A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. június 6., csütörtök

Katherine Rundell - Hihetetlen teremtmények



Tartsatok velünk és Christopherrel Archipelagoba, a varázserejű birodalomba, ahol a fiú új barátra lel a varázslatos Mal személyében. Kettejük feladata lesz kideríteni, hogy miféle veszély fenyegeti az ottani varázslatos lényeket.
A blogturné végén egy szerencsés olvasónk a Manó Könyvek kiadónak hála meg is nyerheti a Hihetetlen teremtményeket!
 
 
Katherine Rundell: Hihetetlen teremtmények
 
Kiadó: Manó Könyvek
ISBN: 9789635844906
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Bartók Imre

Fülszöveg:
Katherine Rundell nagysikerű regénye egy csodálatos utazás történetét meséli el. A két főhős – egy fiú, akit nagyon kedvelnek az állatok, és egy különleges, röpkabátos lány – elhatározza, hogy együtt vág neki a nagy útnak. Ki kell deríteniük, hogy miféle veszély fenyegeti Archipelago varázslatos lényeit. Titkokat őrző szfinxekkel, veszedelmes kentaurokkal, tengeri szörnyetegekkel és szokatlan megjelenésű sárkányokkal is találkoznak egy olyan világban, amely a legvadabb képzeletet is felülmúlja!

Saját véleményem:
Míg a - mai - young adult könyvek világa egyre távolabb sodródik tőlem, addig az izgalmas kalandokkal kecsegtető middle grade regényekre még felnőtt fejjel is szívesen elcsábulok. A Hihetetlen teremtmények pedig első látásra levett a lábamról, a borítót látva másra sem tudtam gondolni, minthogy nekem ezt olvasnom kell!

"– Nehéz dolog élni. Rettenetesen nehéz, és közben rettenetesen gyönyörű."

Katherine Rundell varázslatos történetét a kötet két főszereplőjének narrációja által ismerhetjük meg. Az egyikük a mi világunkban élő Christopher, akit kiskorától fogva természetellenes módon szeretnek és követnek az állatok, ennélfogva akaratán kívül Disney hercegnőket megszégyenítő kapcsolatot ápol a kóbor macskákon keresztül, a parkban ugráló mókuson át, egészen a vad farkasokig. Míg a másik narratíva Mal Arvoriané, azé az elárvult archipelagoi lányé, aki különleges röpkabátjával képes a repülésre. 
Miután Christopher londoni otthona helyett a kilenc éve nem látott nagyapjánál, Skóciában kénytelen tölteni a szünetet, mindkét gyerek élete váratlan fordulatot vesz. Nagyapja tiltása ellenére a fiú ugyanis tovább merészkedik a fák vonalán, egészen a tiltott dombtetőig, ahol olyasminek lesz szemtanúja, amire legvadabb álmaiban sem gondolt volna: unikornisokat lát, illetve kiment a vízből egy griff bébit, később pedig megtudja, hogy az Őrzők vére csörgedezik ereiben. Ők azok, akik vigyáznak az Archipelagoba vezető átjárókra. Merthogy létezik egy titkos hely a világunkban, biztonságosan elrejtve az emberi kizsákmányoló tekintetek elől. Ez Archipelago, a harmincnégy szigetből álló birodalom, ahol ezrével járnak-kelnek és repkednek a mágikus élőlények. Ezek a lények egyébként több ezer éven át szabadon barangoltak az egész földkerekségen, míg a mágia - a glimúr - együtt növekedett a Föld első fájával, majd arról bekerült a talajba, vízbe, levegőbe. Ám az emberek idővel rájöttek, hogy saját céljaik érdekében használni is tudják ezeket a teremtményeket: tenyészteni, csapdába ejteni, megölni - egyszóval kizsákmányolni. S a civilizáció terjedésével párhuzamosan idővel mind egy szálig levadászták őket. Hogy a világ megvédje ezeket a csodálatos lényeket, a mágiával együtt elrejtette őket, az emberek pedig elfeledkeztek létezésükről. Mindössze néhány kiválasztott létezik csak, ők az Archipelagoba nyíló kapuk őrzői. 
De mint ahogy említettem, Mal és Christopher sorsa egybefonódik, ugyanis Archipelago haldoklik, a glimúr eltűnőben, és valaki Mal életére tör, mondván, hogy mindennek hozzá van köze. Így mikor Mal megjelenik Skóciában és elmondja, mi zajlik odaát, Christopher nem sokat habozik: vele tart abban a reményben, hogy együtt megmenthetik a világot. 

Kicsit talán hosszúra nyúlt a bevezetőm, de ez az az alap, amire a továbbiakban építkezik a sztori. Továbbá ennyi szükséges ahhoz, hogy átlássátok, nagyjából mivel is kecsegteti olvasóját Katherine Rundell. A tét nem kisebb, mint a világ megmentése, ami elsőre talán meglepő lehet annak tekintetében, hogy két gyerekről van szó, de számtalan szerző bizonyította már, hogy nincs abban semmi elrugaszkodott, ha a világ csodáira nyitott, tiszta lelkű, józan meglátású, bátor gyerekek teszik ezt. Mert hát kik is lehetnének fogékonyabban a mágiára, mint azok, akiknek a hitét még nem tépázta meg az élet? Archipelago befogadásához pedig bőven kell nyitottság, már a kötet elején látható bestárium is bizonyítja, mennyiféle-fajta lénnyel fogunk találkozni e kaland során. 
Maga a történet egyébként egyfajta varázslatos köntösbe csomagolt reflektálás arra a klímaválságra, amit a mai kor embere is átél, legyen szó az egyre pusztuló állatokról vagy konkrétan bármi másról, ami ehhez a témakörhöz kapcsolódik. A szerző nagyon szépen átültette ezt az egészet a gyerekek nyelvére, ezáltal értékes tanulságot adva nekik az egyéb élvezeti értékek mellett. Mert hát klímaválság ide vagy oda, a Hihetetlen teremtmények önmagában nézve is egy káprázatos, izgalmakkal és csodákkal teli utazás, olyan, amilyenre bárki bármelyik percben örömmel indulna el. 
Viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy a kiadói ajánlással ellentétben én 12 éves kor alatt nem adnám gyerek kezébe. Egyrészt a szerző stílusa is elég kiforrott, eleinte még nekem is megterhelő volt, másrészt vannak benne véresebb-fájdalmasabb részek, a történet burkolt mondanivalójáról nem beszélve. Szóval véleményem szerint kell hozzá egy alap érettség, mert ez nem mesekönyv, hanem ízig vérig middle grade portál fantasy. 

A Hihetetlen teremtmények egy varázslatos, kalandokkal és izgalmakkal teli portál fantasy, amit a fiatalabb és érettebb olvasók egyaránt élvezhetnek. Engem felnőtt fejjel is teljesen elvarázsolt! 
Szívből ajánlom minden fiúnak, lánynak, felnőttnek, aki szereti az epikus, utazós, világmegmentős történeteket, és rajong a különféle teremtményekért. Akcióban és glimúrban nem lesz hiány!


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Christopher, Mal, a ratatoszk
Kedvenc jelenet: nem spoilerezek
Negatívum: az elején - míg ki nem derültek az Őrzők - nehezen haladtam
Borító: 5/5
Sorozat:
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Olvassatok bele a Hihetetlen teremtmények című történetbe, hogy válaszolni tudjatok az állomásokon feltett kérdésekre! A helyes válaszaitokat írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Kit vár Christopher történetünk elején?




Nézzetek be a többi állomásra is

05/27 Hagyjatok! Olvasok! extra
05/29 Olvasónapló
05/31 Könyv és más
06/04 Hagyjatok! Olvasok!
06/05 Dreamworld
06/06 Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. május 20., szombat

Christina Lauren - Kalandtúra Wilder-módra

Márciusban újabb Christina Lauren regény érkezett a magyar könyvpiacra a 21. Század Kiadó által. Mostani turnénk során megtudhatjátok, hogy mit gondolnak bloggereink erről a kalandos, kincsekkel és romantikával teli könyvről, valamint játszhattok a kiadó által felajánlott nyereménypéldányért is.
 
 
Christina Lauren: Kalandtúra Wilder-módra
 
Kiadó: 21. Század Kiadó
ISBN: 9789635683314
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Lévai Márta

Fülszöveg:
A ​Nem mézes hetek és A lelkitárs-egyenlet szerzőitől.
Lily Wilder mű-kincsvadászatokra viszi a turistákat Utah állam vörössziklás kanyonjaiba. Ebből éppenséggel megél, de esélye sincs visszavásárolni a szeretett ranchot, amit apja sok évvel ezelőtt eladott. A pénzszűke miatt nem mondhat nemet, amikor szedett-vedett baráti társaságával az a férfi bukkan fel, hogy részt vegyen egy kincsvadásztúrán, akibe régen szerelmes volt. Lilynek voltaképp nincs is ellenére, hogy kivigye a fickót a semmi közepére – és aztán ott hagyja a francban.
Leo Grady viszont mást sem akar, csak újra felvenni a fonalat első és egyetlen szerelmével. Lily ebben sajnos nem partner: egyértelműen értésére adja, hogy Leo csak mint túravezetőre számíthat rá.
Ahhoz, hogy a szerelmük még egy esélyt kapjon, a túrán egy csomó mindennek balul kell kiütnie. Vajon mégis igaz a kincset övező legenda? Lilynek és Leónak össze kell fognia, hogy kihúzzák a bajból a társaságot – és eközben Lily nemtörődöm apjának múltjával és a kettejük közös múltjával is szembe kell nézniük.

Saját véleményem:
A 21. Század Kiadó a Nem mézes hetek és A lelkitárs-egyenlet után újabb Christina Lauren kötettel örvendeztette meg a könnyed, romantikus történeteket kedvelő olvasókat. Ezúttal pedig számomra sem volt kérdés, hogy olvasni akarom-e a szerzőpáros soron következő regényét, ami egy vérbeli második esély típusú, western hangulatú, kincskeresős sztori. 

"Fedezd fel a világot, vágj bele új dolgokba, és légy bátor."

A történet a Utahban fekvő Canyonlands Nemzeti Parkba kalauzolja el az olvasót, ami az Egyesült Államok egyik legvarázslatosabb szárazföldi területe. Tágas kék égbolt, vörös sziklák, sivatagi vidék. Egyszóval tipikus vadnyugati helyszín, olyan, ahol könnyű magunk elé vizualizálni egy veszélyekkel és kihívásokkal teli kincskeresős kalandtúrát. 
És itt jön képbe Lily, a regény hősnője, akinek semmi kedve mű-kincsvadászatra vinni az odalátogató turistákat, mégis kénytelen rá, ha fennakarja tartani magát, s valahogy visszaszerezni hőn szeretett családi farmjukat. Tíz évvel korábban Lily úgy képzelte, hogy a Wilder-farmot igazgatva, szerelme Leo oldalán fogja leélni életét, csakhogy a srác egyik napról a másikra elhagyta, apja elhunyt, a birtok pedig elúszott. Egyedül egy, az apja által ráhagyott kincses térkép maradt meg, ami a történet további részében sorsdöntő szereppel bír. 
Egy napon ugyanis férfiakból álló, furcsa csapat érkezik, s az ő dolga lesz, hogy elvágva a civilizációtól, sivatagi kalandtúrára vezesse a nagyvárosi srácokat, telefon, angol wc és miegymás nélkül. Csakhogy a csapat egyik tagja nem más, mint Leo, Lily első szerelme. 
A zsánerre jellemzően nem az a kérdés, hogy Lily és Leo újra összejön-e, hanem az, milyen út vezet a beteljesülésig. 

A szerzőpáros ezúttal egy nagyon érett, ugyanakkor kalandos második esély sztorit vetett papírra - olyat, melyben megfelelő arányban keveredik romantika és izgalom. Mindezt pedig kiegészíti a vadnyugati atmoszféra. Nem szokványos regény, hovatovább magában a chick lit zsánerében is üde színfolt; egyszerre szórakoztató, izgalmas, komoly és egzotikus. 
Én magam nagyon szeretem a kincskeresős sztorikat, imádok gyönyörű tájakon barangolni (még ha csak képzeletben is), így kifejezetten üdítőek voltak a szerzőpáros szemléletes leírásai, továbbá szívesen bonyolódtam bele egy műnek induló, de valóságossá váló kincskereső túrába. Adott egyfajta őrültséget, olyasfajta pluszt, amitől a történet ki tudott emelkedni a többi közül. Ráadásul a romantikus szál is szépen, okosan felépített.
A második esély sztorik azok, ahol igazán fontosak az arányok, hisz csak akkor lesz működőképes, ha megvan a szikra, a különválás magyarázata, valamint az újbóli egymásra találás is indokolt. Ebben az esetben minden adott volt ahhoz, hogy újjáéledjen a tűz. Mind Lily, mind pedig Leo igazán szerethető, tartalmas karakter. Ráadásul esetükben befigyel egy nagy ellentét is, mivel Lily tipikus, sokat megélt kisvárosi lány, míg Leo egy viszonylag gondtalan nagyvárosi kocka. Különböző közegből származnak, más-más élethelyzettel, s ez a végletesség teszi igazán izgalmassá a kapcsolatukat, melynek nagy kérdése, hogy mi történt a múltban, miért ment tönkre idilli életük. 
Izgalmakból egyébként nincs hiány, a szerzők egy meglehetősen kalandos, veszélyekkel, na meg csavarokkal tűzdelt történetet alkottak meg, olyat, ami szuperül passzolt a vadnyugati feelinghez. 
Szóval, ha szereted a különleges helyeken játszódó történeteket, melyeknek meghatározó része a környezet, továbbá bírod a szépen kivitelezett második esély sztorikat, akkor bátran ajánlom a Kalandúta Wilder-módrát. Egyedi, izgalmas, édes, szexi. Tökéletes olvasmány, ha kikapcsolódásra vágysz és nincs más kikötésed, mint a minőségi szórakozás. 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Lily, Leo
Kedvenc jelenet: spoileres
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek az írópáros többi könyvét. Minden állomáson találtok egy könyvcímet, a feladatotok pedig beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába az adott könyvben szereplő páros (2 személy) nevét.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Gyönyörű rohadék




Nézzetek be a többi állomásra is

05/18 KönyvParfé 
05/20 Dreamworld

2023. február 27., hétfő

Amie Kaufman & Ryan Graudin - A pislantások közötti világ


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Amie Kaufman és Ryan Graduin közös regénye, A pislantások közötti világ. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják a két unokatestvér, Marisol és Jake hihetetlen kalandokkal és élményekkel teli utazását egy olyan varázslatos világban, ami az elveszett dolgoknak, lényeknek, embereknek ad otthont.
Kövessétek a turnét, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.
 
 
Amie Kaufman & Ryan Graudin: A pislantások közötti világ
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635974504
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Papolczy Péter

Fülszöveg:
Hova ​kerül mindaz, ami eltűnik ebből a világból? A fél pár zoknik, az elsüllyedt városok, a kihalt őshüllők?
Marisol és Jake vonzza a kalandokat. Ezt néhai nagymamájuknak köszönhetik, a legendás utazónak és kincsvadásznak. Amikor Nana halála után a kiterjedt család még egyszer összegyűlik a nagymama tengerparti otthonában, a két unokatestvér belevág egy rendkívüli utazásba. Egy térkép alapján, amit a házban találnak, titokban kihajóznak egy közeli világítótoronyhoz – és egy másik világban találják magukat.
A Pislantások közötti világ varázslatos hely, itt lyukad ki minden, ami a mi világunkban elveszik. Jake és Marisol lépten-nyomon olyan emberekbe és tárgyakba botlik, akikről és amikről a történészek nem tudják, hova tűntek. Mint például Amelia Earhart pilóta vagy az elsüllyedt Atlantisz. De a férfi, aki a hazatérésük kulcsa lehetne, nem akarja, hogy megtalálják őt, és ha a gyerekek nem kerítik kézre gyorsan, örökre az elveszettek világában ragadhatnak.
Vessz el te is e csodás világban!

Saját véleményem:
Amie Kaufman neve a hazai olvasók számára is ismerősen csenghet a Lehullott csillagok, valamint az Aurora-ciklus kapcsán, most pedig hazánkban is megjelent Ryan Graduinnal közösen írt regénysorozatának első része, A pislantások közötti világ - mely tulajdonképpen nyugodtan kezelhető standalone kötetként is.

"- Az emlék nem teher - ébredt rá -, hanem útitárs. A fájdalmas is. (...) Nem muszáj minden emléket megtartani, de nem is lehet csak úgy megszabadulni tőlük. Még akkor sem, ha rázós az út."

A történetet két unokatestvér, Marisol és Jake narrációja által követhetjük végig onnantól kezdve, hogy családjaikkal együtt megérkeznek elhunyt nagymamájuk házába, amit eladás előtt ki kell üríteniük. Míg a népes família még egyszer utoljára összegyűlik, hogy együtt dobozolják be Nana emlékeit, a két gyerek rábukkan egy fotó mögé rejtett, különleges térképre, mely a közeli világítótoronyhoz vezet. Noha Jake eleinte vonakodik, Marisol menni akar, szeretne még egyszer utoljára részesülni a nagymamája által hátrahagyott kalandból, miközben titkon azt reméli, Nana akkora értékű kincset rejtett el számukra, amiből fedezni tudják háza költségeit, és nem kell majd eladniuk azt. 
Az unokatestvérek azonban akaratukon kívül átkerülnek egy másik, furcsa világba, amit  mindenki Pislantások közötti világként emleget, és ahol csupa olyan dolog, tárgy, személy, épület és hely van, ami a mi világunkból elveszett. Ókori egyiptomi uralkodók, kihalt állatok, történelmi személyek és egy őrjítően izgalmas kaland vár rájuk, mely során kézre kell keríteniük egy gazfickót, ha haza akarnak jutni.

Bevallom, elsőre a részletgazdag borító miatt figyeltem fel a történetre, amit tovább tetézett az izgalmasnak hangzó fülszöveg, olyannyira, hogy alig vártam, hogy végre belekezdjek az olvasásba. Eleinte viszont nem ment könnyen, kissé nehézkesen haladtam vele, ám onnantól kezdve, hogy a srácok átkerültek a másik világba, szinte ittam a sorokat.
Kifejezetten tetszett az az elgondolás, miszerint különféle okok miatt elveszhetnek emberek, állatok, lények, tárgyak, épületek, helyek, hogy aztán egy olyan köztes világban rekedjenek, mint a Pislantások közötti világ. Ráadásul annak a lehetősége is igazán megragadott, hogy ezt a világot, akár mi magunk is észlelhetjük, amikor úgy érezzük, a szemünk sarkából láttunk valamit, ám amikor odanézünk, már nincs is ott semmi. (Talán ti is tapasztaltatok ilyet.) És bár meglehet, hogy mindez apróság, sokkal közelebb hozza a történetet hozzánk, olvasókhoz. Azt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a köteten lévő vörös pötty megtévesztő, A pislantások közötti világ ugyanis egy ízig-vérig middle grade regény, annak minden gyermeki kalandosságával és könnyedségével. Persze a háttérben nagyon is komoly üzenetek rejlenek, Marisol és Jake kalandja mégis ütemes, laza, sodró lendületű. Na meg persze egyszerre hihetetlen és varázslatos!
Olyan volt számomra ez a történet, mint egy összetömörített, mindennel felturbózott időutazás, ami minden szürrealitása ellenére elképesztett: egyszerre barangolhattam fagyos bazárokban, fedezhettem fel elveszett, vízalatti világokat, hogy aztán Nefertiti vendégszeretetét élvezzem az izzasztó dzsungeltúra előtt, miközben nem kevésbé híres barátokat és útitársakat szerzek, mint Amelia Earhart vagy a már kihalt tasmán tigris. És ha kedves olvasó úgy érzed, hogy már most zsong a fejed, elárulom, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa! Kalózok, megalodonok, dinoszauruszok, mitológiai lények és sok más vár rád Mari és Jake oldalán.

A pislantások közötti világ egy igazán pergő cselekményű, kalandokban bővelkedő versenyfutás az idővel és az érzelmekkel, mely során nem kisebb a tét, mint két gyerek hazajutása. A szerethető kis főhősökre számos próbatétel vár, melyek során egyetlen szusznyi pihenésre sem marad idő, mielőbb kézre kell keríteniük a szélhámost, aki átverte őket és azon munkálkodik, hogy összeroppantsa az elveszettek birodalmát. Kultúrákon, történelmen és a józan ész határain átívelő történet ez, amit a Marival és Jake-kel hasonló korú tizenéves gyerekek épp úgy élvezhetnek, mint az érettebb korosztály. A sok-sok történelmi személy, helyszín, esemény okán minden korosztálynak más élményt kínál: attól függően, mennyire van képben az adott dolgokkal. Aggodalomra azonban semmi ok, a kötet hátulján mindenre van kellő mennyiségű és minőségű magyarázat. Szóval kalandra fel!
Nem mondom, hogy életem könyve, ettől függetlenül nagyon szerettem ezt a végtelenül tanulságos, bájos és izgalmas könyvet, ami kiszakított a hétköznapok sivárságából és varázslattal burkolt körbe.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Jake, Marisol, Amelia Earhart, Sydney
Kedvenc jelenet:
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat:
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


A Pislantások közötti világ egy varázslatos hely, ott lyukad ki minden, ami a mi világunkban elveszik. Mostani játékunk során pedig mi másé is lehetne a főszerep, mint a történetben fontos szereppel bíró elveszettek megtalálásáé? Minden állomáson olvashattok egy hosszabb-rövidebb leírást a keresendő személyről, lényről, helyről vagy épületről, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, kire-mire gondoltunk és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Ókori egyiptomi királyné volt a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása A királynét számos rejtély övezi, sem származásáról, sem haláláról nem tudni pontosat; temetkezési helye nem ismert, múmiáját sem sikerült azonosítani.




Nézzetek be a többi állomásra is

02/27 Dreamworld
03/03 Hagyjatok! Olvasok!
03/05 Sorok Között
03/01 Spirit Bliss Sárga Könyves út - Idézetek

2022. november 21., hétfő

Shannon Mayer & Kelly St. Clare - Méz és hamu udvara

 
Shannon Mayer & Kelly St. Clare: Méz és hamu udvara
 
Kiadó: Álomgyár
ISBN: 9789635705627
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Szilágyi Zsófia

Fülszöveg:
Titkon ​szeretek egy férfit, akinek sosem kellettem…
Alli vagyok, egy árva, félig ember tündér. Harcra edzettek, és arra, hogy félve tiszteljem Hegyalja hatalmát. Végre felfelé kezd ívelni az életem. Mindössze huszonnégy évembe telt elérni ezt.
Ám Hegyalja – a tündérek ősi otthona – összeomlik, a tündérek pedig többé nem juthatnak oda, és egyedül én tudom, ki a felelős érte.
Ez a titok megöl engem, ha nem teszek valamit.
A tündéreken brutális őrület vesz erőt, amikor elveszítik kapcsolatukat Hegyaljával, én pedig népem megmentése érdekében nem tehetek mást, mint magam mögött hagyom mindazt, amiért küzdöttem. Menekülnöm kell. Ha nem jövök rá, mi rombolta le egyetlen érintéssel az idők kezdete óta létező varázslatot, mit sem érnek múltbéli tetteim.
Meg kell fejtenem Hegyalja összeomlásának rejtélyét, de közben a nyomomban van az a férfi, akinek egykor a szívemet adtam.
A New York Times és a USA Today bestsellerszerző-párosa, Kelly St. Clare és Shannon Mayer egy kalandban és izzó vágyakban gazdag regénysorozattal kápráztatja el a magyar fantasyrajongókat. Egy olyan világba nyerhetünk betekintést, aminek mi is szívesen a részesei lennénk, csupa bűbáj és izgalom.

Saját véleményem:
Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt a Méz és hamu udvara borítóját, amikor pedig a fülszöveget is átfutottam, tudtam, hogy olvasnom kell. Kedvenc zsánerem a fantasy, a tündérek pedig mindig izgalmas témaválasztásnak bizonyulnak, nem is beszélve a különleges helyszínről, Alaszka vadregényes vidékéről.

"– Néha úgy érezzük, hogy a világ egy olyan irányba hajt minket, amit rossznak gondolunk, mert nem a mi választásunk. Ez nem jelenti azt, hogy rossz célhoz érünk, csak, hogy azt az ösvényt nem láttuk előre."

A szerzőpáros in medias res indít, kellő ritmust, egyben ízelítőt adva a folytatáshoz, ami az utolsó oldalig épp olyan ütemes és lendületes, mint a történet nyitánya, ahol rögtön egy akció kellős közepén találjuk magunkat és főszereplőnket, Allit. Nyolc évnyi felkészülés után a félig ember-félig tündér lánynak tündértársaival együtt ki kell állnia a végső próbát, hogy eldőljön későbbi sorsa. Alli számára mindez több szempontból is fontos: nőként, árvaként és félvérként is bizonyítania kell rátermettségét, azt, hogy igenis ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többieket. Ám a próba végén, éppen akkor, amikor a lány letenné szent esküjét, összeomlik a tündérek birodalma, Hegyalja, méghozzá az ő vére miatt - de erről látszólag csak ő és az Orákulum tud.
Hazatérve azonban nem sokáig élvezheti kiváltságait, apja, a király előtt (aki nem hajlandó leányaként elismerni) tett esküjét követően menekülni kényszerül, s ha nem akarja, hogy az Árnyudvar- és Fényudvar-béliek elkapják és kivégezzék, ki kell derítenie, mi történt Hegyaljával, s milyen szerepet játszott benne ő. Útja a Háromszöghöz vezet, ahol számkivetett tündérek élnek furcsa kis közösséget alkotva, nyomában viszont ott lohol a két udvar, s köztük gyerekkori szerelme, Faolan, akihez gyengéd szálak és nem kevés fájdalom fűzi.

A Méz és hamu udvara egy akciódús kalandregény, amiben fordulat fordulatot követ, tele van akciódús jelenetekkel, ármánykodással, árulással, titokkal és rengeteg mágiával. És soha, egyetlen pillanatra sincs benne megállás! Elképesztően pergő cselekményű történet, melynek középpontjában végre nem a romantika, hanem ténylegesen a világ megmentése áll. Félreértés ne essék, nagyon szeretem a romantikus könyveket is, ugyanakkor mostanság a szerzők előszeretettel billentik el ilyen irányba a fantasy történeteitek, itt viszont kellemes meglepetésként ért, hogy a szerelmi szál inkább csak ott zizegett a felszín alatt, fokozva a téteket, de nem terelte el a figyelmet másról. Mi több, számomra így még kiélezettebb is lett a dolog.
Ahhoz, hogy mindez működőképes legyen, elengedhetetlen volt a jól kidolgozott, feszített ívű és tempójú cselekmény, a színes és érdekes történetszálak behozatala, valamint a főszereplő karakteressége. És hát azt kell mondanom, egyikből sincs hiány.
Alli egy talpraesett, badass, kissé mocskos szájú, a jég hátán is megélő lány, aki már gyerekként szembesült a tündérek kegyetlenségével, s árvasága valamint félvérsége okán hamar megtanulta, miként tud érvényesülni - vagy konkrétan életben maradni - ebben a világban. Bátor, mindenre elszánt harcos, aki ennek megfelelő elszántsággal veti bele magát a nyomozásba, s félelem nélkül szembeszáll azzal, aki hátráltatja. Útja számos megpróbáltatáson át vezet, ráadásul ahhoz, hogy kiderítse, mi történt Hegyaljával és visszaállítsa azt mielőtt a tündéreken úrrá lesz az őrület, meg kell ismernie saját mágiáját, annak működését és mibenlétét.
A hozzá hasonló szököttek számára viszont veszélyes hely a Háromszög, ami olyan, mint az emberek által ismert Bermuda-háromszög: sorra tűnnek el az emberek, veszélyes teremtmények lakják, és a szellemek is szüntelenül furcsa jóslatokat suttognak a lány fülébe. Az idegesítően szexi Faolanról nem is szólva, aki állandóan Alli nyomában jár, hogy információkat gyűjtsön királynőjének és pökhendiségével felpaprikázza a féltündért.

A Méz és Hamu udvara ízig-vérig fantasy, ami kalandossága mellett egyéb elemeiben is megmutatkozik, legyen szó a fajok sokszínűségéről (óriások, sárkányok, jetik, kelpie-k, farkasemberek, mindenféle tündérek), a világfelépítéséről (két tündérudvar, azok szabályai-szimbiózisa, számkivetettek), vagy az általa felvázolt konfliktushelyzetről. Van itt minden az ellentétes oldalaktól kezdve, az intrikákon át, ellenséges leszámolásig, hogy a kialakulófélben lévő háborúról ne is beszéljünk. 
A kezdeti döccenő ellenére (sokáig hiányoltam Hegyalja mibenlétének tisztázását) a szerzőpáros engem megvett kilóra. Imádtam Alaszka havas tájain barangolni, tetszett, ahogy a modern világban emberek és tündérek keveredtek, lenyűgözött a mágikus világ, elképesztett a politikai cselszövés, felhevített Faolan és Alli adok-kapok viszonya, megmosolyogtatott Alli barátnője, és rettenetesen bírtam Alli tökösségét is. Epekedve várom hát a folytatást, ami még ennél is sokkal több izgalommal és immár emelkedett tétekkel kecsegtet, nektek pedig szívből ajánlom az első részt, ha szeretnétek egy pörgős fantasyt, ami tényleg azt nyújtja, amit a zsánertől várunk.


Pontszám: 5/4,75
Kedvenc szereplő: Alli, Faolan, Cinth
Kedvenc jelenet: Cinth beszólása Faolannak, Alli első órája, és Alli és Faolan kapcsolata
Negatívum: volt egy-két fura fordítás (pl. humás az ember helyett és kocsi a szekér helyett), és ami miatt levontam negyedpontot: sokáig nem lett tisztázva, mi is Hegyalja
Borító: 5/5 (imádom!)
Sorozat: Méz és jég trilógia #1
Megtetszett? Vidd haza!

2022. október 9., vasárnap

Ayana Gray - Beasts of Prey


Ayana Gray: Beasts of Prey - Indul a vadászat
 
Kiadó: Cartaphilus Kiadó
ISBN: 9789632668260
Oldalszám: 512 oldal
Fordító: Babits Péter

Fülszöveg:
Lkossa fényét vesztett városából kiveszett a mágia, különösen egy olyan lány számára, mint a tizenhat éves Koffi, aki a hírhedt Éjszakai Állatkert veszélyes és különleges vadjainak gondozásával igyekszik törleszteni családja adósságát. Ám azon a végzetes éjszakán, amikor az állatkert kegyetlen gazdája szerettei biztonságát fenyegeti, Koffi olyan hatalmat szabadít fel, amelyet még ő maga sem ért, és amelyért szörnyű árat kell fizetnie.
Az ifjú Ekon végzete előre meg van írva: atyja és bátyja nyomdokait követve az elit harcosok soraiba kell lépnie, hogy méltón őrizze tovább a családi örökséget. Azonban beavatásának éjszakáján tűz üt ki, és a zűrzvarban Ekon szembekerül a shetanival - a város lakóira közel egy évszázada vadászó vérszomjas fenevaddal. A fiúnak esélye sincs a bestiával szemben, ám egy különös hatalommal bíró lány megmenti az életét.
A megszégyenített Ekon megesküszik, hogy legyőzi a shetanit, miközben Koffi hasonló tervet sző: a szörnyeteg elfogásával kiválthatná családja adósságát. A körülmények ingatag szövetségbe forrasztják a két fiatalt, akik a Nagy Dzsungel ismeretlen erdejébe, egy vad, varázslatokkal és veszélyekkel teli világba indulnak a fenevad nyomába. Kezdetét veszi a hajsza, ám nem tudni, hogy a sors a vadászok vagy a préda szerepét szánja-e számukra.
A fiatal amerikai írónő, Ayana Gray fordulatokban gazdag Young Adult regénye mesterien ötvözi a fekete kontinens mítoszainak bűvös világát a fantasy elemeivel. A Beasts of Prey - Vérszomjas fenevadak lenyűgöző és vérfagyasztó utazás a vadon szívébe.

Saját véleményem:
A Beasts of Preyre egy kedves ismerősöm, Evi hívta fel a figyelmemet, és bár eleinte nem kimondottan vonzott a történet, néhány tiktok videó után beadtam a derekamat. És milyen jól tettem! Ayana Gray debütáló regénye a fekete kontinens fantasy elemekkel tarkított, vad és ősi világába kalauzolja el olvasóját, egy olyan világba, ahol a mítoszok, a mágia és a természeti istenekben való hit nagyban meghatározza az emberek mindennapi életét.

"- A végzet nem egyetlen ösvény, Ekon, hanem számtalan. Némelyik egyenes, mint a nyílvessző, mások tekeregnek és egymásba gubancolódnak, mint a cérnaszál. Nem megkérdőjeleznünk kell őket, hanem követnünk."

Számunkra, nyugati emberek számára Afrika fejletlensége,  természetközelisége és kultúrája egyszerre szokatlan, furcsa és egzotikus. A különféle törzsek szokásai, az állatvilág közelsége, illetve a kettő szimbiózisa különbözik az általunk megszokottaktól, s talán emiatt hajlamosak is vagyunk megfeledkezni róluk. Ha színtisztán csak az irodalomnál maradunk, be kell látnunk, hogy vajmi kevés regény foglalkozik ezzel a különleges világgal, és még kevesebb ifjúsági kötettel találkozni a boltok polcain. A Beasts of Prey azonban remekül rávilágít arra, mennyi, de mennyi lehetőség rejlik az afrikai kultúrában, s hogy mennyire lenyűgöző mitológiával rendelkeznek. A történet kulcsfigurája ugyanis egy kelet-afrikai rém, a shetani, aki a Nagy Dzsungelbe tévedő embereket kegyetlenül meggyilkolja. Az emberek rettegik, és ha csak tehetik, messzire elkerülik a dzsungelt. Úgy tartják, még soha senki nem tért vissza élve, aki találkozott a bestiával... Kivéve Koffit és Ekont, a regény két jelenbéli főszereplőjét.

Koffi egy fiatal lány, aki egész életét az Éjszakai Állatkertben dolgozva töltötte édesanyja társaságában. Egyetlen álma van: megfizetni apja adósságát és maga mögött hagyni az egész rabszolgatábornak beillő helyet, ahol veszélyesebbnél veszélyesebb állatokat gondoznak, idomítanak, és esténként a vendégek előtt parádéztatnak. Célja már karnyújtásnyira van, amikor figyelmetlenségének hála tűz üt ki az állatkertben, s olyan mértékű kárt okoz, aminek megtérítésére egy egész élet sem lenne elegendő. Koffi alkut ajánl hát kegyetlen főnökének: megígéri, hogy megszerzi számára a shetanit, ami új befektetőket hozhatna a haldokló állatkertnek. Csakhogy nem ő az egyetlen, aki a bestia nyomába ered. Ekon, a beavatási próbákon megbukott, majd ballépése által elbocsátott, kényszeres számolással küzdő ifjú harcosnövendék is úgy dönt, útra kel és levadássza apja gyilkosát, bízva abban, hogy ezáltal megbocsátást, egyben felvételt nyerhet a Hatok Fiai közé. Míg Koffi számára a szabadsága, addig Ekon számára az elismerés és végzete beteljesítése a cél. Ám a sors furcsa fintoraként össze kell fogniuk, ha a Hatok Fiai elitalakulata előtt akarnak ráakadni a shetani nyomára. Nagy előnyük, hogy Koffi képes kommunikálni a lénnyel, Ekon pedig olyan tudás és képességek birtokában van, ami segíthet a tájékozódásban. Az idő viszont ketyeg: a nyakukban loholó katonák senkit és semmit nem kímélnek, ahogy a vérszomjas bestia sem - a dzsungel pedig tele van veszéllyel. 
 
Ayana Gray egy jól felépített, izgalmakban és fordulatokban gazdag történetet álmodott meg, melyben végig ott pezseg a mágia. Az a mágia, ami egykoron Lkossa városában is jelen volt, egészen a Szakadás pillanatáig, ami mindent megváltoztatott. A három nézőpont karakter által évtizedeken átívelő bepillantást nyerünk abba, milyen volt a múltban, amikor az emberek még tanulták, használták és szerették a mágiát, és milyen a jelenben, amikor üldözik azok birtoklóit. Közben pedig ott zizeg a kérdés: valóban bűn és szégyellni való dolog a varázslat, olyasmi, ami csak ártani képes? Egyáltalán: ellen lehet-e állni a csábításának? Ilyen és ehhez hasonló kérdések bonyolítják a főhősök kalandos útját. Az utat, melyben szökés, üldözés, árulás, lopás, menekülés és vadászat követi egymást.
Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a fülszöveg némileg becsapós. Maga a történet két nagy egységre bontható: az első kétszáz-kétszázötven oldal főként Koffi és Ekon saját életére (múltjára, problémáira, életminőségére) fókuszál, s csak szép lassan szövődik egybe. A hajsza, és az igazán torokszorító pillanatok pedig csak eztán veszik kezdetüket. Tehát bár a szöveg rendkívül olvasmányos, a cselekmény lassan építkező. Erre viszont szükség is van ahhoz, hogy az olvasó kellő mértékben megismerhesse Lkossa városát, az ottaniak életének ritmusát, az állatkerti és templomi szokásokat-szabályokat, melyek nagy mértékben befolyásolják Koffi és Ekon személyiségét, nézeteit és motivációt.
Egyvalami azonban végig jelen van: a vadon lüktetése. A megzabolázatlan, vad, veszélyes, mégis csodálatos természet, ami képes elvarázsolni vagy éppen meggyilkolni az embert, és aminek az élővilágánál színesebbel sehol máshol nem találkozni.  

Szívből ajánlom hát, ha szeretnétek valami igazán különlegeset olvasni. A Beasts of Prey egy lélegzetelállító, mítoszokkal és mágiával átitatott kalandregény, ami hűen tükrözi a fekete kontinens zabolázatlan szépségét és természetközeliségét. Misztikus, félelmetes, felpezsdítő, vad és észveszejtően izgalmas. Mi több, karakterei is nagyon kedvelhetőek: Koffi bátor, céltudatos, szabadságvágyó lány, Ekon pedig egy megbecsülésre éhező, nagy tudásszomjú könyvmoly-harcos kényszeres számolással, míg Adiah... nos ő legyen meglepetés. Csapatban és külön-külön is izgalmas színfoltjai a történetnek; egyéni motivációik, személyiségük, valamint kitűzött céljaik rengeteget adnak a regényhez, együtt pedig igazán dinamikus, bár kissé makacs duót alkotnak (már csak azért is, mert több szempontból is szemben állnak egymással). Szóval, ha vágynátok valami újra, frissre, tartalmasra, és még az ellenségekből szövetségesek vonal is bejön, akkor ajánlom nektek ezt a szuper fantasyt.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Ekon, Koffi, Adiah, Ugo testvér
Kedvenc jelenet: Ekon és Koffi közös lopása-menekülése, és egy spoileres jelenet
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Indul a vadászat #1
Megtetszett? Vidd haza!

2021. október 23., szombat

Eliot Schrefer - Erőpróba


Eliot Schrefer: Erőpróba
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996942
Oldalszám: 242 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
A sivatag közepén egy gyönyörű oázis rejtőzik, ahol egy rendkívüli király uralkodik – egész Erdászban nincs hozzá fogható. A neve Cabaro, a Nagy Oroszlán, az állatok birodalmának uralkodója, aki féltékenyen őrzi varázslatos aranytalizmánját. Ember még sohasem tette be lábát a Nemes Vad területére. Nem mindennapi feladatra vállalkoznak hát hőseink, amikor útra kelnek az oázis felé.
Conor, Abeke, Meilin és Rollan már máskor is végrehajtotta a lehetetlent. Most azonban a csapat a felbomlott – barátságukat szétzilálta egy szörnyű, pusztító árulás.
Az ifjú hősök és szellemállataik máris rengeteg áldozatot hoztak a talizmánokért folytatott harcban. Ám amint a világ lassan darabokra hullik körülöttük, és egy kegyetlen ellenség követi minden lépésüket, még súlyosabb csapások érik őket.

Saját véleményem:
A négy kiválasztott útja lassan a végéhez ér, ám mielőtt sor kerülhetne a mindent eldöntő összecsapásra, hőseinknek még meg kell szerezniük az utolsó talizmánt, az Aranyoroszlánt. Nagy a tét: ki ér előbb Cabaro, a Nagy Oroszlán oázisába, a Hódítók gonosz serege vagy a Zöld Köpenyesek megtépázott csapata. Egész Erdász sorsa múlik azon, ki kaparintja meg a medált.

"Néha a család, amelyikre rátalálunk, sokkal jobb, mint amelyikben felnőttünk."

A Szellemállatok sorozat kezdetektől fogva egy izgalmas, kincskeresős-kalandozós fantasynek indult, amiben négy gyerek és szellemállataik vágtak neki az ismeretlennek, hogy összegyűjtsék a Nemes Vadak talizmánjait. Tették mindezt azért, hogy az ellenség ne taszíthassa pusztulásba a világot. A tét nagysága azonban csak most, az utolsó előtti részben érezhető igazán: lelki és fizikai megterhelések, veszteségek érik Abekét, Meilint, Rollant és Conort, s olyan megpróbáltatások, melyek végérvényesen átbillentik őket a felnőttkor küszöbén. 
Míg Meilin és Abeke a Pusztító fogságában igyekszik kiutat találni és felkerekedni az önostorozáson, addig Conor és Rollan vezetőjük, Tarik társaságában szeli keresztül Niló vidékét. Ahhoz azonban, hogy megtalálják Cabaro-t, fel kell keresniük Abeke egykori szülőfaluját, ám útjuk során kénytelenek szembesülni a Hódító seregének szörnyűséges pusztításával, és a vadonélő állatok furcsa viselkedésével. Később szerencsére társukul szegődik egy nilói lány, Irtike, aki fura szellemállatának hála komoly segítséget jelent a csapat számára.

Niló - Afrikára hajazó - vadsága, a fájdalom, hogy Rollan és Conor is elvesztett egy-egy hozzá közelálló lányt, valamint az őket lépten-nyomon mellbevágó pusztulás látványa olyan, ami alapjaiban rengeti meg a fiúk világát, és húzza ki lábuk alól a talajt, miközben olvasói szempontból rengeteg izgalmat ígér. Mégis... most először éreztem azt, hogy nem érzek semmit. Eliot Schrefer történetvezetése és stílusa steril, egyik szereplőt sem engedi igazán közel az olvasóhoz. És ez hatalmas hiba, hisz mostanra olyan érzelmi csomagot kaptak a gyerekek, aminek a feldolgozásához igenis elengedhetetlen látni, át- és megélni azt, amin keresztülmennek. Mindez azonban kimaradt, mint ahogyan sok más érdekes pillanat is. Mintha a szerző úgy próbálta volna elkendőzni a rutintalanságát, hogy átugrotta a sorsdöntő részeket, legyen szó csatáról, veszteségfeldolgozásról vagy váratlan fordulatról. Többször is azt éreztem, hogy kiestek részek és csak pislogtam, nem értve, mi történt az imént (megjegyzem, többször vissza is lapoztam, nem pörgettem-e át véletlenül néhány oldalt, de nem). Se a kaland, se az érzelmi töltet nem kapott megfelelő formát, mindenen csak áthaladtunk daráló módjára. Az Erőpróba inkább dokumentarista, mintsem regényes formájú. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy rendkívül pörgős, brutális, és fájdalmas. Kevesebb mint huszonnégy óra leforgása alatt felfaltam az egészet, annyira vitt magával, ám Irtikéhez hasonlóan, számomra akadtak pillanatok, amikor szerettem volna elfordítani a fejemet, és nem átélni azokat a brutális gyilkosságokat, amiknek tanúja lehettem. Annak ellenére, hogy ez egy főként gyerekeknek készült sorozat, az Erőpróba minden csak nem gyerekbarát, véres és kegyetlen halálok, marcangolások, gyilkosságok tarkítják. És olyasfajta veszteség is van benne, amit én felnőttként is nehezen tudtam feldolgozni. 

Mindent egybevetve, bár a kötet sterilsége sokat visszavett az élményből, rendkívül élveztem. Együtt borzongtam, féltem és sírtam a szereplőkkel, miközben remegve drukkoltam Conoréknak, hogy épp bőrrel keveredjenek ki ebből a kalandból is. És mindezt miért? Hogy a vége egy olyan csavarral sokkoljon, amiből még most sem tértem magamhoz.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő:Rollan, Tarik, Lumeo, Essix, Briggan, Itrike, Dzsí
Kedvenc jelenet: az összebújós Dzsí és Meilin pillanat és Rollan "vargolása"
Negatívum: a szerző steril stílusa, valamint a kifejtetlen, izgalmas részek
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #6
Megtetszett? Vidd haza!

2021. augusztus 17., kedd

Tui T. Sutherland - Árral szemben

 
Tui T. Sutherland: Árral szemben
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996799
Oldalszám: 248 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
A kaland folytatódik.
Fényesen süt a nap a Százszigeten, mégis sötét árnyak kísértik az útjukat. Conor, Abeke, Meilin és Rollan bejárta már az egész világot, hatalmas erejű talizmánok után kutatva, nehogy fegyverként az ellenség kezére jussanak. Utazásuk során az ifjú hősök nyomában mindvégig ott lihegett az üldözők hada, és különös módon mindig pontosan tudták, hol is találják őket. Most már az okát is tudják.
Áruló rejtőzik közöttük.
Miközben a trópusi paradicsom kristálytiszta vizeit járják, a csapat tagjai akaratlanul is gyanakvó tekintettel fürkészik egymást. Egyikük kém, és mielőtt a küldetésük befejeződik, halálos csapdában találják magukat.

Saját véleményem:
A Szellemállatok sorozat ötödik kötetéhez érkezve még mindig nem csappan a lelkesedésem, épp olyan izgatottan vetem bele magam az újabb és újabb kalandokba, mint a történet kezdetén.

"– Folytasd csak! – biztatta Tarik. – Nem fog kigúnyolni.
– Egész biztosan ki foglak gúnyolni – vágott vissza Rollan. – De ez még ne akadályozzon!"

Tui T. Sutherland tolmácsolásában, Abeke, Rollan, Meilin és Conor kissé megtépázott csapata ezúttal egy trópusi paradicsom felé veszi útját, hogy újabb talizmánnal bővítsék a meglévők sorát. Miközben ők a nagy kékséget szelik át, ellenségeik új területeket hódítanak meg, s készen állnak arra, hogy kiszabadítsák a világ egyik leghatalmasabb és legveszedelmesebb nagyvadját. Ám ahhoz, hogy ezt megtehessék, épp úgy szükségük van további talizmánokra, mint a zöld köpenyesek szedett-vedett táérsaságának.
Bonyodalmakból tehát ezúttal sincs hiány, sőt, ahogy egyre inkább közelítünk a véghajrához, úgy válik egyre izgalmasabbá és kiélezettebbé a verseny. Abekéék csapata többször is összetűzésbe keveredik az ellenséggel, miközben egy új kultúrával és szövetségessel is megismerkednek.
 
Az új népcsoport és helyszín természetesen újabb próbatételekkel is párosul, e-képp az Árral szembenben kettészakad a csapat, s ki-ki a maga démonaival vagy konfliktusaival kénytelen szembenézni. A történet ezen pontján pedig bőségesen akad mind a négy gyerek számára olyan lelki trauma vagy konfrontáció, ami megoldásra és feldolgozásra vár. Ám mindemellett adott egy nagy talány, ami az amúgy is ingataggá vált viszonyukat még inkább meggyengíti: áruló van közöttük. 
Vajon ki az, aki elárulja minden lépésüket? Honnan tudja az ellenség, hová készülnek és mit tesznek? - minderre választ kapunk ebben a kötetben, sokkoló választ, olyat, ami alapjaiban rengeti meg a srácok és olvasók világát egyaránt. De mielőtt mindez kiderülne, rengeteg izgalmas és gyötrő pillanatot okoz a megfejtése. 

Mindent egybevetve én nagyon szerettem ezt a részt, sokkal izgalmasabb, pörgősebb, egyszersmind kiélezettebb volt, mint az előző rész, a szerző olvasmányos stílusának és érzékletes leírásainak hála pedig csak úgy peregtek a lapok. Imádtam a szereplők közötti kapcsolatokat, azt, ahogyan az áruló fantomalakja egyre inkább beférkőzött közéjük és megcincálta a szövetségüket. Tetszett, hogy a gyerekek esélyt kaptak a bizonyításra, s olyan próbatételekkel találták szembe magukat, amik még inkább kidomborították félelmeiket, sérelmeiket.
Izgatottan várom, hogyan alakul a sorsuk, s hogy egy ilyen merész és nem kissé váratlan fordulat mennyire rendezi át az erőviszonyokat. Addig pedig szívből ajánlom mindenkinek a Szellemállatok sorozatot. Ha kedvelitek a pörgős fantasyket, akkor nem fogjátok megbánni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rollan, Connor, Abeke
Kedvenc jelenet: a Dzsí rész
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #5
Megtetszett? Vidd haza!

2021. június 7., hétfő

Shannon Hale - Tűz és jég

Shannon Hale: Tűz és jég
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633995020
Oldalszám: 254 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
Különös dolgok történnek a világ jégbe fagyott szélén. Conor, Abeke, Meilin és Rollan keresztül-kasul bejárták egész Erdászt, hogy megfékezzék a kegyetlen Hódítókat. Csakis négyük kezében van elég erő, hogy legendás szellemállataik különleges képességeinek segítségével megakadályozzák a gonosz hatalmának előretörését.
Miközben a dermesztő északi vidékeken követnek egy nyomot, hőseink egy csendes kis faluba érkeznek, ahol nem minden az, aminek első pillantásra látszik. Nem lesz könnyű feltárni az igazságot ezen a csalóka szépségű helyen – és a csapat lassan kezd kifogyni az időből.
A Hódítók már a nyomukban loholnak.

Saját véleményem:
Amikor másfél évvel ezelőtt megismerkedtem a Szellemállatok sorozattal, nem gondoltam volna, hogy idővel ennyire a szívembe zárom majd a szereplőit - legyen szó emberekről vagy állatokról. De így lett, kötetről-kötetre egyre jobban megszerettem a srácokat, s immár kíváncsisággal vegyes izgatottsággal várom, legújabb kalandjaik során vajon merrefelé sodorja őket a szél.
A történet életre keltője ezúttal Shannon Hale (aki többek számára ismerős lehet az Austenland vagy az Ever After High kapcsán), s ahogyan az a kötet címéből és borítójából sejthető, Abeke, Meilin, Conor és Rollan ezúttal a messzi északra indulnak.

"Az élet egy lüktetés, egy rángás, egy rebbenés, egy lélegzet. Az élet mozgás."

A Kiválasztottak kísérőikkel karöltve Arcticába, a jég és hó birodalmába hajóznak, hogy megszerezzék Suka, a félelmetes jegesmedve talizmánját. Csakhogy útjuk még soha nem tapasztalt kihívások elé állítja őket: új népekkel, állatokkal és időjárási elemekkel ismerkednek meg, miközben rég elfeledett érzelmek és emberek bukkannak fel múltjukból, kellőképp összekuszálva gondolataikat. Vajon a jó oldalon állnak? A Zöld Köpenyesek tényleg meg akarják menteni Erdászt? A Hódítók valójában annyira gonoszak, mint ahogyan gondolják? Áruló van köztük? És egyáltalán, mi a fontosabb: Erdász vagy a család? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok tömkelegével kell megbirkózniuk Rollanéknak, miközben átkelnek a vad és kietlen jeges vidéken, ahol minden lépés halálos lehet, hisz bármelyik pillanatban beszakadhat - és be is szakad - alattuk a jég.
A történet legnagyobb izgalmát mégsem a vidék jelenti (sőt voltaképpen az az egyetlen negatívum a maga elnagyoltságában), hanem az emberek és az általuk okozott érzelmi viharok. 
 
Ahogyan azt a sorozat olvasói már megszokhatták, a Hódítók most sem hagyják magukra a Kiválasztottakat, a Tűz és jégben már egészen korán tiszteletüket teszik. Míg kis hőseink útmutatásra várnak egy különleges falu különleges lakosaitól, megjelenik Abeke egykori barátja, Shane, aki látszólag békés szándékkal közelíti meg a srácokat, csapatában pedig ott rejlik valaki Rollan múltjából is. 
A két Hódító felbukkanása izgalmas módon rendezi át a viszonyokat, és fordítja meg bizonyos Kiválasztottak gondolatait, ezzel kiélezve a csapat közti nézeteltéréseket. Kiderül, hogy Rollan, Conor, Abeke és Meilin csapatában áruló rejlik, Rollan pedig kénytelen megküzdeni legsötétebb démonaival, és dönteni, hogy menjen vagy maradjon. Az egyre fokozódó hangulat, és növekvő tét mellett a fizikai korlátok is tűréshatárig űzik a gyerekeket, akik így hol a fagy- és éhhalállal, hol pedig a bizalmatlansággal dacolva kelnek át a hó és jég birodalmán.
Helyzetük reménytelensége sokszor minket, olvasókat is elgondolkodtat, vajon sikerülhet-e megtalálniuk a jégbe fagyott Sukát, és ha igen, képesek lesznek-e szembeszállni azzal a rettenettel, amit egy vérszomjas, régóta nyugvó vadállat felébresztése jelent. Ám a valódi kérdés inkább az, hogy vajon a természet vagy az emberi gonoszság jelenti a nagyobb veszélyt?

Mindent összevetve úgy gondolom, Shannon Hale egy végtelenül izgalmas, karakterdrámákkal átszőtt történetet tárt elénk a tőle megszokott gördülékeny stílusban, ami ugyanakkor hű maradt a sorozathoz, és annak karaktereihez. Hátrányként mindössze a sorozatra jellemző kiszámíthatóságot, valamint egy-két elnagyolt részt rónék fel, ám ettől függetlenül ez még mindig egy csúcs szuper sorozat, amit bátran ajánlok kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Klasszikus kincskeresős történetfolyam ez, olyan, amit az izgalmas szereplők, a veszélyes kalandok, és a folyton folyvást feltűnő ellenség tesz igazán lendületessé. Na meg maguk az állatok.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Abeke, Rollan
Kedvenc jelenet: Rollan összecsapása az ismerős hölggyel
Negatívum: elnagyolt tájleírás
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #4
Megtetszett? Vidd haza!

2021. április 5., hétfő

Tricia Levenseller - A szirénkirálynő lánya

 

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Tricia Levenseller nagysikerű duológiájának második része, A szirénkirálynő lánya. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei vitorlát bontanak és tengerre szállnak, hogy elkísérhessék Alosa kapitányt utolsó, veszedelmes kalandjára.
 

Tricia Levenseller: A szirénkirálynő lánya
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635613786
Oldalszám: 328 oldal
Fordító: Szabó Krisztina

Fülszöveg:
Apám hajói ki lesznek szolgáltatva a sziréneknek.
Mi érjük el a szigetet elsőként, és a miénk lesz a kincs.
Alosa végre teljesíti a küldetését. Megszerezte a legendás elrejtett kincshez vezető térkép mindhárom darabját, ráadásul a kalózok, akik korábban foglyul ejtették, most az ő hajóján raboskodnak. A továbbra is bosszantóan vonzó Riden folyamatosan eltereli a figyelmét, de legalább engedelmeskedik.
Ám amikor a hitvány Vordan felfedi az apja évek óta őrzött titkát, Alosa és a legénysége veszedelmes versenyre kel a rettegett kalózkirállyal. Hiába a tengernyi veszély, Alosa biztos benne, hogy ő fogja elsőként elérni a kincset… Hiszen mégiscsak a szirénkirálynő lánya.
A közönségkedvenc A kalózkirály lánya folytatása.
Szárnyalj vele!

Saját véleményem:
A kalózkirály lánya volt az első kalózos young adult történet, ami betört a hazai piacra, és bár az első részt nem találtam tökéletesnek, de szerettem... eléggé ahhoz, hogy izgatottan várjam a folytatását, ami a fülszöveg által elsöprő izgalmat, kincsvadászatot és intrikát ígért.
 
"Lehet, hogy nem a vízben jöttem a világra, de arra születtem, hogy uraljam."
 
A szirénkirálynő lányában Alosa olyan, egész életét új megvilágításba helyező titokra jön rá, ami alapjaiban rengeti meg mindazt, amiben addig hitt, mellékesen pedig új kalandokba is sodorja. A lány szembekerül apjával, a kalózkirállyal, aki hajtóvadászatot indít ellene és az Ava-lee teljes legénysége ellen, miközben lányával együtt versenyre kelnek, ki találja meg előbb a szirének kincsét. Alosának tehát mindent meg kell tennie azért, hogy életben tartsa furcsa kis csapatát, s hogy még apja előtt elérje a rejtélyes szigetet, amit szirének laknak. Csakhogy nincs egyszerű dolga, a természeti elemek és elátkozott emberek épp olyan keményen megdolgoztatják, s végletekig feszítik idegeit, újra és újra kibillentve őt egyensúlyából, akárcsak legénységének legújabb tagja, Riden.

"A víz a szirént erősíti, Riden az embert."
 
A történet alapja tehát nagyon érdekes... a megvalósítás viszont nem mindig. Ahogy az első részben, úgy itt is a karakterekre kerül nagyobb hangsúly, amivel alapvetően nem is lenne probléma, hisz mindez korábban is működött már. De míg A kalózkirály lányában az Alosa és Riden közti adok-kapok viszony képes volt elvinni a hátán az egész sztorit, addig itt nem feltétlenül. Párosuk folyamatos duzzogó-csatát vív, hol egyikük durcizik be valami bagatell dolog miatt, hol másikuk. Perzselés és vibrálás helyett gyerekessé válnak, míg a korábban szépen felépített kapcsolatuk üressé. Őszintén szólva végtelenül untam a hisztijeiket, amik sok esetben annyira nevetségesek és hiteltelenek lettek, hogy gyakorlatilag megöltek minden későbbi csattanót.

"Egy nő sem védtelen, ha tudja, mit tegyen."

Szerencsére amint túljut az ember a kezdeti üresjáraton, és a szerelmespár is kellő távolságra keveredik egymástól, egy egészen élvezetes kalózos sztori kerekedik az egészből, tele kalanddal és kincskereséssel. A fénypont pedig egyértelműen az Ava-lee színes legénysége, és az, ahogyan Alosa irányítja őket, miközben versenyt futnak az idővel egy olyan játszmában, ahol az életük a tét.
Néhány amatőr hibát leszámítva Alosa remek kapitány, s végre esélyt kap arra, hogy meg is mutathassa mindezt. És tudjátok mit? Én nagyon szerettem azokat a pillanatokat, amikor Alosa hol vasmarokkal próbálja egyben tartani legénységét, hol pedig családtagként viszonyul hozzájuk. E kettősség pedig remekül idomul a lány szirén-ember mivoltához is, ami sokszor kíván tőle áldozatokat. 

Mindent egybevetve, bár A szirénkirálynő lánya számomra nem hozta azt, amit vártam, többnyire azért jól szórakoztam rajta. A kincskeresés-menekülés-kalandozás hármasán túl pedig értékes gondolatokat is magamba szívtam, tekintve, hogy a szerző nagy hangsúlyt fektetett a girlpowerre, illetve az egyéni (akarat)erőre és tettvágyra.
Elsősorban tehát azoknak ajánlom a sorozatot, akik el tudják fogadni, hogy ez egy ifjúsági regény, s ekképp nem is lépi át a korcsoport határait; világmegváltás és részletgazdagság helyett egyszerűen csak szórakoztat.
 
 
Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Alosa és a legénysége
Kedvenc jelenet: vihar
Negatívum: Riden ripacskodása
Borító: 5/5
Sorozat: A kalózkirály lánya #2
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a női kalózoké lesz a főszerep, tehát minden állomásunkon megosztjuk egy híres női kalóz nevét… összekeverve. Nincs más dolgotok, mint helyes sorrendbe rakni a betűket, és az így kapott nevet beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Segítségként eláruljuk, hogy a vezeték- és keresztneveket meghagytuk szédszedve, így azzal már nem kell bajlódnotok.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


ETTOLRAHC DE BYRRE




Nézzetek be a többi állomásra is

03/29 Csak olvass!
04/02 Dreamworld - Idézetek
04/04 Fanni’s Library
04/05 Dreamworld
04/06 Sorok Között
04/08 Ambivalentina
04/10 Hagyjatok! Olvasok!

2020. október 28., szerda

Papp-Szabó Vanília - Örökség

 

Papp-Szabó Vanília: Örökség

Kiadó: Twister Media
ISBN: 9786155631795
Oldalszám: 288 oldal

Fülszöveg:

Mit tennél, ha a kezedbe hullanának egy hotel kulcsai? És ha az a hotel éppen Kenyában lenne? Tamira Savannah King magyar édesanyjától örökölt virtussal úgy dönt, ez pont a megfelelő al­kalom arra, hogy vőlegényét és unalmas munkáját hátrahagyva rendbe szedje az életét, és Budapestről Nairobiba repül. Az afri­kai nyüzsgő nagyvárost hamar felváltja a vidék, és a Masai Mara Vadrezervátumba érve megkezdődik a valódi utazás.
Mihez kezd egy szőke magyar nő a szavannán? Hogyan boldogul szállodaigazgatóként, aki még soha nem dolgozott a vendéglátás­ban?
Mit jelent a kötődés, az otthon, a barátok, a család, a szerelem? Nyomokban oroszlánokat, elefántokat, zsiráfokat, orrszarvút, gazellát, naplementét tartalmaz. Meg egy Hemingway nevű szu­rikátát.


Saját véleményem:


Ha rendszeresen követitek az oldalt, feltűnhetett, hogy elég távol állnak tőlem a lélektani regényegek, nem igazán szoktam ilyen típusú könyveket olvasni. Az Örökséggel azonban kivételt tettem, mert amellett, hogy a szerző roppant szimpatikusnak tűnt, a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet, és hát valljuk be, Afrika az a csoda, amit egyszer mindenkinek látnia-tapasztalnia kell.

"Tűz mellett lenni a világ minden táján ugyanazt jelenti; biztonságot és egyenlőséget. Ilyenkor megnyílik valami ősi csatorna, és rövidre zárja a távolságot a tűz körül ülők között. Őszinteségre, bizalomra sarkall. Régen a történeteket is tűz körül mondták el, ezekből lettek a mesék."

Hazudnék, ha azt mondanám, olvasás előtt nem munkált bennem némi félelem, de szerencsére mire az első fejezet végére értem, már minden aggodalmam elpárolgott, engem pedig egyre jobban körbeölelt és bekebelezett Afrika. Tamirával/Savannah-val, a történet hőnőjével együtt fedeztem fel ezt a csodálatos vidéket és kultúrát, vesztem el egy lélegzetelállító szállodában, és ismertem meg az ottani világ árnyékos oldalát - azt, ami egy üdülési prospektusból jó eséllyel kimarad. Papp-Szabó Vanília bámulatos részletességgel és lelkesedéssel kalauzolt el Masai Marába, minden egyes mondatán érezhető volt,  mennyire szívügye is ez a kontinens. A leírások, a színek, érzések mind-mind éltek, ennek hála pedig azt az érzést keltették bennem, mintha én is ott lettem volna a szereplők között.
 
Ami magát a történetet illeti, lélektani helyett inkább fejlődésregénynek mondanám, a könnyedebb fajtából, hisz a fókusz mindvégig magán, a főhősnőn van, aki derült égből villámcsapásként megörökli nagymamája eltitkolt kenyai szállodáját. 
Savannah-nak jóformán feleszmélni sincs ideje, nagymamája temetését követően máris egy afrikai gépen találja magát, az utazás pedig éppen kapóra is jön számára, hogy elterelje figyelmét gyászáról, és a vőlegényével való szakításról. A lány azonban nem számol vele, hogy a szállodaátvétele mellett új kapcsolatokat, erős kötelékeket alakít majd ki, és találkozik egy olyan férfival, aki megváltoztathatja az életét.
Az Örökség tehát kalandos és kecsegtető regény, olyan, ami megmelengeti az olvasó szívét, és nem mindennapi utazásra hívja, de megvannak a maga hibái. Néhol kidolgozatlannak, máshol pedig túlbonyolítottnak tűnt, és rengetegszer éreztem azt, hogy egy-egy szál nincs alaposan kifejtve, átgondolva, felépítve. Savannah karaktere pedig számomra túl gyerekesre sikeredett, akárcsak a valódi cél kibontása. Egy leendő szállodavezetőről nem tudom elképzelni, hogy alárendelődik a helyi főnöknek, és beáll konyhalánynak, ahelyett, hogy megtanulná, hogyan is kell a hotelt vezetni. De a sort sajnos tovább is folytathatnám, akár a kémia érezhető hiányával. Mégis, mindennek ellenére elvitt az a szeretet, amivel a szerző lefestette Afrikát. A hely atmoszférája annyira erősre sikeredett, hogy az aggályaim dacára faltam a lapokat, és egyre inkább azt éreztem, hogy oda akarok teleportálni. 
Mindezt figyelembe véve, nem bántam meg az olvasást. Jó volt kiszakadni a szürke hétköznapokból, és egy olyan színes kontinensen barangolni, mint Afrika. Köszönöm a szerzőnek, hogy megtisztelt a bizalmával, és felajánlotta a könyvet!


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Jelani
Kedvenc jelenet: elefántles
Negatívum: lsd. fentebb
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!