Telihold a Nyilas havában: 2022. december 8. (05h09m)
Évezredeken át a hősök bátor, erős férfiak voltak. Harcosok, katonák, kalandorok. Olyanok, akik heroikus tetteket hajtottak végre. A görög hérosz szó, amiből ez a kifejezés ered egyenesen félistent jelentett.
Érdekes, a mi "hős" szavunk, ami a "kus" vagy "kodzs" ősi, uráli kori szóból ered, teljesen más jelentéssel bír. "Munkás, szolga, jobbágy, száműzött". A szóeleji h-t végül k-ra cseréltük és már az általános jelentése az "ifjú" volt. A nyelvújítás korában az irodalmi nyelvben a regények és történetek központi szereplője is magáénak tudhatta a kifejezést.
A 20. században a képregény-hősökkel egy új korszak kezdődött – erről írtam az Egyediség évezredei bejegyzésben is. Már a 40-es években megjelentek az első női szuperhősök is, nevezetesen a görög-római mitológia ihlette Diána, alias Wonder Woman. Manapság pedig a ló másik oldalára átesve szinte a női karakterek dominálnak, s bár külsőleg igencsak nőiesek, a megnyilvánulásaik még éppolyan maszkulinok, mint a klasszikus férfihősöknek.
Mindezzel párhuzamosan, az önismereti folyamatok mentén egy újabb hősfogalom van kialakulóban: mégpedig azok a teljesen hétköznapi emberek, férfiak és nők vegyesen, akik
vállalják a létezés kalandját, a saját útjuk feltérképezését, sorsuk követését és azt, hogy az önmegismerés által ténylegesen az éltük hősévé válnak.
Az elmúlt napokban fantasztikus élményben volt részem – talán már ennek a teliholdnak az energiája is közrejátszott – egy csoportban többen is a saját erejük visszahívásáról meséltek. Nem kell nagy dolgokra gondolni, nem falakat törtek puszta kézzel, nem találták fel a rák ellenszerét, de még világbékét sem tudtunk teremteni... Viszont elhangzott, hogy határokat tudtak kijelölni a mindennapokban, kifejezték a vágyaikat, megnyilvánították az akaratukat.
Mindazok, akik egy másodpercre is felismerik, hogy hasonló cipőben járnak – mellékszereplők az életben: alárendelődve a családnak, a társadalomnak, a munkának – azok pontosan tudják, mekkora "hőstett" kijelenteni, hogy most magamnak én vagyok a fontos!
Általános jelenség, hogy a népesség egyik fele túltolja az önzést, mindent magának akar – a hatalmat, a figyelmet, az anyagi javakat – míg legalább ugyanekkora, ha nem nagyobb százalékban bizony óriási probléma az, hogy nem tudjuk mit is akarhatunk. De most ebben a teliholdban felcsillan a változtatás lehetősége!
Hőssé sosem úgy válunk, hogy várjuk, valaki megmentsen minket, valaki szót emeljen helyettünk. Passzivitásban legfeljebb csak álmodozhatunk a változásról. Ahhoz, hogy életünk hősévé váljunk, el kell indulni az úton!
Ez éppoly kihívásokkal teli utazás, mint a mesék vagy a legendák hőseinek kalandjai. Bizony, az önismereti úton is vannak hétfejű sárkányok, emberevő óriások, gonosz boszorkányok.
Úgy hívjuk őket: traumaélményeink.
Ezek nem mindig újságcímlapra kívánkozó szörnyűségek: sok esetben családi minták, rossz berögződések, készségtorzulás, magzatkori- vagy születési élmények.
A telihold képlete
A Nap és a Hold két hőshöz tartozó állócsillagra mutat, ráadásul az aktivitásra ösztönző Mars is csatlakozik hozzájuk. Feszültségüket a Szaturnusz oldja, szintén egy állócsillag-együttállással megtoldva. És teszik mindezt úgynevezett kritikus fokokkal felhangolva! Máris "kicsomagolom", hogy ti is hozzáférjetek a tartalmi csemegékhez.
☉
A Nap a Herkules csillagkép ɑ csillaga a Rasalgethi, akinél már pedzegettük a hétköznapi hősök témáját. Héraklész 12 próbája nagyon komoly mélylélektani beavatásról – önismereti útról – beszél.
Azok az emberek, akik beletemetkeznek saját konfliktusaikba, nem haladnak előre.
Heraklész "csomagjában" éppúgy megtaláljuk a transzgenerációs mintákból adódó nehézségeket, mint a egyéni életútján felhalmozott rossz döntéseket. Mítosza nem egy valódi hollywoodi történet, de a próbatételek szimbolikája útmutatónk lehet.
Rémisztő teremtmények (nemeai oroszlán, Hüdra, Kerberosz vagy épp erümanthoszi vadkan), vonzó csábítások (kerüneiai szarvas, az amazonok királynőjének öve) mind, mind a tudatalattinkban rejtőző mintázatok megszemélyesítői.
Az egó sötét árnyai, belső harcok, negatív, pusztítást okozó gondolatok, ismétlődő hibák, anyagi világ illúziói és a halálfélelem.
A próbák kiállása nem más, mint ezeknek a belső akadályoknak a felismerése, integrálása, az egyensúly megteremtése, a bölcsesség keresése, az innováció.
☽
A Hold az Orion csillagkép β csillagával áll együtt. A Rigel fényesebb, mint az alfa (Betelgeuse), sőt tulajdonképpen ez az égbolt hetedik legfényesebb csillaga.
A csillagképben ősidők óta egy hatalmas termetű vadászt láttak, Mezopotámiában Nimródot, a görögöknél Óriónt vélték felfedezni benne, de a csillagkép egyes csillagnevei női alakra utalnak.
Az ő története is hasonlóan konfliktusokkal teli, mint Heraklészé, azonban a vadászaspektus miatt itt egy jóval agresszívebb, pusztítóbb megélésről beszélhetünk. De ha az ősi csillagkép-névhez visszatérünk, ami az "Uru-anna", vagyis "Mennyei fény", itt ezeknek az energiáknak is az átlényegítését elénk vetíteni.
A Mars együttállása ezzel a ponttal a belső harcokhoz ad óriási kezdőlöketet. Kívül, vagyis a nagyvilágban rengeteg most a konfliktus, kezdődött a világjárvánnyal, ami az immunrendszer mellett a hitrendszereinket is aktivizálta, feszült légkör uralkodik körülöttünk, sőt valós háborút is tapasztalhatunk.
Amint kint, úgy bent – lássuk meg ebben: BENNÜNK MENNYI KONFLIKTUS, HÁBORÚ, ELFOJTOTT HARAG ÉS GYŰLÖLET DÚL.
És végül a "karácsonyi mézeskalács-fűszer" az a bizonyos kritikus fok.
Kritikus fokokat arab csillagászok jelölték ki bonyolult matematikai számításokkal. Minden jegyben, minőségük szerint két-két fokot jelöltek ki: ilyen például a mostani képletünkben a Nyilas és az Ikrek jegy 17. foka vagy a Vízöntő jegy 21. foka. Olyan érzékeny pontoknak tartják ezeket, melyek fokozzák a jegy erejét.
A köznyelvben a kritikus helyzet alatt azt értjük, ha valaminek kétséges a kimenetele. Kritikus: még nem eldöntött, de ha jobbra vagy balra billen a mérleg, mindkét esetben sorsfordító következményekkel jár.
Érdekes, hogy a görög "kritikosz" szóeredet azt jelenti: dönteni tudó.
Szinte az egész világ most ilyen libikóka-állapot csúcsán billeg. Döntést azonban mindenkinek magának kell hozni.
Sodródik az árral vagy magához ragadja a saját hős-erejét.
Mivel ez az egész hőstörténet az Ikrek-Nyilas tengelyre esik (itt van a telihold), így legfőképpen a világról, annak működéséről, a meggyőződéseinkről és hitrendszereinkről van szó. (Érdemes felidézni az ide kapcsolódó, pár évvel ezelőtti holdcsomópont-tengely tanítást: Mit nevezünk valóságnak?)
Mit hiszel el abból, amit el akarnak hitetni velünk? Elfogadod-e, hogy nincs hatalmad a sorsod fölött? Vagy rálépsz a hősök útjára?
Zárógondolat, szintén Campbelltől: "Kövesd a boldogságodat, és az Univerzum ajtókat nyit meg előtted ott, ahol eddig csak falak voltak.")
Tetszett a bejegyzés?
Kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
Ha pedig érdekelnek az asztrológiai aktualitások:
Kövesd a Padparadsa facebook oldalát!
