Jennifer E. Smith - Feljegyzések a szerelemről

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Jennifer E. Smith: Feljegyzések a szerelemről című road-trip regényét, melyben két egymásnak idegen fiatal vonatozik végig az Államokon New Yorktól Kaliforniáig. Az egyhetes utazás alatt sok minden történhet, olyan döntéseket hozhatnak, ami megváltoztathatja a további életüket. Kövessétek az útjukat bloggereinkkel, és a játékunk során a regény egy példányát meg is nyerhetitek a kiadó felajánlásában!

 

 

Jennifer E. Smith: Feljegyzések a szerelemről

 

Kiadó: Maxim Kiadó

ISBN: 9789634996941
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Kovács Mercédesz

Fülszöveg:

Egy együtt töltött romantikus hét tökéletes ötlete: egy vonatút Amerikán át.
Hugót azonban dobja a barátnője, és a búcsúajándéka: jegyek a régóta tervezett főiskola előtti utazásukra. Csakhogy a jegy a lány nevére lett lefoglalva. Át nem ruházható, nincs kivétel.
Mae még mindig nem tudja elhinni, hogy nem vették fel a Dél-Kaliforniai Egyetem filmszakára. Amikor rábukkan Hugo hirdetésére, melyben azt kéri, hogy helyettesítse Margaret Campbellt (ez az ő teljes neve is!), úgy gondolja, pontosan ez az a kaland, amelyre szüksége van, hogy megszabaduljon a csalódottságától.
Egy országon átívelő vonatutazás egy totál idegennel talán nem a legjobb ötlet. De Mae és Hugo számára, akik a rendes életükből próbálnak megszökni, tökéletes értelmet nyer. Ám amikor a vonaton kívüli élet utoléri őket, megtalálhatják a módját, hogy az egymás iránti érzelmeiket megóvják a kisiklástól?

Saját véleményem:

forrás: pinterest

Jennifer E. Smith már évekkel ezelőtt belopta magát a szívembe egyedi stílusával. Történetei végtelenül bájosak, olykor kissé álomszerűek, míg befejezésük hétköznapisága kijózanító. Mindemellett minden egyes regényében megjelenik valami komolyabb téma, ami ezúttal sincs másként.

"– Érezted már, hogy muszáj kicsit felráznod a dolgokat? Vagy csak kilépni az életedből egy percre?"

A Feljegyzések a szerelemről két fiatal sorsszerű találkozásáról szól, akik annak ellenére, hogy ötvenezer kilométerre laknak egymástól, közös kalandra indulnak. Hugo arra készül, hogy a középiskola végeztével egy New Yorkból San Franciscóig tartó vonatos road tripen vegyen részt barátnőjével, ám a lány szakít vele a jövőbeni távkapcsolat, s a srác iránt érzett baráti érzelmek miatt. Csakhogy Hugo kezében ott van a születésnapjára kapott utazás, amin részt kéne vennie. A dolog pikantériája, hogy minden jegyen, foglaláson exbarátnője neve szerepel, így, ha valóban el akar utazni, keresnie kell egy másik lányt, akit Margaret Campbellnek hívnak, ez pedig őrültség.

Mae álma mindig is az volt, hogy felvegyék az egyetem filmszakára, és amikor ez nem történik meg, képtelen feldolgozni az eseményeket. Amikor rábukkan Hugo képtelen hirdetésére és tudatosodik benne, hogy a saját neve szerepel a leírásban, úgy érzi, lépnie kell: megragadni az alkalmat. Az alkalmat, ami talán abban is segítségére lehet, hogy mégiscsak valóra váltsa álmait. De vajon nem felelőtlenség egy ismeretlen srác hirdetésére jelentkezni és vakon belevágni az utazásba? Milyen kapcsolat alakul ki a két fiatal között? Egyáltalán: egy utazás képes lehet megváltoztatni a jövőt? És vajon Mae és Hugo csak egy megálló lesz egymás életében, vagy az ötvenezer kilométer nem jelenthet gondot a későbbiekben - még akkor sem, ha előzőleg mind a ketten a távolság miatt mentek szét párjaikkal?

El sem tudom mondani, mennyire jó érzés volt Jennifer E- Smith regényt olvasni! Hiába tudom, hogy a történet egy pontján bele fog sajdulni a szívem a realista megközelítés miatt, imádok elveszni a szerző által ábrázolt szeleburdi, kissé álomszerű kapcsolatokban, a szereplőkkel együtt átélni a szerelem és a felfedezés varázsát, majd rájönni, hogy a rengeteg cukorszirup ellenére ezek mégiscsak a valóságot, a valódi emberi kapcsolatokat bemutató történetek, amik ennek megfelelően maradnak majd félbe. Mert bizony Jennifer E. Smith regényeinek nincs vége, épp úgy, ahogy az életnek sem. Mi, olvasók általában a szereplők életének egy megállójába kapunk betekintést, ami egyszerre csodás és bosszantó, lélekemelő és fájdalmas - de pont ettől annyira különleges. Hugo és Mae utazása izgalmas road trip: csodás helyeken visz keresztül, miközben jobban megismerhetjük ezt a két fiatalt, közben viszont jóval több is annál. Ez egy utazás a szó szó szerinti és átvitt értelmében is. 

Ha megkérdeznétek, miről szól valójában a Feljegyzések a szerelemről, azt mondanám, Hugoról és Maeről, saját maguk útkereséséről, az önmagukra való találásról és arról, hogy rájöjjenek, kik is ők. Hugo számára ez az út maga a szabadság, a saját lehetősége, amit távol a családja árnyékától élhet meg. A srác Anglia híres hatosikreinek egyike, akikre különlegességük okán hatalmas figyelem hárult, többek között - testvéreihez hasonlóan - születésének köszönheti egyetemi felvételijét is. Mae pedig egy szivárványcsalád tagja, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy valóra válthassa álmait - s ezért foggal-körömmel harcol. Két eltérő habitusú, más világból, más neveltetésből származó fiatal, egy közös út és együtt megélt élmények, tapasztalások, felismerések - ez mind a Feljegyzések a szerelemről.

Szívből ajánlom, ha szeretitek a szerző ifjúsági regényeit, vagy szeretnétek egy igazán különleges, mégis egyszerű, cuki romantikus történetet olvasni, aminek az amerikai road trip adja az extra különlegességét.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Mae, Hugo, Nana

Kedvenc jelenet: a vége

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Játékunk során pár kérdést teszünk fel nektek, amelyekre a könyv beleolvasójában találjátok meg a válaszokat. Nincs más dolgotok, mint beírni a helyes megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Hugo melyik testvérével lakik egy szobában?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/03 Kelly&Lupi olvas
08/07 Pandalány olvas
08/11 Dreamworld

Jennifer E. Smith - Greta James, az elsüllyeszthetetlen

A 21. Század Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a sokak által méltán kedvelt Jennifer E. Smith legújabb könyve, a Greta James, az elsüllyeszthetetlen. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt az édes-bús történetet, mely nem csak Alaszka legvadabb vidékeire kalauzolja el olvasóját, hanem végigvezeti a gyászfeldolgozáson is. Továbbá kiderül, mi köze Jack Londonnak a regényhez, valamint hogy helyrehozható-e a megromlott szülő-gyermek kapcsolat.
Tartsatok velünk, járjátok be a kirándulás helyszíneit és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

 

 

Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen

 

Kiadó: 21. Század Kiadó

ISBN: 9789635682348
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Katona Ágnes

Fülszöveg:

Vannak utazások, amelyeknek nem vághatsz neki egyedül.
Árnyaltan dolgozza ki gyász és sebezhetőség témáit ez a megkapó, lendületes irodalmi alkotás. Greta James az ismertség küszöbén álló, feltörekvő zenész, szinte már rocksztár, de nevetségessé tette magát a színpadon. Közvetlenül édesanyja váratlan halála után és a karrierje szempontjából sorsdöntő, második albuma megjelenése előtt. A kínos jelenetről készült felvétel virális lesz, Greta lemondja a további élő fellépéseket, a pályafutása kockán forog.
Szülei negyvenedik házassági évfordulójukra lefoglaltak egy alaszkai hajókirándulást, amelyre most neki kell elkísérnie megözvegyült édesapját – enyhén szólva nincs hozzá túl sok kedve. Az utazás mégis jól alakul: a hajón Greta megismerkedik Ben Wilderrel, a megnyerő történésszel, aki Jack London: A vadon szava című könyvéről tart előadást a hajó utasainak. Önelemzés, kérdések és megnyugvás: ahhoz, hogy továbblépjünk, meg kell értenünk, kik vagyunk – mondja ez a bölcs és szerethetően kifinomult regény.

Saját véleményem:

Jennifer E. Smith már évekkel ezelőtt belopta magát a szívembe egyedi stílusával. Történetei végtelenül bájosak, olykor kissé álomszerűek, míg befejezésük hétköznapisága kijózanító. Mindemellett minden egyes regényében megjelenik valami komolyabb téma, ami a Greta James, az elsüllyeszthetetlen esetében maga a gyászfeldolgozás.

– (...) Hány ember él igazán? Mármint hány csinál valami igazán nagyot az életével? (...) Jó életem van. De mostanáig kicsi is volt. És ezzel általában nincs bajom. De időről időre körülnézek, és fejbe vág az egész. Hogy mennyire behatárolt."

Greta James egészen édesanyja váratlan haláláig azon kiváltságosak örömteli, s nem mellesleg fényűző életét éli, akiknek sikerült valóra váltaniuk álmukat. A kisvárosi lányból világhírű zenész lett, híres magazinok címlapján szerepel, telt házas koncerteket ad, dalai pedig a slágerlisták élét ostromolják. Ám legfőbb támogatója, vagyis édesanyja halála annyira megviseli, hogy előbb szakít barátjával, majd összeomlik a színpadon, s a bukásáról készült felvételek futótűzként terjednek szerte a médiában és a világhálón. Greta élete kártyavárként omlik össze, második lemezbemutatóját hónapokra elnapolják, miközben kétségek mardossák és megözvegyült édesapjával a korábbiaknál is távolabb sodródnak egymástól. Szülei azonban negyvenedik házassági évfordulójukra befizettek egy alaszkai hajókirándulásra, így most Gretára hárul a feladat, hogy elkísérje édesapját. 

Ez az utazás azonban jóval több egyszerű utazásnál, összezárva egy hajón Gretának és az apukájának is szembe kell nézniük a gyászukkal, az őket összekötő nő elvesztésével, valamint kettejük ingatag, ellenérzéseken alapuló kapcsolatával, ráadásul egy kissé antiszociális, Jack London rajongó író is jócskán összekuszálja a lány érzelmeit. 

Szívszorítóan fájdalmas utazás ez, tele kétséggel, haraggal, megbántottsággal, magánnyal, aggodalommal, meg nem értéssel, veszteséggel.

Greta James egy igazi álmodozó, olyan, aki már egészen fiatal korától kezdve a szívét követi, mit sem törődve az árral, amit ezért fizetnie kell. Nem vágyik kisvárosi életre, családra, kötöttségekre, mindene a zene, a szabadság. Nem kér a házasság intézményéből, nem akar rendes munkát, vagy bármi mást, amiben az emberek többsége stabilitást lát. S ezek azok a dolgok, amiket édesapja kezdettől fogva rossz szemmel néz, s amik miatt rendre megbántja lányát. Apa és lánya között a fájdalmas, bántó szavak és tettek áthidalhatatlannak tűnő szakadékot képeznek, amit Greta szabad szelleműsége vagy a férfi degradáló megjegyzései csak még tovább mélyítenek. Alaszka pedig csak újabb sebeket tép fel. A kérdés az, hogy a békebíró anyuka elvesztésével, Gretáék vajon képesek-e megbeszélni sérelmeiket, elfogadni egymás álláspontjait, és hogy egyáltalán, ennyi bántás után megjavítható-e még ez a kapcsolat? A válasz nem egyértelmű, kettejük útja rendkívül keserédes, nem mellesleg igazán reális. Annak, aki átélt vagy átél hasonlót, minden megnyilvánulásuk egy késszúrásként fog hatni. Greta édesapjának szavai engem is ugyanúgy megsebeztek, pityergésre késztettek, mint a főszereplőt, ekképp könnyű volt együttérezni vele, megérteni, miért írt meg egy bizonyos dalt (vicces, ez a vonal is mennyire hasonlít kettőnk között), vagy hogy miért nem tud beállni a sorba és elfogadni az átlagost. Ugyanakkor Greta egy kissé passzív karakter is - pontosabban a világra passzív -, olyan, aki bár megéli az álmait, mégsem érez.

És itt jön a képbe a híres, válófélben lévő, antiszoc író, aki maga is megannyi problémával és önképzavarral küzd, aki a lányhoz hasonlóan - igaz más fronton - megfeneklett az életében. Ben a kétlábú megtestesítője mindannak, amire Greta nem vágyott és nem vágyik: stabilitás, család, kötelezettség, gyerekek. Távolabb nem is állhatnának egymástól, hisz míg Greta maga a kaland, a pezsgő élet, addig Ben az a típus, aki nem mer kilépni a keretei közül. És pont ezért annyira dinamikus kettejük párosa. Nem, nem változtatják meg egymást, ennél jóval hétköznapibb a kapcsolatuk, mentes mindenféle hollywoodi giccstől vagy túlzástól, ugyanakkor tökéletesen bemutatják, hogy néha elég megélni a pillanatot, sodródni az árral, függetlenül attól, mennyi időre szól a dolog. Talán örökre, talán egy hétre, de nem ez a lényeg, hanem a most. 

A Greta James, az elsüllyeszthetetlen különleges, érzelmi utazásra hívja az olvasót, melyhez Alaszka vadregényes világa egyedülálló hangulatot szolgáltat. A témák komolysága vagy épp nehézsége dacára pergő, könnyen olvasható történet, sodorja magával az olvasót, könnyű inni a szerző szavait. Felépítése pedig igazán különleges, a fejezetek az utazás napjai szerint vannak felosztva, így tökéletesen kimaxolható minden egyes állomás, illetve az utazást megelőző és követő időszak is.

Mindemellett muszáj kitérnem magára az utazásra és Alaszkára, hisz gyanítom, hogy hozzám hasonlóan sokaknak fog még felcsillanni a szeme az alaszkai hajókirándulás gondolatára. Sajnos vagy sem, nem ez élvez prioritást, voltaképp egészen elenyésző részét képezi a történetnek, és épp csak annyira jelenik meg, amennyire szükséges, vagy ami segíti a cselekmény előrehaladását. Egyfelől sajnálom, hisz szívesen olvastam volna még e vadregényes világról jóval többet is, másfelől viszont belátom, ez nem egy ismeretterjesztő történet, így teljesen rendben van, hogy más témákra helyeződik a hangsúly, s inkább a karakterközpontúság dominál.

Összességében tehát azoknak ajánlom, akik szeretik az önmegtalálós utazásokat, ahol a szereplők képletesen is végigjárják a fejlődésükhöz vezető utat, megállókat. A Greta James, az elsüllyeszthetetlen kivételes történet gyászfeldolgozásról, apa és lánya kapcsolatáról, és a most megélésének lehetőségéről. Karakterei hétköznapiak, a barátok imádni valók, a táj gyönyörű, a Jack London szál meg kifejezetten aranyos. (Az pedig, hogy Jennifer E. Smith főszereplői immár nem tinik, hanem a harmincas-negyvenes éveiket taposó emberek, egyben azt is jelenti, hogy felnőttem, mint ahogyan az is, hogy értem a régi idők filmjeire való utalásokat.)

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Ben, Greta, Maryék, és a naptejes öreglány

Kedvenc jelenet: bálnales, gleccseres-elengedős-veszekedős

Negatívum: Greta passzivitása a világra (könyörgöm, ki ne akarna legalább egy fotót lőni Alaszkáról?)

Borító: 5/3
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Greta James hétnapos alaszkai hajókirándulásra indul édesapjával, mely során több alaszkai várost is érintenek, ezért mostani játékunk során rendhagyó utazásra invitálunk benneteket. Minden állomáson találtok egy-egy plakátot, melyek által kicsit jobban is megismerhetitek a könyvben szereplő megállókat és New Yorkot, nektek pedig nincs más dolgotok, mint azokat elolvasva, válaszolni a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Milyen színű a felvonó?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/15 Dreamworld
07/17 Olvasónapló
07/19 KönyvParfé
07/21 Sorok Között
07/23 Könyvvilág

Mackenzi Lee - Úriemberek kézikönyve

Mackenzi Lee: Úriemberek kézikönyve - A bujaságtól az erényekig

Kiadó: Alexandra Kiadó
ISBN: 9789634472018
Oldalszám: 560 oldal
Fordító: Seres Noémi

Fülszöveg:

Henry ​Montague úriembernek született, és annak is nevelték, de soha nem tudott igazán azzá válni. Anglia legjobb iskolái és az apja folyamatos rosszallása ellenére sem képes gátat szabni korhely szenvedélyei­nek. Nem tud felhagyni a szerencsejátékkal, az átmulatott éjszakákkal, és az azt követő reggelekkel, amikor is egy nő vagy egy férfi karjai közt ébred.
De amikor Monty elindul az arisztokrata fiataloknak kijáró Grand Tourjára, hogy bejárja Európa nevezetességeit, azon igénye, hogy az élete tele legyen szórakozással és bujasággal, meghiúsulni látszik. Az apja elvárja tőle, hogy átvegye a családi birtok irányítását, de Monty gyengéd érzelmeket dédelget legjobb barátja és útitársa, Percy iránt.
Montyra nem jellemző, hogy bármit is feladjon. Még a húgával, Felicityvel a nyakában is arra törekszik, hogy ezt az egy évig tartó utazást hedonista kalanddá változtassa, s flörtöljön Percyvel Párizstól Rómáig. Egy óvatlan döntés miatt azonban a külföldi utazás egész Európán átívelő, félelmetes embervadászattá változik, Monty számára pedig minden megkérdőjeleződik, még az imádott fiúval folytatott viszonya is.

Saját véleményem:

A külföldi megjelenés óta annyiszor futottam bele ennek a kötetnek a borítójába, és annyiszor kívántam azt, bárcsak nálunk is megjelenne, hogy a két kezem se lenne elég ahhoz, hogy megszámoljam. Ám, amikor ténylegesen elérkezett a megjelenés pillanata, elbizonytalanodtam. Részben a förtelmesnek tetsző magyar borító (ami élőben nem is annyira vészes), részben pedig a róla olvasott vegyes vélemények miatt. Végül megkérdeztem egy olyan blogger ismerősömet, akinek nagyon adok a véleményére - és még olvasta is a könyvet -, hogy mit gondol, bele merjek-e vágni? Mire visszakérdezett: mit vársz tőle?
Nem tudtam, mit felelhetnék. Mondjam azt, hogy valami Biffy & Lord Akeldama-féle (Napernyő protektorátus sorozat) bohókás komédiát? Netán egy könnyed történelmi romantikust? Vagy egyszerűen csak lepjen meg? Egyszerre vártam semmit és mindent. Megkaptam.

A történet az 1700-as években játszódik, amikor is két ifjú nemes megkezdi a Grand Tourját - vagyis azt az egy éven át tartó európai körutat, amiről úgy vélik, tele lesz duhajkodással.
Főhősünk, Monty számára az élet csak és kizárólag szerencsejátékból, alkoholból, bujaságból, na meg szeretett barátjából, Percy-ből áll. Ám a mókának hamar vége szakad, amikor Mr. Montague közli fiával: vagy véget vet a tivornyázásnak, főként a szodómiának, s helyette inkább eleget tesz kötelezettségeinek, vagy kitagadtatik a családból.
Az út - melyre velük tart Monty könyvmoly húga, merev kísérőjük, Lockwood társaságában - tehát nem indul valami jól, ám a kötelező városnézéssel, hajbókolásokkal és formalitásokkal teli zötykölődés hamar észveszejtő kalanddá fajul, hála egoista főhősünknek, aki nem csak, hogy meztelenül szeli ketté a párizsi palota kertjét, de puszta dacból még magával is viszi az őt megsértő Bourbon herceg egyik jelentéktelennek tetsző tulajdonát is. Egy olyan dobozkát, mely veszélybe sodorja az egész csapat életét; útonállók törnek rájuk, s kergetik őket Európa szerte. Mint utóbb kiderül, a kis csecsebecse hatalmas kincset rejt...

"– Mi értelme a csábításnak, ha nem engedünk neki?"

Az Úriemberek kézikönyve kapcsán rengeteg mindenre számítottam, de arra nem, hogy kincskeresős kalandregénybe torkollik, csipetnyi alkímiával fűszerezve. Hogy az általa feszegetett, meglepően nagy horderejű témakörökről ne is beszéljünk.
Adott három fiatal, akik első látásra az önimádó, introvertált és jólelkű jelzőkkel illethetőek, ám ahogy peregnek az oldalak, hamar kiderül, hogy a könyvmoly nem is szimplán könyvmoly, mindinkább tanulni vágyó nő, akit béklyóba köt a kor; az élvhajhász testvére pedig olyan súlyos terheket cipel, mint a családon belüli erőszak rémképei, és akkor még nem beszéltünk Percy titkáról. Valójában viszont mindez csak a felszín, míg a mélyben ott rejlik a faji megkülönböztetés (bőrszín, rabszolgaság), szexuális indentitás, betegség, élet-halál kérdése a 18. századba ágyazva.
Mackenzi Lee óvatosan bár, de annál érzékletesebben jeleníti meg az imént felsoroltakat, odafigyelve az arányokra. A mértékletesség egyébként mindenféle szempontból jellemző a kötetre, a szerző remekül eltalálta mi az a mennyiség, amitől harmonikussá válik a történet, ahelyett, hogy kuszaságba torkollna.

"(...) Istenem, Percy, én is alig tudom elviselni magam. Vannak napok, amikor kifejezetten nehéz."

Henry Montague különleges figura. Könnyű rásütni a léhűtő, bosszantó, önimádó címkéket, engem mégsem idegesített. Sőt! Kifejezetten üdítőleg hatott jellembeli mássága, hisz annyi tökéletes vagy éppen sérült főszereplővel találkoztam már... Igen, Monty bohém, szerénytelen és még sokáig lehetne sorolni a negatív jelzőit, mégis szórakoztató. Van benne valami Jack Sparrow kapitányos. Nem mellesleg rendkívül viccesek a gondolatai, ügyetlenkedései. Gondoljatok csak bele: egy nemes piperkőc, aki a divatnak és az élvezeteknek él, majd hirtelen nincstelenné válik, a természetbe kényszerül, kitéve mindenféle veszélynek, oldalán furcsa húgával (aki ugyancsak izgalmas, nem mellesleg szerethető karakter) és a sráccal, akibe évek óta szerelmes, mégsem mer színt vallani neki. Mi ez, ha nem a legbrutálisabb próba, amit csak kiállhat?

Az Úriemberek kézikönyve szédületes történet, minden sorát imádtam! Tizennyolcadik századi kincskeresős road trip, ütős poénokkal, erős karakterekkel, jól felépített rejtélyekkel, magvas gondolatokkal, alkímiával és kalózokkal fűszerezve. A legutolsó betűjéig élvezetes. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a humoros, izgalmas, formabontó, merész regényeket. És ami a legjobb, önállóan is olvasható... bár megnyugtatok mindenkit, úgyis epekedni fogtok Felicity könyvéért; a Montague testvérekért nem lehet nem rajongani.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Monty, Felicity

Kedvenc jelenet: meztelen futkosás, kalóz alku, Felicity rajtakapása, Monty és Percy kapcsolatának ábrázolása

Negatívum: -

Borító: 5/3,5
Sorozat: Montague testvérek #1

Debbie Macomber - Első hó

Debbie Macomber egy újabb szerelmes regénnyel örvendeztette meg a romantikus regényeket kedvelő rajongókat, amit most te is jobban megismerhetsz a Blogturné Klub bloggerei segítségével. Az Első hóban Ashley és Dashiell kényszer szülte párosa sok vicces, kalandos, romantikus dolgot át él együtt. Ha velünk tartasz a páros útja során, most te is megnyerheted a turné végén a General Press Kiadó által felajánlott könyv egy példányát. Romantikus utazásra fel!

Debbie Macomber: Első hó

Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439484
Oldalszám: 214 oldal
Fordító: Gieler Gyöngyi

Fülszöveg:

Ashley ​​Davison, a mindig vidám egyetemista lány eredetileg úgy tervezte, nem utazik haza karácsonyra, egy váratlan kényszerszabadság miatt azonban lehetősége adódik arra, hogy egyedülálló édesanyjával töltse az ünnepeket Seattle-ben. Dashiell Sutherland, az egykori katona is ugyanoda tart egy állásinterjú miatt. Csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy a karácsony előtti utolsó járatra elfogytak a jegyek, és már az autókölcsönzőnél is csak egyetlen kocsi maradt szabadon. Bár elsőre kifejezetten ellenszenvesnek találják egymást, a kényszer szülte helyzetben vonakodva mégis úgy döntenek, hogy együtt kelnek útra.
Néhány percnyi kínos csend után azonban megtörik köztük a jég: nemcsak az derül ki, hogy sok közös van bennük, hanem meglepődve veszik észre, hogy lassan, de biztosan vonzódni kezdenek egymáshoz. Az úton kalandos események sora hátráltatja őket – lehet, hogy nem érnek oda időben Seattle-be, de még az is megtörténhet, hogy a legszebb karácsonyi ajándékkal lepi meg őket az élet.

Saját véleményem:

Debbie Macomber neve láttán azok a tipikus, kissé hebehurgya, szeretetgombóc, karácsonyillatú limonádé filmek ugranak be, amiket sok más emberrel egyetemben, szívesen fogyasztok az évnek ebben az időszakában. Nem érdekel a kidolgozatlanság, a sziruposság, ha maga a tartalom elszórakoztat és növeli a karácsonyi, bekuckózos hangulatomat.
A szerző tavaly megjelent regénye alapján nem is vártam ennél többre az Első hó esetében sem, még a fülszöveget sem olvastam el, megelégedtem a csodaszép borítóval. Így egy csöppet meglepett az ünnepi road trip és autós üldözés keveréke, de minthogy szeretek (virtuálisan) utazgatni, illetve a reménykeltő bevezető (mely szerint Debbie-nek Dash és Ashley a kedvenc párosa) is meggyőzött, nem különösebben akadtam fenn rajta.

Ashley és Dash más-más okból Seattle-be szeretne repülni. A lány megözvegyült édesanyját lepné meg karácsony alkalmából, az egykori katona pedig fontos állásinterjúra hivatalos, azonban minden járat betelt. Sorsuk mégis egybefonódik, köszönhetően a reptéri autókölcsönzőnek, ahol Ashnek sikerül elcsípnie az utolsó járművet... amit balszerencséjének tetézéseként nem vezethet, Dash ellenben igen. Némi veszekedés és bizonygatás után végül a közös út mellett döntenek.
A szikra kezdettől fogva megvan köztük, az összezártság, az eltérő életút, - személyiség és az össze-összekapások pedig méginkább fokozzák. A hosszú út, a közös beszélgetések, az ünnepi hangulat és a kalandok, melyeket együtt élnek át, lapról lapra közelebb sodorják őket a másikhoz. Instant, hiteltelen, kidolgozatlan szerelem az övék, ebbe a műfajba azonban mégis remekül belefér, és úgy vélem, aki olvasott már az írónőtől, az nem is akad fent rajta.
Kettejük szála a romantika mellett rengeteg humort is tartogat. Útjukat vicces megállók tarkítják, melyek legtöbbje egyáltalán nem mentes a szürrealitástól. Elárvult kiskutya befogadásától kezdve, égő karaoke partin át, ufónőt teherbe ejtő, járművekkel suttogó autószerelőig gyakorlatilag minden belefér. Hogy ez mennyire elcsépelt, idegesítő vagy mókás, az egyéntől eltérő lehet, én a magam részéről mégis ezeket a jeleneteket élveztem leginkább.

Van azonban egy másik szál is, ami totális képtelenség... mégis... fájóan mulatságos, és egyfajta zsaruviccnek is beillik.
Az egyik reptéri dolgozó Ashben felismerni véli a híres terrorista hölgyet, s jó munkatárshoz híven erről értesíti is a hatóságokat, akik élükön pengeagyú vezetőjükkel belevetik magukat a nyomozásba, és az azt követő hajszába.
Hogy Ash mennyire bűnös, vagy milyen jelentősége lehet a történtekben az exkatona, magas tudású Dashnek, esetleg a nem túl makulátlan hírnevű motorosbandának, aminek vezéréről a kiskutyát nevezik el, azt nem árulom el, derítsétek ki ti magatok. Az viszont biztos, hogy szédületes az egész.

Összességében tehát élveztem a sztorit, de azért bőven akadtak kifogásolnivalóim is. Például a megkapargatott, de ki nem fejtett szálak, vagy a pálfordulásos megoldása egy bizonyos szituációnak, ami olyan gyorsan és légből kapottan érkezett, hogy nem győztem pislogni. Ám amit legjobban hiányoltam, az a karácsonyi hangulat. Tulajdonképpen pont azt nem kaptam meg, amit legjobban kívántam.
Mindezzel együtt az Első hó vicces, road trip típusú, romantikus történet - néhány órás fa alatti vagy bejgli sütés közbeni kikapcsolódáshoz alkalmas regény.

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Ash, Dash, és az autószerelő

Kedvenc jelenet: az autószerelős, és a srácok lekapcsolása

Negatívum: nulla karácsonyi hangulat

Borító: 5/5
Sorozat: önálló kötet

Film

Debbie Macomber nem csak hazánkban, de külföldön is rendkívüli népszerűségnek örvend, több történetét is megfilmesítették már. Ezalól az Első hó sem kivétel, melyből 2015-ben a Hallmark készített filmet, Debbi Macomber's Dashing Through the Snow címmel. Az adaptációban Meghan Ory, az Egyszer volt, hol nem volt (Once Upon A Time) sorozat Piroskája alakítja Asht, míg Dash bőrébe Andrew W. Walker, a Sabrina, a tiniboszorkány Cole Harperje bújt.
Sajnos hazánkban egyelőre nem került bemutatásra az egyébként igazán aranyos, ízig-vérig karácsonyi film, de lentebb megleshetitek az előzetesét - néhány kép társaságában:

Nyereményjáték

Debbie Macomber történeteiben mind-mind romantikus sorsok fonódnak egymásba. Az írónőnek több mint 50 romantikus regénye jelent meg, ám mi most csak néhányra koncentrálunk. Minden blogon találsz 1-1 eltévedt hópelyhet, amiben egy-egy regénycím lapul, ám a nagy havazásban a betűk összekeveredtek rajtuk. A te dolgod, hogy ezeket helyes sorrendbe tedd és kijöjjön belőle Debbie Macomber egy-egy regényének címe, amit a Rafflecopter helyes sorába beleírj.
A turné végén, ha minden állomáson megtaláltad az elhagyott hópelyheken szereplő címeket akkor esélyed van megnyerni a 3 könyv egyikét. Hópehely keresésre fel!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/27 Kelly és Lupi olvas
10/29 Szembetűnő
10/31 Zakkant olvas
11/02 Könyvvilág
11/04 Kristina blogja
11/06 Dreamworld

J. A. Redmerski - A soha határa

J. A. Redmerski: A soha határa

Kiadó: Ulpius-ház
ISBN: 9789632547749 
Oldalszám: 506 oldal
Fordító: Medgyesi Csilla

Fülszöveg: 

Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.

A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?

Saját véleményem:

Sokáig vártam, hogy leülepedjen bennem a történet, mert semmiképp sem szerettem volna, ha az érzelmeim elragadnak. De mindhiába. A soha határa olyan, mint egy óriási vihar. Rád zúdul, felráz, kijózanít, és magával ragad. 2013 legjobb könyve!

Camryn fiatal kora ellenére rengeteg viszontagságon esett át: szülei elváltak, testvére börtönbe került, élete első szerelme pedig halott. És, ha mindez nem lenne elég, legjobb barátnője ráadásul folyton azzal nyaggatja, hogy szedjen már össze valakit. Önmagában mindezen tények összessége elegendő lenne ahhoz, hogy Camryn az őrület szélére sodródjon. Ám a végső lökést mégis egy félresikerült éjszaka következményei adják meg számára. Egy este ugyanis legjobb barátnője pasija szerelmet vall neki, és bár ő visszautasítja mindezt, mégis kötelességének érzi, hogy beszámoljon a történtekről barátnőjének. A lány azonban pont ellenkezőleg reagál, mint ahogyan Cam gondolta, véget vet több éves barátságuknak.

Camryn megelégelve a szürke hétköznapok monotonitását, és a rengeteg fájdalmat, csalódást, ami összegyűlt benne, összepakol és nekivág az ismeretlennek. Nincsenek céljai, útitervei. Csupán egyetlen dologban biztos: szeretné megvalósítani (halott) barátjával közös álmukat, beutazni a világot.

Az utazás kezdeti fázisát (is) remekül elkapta az írónő. Mindazt, ami egy hosszú buszos úttal jár, olyan hitelességgel tárja az olvasó elé, hogy szinte érezni lehet az ülések közti szűk helyeket, a kényelmetlen üléseket, melyek az órák múlásával csak még kellemetlenebbek lesznek, és az autópályák mentén elsuhanó tájak nyújtotta varázst. Mintha mi magunk is ott ülnénk a főszereplő mellett.

Camrynnel könnyű azonosulni, megérteni a gondolatait, mert nem akar több lenni egy átlagos lánynál, és bár az élet kegyetlenül megcincálta a szívét, ő mégsem adja fel, küzd, hogy a víz tetején maradhasson. És ebben a létért folytatott harcban nagyszerű társra, segítőre lel Andrew személyében.

Talán nem túlzás azt mondanom, hogy Andrew Parrish olyan srác, akiről a legtöbb lány álmodik. Lehet, hogy olykor mocskos a szája (és a fantáziája), de a lelke patyolat tiszta.

Camrynhez hasonlóan ő is fájdalmas titkokat rejteget, amik belülről emésztik, és mivel képtelen sírni (mert az apja, aki nem mellesleg agydaganat miatt haldoklik, úgy nevelte a fiait, hogy soha ne mutassák ki a gyengeségüket), ezért a feszültség egyre csak gyűlik benne, egészen addig, amíg már nem bírja tovább, és akkor robban. Alapjáraton nem egy agresszív természet, mindenkivel udvarias, segítőkész, de nem tűri, ha bántják a gyengébbeket.

Andrew ezek mellett nagyon erős személyiség, mindenről megvan a véleménye, határozott elvekkel rendelkezik, ugyanakkor nagyon laza (és jóképű, testét tetoválások borítják, hogy a gödröcskéiről már ne is beszéljünk ☺), csak az adott pillanatnak él.

Camryn és ő, remek párost alkotnak, és a megismerkedésükkel egy teljesen újfajta utazás veszi kezdetét.

Andrew segít a lánynak, hogy az levetkőzze a gátlásait, megszabaduljon a korlátaitól, és, hogy végre rátaláljon valódi önmagára.

Imádtam ezt a folyamatot. A közös beszélgetéseikben rengeteg igazság rejlett – olyan igazságok, melyek arcul csapják az olvasót, és elgondolkodtatják az élet egyes dolgairól –, de számtalanszor meg is mosolyogtattak. A kémia pedig már az első perctől fogva működött, valósággal sistergett közöttük a levegő. Azt viszont nagyon értékelem, hogy a kapcsolatuk napról-napra épült. Eleinte csak húzták egymást, majd barátokká váltak, mígnem szépen lassan egymásba szerettek. És annak ellenére, hogy van benne erotika, mégsem fordul át az egész egy pornókönyvbe.

Tetszett az alapötlet, a szemszögváltások és az, hogy a szereplők szépen lassan bontakoztak ki, és mutatták meg a rétegeiket, mert ez, valamit az E/1-es írásmód, és az írónő lehengerlő stílusa tette lehetővé azt, hogy jobban átlássuk a szereplőink helyzetét. Megismerhettük mindkettejük gondolatait, múltját, félelmeit, és általuk részesei lehettünk az önfeledt bolondozásaiknak. Nagyon jól kiforrott karakterek.

A végére pedig készítsetek be zsepit! ☺

Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit kiszakadni a hétköznapok mókuskerekéből; kedveli a humort, a romantikát, és a zenét. Mert a zene fontos eleme a sztorinak. A számokat pedig érdemes meghallgatni, mert nem véletlenül esett rájuk a választás. Tökéletes aláfestői az éppen aktuális hangulatnak/szituációnak.

És mivel road trip történetről van szó, (az autó, az országút és a benzingőz mellett) a helyszínek sem elhanyagolhatóak. Igaz, hogy kevésbé hangsúlyosak, mint az érzelmek, de azért az írónő csodálatosan elénk tárja Amerikát, a sokszínűségével együtt.

A New Orleans rajongóknak pedig egyenesen kötelező! 

Az egyik legfontosabb állomás, minden szempontból. A szereplők segítségével bejárhatjuk az utcákat, megízlelhetjük a szórakozóhelyek hangulatát, az ottani életstílust, és, ha ez idáig nem szerettünk volna bele, akkor Andrew garantáltan gondoskodik róla, hogy ez megváltozzon.

Ui.: És követelek egy saját Adrew Parrish-t, gödröcskékkel, autóval és gitárral együtt!

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Andrew

Kedvenc jelenet: kerékcserélős-esős-autótetős jelenet :)

Negatívum: ilyen nincs

Borító: 5/5*

Megjegyzés: Mindenképp többször olvasós!

Szívből örülök, hogy az Ulpius kiadó nyitott a New Adult regények felé, és, hogy egyre több ilyen könyv megjelenése várható. Egész biztosan helyük lesz a polcomon. :)