- Grace klinika c. film -
Néhány nap, és nyakunkon a Halloween. Hazánkban a szörnynek- boszorkánynak öltözős összejövetelek divatja egészen új keletű, ám az angolszász kultúrákban igen komoly hagyománya van ennek: egészen a kelta Samhain ünnepig vezethető vissza.
A félelem álarcai
Minden kornak, népnek vannak olyan jellegű tradíciói, ahol az emberek ijesztő maskarákat öltöttek vagy rémisztő arcot festettek maguknak. A jelmezekkel megpróbálunk a lelkünkben rejtőző sötét árnyakkal barátságosabb viszonyba kerülni. Kizárólagosan külsőségekben azonosulni a félelmeinkkel édeskevés. Ha az ember fel akarja fedezni lelkének minden rejtett, koromfekete, poros zegét-zugát és titkos fiókját, nem kerülheti el a valódi szembenézést. De első lépésnek egy Halloween-buli is megteszi!
Ahogy Fodor Ákos is megfogalmazta az "Útravaló"-ban:
Töklámpás
A legelterjedtebb jelképe az ünnepnek a sütőtökből faragott lámpás. A rémisztő tökarcok nem csak díszei az ünnepnek, hanem a belsejébe helyezett mécsesekkel világítanak a sötétben és a túlvilági lényeket is távol tartják a háztól. Ugyanis a néphit szerint, amikor minden az elmúlásról szól, nem csak az élők emlékeznek meg halottaikról, hanem az eltávozottak is vissza-visszamerészkednek.
Koponya és szellem
A koponya kultusza egyidős az emberiség történetével. A halál után a bőr, a hús elporlad, a csontok maradnak. Ezért a koponyák az emlékezetre és az elmúlásra emlékeztetnek bennünket: ennyi marad belőlünk.
Míg a fizikai test lenyomata a csontváz, addig a lélek lenyomata a szellem vagy a kísértet.
Őket leggyakrabban sejtelmes, lebegő, áttetsző alakként ábrázolják.
Magának a halálnak is a megjelenítése a kettő ötvözete: koponya, köpeny és a kezében az elmaradhatatlan kasza, amivel elnyisszantja az élet fonalát.
Az éjszaka árnyai
Sötétség, Hold, nő, tudatalatti, halál - szemben a világossággal, a Nappal, a férfival, a tudatossággal és az élettel. Utóbbi biztonságot adó, mert látható, előbbi félelmetes, mert ismeretlen. Az állatok közül azok képviselik az éjszaka tartalmait, akik a sötétség alatt válnak aktívvá vagy a napfény elől a kövek, sarkok rejtekébe húzódnak.
Mégis, ha amulettként használjuk őket, védelmeznek bennünket.
Denevér
Nyugaton a halál hírnökének tartják, Kínában pedig a jólét és a szerencse szimbóluma. Különös módon radarral tájékozódik, ezért láthatatlan, mágikus érzékekkel vezet bennünket a tudatalatti ismeretlen mezsgyéin és segít kommunikálni a tudaton túli birodalmakkal.
Pók
Ő szövi a sorsot, az álmokat. Erős anyai mintát (a hold sötét arca) képvisel. Hálójáról mintázták az indiánok az álomfogókat. Ezen fennakadnak a rossz álmok, míg a szépek eljutnak az álmodóhoz, aki ebből szövögetheti tovább a vágyait. A háló egyszerre tart függőségben bennünket és kapcsol össze minden létezővel.
Bagoly
Az éjszaka röppenő, magányos vándora, aki jól ismeri és használja a sötétség erejét. Érzékei kifinomultak, ösztönei csalhatatlanok. A halál mellett a tudás szimbóluma is, a görög mitológiában Athéné bölcsességistennő szent madara volt. Tollait a sámánok is használták lélekutazásra.
Macska
A macskához rengeteg babona kapcsolódik. Ha fekete sétál át előttünk, szerencsétlenséget hoz, de csak akkor, ha jobbról érkezik! Kilenc életével képes a látható és a láthatatlan világok között mozogni, ezért a középkorban a boszorkányokat kísérte, a varázslókat segítette. Egyiptomban a macskaistennő szobrai óvták a templomokat az ártó szellemektől.