezen a napon Buddha csodatételeiről emlékeznek meg a hívők. 

Itt nyugaton "tízmilliószoros nap" néven ismerjük. A nap jelzője azt sejteti, hogy itt hatalmas energiák mozdulnak égen és földön. Ez részben a nap asztrológiai erőteréből fakad, másrészt rengeteg szerzetes imádsága irányul egy fókuszpontba.

Nagyon emelő tiszta szándékkal ráhangolódni erre, ám hasonló mértékben frusztráló és kimerítő felkészületlen energiaállapottal létezni ezekben a napokban.

Az egész napos "jól levés" vagy "csak pozitívan gondolkodás" elvárása helyett keressünk inkább pár percnyi, akár csak 5-10 percnyi békés énidőt és hagyjuk, hogy átjárjanak minket ezek a csodás energiák!

Telihold-képlet

A telihold szintén mostanában vált divatos kifejezéssel élve "mikrohold" – ez a "szuperhold" ellentéte. Ezek bár nagyon jól csengő, gyakran clickbait elnevezések, csupán a földtávolt és a földközelt jelentik. Januártól márciusig van a Hold a legtávolabb a Földtől, augusztus és november között pedig újra "szuperholdazhatunk". Most több mint 405.000 km-re van tőlünk a kísérő égitestünk, szeptemberben pedig 48.000 km-rel "jön közelebb". (Asztrológiai vonatkozásban a Lilith-hez (apogee) közel eső holdak a mikroholdak.)

Magában a képletben rengeteg a feszültség, de ez inkább a változás várakozás előtti feszültség. Minden oldalról tele vagyunk átalakító energiákkal. Ebből vannak olyanok, amik egyértelműen noszogatnak bennünket arra, hogy magunk mögött hagyjuk a régi, korlátozó, már elavult gondolkodási mintákat (Nap-Merkúr-Szaturnusz) de vannak rejtettek is, mint a Szaturnusz-Uránusz kvintil.

Ez a két energia úgy működik, mint amikor az ember át akarja ugrani a saját árnyékát: Uránusz az ugrás, Szaturnusz a lélek árnyéka. Átugrani nem lehet, de a fényviszonyoknak megfelelően változtatható az árnyék. A "fényviszony" jelen esetben a kreativitás, a tudat teremtő ereje (amire Buddha csodatételei is rávilágítottak).

Szárnyak

Állócsillagok szempontjából tobzódunk a szárnyakban. A Nappal együtt állva a Hattyú csillagkép ɑ csillagát találjuk, vele épp a Tejút felett suhanhatunk.

A hattyú szimbóluma köthető Phaetónhoz, Lédához, Aphroditéhez és Apollónhoz. A keltáknál a fényistennő, Birgid madara, az óskandináv mitológiában Kara, a hattyúistennő kísérte a lelkeket a Walhallába. A hinduizmusban Hamsa, a hattyú testesíti meg a tökéletes egységet.

A hattyú az átalakulás, a kiteljesedő szépség és a lélek szimbóluma. Azt a fajta minőséget képviseli, ami már keresztülment az önelfogadás és az önszeretet metamorfózisán, s a rútnak gondolt kiskacsából lelkileg is gyönyörű hattyúvá érik.

A hattyú a kiteljesedés. Ő nem csak a szépséget és a fényességet ismeri, hanem az élet árnyékos oldalát, a szomorúságot, a viszonzatlan érzelmeket, az elengedést és a halált. A fájdalmas élmények hatására önvizsgálattal felderítette lelke igazi természetét, s maga mögött hagyta környezete elvárásait. Nincs többé szüksége mások elismerésére, megerősítésére, nem függ mások ítéletétől. Ragyogó, fényes szépség, mert felfedezte a sötétség erejét és elköteleződött önmaga mellett...

A képletünket egy másik szárny emeli, ez pedig az MC-vel együtt álló Scheat, ami átmozdít bennünket a régiből az újba. Ez a Pegazus szárnytöve. A szárnya(s)ló fantázia, a kreatív megoldások, az ihletett cselekvés, a fantáziadús életelvek jelölik ki most az útirányt.

Elgondolkodtató, hogy mindkét csillagképhez kötődik a zuhanás szimbóluma is (Phaetón, illetve Belleropón), mindkettő az elbizakodottságot testesíti meg.

Érdemes még a kiindulópont, a horizont – az aszcendens – állócsillagát is szemügyre venni, ami szorosan kapcsolódik a Hattyú csillagképhez. Lédát Zeusz hattyú képében csábított el. A nászból a dioszkurok, az elválaszthatatlan Kasztór és Pollux, vagyis az Ikrek születtek.

A felkelő jeggyel most a halhatatlan lélekrészünk áll együtt. Ezt az ikrek-részünket akkor fedezhetjük fel, ha átadjuk magunkat a jelenlét időtlenségének.

Egyéb analógiák

Csak érdekességképpen említem meg, hogy a feng-shui almanach szerint ma "hosszú távú sikernap" van, aminek a ji-king megfelelője a "haladás", az "előrejutás". Ez az éppen felkelő Nap (a föld felett a tűz), a gyors és könnyű előrejutás, a növekvő és terjeszkedő fényesség jelképe.

A maják szerint Kék Planetáris Kéz napja van, ami egy úgynevezett mag nap. Ezeken a napokon a létezésünk magja munkálódik és emelkedik. Ez a lezárás, a gyógyulás manifesztációja. A tiszta gondolat, a tiszta szándék és az ebből következő tudatos cselekvés ideje. A gyakorlatba átültetett spiritualitás. A szellemi és materiális energiák párhuzamos vagy együttes megnyilvánulásai.

Kövess a Facebookon és az Instagramon is!

Hattyúvá válás

Nap együttállása Denebbel: 2021.02.24

Bevezető gondolat: "Kívánom neked a csend szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség rejtelmét, a láng hatalmát, a víz és a föld higgadt erejét, a levegő édességét és a szeretetet, mely ott található minden dolgok gyökerében. Az élet csodáját kívánom neked!" (Pam Brown)

✨

Ma épp nem akartam bejegyzést írni, de eszembe jutott, hogy korábban már írtam a hattyúkról, így csak felfrissítem ezt a bejegyzést. Aktualitását az adja, hogy a Nap épp együtt áll a Hattyú csillagkép vezércsillagával.

A Deneb Adige a Napnál százezerszer fényesebb csillag tőlünk jó messzire, 2000 fényév távolságra helyezkedik el, míg a csillagkép egyéb csillagai alig 11 fényévnyire. A Hattyú egyébként a Tejút csillagfolyama felett suhan el.

Bizonyos mítoszok szerint ő nem más, mint Phaetón, a Napisten fia. A fiú egyik reggel ellopta apja tüzes szekerét, de elbizakodottsága jóval nagyobb volt, mint a valódi tudása. A lovak megvadultak, irányíthatatlanná váltak a tapasztalatlan kocsihajtó kezei között és a föld felé száguldottak, veszélyeztetve annak felperzselését. A katasztrófát Zeusz villáma akadályozta meg, amivel elsújtott rájuk. A fiú holtan zuhant az Eridanus folyóba, nővérei, a Napleányok keservesen elsiratták. Könnyeikből keletkeztek a borostyánkövek.
Végül Phaethón Hattyú képében az égi "mesélőkönyv lapjára" került.

A hattyú rengeteg kultúrában megjelenik. Szintén a görög mitológiából ismert történet Lédáé, akit Zeusz hattyú képében csábított el. A nászból a dioszkurok, az elválaszthatatlan Kasztór és Pollux, vagyis az Ikrek születtek.
A hattyú ezen kívül Aphrodité és Apollón szent állata is volt, a keltáknál pedig a fényistennőt, Birgidé. Az óskandináv mitológiában Kara, a hattyúistennő kísérte a lelkeket a Walhallába. A hinduizmusban Hamsa, a hattyú testesíti meg a tökéletes egységet.

A hagyomány szerint a hattyú csak a halála előtt énekel, ezért a művészek utolsó alkotását is hattyúdalnak nevezik.

A lélekmadarak - mint a hattyú vagy a vadlúd - a lelki társak egymásra találását is mutatja, mivel ezek a madarak egy életen keresztül párjuk mellett maradnak.

Egyes mítoszok szerint a hattyú éjszakánként szépséges nőalakká változik, aki táncol a hold fényében, alakítja az emberi sorsokat, s csak a hajnali szürkületben változik vissza, hófehér madárrá.

Egyik legismertebb hattyúmese H.C. Andersen tollából született.

Rút kiskacsából hattyúvá válás

A hattyú az átalakulás, a kiteljesedő szépség és a lélek szimbóluma.
Azt a fajta minőséget képviseli, ami már keresztülment az önelfogadás és az önszeretet metamorfózisán, s a rútnak gondolt kiskacsából lelkileg is gyönyörűvé érett.

A hattyú a kiteljesedés.

Ő nem csak a szépséget és a fényességet ismeri, hanem az élet árnyékos oldalát, a szomorúságot, a viszonzatlan érzelmeket, az elengedést és a halált.

A fájdalmas élmények hatására önvizsgálattal felderítette lelke igazi természetét, s maga mögött hagyta környezete elvárásait.
Nincs többé szüksége mások elismerésére, megerősítésére, nem függ mások ítéletétől.

Ragyogó, fényes szépség, mert felfedezte a sötétség erejét és elköteleződött önmaga mellett.

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások, kedveld a Padparadsa facebook oldalát.