A következő címkéjű bejegyzések mutatása: middle-grade. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: middle-grade. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. június 6., csütörtök

Katherine Rundell - Hihetetlen teremtmények



Tartsatok velünk és Christopherrel Archipelagoba, a varázserejű birodalomba, ahol a fiú új barátra lel a varázslatos Mal személyében. Kettejük feladata lesz kideríteni, hogy miféle veszély fenyegeti az ottani varázslatos lényeket.
A blogturné végén egy szerencsés olvasónk a Manó Könyvek kiadónak hála meg is nyerheti a Hihetetlen teremtményeket!
 
 
Katherine Rundell: Hihetetlen teremtmények
 
Kiadó: Manó Könyvek
ISBN: 9789635844906
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Bartók Imre

Fülszöveg:
Katherine Rundell nagysikerű regénye egy csodálatos utazás történetét meséli el. A két főhős – egy fiú, akit nagyon kedvelnek az állatok, és egy különleges, röpkabátos lány – elhatározza, hogy együtt vág neki a nagy útnak. Ki kell deríteniük, hogy miféle veszély fenyegeti Archipelago varázslatos lényeit. Titkokat őrző szfinxekkel, veszedelmes kentaurokkal, tengeri szörnyetegekkel és szokatlan megjelenésű sárkányokkal is találkoznak egy olyan világban, amely a legvadabb képzeletet is felülmúlja!

Saját véleményem:
Míg a - mai - young adult könyvek világa egyre távolabb sodródik tőlem, addig az izgalmas kalandokkal kecsegtető middle grade regényekre még felnőtt fejjel is szívesen elcsábulok. A Hihetetlen teremtmények pedig első látásra levett a lábamról, a borítót látva másra sem tudtam gondolni, minthogy nekem ezt olvasnom kell!

"– Nehéz dolog élni. Rettenetesen nehéz, és közben rettenetesen gyönyörű."

Katherine Rundell varázslatos történetét a kötet két főszereplőjének narrációja által ismerhetjük meg. Az egyikük a mi világunkban élő Christopher, akit kiskorától fogva természetellenes módon szeretnek és követnek az állatok, ennélfogva akaratán kívül Disney hercegnőket megszégyenítő kapcsolatot ápol a kóbor macskákon keresztül, a parkban ugráló mókuson át, egészen a vad farkasokig. Míg a másik narratíva Mal Arvoriané, azé az elárvult archipelagoi lányé, aki különleges röpkabátjával képes a repülésre. 
Miután Christopher londoni otthona helyett a kilenc éve nem látott nagyapjánál, Skóciában kénytelen tölteni a szünetet, mindkét gyerek élete váratlan fordulatot vesz. Nagyapja tiltása ellenére a fiú ugyanis tovább merészkedik a fák vonalán, egészen a tiltott dombtetőig, ahol olyasminek lesz szemtanúja, amire legvadabb álmaiban sem gondolt volna: unikornisokat lát, illetve kiment a vízből egy griff bébit, később pedig megtudja, hogy az Őrzők vére csörgedezik ereiben. Ők azok, akik vigyáznak az Archipelagoba vezető átjárókra. Merthogy létezik egy titkos hely a világunkban, biztonságosan elrejtve az emberi kizsákmányoló tekintetek elől. Ez Archipelago, a harmincnégy szigetből álló birodalom, ahol ezrével járnak-kelnek és repkednek a mágikus élőlények. Ezek a lények egyébként több ezer éven át szabadon barangoltak az egész földkerekségen, míg a mágia - a glimúr - együtt növekedett a Föld első fájával, majd arról bekerült a talajba, vízbe, levegőbe. Ám az emberek idővel rájöttek, hogy saját céljaik érdekében használni is tudják ezeket a teremtményeket: tenyészteni, csapdába ejteni, megölni - egyszóval kizsákmányolni. S a civilizáció terjedésével párhuzamosan idővel mind egy szálig levadászták őket. Hogy a világ megvédje ezeket a csodálatos lényeket, a mágiával együtt elrejtette őket, az emberek pedig elfeledkeztek létezésükről. Mindössze néhány kiválasztott létezik csak, ők az Archipelagoba nyíló kapuk őrzői. 
De mint ahogy említettem, Mal és Christopher sorsa egybefonódik, ugyanis Archipelago haldoklik, a glimúr eltűnőben, és valaki Mal életére tör, mondván, hogy mindennek hozzá van köze. Így mikor Mal megjelenik Skóciában és elmondja, mi zajlik odaát, Christopher nem sokat habozik: vele tart abban a reményben, hogy együtt megmenthetik a világot. 

Kicsit talán hosszúra nyúlt a bevezetőm, de ez az az alap, amire a továbbiakban építkezik a sztori. Továbbá ennyi szükséges ahhoz, hogy átlássátok, nagyjából mivel is kecsegteti olvasóját Katherine Rundell. A tét nem kisebb, mint a világ megmentése, ami elsőre talán meglepő lehet annak tekintetében, hogy két gyerekről van szó, de számtalan szerző bizonyította már, hogy nincs abban semmi elrugaszkodott, ha a világ csodáira nyitott, tiszta lelkű, józan meglátású, bátor gyerekek teszik ezt. Mert hát kik is lehetnének fogékonyabban a mágiára, mint azok, akiknek a hitét még nem tépázta meg az élet? Archipelago befogadásához pedig bőven kell nyitottság, már a kötet elején látható bestárium is bizonyítja, mennyiféle-fajta lénnyel fogunk találkozni e kaland során. 
Maga a történet egyébként egyfajta varázslatos köntösbe csomagolt reflektálás arra a klímaválságra, amit a mai kor embere is átél, legyen szó az egyre pusztuló állatokról vagy konkrétan bármi másról, ami ehhez a témakörhöz kapcsolódik. A szerző nagyon szépen átültette ezt az egészet a gyerekek nyelvére, ezáltal értékes tanulságot adva nekik az egyéb élvezeti értékek mellett. Mert hát klímaválság ide vagy oda, a Hihetetlen teremtmények önmagában nézve is egy káprázatos, izgalmakkal és csodákkal teli utazás, olyan, amilyenre bárki bármelyik percben örömmel indulna el. 
Viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy a kiadói ajánlással ellentétben én 12 éves kor alatt nem adnám gyerek kezébe. Egyrészt a szerző stílusa is elég kiforrott, eleinte még nekem is megterhelő volt, másrészt vannak benne véresebb-fájdalmasabb részek, a történet burkolt mondanivalójáról nem beszélve. Szóval véleményem szerint kell hozzá egy alap érettség, mert ez nem mesekönyv, hanem ízig vérig middle grade portál fantasy. 

A Hihetetlen teremtmények egy varázslatos, kalandokkal és izgalmakkal teli portál fantasy, amit a fiatalabb és érettebb olvasók egyaránt élvezhetnek. Engem felnőtt fejjel is teljesen elvarázsolt! 
Szívből ajánlom minden fiúnak, lánynak, felnőttnek, aki szereti az epikus, utazós, világmegmentős történeteket, és rajong a különféle teremtményekért. Akcióban és glimúrban nem lesz hiány!


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Christopher, Mal, a ratatoszk
Kedvenc jelenet: nem spoilerezek
Negatívum: az elején - míg ki nem derültek az Őrzők - nehezen haladtam
Borító: 5/5
Sorozat:
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Olvassatok bele a Hihetetlen teremtmények című történetbe, hogy válaszolni tudjatok az állomásokon feltett kérdésekre! A helyes válaszaitokat írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Kit vár Christopher történetünk elején?




Nézzetek be a többi állomásra is

05/27 Hagyjatok! Olvasok! extra
05/29 Olvasónapló
05/31 Könyv és más
06/04 Hagyjatok! Olvasok!
06/05 Dreamworld
06/06 Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. március 4., szombat

Katherine Applegate - Fűzfanni


A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Katherine Applegate legújabb regénye, a Fűzfanni. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják az élőlények iránt rajongó tizenegy éves kislány bájos, ugyanakkor megható történetét, mely által a szerző a környezetvédelem fontosságára kívánja felhívni az olvasók figyelmét.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Véletlenfalva lakóit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott kötet egy példányát.
 
 
Katherine Applegate: Fűzfanni
 
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789634996019
Oldalszám: 224 oldal
Fordító: Ladányi Csilla

Fülszöveg:
A Föld vénséges vén, és mi nem vagyunk azok: ez minden, amit észben kell tartanunk.
A tizenegy éves Fűzfanni rengeteg élőlény iránt lelkesedik, de kedvencei azok a nehezen szerethető állatok, akiket bűzrikkancs néven ismer a környék. Véletlenfalva lakói szörnyeknek tartják őket, de Fűzfanni biztos abban, hogy ezek az állatok létfontosságú szerepet töltenek be a természetben. Az utóbbi időben azonban a természet megharagudott az emberekre. Véletlenfalvát mindenféle baj sújtja, és a szárnyas macik közül is egyre kevesebben térnek haza, pedig ezek a költöző állatok emberemlékezet óta a kék fűzfák lombkoronájában telelnek csillogó buborékfészkekben. Idén viszont egyetlen szárnyas maci sem tért vissza, és senki sem tudja, miért. Amikor egy ajándék varázslattal lepi meg Fűzfannit és barátját, Konrádot, a lány elhatározza, hogy kiáll az állatokért, és még az eltűnt szárnyas macik rejtélyét is sikerül megoldania.

Saját véleményem:
Vannak szerzők, akiknek, ha meglátom a nevét egy könyvön, zsigeri késztetést érzek arra, hogy el is olvassam azt. Katherine Applegate pedig határozottan ebbe a kategóriába tartozik. Évekkel ezelőtt az Ivan, az egyetlennel annyira belopta magát a szívembe, hogy azóta kérdés nélkül ugrom bármire és mindenre, ami hozzá köthető, mert tudom, hogy kellő lélekkel nyúl az adott témához. És ez pontosan így van a Fűzfanni esetében is.

"A Föld vénséges vén, de mi pedig nem vagyunk azok: ez minden, amit észben kell tartanunk."

A történet középpontjában ezúttal a természetvédelem, illetve annak fontossága áll, melyre Katherine Applegate egy tizenegy éves kislány segítségével igyekszik felhívni a figyelmet. Mint ahogyan arra is, hogy legyünk bármilyen aprók, kellő hittel és akarattal komoly változásokat idézhetünk elő.
A kötet kis hősnője az elárvult Fűzfanni, aki ahelyett, hogy az iskolapadot koptatná a többi falusi gyerekkel, inkább az erdőben bóklászik, s különféle megfigyeléseket tesz az állat- és növényvilággal kapcsolatban, illetve előszeretettel tanulmányozza kedvenc lényeit, a mások által oly nagyon gyűlölt bűzrikkancsokat, akikből évről évre egyre kevesebb egyed bukkan fel Véletlenfalván (köszönhetően a vadászatuknak). Fannit mély fájdalommal tölti el, amikor az utolsó bűzrikkancsot is megölik, ám a falusiakat egészen más probléma foglalkoztatja. 
Véletlenfalva hírnevét a szárnyas macik évente ismétlődő hazaérkezésének köszönheti, akárcsak anyagi jólétét. A macik ősztől tavaszig beborítják a folyóparton álló kék fűzfákat: szárnyaik ragyognak, s csillogó buborékokat fújva építenek maguknak fészket. E különlegesség pedig rengeteg turistát vonz, így ilyenkor a falusiak őszi vásárt rendeznek, ahol nem csupán portékáik, de az általuk kínált szolgáltatások is kelendőek, olyannyira, hogy megélhetésük teljesen a macikra és az őket övező figyelemre épül. A gond csak az, hogy a szárnyas macik évről évre egyre kisebb létszámban jelennek meg, idén pedig hiába közeledik a vásár időpontja, egy sem bukkan fel. 

Fannit és a falusiakat látszólag két külön téma foglalkoztatja, de mint tudjuk, a természet körforgásában minden mindennel összefüggésben és kölcsönhatásban van. Hogy vajon miként kapcsolódik a kislány bánata és a macik hiánya, azt a szerző gyönyörűen végigvezeti ebben a bájos és sokszor megható kis történetben, aminek minden szava aranyat ér. Korábban nem fordult még elő velem olyan, hogy felforgassam a házat jelölőcetlikért, de a Fűzfanniban annyi értékes és megszívlelendő gondolatot találtam minden egyes fejezetben, hogy most bizony teleragasztgattam az oldalakat. 
Ez a történet sokkal több egyszerű mesénél: persze telis-tele van kalanddal, felfedezéssel, izgalommal, megvan a tetőpontja, rendelkezik konfliktussal és minden egyébbel, ami egy jó sztorihoz kell. Azonban jóval túlmutat alapvető feladatánál, célja van. Méghozzá az, hogy most, amikor az emberiség utolsó órájában vagyunk, észrevegyük, mit tettünk a természettel, s hogy ráébredjünk, mekkora horderővel bír a legapróbb beleavatkozás is: élőlények tűnnek el, aminek következtében felborul az egyensúly. És lehet erre vállat vonni, hiszen kinek hiányozna egy egzotikus faj, vagy éppen egy undorító bogár, de az igazság az, hogy mindannyiunknak! A Földünk sokkal vénségesebb nálunk, sokkal bölcsebb, nagyobb; egyszerűen nincs jogunk mindezt felülírni... vagy legalábbis nem következmények nélkül.

Fűzfanni egy nagyon okos, értelmes gyerek, aki rendelkezik azzal a gyermeki erővel, akarattal, bölcsességgel, hittel, amit belőlünk, felnőttekből kikoptatott az idő. Végtelenül tiszta lélek, ráadásul egyéb tulajdonságaiban is sokkal jobban hasonlít a régi korok gyerekeire, akik nem különféle kütyükön nőttek fel, e-képpen jobban is tisztelték az őket körbeölelő világot. Szívszorító és tiszteletet parancsoló, ahogy kora és termete ellenére küzd azért, amit szeret. Persze ez a küzdelem különböző szakaszokból épül fel, és ezek azok, amik a történet vázát adják: nyomon követhetjük, hogy egy antiszociális, sok szempontból sérült kislány miként nyit a külvilág vele, s némi támogatás hatására hogyan nyílik ki, s meri felvállalni a véleményét, aminek aztán kellő időben és helyen hangot is ad. Példaértékű karakter. Olyan, akitől bárki (a legkisebbtől a legnagyobbig) tanulhat. Ezért is nagyon jó ez a kötet, mert mindegyik korosztály számára mást és más módon ad: A Fűzfanniban megjelenő cuki és varázslatos lények megfelelő mértékben ellensúlyozzák a közvetített téma komolyságát, ugyanakkor felhívják a gyerekek figyelmét is arra, hogy óvni-védeni kell a természetet, és ahelyett, hogy bántanánk a nekünk nem tetsző dolgokat/lényeket, hagyni, hogy tegyék, amire rendeltettek. Mégis... a Fűzfanni felnőttként adja a legnagyobb gyomrost. 
Szóval bátran ajánlom minden korosztálynak, sőt... ha rajtam múlna kötelező olvasmánnyá tenném minden emberi lény számára. Valóságos kincs ez a könyv. Édes, kedves, izgalmas, ugyanakkor végtelenül megható és tanulságos is. Talán az egyik legjobb - ha nem a legjobb - kötet, amit a szerzőtől olvastam. Szívből, őszintén és igazán ajánlom. Olvassátok!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő:Fűzfanni, Duuzuu, Konrád, Maja és Csipi, Csibész
Kedvenc jelenet: összefogás, Duuzuu jelenetei, és a szülinapi ajándék
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során az olyan, Fűzfannihoz hasonló fiatal és bátor lányoké lesz a főszerep, akik valamilyen ügy mellett fel merték vállalni a hangjukat, és ki mertek állni a világ elé. Minden állomáson találtok egy névjegykártyát, amin az adott lány fotója és főbb ismertetőjegyei találhatóak, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni a nevüket és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

03/04 Dreamworld
03/06 Fanni's Library
03/08 Kelly & Lupi olvas
03/10 Csak olvass!
03/12 Könyv és más

2023. február 27., hétfő

Amie Kaufman & Ryan Graudin - A pislantások közötti világ


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Amie Kaufman és Ryan Graduin közös regénye, A pislantások közötti világ. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják a két unokatestvér, Marisol és Jake hihetetlen kalandokkal és élményekkel teli utazását egy olyan varázslatos világban, ami az elveszett dolgoknak, lényeknek, embereknek ad otthont.
Kövessétek a turnét, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.
 
 
Amie Kaufman & Ryan Graudin: A pislantások közötti világ
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635974504
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Papolczy Péter

Fülszöveg:
Hova ​kerül mindaz, ami eltűnik ebből a világból? A fél pár zoknik, az elsüllyedt városok, a kihalt őshüllők?
Marisol és Jake vonzza a kalandokat. Ezt néhai nagymamájuknak köszönhetik, a legendás utazónak és kincsvadásznak. Amikor Nana halála után a kiterjedt család még egyszer összegyűlik a nagymama tengerparti otthonában, a két unokatestvér belevág egy rendkívüli utazásba. Egy térkép alapján, amit a házban találnak, titokban kihajóznak egy közeli világítótoronyhoz – és egy másik világban találják magukat.
A Pislantások közötti világ varázslatos hely, itt lyukad ki minden, ami a mi világunkban elveszik. Jake és Marisol lépten-nyomon olyan emberekbe és tárgyakba botlik, akikről és amikről a történészek nem tudják, hova tűntek. Mint például Amelia Earhart pilóta vagy az elsüllyedt Atlantisz. De a férfi, aki a hazatérésük kulcsa lehetne, nem akarja, hogy megtalálják őt, és ha a gyerekek nem kerítik kézre gyorsan, örökre az elveszettek világában ragadhatnak.
Vessz el te is e csodás világban!

Saját véleményem:
Amie Kaufman neve a hazai olvasók számára is ismerősen csenghet a Lehullott csillagok, valamint az Aurora-ciklus kapcsán, most pedig hazánkban is megjelent Ryan Graduinnal közösen írt regénysorozatának első része, A pislantások közötti világ - mely tulajdonképpen nyugodtan kezelhető standalone kötetként is.

"- Az emlék nem teher - ébredt rá -, hanem útitárs. A fájdalmas is. (...) Nem muszáj minden emléket megtartani, de nem is lehet csak úgy megszabadulni tőlük. Még akkor sem, ha rázós az út."

A történetet két unokatestvér, Marisol és Jake narrációja által követhetjük végig onnantól kezdve, hogy családjaikkal együtt megérkeznek elhunyt nagymamájuk házába, amit eladás előtt ki kell üríteniük. Míg a népes família még egyszer utoljára összegyűlik, hogy együtt dobozolják be Nana emlékeit, a két gyerek rábukkan egy fotó mögé rejtett, különleges térképre, mely a közeli világítótoronyhoz vezet. Noha Jake eleinte vonakodik, Marisol menni akar, szeretne még egyszer utoljára részesülni a nagymamája által hátrahagyott kalandból, miközben titkon azt reméli, Nana akkora értékű kincset rejtett el számukra, amiből fedezni tudják háza költségeit, és nem kell majd eladniuk azt. 
Az unokatestvérek azonban akaratukon kívül átkerülnek egy másik, furcsa világba, amit  mindenki Pislantások közötti világként emleget, és ahol csupa olyan dolog, tárgy, személy, épület és hely van, ami a mi világunkból elveszett. Ókori egyiptomi uralkodók, kihalt állatok, történelmi személyek és egy őrjítően izgalmas kaland vár rájuk, mely során kézre kell keríteniük egy gazfickót, ha haza akarnak jutni.

Bevallom, elsőre a részletgazdag borító miatt figyeltem fel a történetre, amit tovább tetézett az izgalmasnak hangzó fülszöveg, olyannyira, hogy alig vártam, hogy végre belekezdjek az olvasásba. Eleinte viszont nem ment könnyen, kissé nehézkesen haladtam vele, ám onnantól kezdve, hogy a srácok átkerültek a másik világba, szinte ittam a sorokat.
Kifejezetten tetszett az az elgondolás, miszerint különféle okok miatt elveszhetnek emberek, állatok, lények, tárgyak, épületek, helyek, hogy aztán egy olyan köztes világban rekedjenek, mint a Pislantások közötti világ. Ráadásul annak a lehetősége is igazán megragadott, hogy ezt a világot, akár mi magunk is észlelhetjük, amikor úgy érezzük, a szemünk sarkából láttunk valamit, ám amikor odanézünk, már nincs is ott semmi. (Talán ti is tapasztaltatok ilyet.) És bár meglehet, hogy mindez apróság, sokkal közelebb hozza a történetet hozzánk, olvasókhoz. Azt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a köteten lévő vörös pötty megtévesztő, A pislantások közötti világ ugyanis egy ízig-vérig middle grade regény, annak minden gyermeki kalandosságával és könnyedségével. Persze a háttérben nagyon is komoly üzenetek rejlenek, Marisol és Jake kalandja mégis ütemes, laza, sodró lendületű. Na meg persze egyszerre hihetetlen és varázslatos!
Olyan volt számomra ez a történet, mint egy összetömörített, mindennel felturbózott időutazás, ami minden szürrealitása ellenére elképesztett: egyszerre barangolhattam fagyos bazárokban, fedezhettem fel elveszett, vízalatti világokat, hogy aztán Nefertiti vendégszeretetét élvezzem az izzasztó dzsungeltúra előtt, miközben nem kevésbé híres barátokat és útitársakat szerzek, mint Amelia Earhart vagy a már kihalt tasmán tigris. És ha kedves olvasó úgy érzed, hogy már most zsong a fejed, elárulom, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa! Kalózok, megalodonok, dinoszauruszok, mitológiai lények és sok más vár rád Mari és Jake oldalán.

A pislantások közötti világ egy igazán pergő cselekményű, kalandokban bővelkedő versenyfutás az idővel és az érzelmekkel, mely során nem kisebb a tét, mint két gyerek hazajutása. A szerethető kis főhősökre számos próbatétel vár, melyek során egyetlen szusznyi pihenésre sem marad idő, mielőbb kézre kell keríteniük a szélhámost, aki átverte őket és azon munkálkodik, hogy összeroppantsa az elveszettek birodalmát. Kultúrákon, történelmen és a józan ész határain átívelő történet ez, amit a Marival és Jake-kel hasonló korú tizenéves gyerekek épp úgy élvezhetnek, mint az érettebb korosztály. A sok-sok történelmi személy, helyszín, esemény okán minden korosztálynak más élményt kínál: attól függően, mennyire van képben az adott dolgokkal. Aggodalomra azonban semmi ok, a kötet hátulján mindenre van kellő mennyiségű és minőségű magyarázat. Szóval kalandra fel!
Nem mondom, hogy életem könyve, ettől függetlenül nagyon szerettem ezt a végtelenül tanulságos, bájos és izgalmas könyvet, ami kiszakított a hétköznapok sivárságából és varázslattal burkolt körbe.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Jake, Marisol, Amelia Earhart, Sydney
Kedvenc jelenet:
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat:
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


A Pislantások közötti világ egy varázslatos hely, ott lyukad ki minden, ami a mi világunkban elveszik. Mostani játékunk során pedig mi másé is lehetne a főszerep, mint a történetben fontos szereppel bíró elveszettek megtalálásáé? Minden állomáson olvashattok egy hosszabb-rövidebb leírást a keresendő személyről, lényről, helyről vagy épületről, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, kire-mire gondoltunk és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Ókori egyiptomi királyné volt a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása A királynét számos rejtély övezi, sem származásáról, sem haláláról nem tudni pontosat; temetkezési helye nem ismert, múmiáját sem sikerült azonosítani.




Nézzetek be a többi állomásra is

02/27 Dreamworld
03/03 Hagyjatok! Olvasok!
03/05 Sorok Között
03/01 Spirit Bliss Sárga Könyves út - Idézetek

2022. december 17., szombat

Katherine Arden - Apró terek

 
Katherine Arden: Apró terek
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571063
Oldalszám: 192 oldal
Fordító: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Fülszöveg:
Hátborzongató, ​rabul ejtő kísértettörténet.
A tizenegy éves Ollie egy tragikus veszteség után csak a könyvekben talál vigaszt. Így amikor a folyónál egy őrült nővel találkozik, aki egy könyvet akar a vízbe dobni, Ollie ellopja a könyvet, és elmenekül. A kötettel borzongató történetet ismer meg egy lányról és két fivérről, akik szerelmesek voltak belé – és egy „mosolygó férfival” kötött furcsa alkuról. A baljós kísértet valóra váltja az ember legkedvesebb vágyát, azonban a legmagasabb árat kéri érte.
A történet magával ragadja Ollie-t, egészen a másnapi osztálykirándulásig a Párás Völgy tanyára, a rémisztő történetű helyi gazdaságba. Ott a könyve szereplőinek sírjába botlik. Lehet, hogy a „mosolygó férfi” története igaz? Ollie-nak nincs túl sok ideje a válaszon gondolkodni. A hazafelé vezető úton lerobban az iskolabusz, a különös buszsofőr pedig dermesztő tanácsot ad a rábízott gyerekeknek: „Jobb, ha elindultok. Ha leszáll az este, értetek is eljönnek.” A sötét valóban gyorsan ereszkedik rájuk, amikor Ollie karórája riasztó visszaszámlálásba kezd, és ezt írja ki: FUSS.
Csak Ollie és két osztálytársa engedelmeskedik a buszvezető figyelmeztetésének. Ahogy a trió elindul az erdőbe, a körülötte álló madárijesztők mintha figyelnék őket… Ollie-nak pedig felrémlik a furcsa nő különös tanácsa: „Kerüld a tágas tereket. Maradj az apróknál!” És ezzel egy jólesően borzongató, hajmeresztő kaland kezdődik el.
Leendő klasszikus. Fedezd fel!

Saját véleményem:
Katherine Arden neve a hazai olvasóközönség számára nem ismeretlen, hozzá köthető az Északi erdő legendája trilógia is. Az én figyelmemet azonban middle grade regénysorozata, pontosabban annak első része, az Apró terek keltette fel, hála néhány kedves ismerősömnek. Tudni kell rólam, hogy bár nem szokásom horrorkönyveket olvasni, ugyanakkor végtelenül odáig vagyok a halloweenért, és már évek óta keresgéltem valami igazán ütős, ünnephez illő regényt. Lehetőleg olyat, ami nem haladja meg a para-szintemet. Egy gyerekeknek íródott könyvtől pedig még senki nem csinálta össze magát... Ugye? Hát...

"Akárhová mész ebben a gyönyörű, rettenetes világban, vár rád egy kísértetmese."

Ahogy a fülszöveg is írja, az Apró terek egy hátborzongató kísértettörténet, ami tulajdonképpen egy könyvvel kezdődik. Az anyukáját gyászoló, tizenegy éves Ollie már nem az a kislány, aki egykor volt, egyedül a könyvekben lel némi vigaszt. Így amikor hazafele úton meglátja, hogy egy furcsa idegen a folyóba készül dobni egy könyvet, kiragadja a kezéből és hazateker vele, nem törődve a nő figyelmeztetésével. A kötet két fivérről szól, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele, ám ahogy Ollie egyre inkább elmélyed történetükben, úgy bontakozik ki előtte életük tragédiája, amiben rejtélyes szerepet játszik egy mosolygó férfi is.
A kislányt teljesen lenyűgözi a könyv, de mielőtt kideríthetné, mi történt a testvérekkel és szerelmük tárgyával, kénytelen részt venni az iskolai kiránduláson, ami a Párás Völgybe vezet. Míg Ollie osztálytársai a vidéki gazdálkodásról tanulnak, ő elbóklászik és belebotlik könyve főszereplőinek sírjába. Innentől kezdve az események rémisztő fordulatot vesznek, ijesztő buszsofőrjük előbb sarokba szorítja a sírkertben, majd a hazafelé tartó, lerobbant buszon kísérteties jóslatokat súg a kislánynak, arra biztatva, hogy fusson és keressen apró tereket magának. Ahogy alábukik a nap, kezdetét veszi az élet-halál verseny erdőn-mezőn-elhagyatott pajtán keresztül.
A kérdés csak az, hogy sikerül-e Ollie-nak és a két vele tartó osztálytársának megmenekülniük, vagy az életre kelt madárijesztők őket is elhurcolják? És mi köze a lánynál lévő könyvnek a valósághoz? Ki a mosolygó férfi és mit akar? Megéri alkut kötni vele?

Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a ködös-madárijesztős-kukoricaföldes horrorsztoriknál nincs ijesztőbb a világon. Ahogy a történetben leszállt az éjszaka, a mezőt és erdőt ellepte a köd, s a három gyerek versenyfutásba kezdett, én csomóba szorult gyomorral, torkomban dobogó szívvel, lélegzetvisszafojtva olvastam a fejezeteket, teljes parában. Mert az a helyzet, hogy ez egy félelmetes jó kísértetsztori! Katherine Arden lendületes stílusa remek hangulatteremtéssel és fordulatokban gazdag cselekményvezetéssel párosul, melynek köszönhetően könnyű bevonódni a történetbe. Az ember szinte maga előtt látja az összevissza masírozó madárijesztőket, akik megpróbálják kikaparni és magukhoz ragadni a gyerekeket, együtt izgul, fél és borzong velük miközben kísértetpajtákban bóklásznak, szellemekkel társalognak és megpróbálják kicselezni az életükre törő alakokat.
Mindemellett Ollie-nak és kis barátainak saját problémáikkal és személyes kapcsolataikkal is szembe kell nézniük, mi több a megmentett könyvéből ismerős alakok is rendre felbukkannak, tovább mesélve saját történeteiket. Nagyon összetett, érdekes sztori ez, érzelmekben, kalandokban és izgalmakban gazdag.

Örülök, hogy engedtem magam elcsábulni, jól esett borzongani, és tulajdonképpen mindent, sőt még annál többet is megkaptam, amit elvárok egy jó kísértettörténettől. A szereplők szerethetőek voltak, jól működött a dinamikájuk, a hangulatfokozó elemek is csúcsra pörögtek, de a legjobban az tetszett, hogy minden mindennel összefüggésben állt, és addig nem érhetett véget a játék, amíg végig nem játszották. Kegyetlen, nagy tétű játék volt, épp mint gyerekkorom egyik klasszikusa, a Jumanji. És ahogy ott, úgy itt is jól működött az, hogy a szereplők tudták, hogy csak egyetlen út vezet kifele, mégpedig az, ha ezt az egészet végigcsinálják, lehetőleg együtt-élve.
Nem tudom, gyerekek számára mennyire lenne ijesztő, az biztos, hogy én iszonyat parában voltam a könyv végéig, nem számítottam rá, hogy tényleg ennyire creepy lesz. Viszont szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy brutálisan jó kísértetsztorit olvasni, vagy halloweeni olvasmányt keres magának. További előnye, hogy bár sorozatról van szó, az Apró terek önálló, kerek egészet alkot, bevezetéssel, tárgyalással, lezárással. Olvassátok! És kerüljétek a madárijesztőket!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Ollie, Brian, Coco
Kedvenc jelenet: pajta, és az órás instrukciók, meg a vége
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Apró terek #1, önállóan olvasható
Megtetszett? Vidd haza!

2021. október 23., szombat

Eliot Schrefer - Erőpróba


Eliot Schrefer: Erőpróba
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996942
Oldalszám: 242 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
A sivatag közepén egy gyönyörű oázis rejtőzik, ahol egy rendkívüli király uralkodik – egész Erdászban nincs hozzá fogható. A neve Cabaro, a Nagy Oroszlán, az állatok birodalmának uralkodója, aki féltékenyen őrzi varázslatos aranytalizmánját. Ember még sohasem tette be lábát a Nemes Vad területére. Nem mindennapi feladatra vállalkoznak hát hőseink, amikor útra kelnek az oázis felé.
Conor, Abeke, Meilin és Rollan már máskor is végrehajtotta a lehetetlent. Most azonban a csapat a felbomlott – barátságukat szétzilálta egy szörnyű, pusztító árulás.
Az ifjú hősök és szellemállataik máris rengeteg áldozatot hoztak a talizmánokért folytatott harcban. Ám amint a világ lassan darabokra hullik körülöttük, és egy kegyetlen ellenség követi minden lépésüket, még súlyosabb csapások érik őket.

Saját véleményem:
A négy kiválasztott útja lassan a végéhez ér, ám mielőtt sor kerülhetne a mindent eldöntő összecsapásra, hőseinknek még meg kell szerezniük az utolsó talizmánt, az Aranyoroszlánt. Nagy a tét: ki ér előbb Cabaro, a Nagy Oroszlán oázisába, a Hódítók gonosz serege vagy a Zöld Köpenyesek megtépázott csapata. Egész Erdász sorsa múlik azon, ki kaparintja meg a medált.

"Néha a család, amelyikre rátalálunk, sokkal jobb, mint amelyikben felnőttünk."

A Szellemállatok sorozat kezdetektől fogva egy izgalmas, kincskeresős-kalandozós fantasynek indult, amiben négy gyerek és szellemállataik vágtak neki az ismeretlennek, hogy összegyűjtsék a Nemes Vadak talizmánjait. Tették mindezt azért, hogy az ellenség ne taszíthassa pusztulásba a világot. A tét nagysága azonban csak most, az utolsó előtti részben érezhető igazán: lelki és fizikai megterhelések, veszteségek érik Abekét, Meilint, Rollant és Conort, s olyan megpróbáltatások, melyek végérvényesen átbillentik őket a felnőttkor küszöbén. 
Míg Meilin és Abeke a Pusztító fogságában igyekszik kiutat találni és felkerekedni az önostorozáson, addig Conor és Rollan vezetőjük, Tarik társaságában szeli keresztül Niló vidékét. Ahhoz azonban, hogy megtalálják Cabaro-t, fel kell keresniük Abeke egykori szülőfaluját, ám útjuk során kénytelenek szembesülni a Hódító seregének szörnyűséges pusztításával, és a vadonélő állatok furcsa viselkedésével. Később szerencsére társukul szegődik egy nilói lány, Irtike, aki fura szellemállatának hála komoly segítséget jelent a csapat számára.

Niló - Afrikára hajazó - vadsága, a fájdalom, hogy Rollan és Conor is elvesztett egy-egy hozzá közelálló lányt, valamint az őket lépten-nyomon mellbevágó pusztulás látványa olyan, ami alapjaiban rengeti meg a fiúk világát, és húzza ki lábuk alól a talajt, miközben olvasói szempontból rengeteg izgalmat ígér. Mégis... most először éreztem azt, hogy nem érzek semmit. Eliot Schrefer történetvezetése és stílusa steril, egyik szereplőt sem engedi igazán közel az olvasóhoz. És ez hatalmas hiba, hisz mostanra olyan érzelmi csomagot kaptak a gyerekek, aminek a feldolgozásához igenis elengedhetetlen látni, át- és megélni azt, amin keresztülmennek. Mindez azonban kimaradt, mint ahogyan sok más érdekes pillanat is. Mintha a szerző úgy próbálta volna elkendőzni a rutintalanságát, hogy átugrotta a sorsdöntő részeket, legyen szó csatáról, veszteségfeldolgozásról vagy váratlan fordulatról. Többször is azt éreztem, hogy kiestek részek és csak pislogtam, nem értve, mi történt az imént (megjegyzem, többször vissza is lapoztam, nem pörgettem-e át véletlenül néhány oldalt, de nem). Se a kaland, se az érzelmi töltet nem kapott megfelelő formát, mindenen csak áthaladtunk daráló módjára. Az Erőpróba inkább dokumentarista, mintsem regényes formájú. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy rendkívül pörgős, brutális, és fájdalmas. Kevesebb mint huszonnégy óra leforgása alatt felfaltam az egészet, annyira vitt magával, ám Irtikéhez hasonlóan, számomra akadtak pillanatok, amikor szerettem volna elfordítani a fejemet, és nem átélni azokat a brutális gyilkosságokat, amiknek tanúja lehettem. Annak ellenére, hogy ez egy főként gyerekeknek készült sorozat, az Erőpróba minden csak nem gyerekbarát, véres és kegyetlen halálok, marcangolások, gyilkosságok tarkítják. És olyasfajta veszteség is van benne, amit én felnőttként is nehezen tudtam feldolgozni. 

Mindent egybevetve, bár a kötet sterilsége sokat visszavett az élményből, rendkívül élveztem. Együtt borzongtam, féltem és sírtam a szereplőkkel, miközben remegve drukkoltam Conoréknak, hogy épp bőrrel keveredjenek ki ebből a kalandból is. És mindezt miért? Hogy a vége egy olyan csavarral sokkoljon, amiből még most sem tértem magamhoz.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő:Rollan, Tarik, Lumeo, Essix, Briggan, Itrike, Dzsí
Kedvenc jelenet: az összebújós Dzsí és Meilin pillanat és Rollan "vargolása"
Negatívum: a szerző steril stílusa, valamint a kifejtetlen, izgalmas részek
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #6
Megtetszett? Vidd haza!

2021. augusztus 17., kedd

Tui T. Sutherland - Árral szemben

 
Tui T. Sutherland: Árral szemben
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996799
Oldalszám: 248 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
A kaland folytatódik.
Fényesen süt a nap a Százszigeten, mégis sötét árnyak kísértik az útjukat. Conor, Abeke, Meilin és Rollan bejárta már az egész világot, hatalmas erejű talizmánok után kutatva, nehogy fegyverként az ellenség kezére jussanak. Utazásuk során az ifjú hősök nyomában mindvégig ott lihegett az üldözők hada, és különös módon mindig pontosan tudták, hol is találják őket. Most már az okát is tudják.
Áruló rejtőzik közöttük.
Miközben a trópusi paradicsom kristálytiszta vizeit járják, a csapat tagjai akaratlanul is gyanakvó tekintettel fürkészik egymást. Egyikük kém, és mielőtt a küldetésük befejeződik, halálos csapdában találják magukat.

Saját véleményem:
A Szellemállatok sorozat ötödik kötetéhez érkezve még mindig nem csappan a lelkesedésem, épp olyan izgatottan vetem bele magam az újabb és újabb kalandokba, mint a történet kezdetén.

"– Folytasd csak! – biztatta Tarik. – Nem fog kigúnyolni.
– Egész biztosan ki foglak gúnyolni – vágott vissza Rollan. – De ez még ne akadályozzon!"

Tui T. Sutherland tolmácsolásában, Abeke, Rollan, Meilin és Conor kissé megtépázott csapata ezúttal egy trópusi paradicsom felé veszi útját, hogy újabb talizmánnal bővítsék a meglévők sorát. Miközben ők a nagy kékséget szelik át, ellenségeik új területeket hódítanak meg, s készen állnak arra, hogy kiszabadítsák a világ egyik leghatalmasabb és legveszedelmesebb nagyvadját. Ám ahhoz, hogy ezt megtehessék, épp úgy szükségük van további talizmánokra, mint a zöld köpenyesek szedett-vedett táérsaságának.
Bonyodalmakból tehát ezúttal sincs hiány, sőt, ahogy egyre inkább közelítünk a véghajrához, úgy válik egyre izgalmasabbá és kiélezettebbé a verseny. Abekéék csapata többször is összetűzésbe keveredik az ellenséggel, miközben egy új kultúrával és szövetségessel is megismerkednek.
 
Az új népcsoport és helyszín természetesen újabb próbatételekkel is párosul, e-képp az Árral szembenben kettészakad a csapat, s ki-ki a maga démonaival vagy konfliktusaival kénytelen szembenézni. A történet ezen pontján pedig bőségesen akad mind a négy gyerek számára olyan lelki trauma vagy konfrontáció, ami megoldásra és feldolgozásra vár. Ám mindemellett adott egy nagy talány, ami az amúgy is ingataggá vált viszonyukat még inkább meggyengíti: áruló van közöttük. 
Vajon ki az, aki elárulja minden lépésüket? Honnan tudja az ellenség, hová készülnek és mit tesznek? - minderre választ kapunk ebben a kötetben, sokkoló választ, olyat, ami alapjaiban rengeti meg a srácok és olvasók világát egyaránt. De mielőtt mindez kiderülne, rengeteg izgalmas és gyötrő pillanatot okoz a megfejtése. 

Mindent egybevetve én nagyon szerettem ezt a részt, sokkal izgalmasabb, pörgősebb, egyszersmind kiélezettebb volt, mint az előző rész, a szerző olvasmányos stílusának és érzékletes leírásainak hála pedig csak úgy peregtek a lapok. Imádtam a szereplők közötti kapcsolatokat, azt, ahogyan az áruló fantomalakja egyre inkább beférkőzött közéjük és megcincálta a szövetségüket. Tetszett, hogy a gyerekek esélyt kaptak a bizonyításra, s olyan próbatételekkel találták szembe magukat, amik még inkább kidomborították félelmeiket, sérelmeiket.
Izgatottan várom, hogyan alakul a sorsuk, s hogy egy ilyen merész és nem kissé váratlan fordulat mennyire rendezi át az erőviszonyokat. Addig pedig szívből ajánlom mindenkinek a Szellemállatok sorozatot. Ha kedvelitek a pörgős fantasyket, akkor nem fogjátok megbánni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rollan, Connor, Abeke
Kedvenc jelenet: a Dzsí rész
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #5
Megtetszett? Vidd haza!

2020. január 9., csütörtök

Brandon Mull - Vadnak született


Brandon Mull: Vadnak született

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633990971
Oldalszám: 238 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:
Te vadnak születtél?
Négy gyermek, akiket hatalmas távolság választ el, mind átesnek ugyanazon szertartáson, melyet zöld köpenyes idegenek felügyelnek. Négy fényvillanásból négy vadállat jelenik meg, és a gyerekek, valamint a világ sorsa egy csapásra megváltozik.
Lépjetek be Erdász világába, ahol tizenegy évesen minden gyerek megtudja, hogy azon kevesek közé tartozik-e, akinek szellemállata van. Ez az ember és állat közti ritka kapcsolat mindkét felet különös erővel ruházza fel.
Közben távoli, elfeledett földeken sötét erő támad, és megkezdte a világ feldúlását. Erdász sorsa a négy ifjú vállán nyugszik, de vajon sikerrel járnak-e?

Saját véleményem:
Nagyjából a hazai megjelenéssel egyidőben figyeltem fel a Szellemállatokra, egyszerűen megbabonázott az első kötet csodaszép borítója, és maga a téma is izgalmasnak tűnt. De őszinte leszek, nem hittem volna, hogy a sorozat életképes lesz itthon, így hát én magam is mellőztem. Egészen mostanáig!

A történet egy - a miénken alapuló - több kontinensből álló, fiktív fantasy világban játszódik, ahol minden tizenegyedik életévét betöltött gyermeknek át kell esnie a felnőtté válás ceremóniáján, mely során kiderül, meg tud-e idézni bármilyen szellemállatot. Ezek a különleges lények aktív állapotukban különféle erővel látják el gazdájukat, passzív formájukban pedig tetoválásként pihennek valamely testrészén. Ám akad köztük néhány kivételesen nagy tiszteletnek örvendő Nemes Vad is, például az Elesettek négyese.
A legenda szerint egykor egy Pusztító nevű ellenség megpróbálta uralma alá vonni a világot, de a nagy négyes segítségével és önfeláldozásával végül legyőzték őt a zöld köpenyesek. Ezt követően viszonylagos béke köszöntött be Erdászban... egészen mostanáig, amikor is újabb támadások tizedelik az országokat, miközben váratlanul ismét felbukkannak az Elesettek. Ezzel mintegy párhuzamosan pedig elindul a verseny, ki tudja maga mellé állítani a vadak gazdáit, s melyik fél szerzi meg a legtöbb amulettet.

A négy egymástól igen eltérő társadalmi osztályból és világból származó kamasz - akiket nem csupán mentalitásuk, de kultúrájuk is elválaszt - kénytelen együttműködni, ha meg akarják menteni a világot... pontosabban három, mivel egyikük rossz oldalra kerül. Ám az út, míg a ceremóniától eljutnak az első amulettig, kalandokkal, veszélyekkel és kihívásokkal teli.
Bevallom, nem számítottam rá, hogy ennyire szeretni fogom, de teljesen magába szippantott a történet, jóformán le se tudtam tenni. Imádtam a világot, a legendákat, az állatokat, és a kincskeresős hangulatot, na meg különbözőséget, amit a srácok hoztak.
Mind a négy főszereplő izgalmas háttértörténettel rendelkezik, olyannal, mely nagyban meghatározza jellemét, és azt, ahogyan a kialakult helyzetet kezeli - beleértve szellemállatát vagy a toborzó csapatát. Van köztük szegény sorból származó juhászfiú, maximalista ázsiai harcoslány, árva, aki megjárta a börtönt, és afrikai vadászlány, akit a családja mindig is lenézett. Ők négyen alkotják tehát a csapatot, és igyekeznek köteléket kialakítani állataikkal, valamint feldolgozni azt, mire hivatottak. Van, amelyiküknek könnyebben megy, és olyan is, akinek nehéz elfogadnia szellemállatát, vagy a kötöttségeket.

A Vadnak született noha inkább amolyan bevezető, mely nagyobb részt a főszereplők és szellemállataik megismerésére fókuszál, nem mentes a kalandoktól; ízelítőt ad abból, mire számíthatunk a folytatások során. És azt kell mondanom, ha ilyen a felütés, rengeteg izgalomban lesz még részünk.
A Szellemállatok egy rendkívül komplex, izgalmakkal, bonyodalmakkal és rejtélyekkel teli, pergő történet, melynek fontos részét képezik a legendák és a kincskeresés. Tiszta szívből ajánlom kisebbeknek és nagyobbaknak, én huszonnyolc éves fejjel is ittam minden sorát, és alig várom, hogy a kezemben tarthassam a folytatást!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rollan, Briggan, Uraza
Kedvenc jelenet: a csata
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #1

2017. október 14., szombat

Caleb Krisp - Állítsátok meg Ivyt!


A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is folytatódik Caleb Krisp hősnőjének, Ivy Pocketnek történetei. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja az átlagon felüli, 12 éves szobalány, Ivy szellemes kalandjait.
Ha velünk tartotok október 8 és 14 között, nem csupán egy őrülten vicces és izgalmas kalandban lesz részetek, de akár meg is nyerhetitek a könyv egy példányát!


Caleb Krisp: Állítsátok meg Ivyt!

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155591648
Oldalszám: 308 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:
A titokzatos Óragyémánt ügyében Ivy Pocket kifogástalanul járt el. Ami cseppet sem meglepő, hiszen Ivy kíméletlenül őszinte, páratlanul humoros és hajmeresztően merész, ráadásul önbizalomban sem szenved hiányt. A tűzrőlpattant szobalány ezúttal Londonban, egy koporsókészítő házaspár fogadott lányaként bukkan fel. És csakhamar fellendül a családi vállalkozás… Az élet azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen nem elég, hogy ő maga is halott (legalábbis félig), élő és holt alakok egész sora akar tőle valamit. Egy csinos és fiatal örökösnő eltűnt és halottnak hitt bátyjáról szeretne többet megtudni. Trinity grófnő szelleme egy akciós temetés ügyében kísért. Nevelőanyja jól nevelt ifjú hölgyet szeretne faragni belőle… Érthetetlen! A könyvtárosnő, aki állandóan kérdez (szegény tudatlan pára!), és mindig kíváncsi. És persze az ördögien gonosz Miss Always, aki minden sarkon ott ólálkodik, és az Óragyémántra feni a fogát… Ivyt azonban mindez nem érdekli. Ő a legelbűvölőbb (kissé) halott lány egész Londonban, és az egyetlen, aki megtalálhatja Rebeccát. Ehhez azonban ismét szüksége lesz az Óragyémántra, hogy átjusson egy Prospa nevű másik világba. Vajon sikerül neki? (Kérdezhetnénk, ha nem Ivyról lenne szó!)

Saját véleményem:
Ivy Pocket megállíthatatlan... és halálosabb, mint valaha. Pedig szegény pára mindent elkövet, hogy örökbefogadó szülei büszkén tekintsenek rá: saját rímekkel tarkított verseket szaval haldokló kuncsaftjaiknak, (nem) takarít, ha megkérik rá, vagy éppen kirobbanóan ízletes tortákat süt Snagsby anyának. Ivy élete tehát tökéletesebb nem is lehetne. Egészen addig, míg egy régi barátja megmentésre nem szorul.
Minthogy Ivy-nál a világon nem létezik önzetlenebb, nemesebb lelkű teremtés, talán nem meglepő, ha elárulom, az agyafúrt árva akcióba lendül... ráadásul nem is egybe! Ugyanis míg épp rettentő elfoglaltan kutatja a megoldást barátnője problémájára, megjelenik egy másik lány, aki Ivy áldott nevelőszüleit, a koporsókészítő Snagsbyéket vádolja testvére eltűnésével, s egyszersmind arra kéri hősnőnket, nyomozzon az ügyben.
A történetben innentől kezdve két szálon futnak az események; egyiken új akció bontakozik ki az újonnan megjelent karaktereket érintve, míg a másikon folytatódik az óragyémánt ügye, és vele együtt sorra visszaköszönnek a régi figurák. Ennek hála szépen visszaköszön a sorozatos jelleg, és indul meg valami egészen friss dolog.

Önmagában mind a két ügy nagyon izgalmas, de közel sem annyira, mint Ivy. Ez a lány még mindig frenetikus! Ő a sorozat szíve-lelke. Nélküle ez az egész szürke és unalmas lenne, természetfeletti dolgok és halottak ide vagy oda.
Egyszerűen megunhatatlan. Imádom az angyalian ártatlan önképét, azt, hogy olyan meggyőződéssel képes hülyét csinálni másokból, mintha nála segítőkészebb ember nem létezne. Őrült és zseni egy testben! Sírva fetrengős minden megmozdulása.
És legalább annyira abszurd is... mint ahogy ez a rész úgy összességében. Végtére is ki hallott már olyat, hogy egy gyerekkönyvben a koporsókészítő szakma kap - ha nem is fő-, de - szerepet? Méghozzá elég morbid körítéssel.
Bevallom, néha még én is csak pislogtam Caleb Krisp merészségén, aztán persze mindig jött valami, ami oldotta a helyzet komorságát, és pillanatokon belül nevetésre késztetett. De akkor sem szokványos téma, még Ivy-hoz mérten sem.

Mindent egybevetve, Ivy másodszor is megvett kilóra, és amíg nem süt nekem is puskaporos mandulatortákat, addig rajongója maradok. De komolyabbra fordítva a szót: tetszett, hogy a szerző odafigyelt a régi és az új egyensúlyára, és azt is nagyra értékeltem, hogy ha vicces - Ivy által nem észlelt - formában is, de érintette a korabeli árvák szomorú sorsát (gondolok itt a kihasználtságukra, vagy a velük való bánásmódra). Örültem a régi arcoknak, az egyre szélesedő másik világnak, és elámultam nem egy váratlan fordulat esetében. Mégis... egy icike-picike puskapor hiányzott. Nem tudnám megmondani, mi, de végig vártam egy csipetnyi lisztre. Ettől eltekintve epekedve várom a folytatást, mert bár Ivy hihetetlenül sok, mégsem elég!


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Ivy
Kedvenc jelenet: mandulatortás rész + első látogatás a (nem) haldokló bácsinál
Negatívum: csipetnyi puskapor
Borító: 5/3,5
Sorozat: Ivy Pocket 2. része




Nyereményjáték


Mivel Ivy Pocket árva, ezért most hozzá hasonló könyves hősöket keresünk. Az egyes állomásokon egy-egy híres árva jellemzését találjátok, nektek pedig nincs más feladatotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a teljes nevüket.
Amennyiben mindegyik állomást teljesítettétek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét. Nyomozásra fel!
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk 


A szüleim halála után hatalmas vagyont és címet örököltem. Jártam iskolába is, sokat, s van rengeteg rokonom. S szerencsére rátaláltam egy kiváló komornyikra, aki nem lop, viszont többnyire kirángat mindenféle bajból és távol tart a házasságtól.




Nézzetek be a többi állomásra is

10/08 KönyvParfé
10/10 Olvasónapló
10/12 Deszy könyvajánlója
10/14 Dreamworld

2017. október 13., péntek

Jeff Wheeler - A királynő méregkeverője



A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Jeff Wheeler népszerű sorozatának első része, A királynő méregkeverője. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja bemutatja a bátor kisfiú, Owen cselszövésekkel teli kalandját, aki a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában.


Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570974
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Varga Tibor

Fülszöveg:
Egy fiúból férfi lesz – és nagyszerű ember.
Severn Argentine király messzi földön hírhedt: trónbitorló, a törvényes örökösök gyilkosa, az árulás kegyetlen megtorlója. Kiskaddon hercege veszélyes játékba kezd, hogy a királyt letaszítsa a trónról… de veszít. Cserébe a király fogságába kell adnia fiát, Owent. Így ha a herceg hűsége ismét megrendülni látszik, azért a fia fizet az életével.
Owen a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában. Amikor azonban újabb bizonyíték derül ki apja árulásáról, és a sorsa megpecsételődni látszik, a fiúnak különleges eszközökre van szüksége. Meg kell mutatnia a bosszúszomjas királynak, hogy élve igenis nagyobb hasznát veheti. Az elkeseredett próbálkozásban pedig csakis egyvalaki lehet a segítségére: egy titokzatos nő, akinek valóban hatalma van élet, halál és sors felett

Saját véleményem:
A királynő méregkeverője roppant hangzatos cím, rögtön szárnyra keltette a fantáziámat, s a fülszöveggel kiegészülve valami hasonló kaliberű sztorit képzeltem el, mint a Méregtan, vagy A halál szépséges szolgálólányai sorozat.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna (akárcsak a magyar borítóért felelős személy, akinek sikerült kiválasztania egy totál random, jelentéktelen idézetet mottóként)! Ez a történet nyomokban sem hasonlít a felsoroltakhoz, és még csak véletlenül sem Vörös Pöttyös. Inkább egy Cool Selectionbe ágyazott Arany Pöttyösként tudnám kategorizálni, ami egyszerre történelmi és gyermeki.
Amikor elkezdtem olvasni, folyamatosan abban reménykedtem, hogy néhány fejezet elteltével beindul a sztori, vagy hogy egyáltalán lesz valami központi cselekmény, de még ezeknél is jobban vártam, hogy a fülszövegben ígért "Egy fiúból férfi lesz" rész megvalósuljon. A rossz hír, hogy egyik pont sem teljesül, a jó pedig az, hogy Jeff Wheeler mindennek ellenére képes eladni a majdnem semmit. Méghozzá nem is akárhogy!

A címmel ellentétben a regény valódi főszereplője a nyolcéves Owen, aki apja taktikai ballépésének hála, túszként a trónbitorló, gyerekgyilkos, véreskezű Severn király udvarában köt ki. A fiú számára az első pillanattól kezdve világossá válik, hogy az élete hajszálon függ, mindenhonnan veszély leselkedik rá a palotában. Egy politikai játszma kellős közepébe csöppen, amihez nincs sem elég tapasztalata, sem bátorsága. Két esélye van az életben maradásra: vagy elmenekül, vagy bebizonyítja a királynak, hogy szükség van rá. Akárhogy is, vigyáznia kell, Severn ugyanis a Forrás kegyeltjeként különleges képesség birtokában van.

Ebből az alapszituációból könnyen ki lehetett volna hozni egy nyerő YA fantasy-t, tele mágiával és kalanddal, de Jeff Wheeler szokatlanabb, s egyben nehezebb utat választott. A királynő méregkeverőjét karakterközpontúként alkotta meg, mely leginkább Owen fejlődésén alapulva lendíti előre a történéseket, így sokkalta nagyobb szerep jut a fiúban végbemenő folyamatoknak, mint bármi másnak. Mindezt pedig megspékelte jóadagnyi történelemmel, pontosabban a történelmi korszakokat jellemző fondorlatos, ámde lassan zajló politikai és taktikai lépésekkel.
Tehát míg Owen az életét óvja, akaratán kívül kénytelen belekóstolni a nagyok játszmájába, ahol - ha szövetségeseinek hála csak közvetetten is - manipulálnia, taktikáznia és mások sorsával játszania kell.

Ahogy fentebb utaltam rá, eleinte nem igazán találtam a helyemet ebben a világban. Részben mást vártam, részben untam, de legfőképpen azért, mert nem láttam, merre tart a sztori. De aztán egyre több mellékszereplő jött a képbe, akik így vagy úgy segítették, támogatták Owent, még ha önös érdekekből is, és azt vettem észre, hogy élvezem a folyosókon való bolyongást, várom a kémek újabb információit, amik segíthetnek a kisfiú ügyében, akárcsak a királynő rejtőzködő életmódot folytató méregkeverőjének felbukkanását, aki egy olyan világba vezette be védencét, ami nem csak nyolcévesen, de huszonhat évesen is éppoly izgalmasnak bizonyult.
Ankarette-nek mennyiségileg nem jut nagy szerep, ám egyfelől ő az, aki a háttérben keveri a szálakat, titkos dolgokat fed fel, és történeteket mesél az uralkodókról, másfelől jellemétől fogva megragadó figura.
Owennel különösen keserédes a kapcsolata, a fiú számára egyszerre pótanya és tanító.

Később megjelenik egy másik mellékszereplő, Evie is, aki egy bespeedezett kergemókus energiájával tompítja a történet történelmi merevségét, és némi elevenséggel ruházza azt fel.
Én itt, Elysabeth Victoria Mortimer megjelenésekor éreztem azt, hogy a szerző kicsit el merte engedni a gyeplőt, hagyta, hogy a gyerekszereplők koruknak megfelelően viselkedjenek, olyan kalamajkákba keveredjenek, mint kortársaik, és hogy éljenek. Úgyhogy bármennyire is szerettem volna lekötözni a cserfes kislányt, vagy betömni a száját, el kell ismernem, jót tett Owennek. És nekem is.

A királynő méregkeverőjéhez hasonló történettel ezidáig nem találkoztam. Fiatalos, de közben meg nagyon érett, mágikus, de mégse... és a sort sokáig folytathatnám. Annyi azonban biztos, hogy akit nem zavar az eseménytelenség, bírja a lassú víz partot mos típusú könyveket, élvezni fogja minden percét. Ráadásul a szerző nagyon jó kis háttérüzenetet csempészett bele a ne ítélj látszat alapján fonallal, ugyanis majd' minden karakter esetében elmondható, hogy nagyon mások, mint aminek mondani vélik őket... szóval meglepetésből nincs hiány.
Noha engem jókor talált meg Owen Kiskaddon, ettől függetlenül úgy gondolom, nem való mindenkinek. Választáskor érdemes szem előtt tartani a történelmiséggel járó előnyöket-hátrányokat, annál is inkább, mert rengeteg benne a Rózsák háborúja párhuzam.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Owen, Ankarette
Kedvenc jelenet: spoileres lenne
Negatívum: az eseménytelenség
Borító: 5/5
Sorozat: Királyforrás első része, de önállóan is olvasható





Térkép






Nyereményjáték


Owen, a főszereplő kisfiú imád csempéket rakosgatni, majd ledönteni őket, ezért mostani játékunkban mi is ezt fogjuk tenni dominókkal.
Minden állomáson találtok egy képet, melyről vagy hiányoznak dominók, vagy nem. Nektek kell eldöntenetek, hogy eldől-e az építmény, majd ha ez megvan, a rafflecopter megfelelő mezőjébe beírni az igen vagy nem szócskát.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

10/10 Deszy könyvajánlója
10/11 Könyvvilág
10/13 Dreamworld
10/15 Sorok Között

2016. november 17., csütörtök

Kate O'Hearn - Pegazus és az Olümposz lángja


A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Kate O’Hearn Pegazus és az Olümposz lángja című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja a tizenhárom éves Emily és Pegazus veszélyekkel teli kalandját, melyben mitológia és valóság csap össze.
Tartsatok velünk, hiszen a rengeteg érdekesség mellett nyerhettek is! Állítsátok magatok mellé Fortunát, és vigyétek haza a könyv egy példányát.


Kate O'Hearn: Pegazus és az Olümposz lángja

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996492
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Varga Tibor

Fülszöveg:
A mitológia és a valóság egy új legendában csap össze!
Rick Riordan, a PERCY JACKSON sorozat írójának ajánlásával!
Amikor Pegazus egy borzalmas viharban a tizenhárom éves Emily otthonának tetején landol, a lány élete örökre megváltozik. A mondabeli, gyönyörű szárnyas ló hátán azonnal őrületes csaták közepébe csöppen, amiben a görög istenek csapnak össze a nirádoknak nevezett négykarú kőóriások népével
Vajon sikerül megmenteni az Olümposz lángját, mielőtt az örökre kialudna?
„Varázslatos és bámulatos olvasmány.” – Julia Eccleshare, Lovereading4kids
Vesd bele magad!

Saját véleményem:
Ki ne szeretné a bohókás Pegazust a Disney mesefilmjéből? Vagy ki tudna ellenállni méltóságteljes mitológiai alakjának? A válasz egyértelmű, és én sem vagyok kivétel, a szárnyas és szarvas "pacik" mindig is megbabonáztak. Évek óta várom, hogy valamelyik faj teret követeljen magának a hazai könyvpiacon, így amikor megpillantottam Kate O'Hearn regényének (egyik) eredeti borítóját, rajta a piros kabátos kislánnyal és a csodálatos Pegazussal, nem érdekelt, miről fog szólni, olvasni akartam.
Talán nem ártott volna egy kicsit jobban utánanéznem. Abban az esetben nem ért volna meglepetésként, hogy az "Olümposz", "Pegazus", "Percy Jackson" és "görög istenek" kulcsszavak ellenére egy meglehetősen szabadon értelmezett RÓMAI mitológiával operáló könyvet kapok. Mindez annyira elvonta a figyelmemet, kizökkentett és sokszor felidegesített, hogy nem tudtam rendesen koncentrálni magára a cselekményre. Valami legyen vagy görög vagy római, de ne azért, mert az egyik mellékszereplő olasz vérvonallal rendelkezik - számomra ez nem magyarázat. Mondjuk, ha nem vezetnek félre, valószínűleg kevésbé akadok ki az apróságokon is, tehát érdemes ennek a szellemében belevágni.
A történetben egyébként van potenciál, a 11-14 éves korosztály számára valóban szórakoztató lehet, hisz minden megvan benne, ami kell: kaland, izgalom, szörnyek, csodálatos teremtmények, pörgés.

Miközben félelmetes szörnyek csoportja megpróbálja leigázni az olümposzi (római) isteneket, Pegazusnak és a tolvaj Paelennek sikerül megmenekülnie, csakhogy utóbbinak hála villámcsapást szenvednek. A fiú a hatóságok kezébe kerül, akik minden eszközt bevetnek, hogy szóra bírják az űrlénynek nézett olümposzit, míg Pegazus egy tömbház emeletén landol. Emily, a tizenhárom éves kislány talál rá, aki talpraesettségéről és kedvességéről tanúbizonyságot téve, rögtön szerez magának egy szövetségest, hogy együtt ápolhassák a csodálatos teremtményt.
A történet első fele inkább Emilyre, segítőjére, Joelre, és Pegazusra fókuszál, tehát némileg lassabb ütemű. Ebben a részben megismerhetjük, miként küzdenek meg az emberek az istenek és nirádok összecsapása miatt kialakult óriási áramszünettel, hogyan rejtegetik és nevelgetik a gyerekek védencüket, ráadásul magukhoz a srácokhoz is közelebb kerülhetünk.
Az igazi kaland azonban akkor indul, amikor New Yorkot is ellepik a félelmetes szörnyek. Onnantól szédítő hajsza veszi kezdetét, egyik menekülés-összetűzés követi a másikat; hol a nirádok, hol a KKE (titkos szervezet), hol pedig egyszerre a kettő ered Emily-ék nyomába, akik sehol sem lehetnek biztonságban.
Mindezzel párhuzamos pedig - Paelen szemszögének hála - figyelemmel követhetjük a KKE ténykedését is.

Az izgalmi faktorra tehát nem lehet panasz. A lecsupaszított alapot szerettem, tetszett a pörgés, az, ahogy a különböző csapatok összekovácsolódtak, és az olümposzi lények/istenek világunkkal való megismerkedése is mókásnak bizonyult. Pegazust és Paelant pedig imádtam, de a többiek is aranyosnak bizonyultak. Amivel viszont nem tudtam mit kezdeni, az a sok logikai bukfenc, illetve bizonyos dolgok elbagatellizálása. Több kisebb-nagyobb hülyeség akadt, amin 25 évesen nem sikerült túllépnem. Ám ezek mindegyike olyasmi, amin egy fiatalabb olvasó simán átlendülhet. És ezt nem szépítésből mondom.
A fiatalabb korosztály könnyen azonosulhat a srácokkal és elveszhet a cselekmény sűrűjében, rengeteg kalandot átélve. Mindent egybevetve tehát úgy gondolom, ez egy olyan sorozat, mely leginkább a MG korosztályé, fiúk-lányok egyaránt élvezhetik. Az első rész mellé azonban érdemes beszerezni a folytatást is, mert a függővégtől itt sem mentesül az olvasó.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Pegazus, Paelen, Diana
Kedvenc jelenet: Paelen fejezetei
Negatívum: a butaságok, de leginkább a hajfestékes eset (az nekem egy hatalmas wtf)
Borító: 5/3




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a római mitológiában való jártasságotokat teszteljük.
Minden állomáson láthattok egy képet, rajta különféle dolgokkal. Ezek alapján ki kell találnotok, melyik római istenre gondoltunk, majd beírni a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ám ez még nem minden! A nirádok ugyanis elrejtettek néhány félrevezető dolgot a fotókon - második körben tehát arra kell rájönnötök, melyek ezek, majd az oda nem illő tárgyak/jelenségek betűjelét beírni az erre kijelölt részbe. Összesen tehát 8 mezőt kell kitöltenetek ahhoz, hogy megnyerhessétek a könyv egy példányát.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/15 Sorok Között
11/17 Dreamworld
11/19 Kelly & Lupi olvas
11/21 Deszy könyvajánlója