Marie Lu - Batman

 

Marie Lu: Batman - Az éjszaka rémei

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789634575597
Oldalszám: 320 oldal

Fordító: Szabó Krisztina

Fülszöveg:

Vakmerő ​srác, aki hajlandó áthágni a szabályokat
egy olyan lányért, aki talán a legádázabb ellensége.
Mielőtt Batman lett, Bruce Wayne volt.
Az Éjszaka Rémei rettegésben tartják Gotham Cityt, és a következő célpontjuk Bruce Wayne. Egyesével kivégzik a város elitjének tagjait, miután fogságba ejtik őket. Mindeközben Bruce betölti a tizennyolcadik életévét, megörökli a családi vagyont és a Wayne Vállalatot, ami által hozzáfér minden egyes kütyühöz, amiről valaha álmodott. Csakhogy összetűzésbe keveredik a rendőrséggel, és a büntetésül kirótt közmunkát kénytelen a hírhedt Arkham Elmegyógyintézetben ledolgozni, ahol a város legkegyetlenebb gyilkosai ülnek rács mögött.
Madeleine Wallace páratlan gyilkos… és Bruce egyetlen reménye. Az Arkhamben megismerkedik a zseniális lánnyal, akit rejtélyes szálak fűznek az Éjszaka Rémeihez. Mit titkolhat? És miért egyedül Bruce-szal hajlandó szóba állni? Sikerül vajon kifürkészni a titkait, vagy éppen hogy olyan információkkal látja el, melyek segítségével a lány leigázhatja a várost? Az Éjszaka Rémei egyre közelednek, Bruce pedig sötét penge élén táncol.
Nincs szükség szuperképességekre ahhoz, hogy valaki szuperhőssé váljon.
De túléli-e vajon ezt a feszült, ármánnyal, lélegzetelállító fordulatokkal
és döbbenetes átverésekkel teli játszmát?
Szegődj mellé az igazság nyomában!

Saját véleményem:

A sorozat korábbi  köteteinél említettem, hogy jómagam nem vagyok egy nagy DC-fan, ami leginkább annak köszönhető, hogy távol áll tőlem az ezzel az univerzummal párosuló sötét, komor hangulat. Ebből adódóan vajmi keveset tudok a DC világáról vagy karaktereiről; de természetesen akadnak olyan figurák, akiket mindenki ismer - köztük én is -, Batman pedig pont ilyen. Valószínűleg nincs ember a Földön, aki ne hallott volna még a denevéremberről, Gotham zord igazságosztójáról, aki mind személyében, mind hangulatában tökéletes megtestesítője mindannak, amit a DC képvisel.
Őszinte leszek, Batmant sosem csíptem, számomra ő mindig is egy megfoghatatlan, mogorva, súly nélküli fickó volt a drága kütyüivel és a batmobiljával, esetében sokkal üdébb színfoltot jelentett Joker (kiváltképp a Heath Ledger-féle) és a vele való viszonya. A Marie Lu által adaptált regény viszont végre lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük Bruce Wayne-t, az embert, nem pedig a denevérruhás igazságosztót.

"– Nem neked kell megmenteni a világot, Bruce."

Marie Lu neve mindenki számára ismerősen csenghet a Legenda c. sorozat kapcsán, amit annak idején én rettentően imádtam, így izgatottan vártam, miként nyúl majd ehhez a történethez és figurához. A Bruce Wayne és Day közti hasonlóságok miatt egyébként sem tartottam attól, hogy ne tudná megugrani a szintet; és hát az a helyzet, hogy a szerzőnek piszok jól áll az a füstös, kicsit puskaporos hangulatú, veszélyekkel teli körítés is, ami a Batman sztorik sajátja. 

No de lássuk, miről is szól a történet:

A regény kezdetén Bruce éppen betölti a tizennyolcadik életévét, ami egyben azt is jelenti, hogy jogosulttá válik a Wayne örökségre, csakhogy a születésnapjával egybekötött jótékonysági estén balul sülnek el a dolgok,  a fiatal fiú pedig egy autósüldözés után a rendőrségen köt ki. Kihágásának súlyos következményeként néhány heti közmunkára ítélik az Arkham Elmegygóyintézetben, ahol fura kapcsolatba kerül egy Madeline nevű sorozatgyilkos lánnyal, aki a rendőrökkel nem, vele viszont hajlandó társalogni, ráadásul, mint kiderül, az Éjszaka Rémei banda tagja. Egy olyan bandáé, ami a Brucehoz hasonló, gothami elit embereket teszi el láb alól. Miközben tehát Bruce a bűnszervezet célpontjává válik, Madeline számára ő jelképezi az egyetlen esélyt. De vajon mit titkol előle a lány? És miért csak vele hajlandó szóba állni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések adják a sztori vezérszálát, ami a nyomozás ténye miatt rengeteg izgalommal kecsegtet.
Pontosabban kecsegtetne, mégsem igazán sikerül neki. A cselekmény sok esetben unalmas, hiányzik belőle az a fékevesztett pörgés, amit a nyomozás magával hozhatna. Ez részben talán Bruce fiatalságának köszönhető, és az ebből fakadó problémáinak, életfelfogásának, hisz voltaképp egy tinédzserről beszélünk, aki még csak most ismerkedik a világ mocskával, miközben a szíve olyanért ver hevesebben, akiért nem kellene. 

Nekem sajnos továbbra sem sikerült közelebb kerülnöm Bruchoz, annak ellenére sem, hogy fiatal önmagaként még nem az az elszigetelt, mogorva fickó, hisz itt még körbeveszik őt a barátok, segítőtársak. 

Mindent egybevetve, bár nem ez a legjobb DC Ikonok kötet, arra mégis jó, hogy az ember belelásson Bruce fejébe, megismerje a fiút, aki a későbbiekben majd egy megtört igazságosztóvá válik. DC rajongók számára pedig extra jó hír, hogy a hangulat, a hightech kütyük, és minden egyéb, ami Batmanhez köthető, megjelenik, ráadásul Marie Lu stílusa is nagyon gördülékeny.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő:-

Kedvenc jelenet: Batman és Madeline beszélgetései

Negatívum: eseménytelenség

Borító: 5/5
Sorozat: DC Ikonon #2, önállóan is olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Legenda - blogturné extra

A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A nehéz helyzetben kell helyt állnia a különböző társadalmi osztályokból származó June-nak és Day-nek, akikben nem csak az a közös, hogy különös érzéseket táplálnak egymás iránt...

A Blogturné Klub különleges utazásra hív. Ismerd meg Marie Lu sikeres Legenda trilógiájának az első kötetét, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyvet.

Marie Lu: Legenda

Kiadó: Könyvmolyképző

ISBN: 9789632457031

Oldalszám: 304 oldal

Fordító: AncsaT

Fülszöveg:

A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. 

A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe.
A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk.
Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait. 

           

Idézetek

"Le foglak vadászni. Egyenként kutatom át Los Angeles összes utcáját utánad. A Köztársaság minden utcáját átkutatom, ha kell. Átverlek, lépre csallak, hazudok és lopok, hogy megtaláljalak, előcsallak a rejtekhelyedről, és addig űzlek, amíg nem lesz hová menned. Még nem tudod, de már halott vagy."

"– Furcsa érzés itt lenni veled. Alig ismerlek. Mégis… néha olyan érzés, mintha egyetlen ember lennénk, két különböző világban."

"– Még sose kérdeztelek a becenevedről. Miért pont Day?
– Minden nap azt jelenti, hogy újabb huszonnégy órányi lehetőséged van. Minden nap azt jelenti, hogy megint megtörténhet bármi. A pillanatnak élsz, és meghalhatsz egy szempillantás alatt, ezért aztán épp elég, ha egyszerre csak egy nappal törődsz. – Kifelé bámult a vasúti kocsi nyitott ajtaján, ahol sötét vízfüggöny takarja a világot. – Próbálsz a fényben járni."

"– Nem tudom, hogy mondták-e már neked… – kezdi. Nem pirul el, és a szeme sem rebben. Mintha két feneketlen óceánba néznék, az egyiknek a felszíne tökéletesen sima, a másikat apró hullám fodrozza. – …de nagyon vonzó vagy.
(…)
– Én ugyanezt mondhatnám rólad – nyelek egyet – , ha nem tudnád.
Lassan vigyor terül el a képén.
– Ó, hidd el, tudom én."

"Rám néz. Hiába van sötét, nem bírom levenni róla a szemem. Az eső tisztára mosta az arcát. A véres csík kiázott a hajából. Csak néhány horzsolás látszik rajta. Úgy néz ki, mint egy angyal, még ha csak egy bukott angyal is."

"Ha lázadni akarsz a rendszer ellen, kezdd el belülről bomlasztani! Sokkal többre mész, mint aki kívülről próbál meg küzdeni ellene. És ha úgy döntesz, hogy teszel valamit, én is benne akarok lenni!"

Legenda képregény

Nyereményjáték

A regény Los Angelesben játszódik, ám a város képe korántsem olyan, mint napjainkban. Mindenesetre mi most foglalkozzunk a mával, így a játékunk során Los Angeles híres helyeiről találtok képeket, amit fel kell ismernetek és beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ne feledjétek, a google jó barát :)

A helyes megfejtők között egy könyvet sorsolunk ki. A győzteseket e-mailben értesítjük, és kérjük, hogy 72 órán belül válaszoljatok, különben újra kell sorsolnunk. A kiadó sajnos csak Magyarország területén belül tud postázni.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/22 Bibliotheca Fummie

08/24 Dreamworld - Extra állomás

08/26 Media Addict

08/28 CBooks

08/30 Deszy könyvajánlója

Marie Lu - Champion

A fiú egy LEGENDA.
A lány SZÜLETETT TEHETSÉG.
Ki lesz a BAJNOK?
Marie Lu Legenda sorozatának befejező kötetét, Champion - Bajnok címmel a Könyvmolyképző Kiadó hozza el, a Blogturné Klub 3 bloggere pedig örömmel mutatja be nektek a könyvet, néhány extrával és természetesen a már megszokott játékkal, ahol 3 példányt nyerhettek a könyvből.

Marie Lu: Champion - Bajnok

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633739532
Oldalszám:
Fordító: AncsaT

Fülszöveg:

A fiú egy LEGENDA.
A lány SZÜLETETT TEHETSÉG.

Ki lesz a BAJNOK?

June és Day annyi mindent feláldozott a Köztársaságért, és egymásért, de az ország végre a megújulás küszöbén áll. June visszanyerte a Köztársaság megbecsülését, a kormányzat legfelsőbb köreiben dolgozik mint princepsjelölt, Day pedig a hadseregben emelkedett magas posztra. Arra azonban egyikük sem számított, hogy a körülmények alakulása ismét összehozza őket. Épp mikor már küszöbön áll a békeszerződés aláírása, egy járvány kitörése okoz pánikot a Kolóniákban, és ismét háború fenyegeti a Köztársaságot. A fertőzést egy minden eddiginél halálosabb vírus okozza, az ország sorsa pedig June kezében van. De hogy megmentse milliók életét, arra kell kérje, akit mindennél jobban szeret, hogy áldozza fel mindenét. Szívszorító dráma, akció és feszültség. Marie Lu nagysikerű trilógiájának elképesztő befejezése.

Saját véleményem:

Day és June közel egy éve találkozott utoljára. Míg a lány Princeps jelöltként a Köztársaság fővárosába, Denverbe költözött, hogy ott tanulja ki a poszttal járó feladatokat, addig Day öccsével és Lucy-vel, a számukra kijelölt gyámmal, San Franciscóba, az orvosi ellátás miatt.
Az egykori legenda állapota napról napra romlik. Fejfájásai egyre kínzóbbak, ráadásul egyik gyógyszer sem akar hatni.
Ám egy nap, a hosszú hónapokig tartó hallgatás után, June kapcsolatba lép a fiúval. Anden kérésére - noha ettől szörnyen érzi magát - elhívja Dayt egy rendkívüli, függetlenség napi összejövetelre, ahol az Első igencsak meglepő hírekkel, és még egy annál is megbotránkoztatóbb kéréssel áll elő.
Kiderül, hogy a Kolóniákban járvány tört ki, mellyel a Köztársaságot vádolják, és az ellenszert követelik. Amennyiben rövid időn belül nem kapják meg, Afrikával szövetkezve, megsemmisítik a Köztársaságot.
Az ellenszert viszont csak egyvalaki véréből lehet előállítani, mégpedig Edenéből. Így hát Anden arra kéri Day-t, küldje vissza öccsét a laboratóriumba... Csakhogy a vizsgálatok kockázatosak, Day pedig hallani sem akar erről.

"Tényleg tönkreteheti egyetlen hiba az egész életünket?"

Másfél év. Ennyi idő telt el azóta, hogy befejeztem a Prodigy-t. Nem kevés. Ám minden egyes várakozással töltött perc megérte. A Champion méltó folytatása és lezárása Day és June történetének.
Noha a Prodigy-vel nem voltam maradéktalanul megelégedve, mégis izgalommal, reménnyel és félelemmel telve vártam ezt a részt. Leginkább Day miatt, hisz ő a szíve-lelke ennek a sorozatnak. Marie Lu pedig egy zseniális írónő. Értve ezalatt a fordulatait, a sokrétű karaktereit, a világfelépítését és úgy mindent.
A Legendában megismertük a Köztársaságot, és annak szabályait, majd a Prodigy-ben a Kolóniákat, és most, hogy már tudatában vagyunk mind a két fél céljainak és működésének, végigkövethetjük végső, sorsdöntő összecsapásukat. Ugyanez érvényes Day és June kapcsolatára, valamint személyes sorsára is.
A Champion...
... reményt keltett bennem. Day szívósságának, valamint kezeléseinek hála, kezdetben feléledt bennem a remény apró szikrája, hogy talán mégis van esélye a túlélésre. De ami még inkább bizakodással töltött el, az maga June volt.
Az előző rész során sok szempontból kifogásoltam a viselkedését. Ám mostanra visszakaptam azt a Legendabeli csajt, akit olyan nagyon szerettem.  Letisztultak az érzései, s immár pontosan tudatában volt annak, mi és ki az igazán fontos számára.
A kezdettől eltelt hónapok során nagy utat járt be, sokat fejlődött, és elindult a felnőtté válás útján. Akarata megszilárdult. Emellett minden szempontból tökéletesen átlátja a dolgokat. Okos, talpraesett, kíváló megfigyelőképességgel rendelkezik, és igyekszik megtalálni a szíve és a racionalitás közötti középutat, ami sok helyzetben nagy előny. 
... pattanásig feszítette az idegeimet. Anden kérése, miszerint Day engedje, hogy újra kísérletezzenek egyetlen életben maradt családtagján, hogy ezáltal megmentse a Köztársaságban élő emberek életét, őrjítő volt. Egyrészt teljesen logikus, érthető kérés. Másrészt viszont nagyon kegyetlen. Day jóformán mindent azért a kiskölyökért tett. És olvasni a gyötrelmét, a vívódásait helyes és helytelen között, brutális volt. Aztán jött az ennél is idegőrlőbb rész, Day versenyfutása az idővel és az életével vívott harcban. Majd, hogy a kedves írónő még jobban feszítse azt a bizonyos húrt, bedobott egy váratlan támadást és egy várható szökést, Jameson ezredes részéről. A Köztársaságnak, Daynek és June-nak egyszerre kellett szembenéznie és megküzdenie a Kolóniák túlerejével, és az őrült hölgyemény jelentette személyes fenyegetettséggel.
És, hogy egy pillanatra kitérjek Andenre is, aki a második részben valahogy nem tudott a szívembe férkőzni, mert sunyinak, simulékonynak és gyengekezű Elsőnek tűnt, mostanra valamicskét fejlődött. A magam részéről továbbra is gyűlöltem, és a sunyiságot, simulékonyságot ugyanúgy tartom, mint akkor, politikai téren viszont megszilárdult. Erősebb kezű, határozottabb, és olykor kegyetlenebb lett. Immár voltak önálló gondolatai - még akkor is, ha némelyik miatt megvetettem. Gondolkodásmódján látszik, hogy az elit rétegben, hatalmi közegben nevelkedett.

... hol simogatta, hol nyomorgatta a szívemet. Számtalan gyönyörű, boldog, szenvedélyes, gyötrő, fájdalmas, szomorú és kegyetlen pillanatnak lehetünk részesei ebben a kötetben, az emberi kapcsolatok, barátságok, szerelmek, szövetségesek, és ellenségek találkozásainak köszönhetően. Ismét megjelenik Tess és Day különleges barátsága. Újraélhetjük Metias halálát. Megismerhetjük Day és az öccse összetartását, ami valami egészen leírhatatlan, mint ahogyan a Day és June között lévő kapcsolat is. A szerelem, a vágy, az elérhetetlenség, a sérelmeik és Day betegsége  - ezek mind-mind olyan momentumok, amik nagyon intenzíven hatnak az olvasóra.
... lerombolt. Erről a spoilerek miatt nehéz beszélni, de azt hiszem, elég annyit mondanom, hogy Dayhez és June-hoz van köze.
... felépített. Mivel egy disztópiáról, és két politikai nagyhatalomról - illetve most már többről is -  összecsapásáról van szó, elkerülhetetlenek a harcok, a taktikázás, a szövetségek és kompromisszumok kötése. Ha pedig Marie Lu valamikben igazán jó - az érzelmek mellett -, akkor az a sok vizuális effekt, a harc és a fordulatok. Lenyűgöző, látványos és bravúros taktikai húzásoknak lehetünk tanúi, amellett, hogy új világok nyílnak meg előttünk. Day, Tess és a többiek még utoljára megmutathatják, mi is az, amiben verhetetlenek - legalábbis részben.
... darabokra tört össze. A vége, az nagyot ütött. Fájt. Rettentően. Alig kaptam levegőt. És bár a szívem minden reccsenését éreztem, mégis imádtam. Ez az a befejezés, ami illik ehhez a műfajhoz. A Happy End nem való disztópiákhoz. Itt az élet osztja a lapokat. Meg Marie Lu. És az ő paklija végére csak keserédesek maradtak. 
Összességében tehát úgy gondolom, a Champion méltó befejezése Day és June történetének. Köszönöm, Marie Lu! Minden nevetést, minden könnycseppet… és Dayt.

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Day, Tess, June, Metias, Ollie

Kedvenc jelenet: Day vallomása és az azt követő események

Negatívum: Anden

Borító: 5/5

Kedvcsináló idézetek

"De hát, így megy ez. Elmúlik egy hét, nem keressük egymást, aztán még egy hónap, és hamarosan már túl sok idő telt el, és ha hívnám, az kínos volna."

 "Nem számít, mennyi pénzt vág hozzám a Köztársaság, én mindig csak egy srác maradok az utcáról."

"- Ez micsoda? . kérdi súgva, és felemeli az egyik evőeszközt.
- Vajkés.
Day gyanakodva nézegeti, végighúzza az ujját a lekerekített, tompa élen.
- Ez itt - dörmögi - nem kés.
A mellette ülő Serge is észreveszi a bizonytalanságát.
- Jól sejtem, hogy ahonnan jön, ott nem használnak ennyiféle kést és villát? - jegyzi meg hűvösen.
Day megmerevedik, de a szeme sem rebben. Felkapja a legnagyobb szeletelőkést, szándékosan megbolygatva a precízen eligazgatott terítéket, és nemtörődöm mozdulattal, a többiek felé int vele. Serge és Mariana is hátrahőköl, és távolabb húzódnak az asztaltól.
- Ahonnan én jövök, ott sokkal fontosabb a hatékonyság - feleli. - Egy ilyen késsel, mint ez, egyaránt fel lehet szúrni a falatot, elkenni a vajat, vagy elvágni valakinek a torkát."

 "- Mit is szokott anya mondani rólunk? - kérdi. Megpróbálja elterelni a figyelmemet a fájdalomról.
Mosolyt erőltetek az arcomra.
- Mindig azt mondta, hogy akinek három fia van, annak mintha egy apró tornádó volna a házában, ami ráadásul még vissza is beszél."

"- Úgy vélik, talán van még esély. Nemsokára kipróbálnak egy újabb kezelést.
- Egyszer elmesélted, hogy miért választottad a Day nevet - mondja, a hangja eltökélt. (...) - Minden nap azt jelenti, hogy újabb huszonnégy órányi lehetőséged van. Igaz?"

"-Day, te sokkal többet jelentesz nekem holmi fellángolásnál. (...) Amikor az egész világ elfordult tőlem, és mindenki hagyott volna meghalni, te magadhoz vettél. Te voltál az egyetlen ember, akit érdekelt, mi lesz velem. te jelentettél nekem mindent. Mindent. Te lettél a családom. Az apám, az anyám, a testvérem, a gondviselőm, az egyetlen barátom és társam, te voltál az, aki vigyázott rám, és akire vigyáznom kellett. Érted? Nem úgy szeretlek, mint ahogy talán feltételezed, bár nem tagadom, részben az is benne van. de amint én érzek, az ennél sokkal mélyebb."

"- Day, ezúttal ne szúrj ki velem! Megértetted, szépfiú? Ha hirtelen rád jönne, hogy valami disznóságot művelj, előtte szólj nekem. Legalább annyi időm legyen, hogy alaposan orrba vágjalak."

"Érzések nélkül mi marad az emberből?"

"Nincs is annál jobb motiváció, mint amikor valaki magára marad és sarokba szorítják."

"Erre nincsenek szavak."

Nyereményjáték

A borítón lévő rózsa annyira megfogott minket, hogy úgy döntöttünk, hogy rózsákkal kapcsolatos lesz a játékunk is. Minden blogon fogtok látni egy képet valakiről, akihez valamilyen módon kapcsolódik ez a gyönyörű virág. De mi nem a személy nevét kérjük, hanem a MŰ CÍMÉT, amelyben megjelenik ez a szereplő. (ha sorozatról van szó, akkor bármelyik résznek elfogadjuk a címét).
A helyes megfejtők között pedig a Champion - Bajnok három példányát sorsoljuk ki.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a győztesnek pedig 72 órája van válasz e-mailt küldeni, ellenkező esetben új nyertest kell sorsolnunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/03 Kelly Lupi olvas - Interjú az írónővel

12/07 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek

12/09 MFKata gondolatai

Marie Lu - Prodigy

Marie Lu: Prodigy - Született tehetség

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633730577
Oldalszám: 358 oldal
Fordító: AncsaT

Fülszöveg:

Miután sikerül megszökniük a Köztársaság hadseregének Los Angeles-i erődítményéből, June és Day megérkezik Vegasba, és ekkor megtörténik, amire senki sem számított: az Első Polgár meghal, és a fia, Anden veszi át a helyét. Miközben a Köztársaság egyre közelebb sodródik a káoszhoz, hőseink csatlakoznak a lázadó Patriótákhoz, akik segítenének Daynek megmenteni az öccsét, és átjuttatnák őket a Kolóniákba. Cserébe egyetlen dolgot kérnek: June és Day ölje meg az új Elsőt.
Esélyt kapnak rá, hogy megváltoztassák a nemzet sorsát, hogy hangot adjanak a túl rég óta hallgatásra kényszerített nép óhajának.
Ám June hamarosan rájön, hogy az új Első Polgár egyáltalán nem olyan, mint az apja volt. Így hát döntenie kell. Mert mi van, ha Anden valami újnak a kezdete? Mi van, ha a forradalom többről szól, mint veszteségről és bosszúról, haragról és vérről? Mi van, ha a Patrióták tévednek?

Saját véleményem:
Az első rész után nagyon vártam, hogy végre a kezemben tudhassam a folytatást, és valamiért fel sem merült bennem, hogy vigyázni kéne, mekkora lendülettel vágok bele a Prodigy-be, mert esetleg csalódhatok is. Nagy hiba volt.
A könyv kicsivel több mint fele unalmas. Nincs benne semmiféle jelentősebb akció, ahol az olvasó tövig rághatná a körmét, hogy vajon a következő mondatban mi fog történni. Sőt akár át is lehetne ugrani az egészet, hisz a fülszöveg gyönyörűen összefoglalja 210 oldal eseményét.

És nem csak egysíkú, hanem összecsapott is. Azok a folyamatok, események, melyek izgalmasak lehettek volna, össze lettek tömörítve, mintha megjelent volna a jótündér keresztanya, aki suhintott egyet a pálcájával, és huss, minden meg volt oldva.

June és Day meglepően gyorsan beépült a Patrióták közé, és talán még ennél is gyorsabban sikerült June-nak, a tengernyi vétsége ellenére kikönyörgi azt, hogy az új Első elé vezessék. (Ide még annyit fűznék, hogy az előző Elsőt Marie ugyanilyen hamar eltette láb alól. Persze kaptunk hozzá egy egy mondatos magyarázatot azzal, hogy már régóta beteg volt, de a pár héttel előbb játszódó Legenda során nem úgy nézett ki, mint aki halálos beteg.) Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy Anden két pillanat alatt beleszeret a lányba és mindent elhisz neki, sőt, még olyan titkokat is megoszt vele, amiket egészen addig gondosan eltitkoltak az emberek elől.

Anden egyébként sem egy túl szimpatikus alak. A külsején kívül semmi pozitívum nincs benne. Ahhoz képest, hogy ő az új Első - és nyilván gyerekkora óta erre fel is készítették -,  gyáva, gyengekezű, mások háta mögé bújó alak. Azt megértem, hogy nem könnyű neki, hisz a nép ellene van, de, ha igazi, akaraterős férfi lenne, akkor a tetteivel talán neki is sikerülhetne azt elérni, mint amit egy 16 éves fiúnak. Ezen felül nekem ő túlzottan simulékonynak és sunyinak tűnt. Túl könnyű, jó és szép volt minden a jelenlétében. Ilyen pedig nincs (vagy nagyon ritka), egy olyan Köztársaságban, mint amilyen az övék. De majd meglátjuk...

Ami pedig June-t illeti, hát benne most csalódtam. Olyan lánynak ismertem meg, akit nem lehet befolyásolni, mindig a saját feje után megy. És részben ez itt is igaz volt, ez a része tetszett. Ám az már kevésbé, hogy olyan gyorsan megbízott Andenben.

Az érzéseit illetően kettősséget érzek, mert egyfelől hitelessé tette az, hogy nem egyszer megingott, és elgondolkozott azon, szeretné-e visszakapni a régi életét, mert lássuk be, 14 évet nem lehet egyik percről a másikra kitörölni; az viszont határozottan nem tetszett, hogy olykor gazdag fruskaként reagált. Rá, akárcsak a történetre, szintén igaz, hogy a vége felé közeledve fokozatosan visszanyertük a régi énjét.

Ha már June, akkor kitérnék még arra a túlzott részletességre, ami az ő szemszögeit jellemezte. Azt már eddig is tudtuk, hogy a csaj rendkívüli megfigyelőképességgel rendelkezik, ami sokszor baromi izgalmas, mert mindenféle apró jelre felhívja a figyelmünket, de most számtalan olyan apró-cseprő részletet is kaptunk, ami szerintem a kutyát nem érdekelt. Hisz semmi jelentősége nincs, hogy melyik nap éppen milyen ruhát visel, mennyire tiszta a haja, vagy hogyan van felkötve, és ez hatványozottan igaz, a jelentéktelen, semmi szereppel nem rendelkező katonákra is. A kevesebb több lett volna.

Kaede

És akkor most itt jön a nagy de, avagy a pozitívumok, merthogy azok is vannak ám!
A 210. oldaltól az egész megváltozott. Egyre pörgősebb lett, egyik akció követte a másikat, ami alatt tényleg lehetett izgulni.

Imádom az írónőben, hogy olyan élethűen képes leírni az ilyen részeket, hogy az olvasó úgy érzi, mintha ő maga is ott lenne. A repülős jelenet pedig egyenesen fantasztikusra sikeredett. Bár megjegyzem, én az első pörgés után szörnyethaltam volna. :D

Jó volt végre bővebb belátást nyerni a Kólóniák igazi életébe, mint ahogy jó volt többet megtudni a Köztársaság múltjáról, és egyes szokásaik miértjéről. És ugyancsak ebbe  a kategóriába tartoznak a múltbeli visszaemlékezések is, amik kerekebb egésszé tették a jelen eseményeit. Metias mindig is a szívem csücske volt, és a vele kapcsolatos részek különösen megfogtak. Nem gondoltam volna róla azt, ami most kiderült, de örülök neki, és annak is, hogy Marie Lu nyitott efelé a téma felé.

Karakterek terén érdekes volt látni, hogy egy-egy szereplő miként változott, vagy került új megvilágításba. Ezektől lettek igazán emberiek. És őszintén kíváncsi vagyok, hogy az utolsó részben miként fognak kiteljesedni.

Ami pedig Day-t illeti: hát ő még mindig toplistás nálam. A lelke sebezhető, a múltja fájdalmas, de egy igazi harcos, aki kész küzdeni az igazáért, az elveiért, és a népért. Nem fél attól, hogy mi lesz vele, csak cselekszik.

És a legvége… annyit mondok, hogy készítsetek be zsepit, mert nagyon úgy néz ki, mostanában az írók, valami titkos: Ki tudja jobban összetörni az olvasók szívét? versenyen vesznek részt. Szó szerint összetört a szívem. És még mindig nem tudom elhinni, holott a jelek mindvégig ott voltak a szemem előtt. De kis naivként reménykedem benne, hogy ez nem igaz, csak átverés, és igenis lehet még Happy End a sorozat vége.
  

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Day, Kaede

Kedvenc jelenet: a repülős

Negatívum: unalmas kezdés

Borító: 5/5

Marie Lu - Legenda

Marie Lu: Legenda

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789632457031
Oldalszám: 304 oldal

Fülszöveg:
A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.

Saját véleményem:

Day és Tess

A történet elején megismerkedünk Day-el, az egyik főszereplőnkkel. Day a szegénynegyedben él társával, Tess-szel, akit 4 évvel ezelőtt fogadott maga mellé. A srác apja meghalt, édesanyja pedig azt hiszi, hogy a fia halott. Egyedül Day bátyja, John tud arról, hogy az öccse életben van, mert a srác amikor csak tudja segíti a családját étellel vagy tikettel. 

  Day sokszor a szemközti, elhagyatott ház ablakából kémleli a családja házát. Ám egy este, valami megváltozik. A szokásos rutinellenőrzés során váratlan dolog történik, a Köztársaság emberei tovább maradnak a házban, mint szokás, végül pedig megjelölik a bejáratot egy furcsa X-el, ami azt jelenti, hogy valaki elkapta a Ragályt. Daynek végül sikerül kiderítenie, hogy az öccse betegedett meg, ezért a fejébe veszi, hogy az egyik kórházból megpróbálja megszerezni az ellenszert.

  Sikerül bejutnia a kórházba, kicselezve a tiszteket feljut odáig, ahol az injekciókat tárolják, de szerencsétlenségére pont elfogyott az oltóanyag. Mivel időközben lebukott, menekülnie kell. Remek képességeinek köszönhetően sikerül kiugrania az egyik emeleti ablakból, ám kint szembetalálkozik Metias-szal, az egyik rangos tiszttel. Day a bűncselekményei során még soha nem ölt meg senkit, de most, hogy a bőrét mentse, a fiatal katona vállába dobja egyik kését. Így sikerül elfutnia.

Metias Iparis

  Metiast, aki a főhőslány, June bátyja, (nem mellesleg az utolsó élő rokona) holtan találják. A gyanú a legkeresettebb bűnözőre, Day-re terelődik, akiről a Köztársaság még azt sem tudja, hogy hogy néz ki. June végül megkapja az esélyt, hogy ő keríthesse elő a bátyja gyilkosát. 

"Le foglak vadászni. Egyenként kutatom át Los Angeles összes utcáját utánad. A Köztársaság minden utcáját átkutatom, ha kell. Átverlek, lépre csallak, hazudok és lopok, hogy megtaláljalak, előcsallak a rejtekhelyedről, és addig űzlek, amíg nem lesz hová menned. Még nem tudod, de már halott vagy."

Azt a tervet eszeli ki, hogy beleolvad a szegények világába. Egyetlen segítsége a fülhallgatója és egy mikrofon segítségével, ami által bátyja legjobb barátjával, Thomas-szal tudja tartani a kapcsolatot. 

June & Day

  June nagyon hamar bajba keveredik. Belecsöppen egy utcai verekedésbe, ahol nem mást, mint Tess-t sikerül megmentenie, azzal, hogy átveszi a helyét a bunyóban. A meccs során June-t megsebzik egy késsel, de végül ő kerül ki győztesként. Hisz ő az egyetlen, aki a Próbán 1500-as, maximum pontszámmal végzett. Kitűnő harcos, remek megfigyelő és óriási küzdőszellem lakozik benne. (A Próbán egyébként minden gyereknek részt kell vennie, itt dől el a sorsuk)

  Viszont June nem hajlandó tovább küzdeni, ezért megpróbál elfutni, de ebből egy óriási patália kerekedik, ahonnan végül egy ismeretlen fiú menti ki, aki nem más, mint maga Day. Biztonságos helyre viszik ahol Tess ellátja a lány sérüléseit, és maguk közé fogadják. June eleinte ugyan nem jön rá, hogy a srác nem más, mint Day, de végül a fiú egy apró mozdulata elárulja valódi kilétét. Innentől az előzőeknél is jobban felpörögnek az események...

June és Day

A Marie által teremtett világ hátborzongató volt ugyan, de sikerült nagyon szépen felépítenie. A történet során nagyon sok mindent megtudhatunk a Köztársaságról, a nézeteikről és a cselekedeteikről. Megismerjük, hogy miként viszonyulnak a szegényebbekhez, hogyan bánnak velük. És betekintést nyerünk egy nagyobb kimenetelű harcba is, amit a Köztársaság folytat a Kolóniákkal szemben. Ez a csata valószínűleg a következő részekben lesz érdekes, hisz itt még csak előkészítették a terepet egy sokkal borzalmasabb dologhoz. 

  A szegénynegyedben élők élete is rendkívül jól be lett mutatva, nagyon átérezhető volt az egész, ahogy körbelengte a fegyelem, a rettegés és a szűkölködés. Az illegális harcok, a kukákban keresgélő otthontalanok, és a bárok hangulata. Komor és sötét világ, ahol csak azok érvényesülhetnek, akiknek van rangjuk. A városban elhelyezett kivetítők is erre hívják fel az emberek figyelmét azzal, hogy tisztelegniük kell az Első felé. 

  Ezenkívül a Köztársaság krémjének az életébe is belecsöppenhetünk June által. A gondtalan, fellengzős napjaikba, amikre nem jellemző a szűkölködés. 

A könyvben két szemszögből ismerhetjük meg az eseményeket, amelyek folyamatosan váltakoznak, de ugyanakkor tökéletesen kiegészítik egymást. Valóban kicsit olyan Rómeó és Júlia érzése van az embernek, hisz Rómeó maga Robin Hood, akit sokan bűnözőnek hisznek, de talán mégsem annyira gonosz, mint ahogy a Köztársaság gondolja...  És June pedig az elit családból való Júlia, aki igencsak harcos természet. 

June Iparis

Szerettem June szemével is látni a dolgokat, bár eleinte ő kevésbé érdekes, mint Day, mert vele nem pörögnek úgy az események, mint a fiúval. Viszont egy remek, lázadó, ugyanakkor tisztelettudó és okos karakter. Nem egy csetlő-botló buta liba.

  Nagyon tetszett ahogy a suliban viselkedett, ebből is látszott, hogy mennyire más, mint a társai, és, hogy nem véletlenül ért el maximális pontszámot a próbán.

 A bátyjához való viszonyát is imádtam, mert remek testvérek voltak és azok a részek rendkívül meghatóra sikeredtek. 

  June-nak igen kemény dolgokon kellett átesnie a fiatal kora ellenére. Egyedül maradt, a szüleit és a bátyját is elvesztette. Nem csoda, hogy egyetlen vigasza a bosszú maradt. Erre tett fel mindent. De mindazok ellenére, amiket át kellett élnie, mégsem vált olyanná, mint a legtöbb katona. Nem lett szemellenzős. Nem vakította el a harag, képes volt józanul gondolkozni , és a szívére hallgatni.

Viszont Day lett a legfantasztikusabb karakter. Vele az elejétől a végéig pörögtek az események, mindig valamilyen akcióban volt. De annak ellenére, hogy egy pasis, harcos szereplő, a lelke sem elhanyagolható. Neki is sok mindenen kellett keresztülmennie, és ezek leginkább a vége felé derülnek ki, az olvasó csak akkor érti meg igazán. Már nagyon fiatalon olyan döntéseket kellett meghoznia, amik egy felnőtt számára sem könnyűek, de neki sikerült. Életben maradt és még a családját is segítette. Miattuk élt, értük kockáztatott minden egyes alkalommal. Az pedig, ahogyan viselte a meghurcoltatást, lenyűgöző. És itt muszáj megemlítenem, hogy azok a részek nagyon keményre sikeredtek, szinte megelevenednek az olvasó előtt.

Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el, mert nem fogja megbánni. Rám nagy hatást gyakorolt. És amellett, hogy igen akciódús, még érzelmekben sem szűkölködik. Itt nem feltétlenül a szerelemre gondolok, mert bár az is van benne, de mégsem az a leghangsúlyosabb. nem csap át egy cukros masszába. 

  És a végén - ha már előtte nem lett volna elég akció - még jobban felpörögnek az események. Mikor azt hinné az olvasó, hogy na, most sikerül, akkor Marie még egyet csavar a dolgon, hogy lerághasd mind a tíz körmödet. De, ha még ez sem lenne elég, akkor beletesz egy jelenetet, amitől a szíved szakad meg.

Plusz érdekesség: Marie Lu honlapján remek rajzokat találtok a szereplőkről, illetve zenék is vannak, amik illenek a történethez: KATT IDE

  

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Day

Kedvenc jelenet: áldozat

Negatívum: a szereplők kora

Borító: 5/5