Ricottás cheesecake, málnaöntettel - lehet még ennél jobb???

Szerintem nehezen lehet ennél jobb... :-) A cheesecake kis családközösségünk (Pisti és én) nagy kedvence, sok helyen kóstoltuk már, ettünk jót, és még jobbat is. Azért szeretjük annyira, mert az egyszerű alaprecept ezerféleképpen variálható, nehéz megunni: nyáron citromos, máskor karamellás... Egy bevált receptem már van, ami zseniális, sokszor sütöttem meg én is, és utánam a barátnőim is, viszont az egy nagy adag, és csak krémsajttal készül, ezért eléggé tömény - kettőnknek nagyon-nagyon-nagyon sok lenne. Pár napja azonban ránk tört a cheesecake-éhség, és találtam is egy nagyon ígéretes receptet - ezt osztom meg ma veletek. Annak, aki szívesen eltér a hagyományos desszertektől, még karácsonyra is nyugodt szívvel ajánlom, ránézésre és ízre is ünnepi.

Ez a cheesecake 1/3 - 2/3 arányban tartalmaz krémsajtot és ricottát. (A ricotta egy olasz sajtféleség, zsírszegény(ebb), és állagában hasonlít a túróhoz, de azért mégsem teljesen ugyanaz.) A ricotta használata miatt a kész cheesecake sokkal könnyebb, levegősebb lett, mint a hagyományos, csak krémsajttal készült változatok, nagyon-nagyon finom és krémes az állaga még más- és harmadnap is. Sütöttem már csak ricottából készült cheesecake-et is, ami rettentő, gumis állagú lett, na ez össze sem hasonlítható azzal...! :-)

A sajttorták sütésénél nagyon fontos, hogy vízfürdőben, azaz gőzben süljenek. A tortaformát ezért alaposan körbe kell bugyolálni legalább két réteg alufóliával, hogy nehogy beázzon: akkora darab fóliák legyenek, amelyek "körbeérik" a formát peremtől-peremig, az alját átölelve (természetesen a teteje szabad marad). Így kell aztán az egészet majd egy nagyobb tepsibe állítani, amelybe annyi vizet öntünk, hogy a tortaforma feléig érjen. Ebben a gőzben sül szép lassan a torta. Figyelni kell arra is, hogy ne süssük túl, ne szárítsuk ki - amikor elkezd egy picit barnulni a teteje, megrázogathatjuk óvatosan a formát: nem baj, ha rezeg még a közepe, elkészült. 

Aki még nem csinált cheesecake-et, vágjon bele, mert nehéz elrontani, aki pedig már csinált, próbálja ki mindenképp ezt a verziót, mert a ricottától egészen különlegesen finom lesz! A málnaszósz már csak a (nem létező) hab a tortán... :-)

Hozzávalók:

- 1 kisebb kapcsos tortaforma (20-23 cm), kivajazva

Az alaphoz: 

- 100 g sima keksz (lehet vajas, gyömbéres, teljes kiőrlésű...talán ne csokis)

- 30 g cukor (elhagyható, én nem használtam)

- 57 g vaj, olvasztott

A krémhez:

- 500 g ricotta, lecsöpögtetve, szobahőmérsékleten

- 240 g krémsajt, szobahőmérsékleten

- 200 g cukor (vagy édesítő)

- 4 tojás

- 1 csapott ek étkezési keményítő

- 1 citrom vagy narancs héja

- egy-másfél tk vaníliakivonat

- 1 csipet só

A málnaöntethez:

- 40 dkg fagyasztott málna

- 1,5-2 dl víz

- pár evőkanál cukor (vagy édesítő)

- 1-2 kanál étkezési keményítő

A ricottát 1-2 órával sütés előtt egy vékony konyharuhán, vagy egy sűrű szűrőn át lecsepegtetjük.

A sütőt előmelegítjük 180°C-ra, a tortaformát kivajazzuk, majd alaposan betekerjük alufóliával a fent említett módon.

A kekszet géppel, vagy kézzel morzsásra daráljuk, nem baj, ha nem lesz teljesen homogén. Összekeverjük az olvasztott vajjal és a cukorral, majd jól belenyomkodjuk a tortaforma aljába, és egyenletesen eloszlatjuk. A tortaformát a sütésig berakjuk a hűtőbe.

A krémnél fontos megjegyezni, hogy az összetevőket nem szabad nagy fokozaton keverni, mert akkor túl sok levegő kerül bele, és megrepedezhet a sülés során a torta. Először a krémsajtot keverjük krémesre kézzel, de inkább konyhai robotgépünkkel, majd hozzáadjuk a lecsöpögtetett ricottát, a cukrot és a keményítőt is, és 2-3 percig lassan kever(tet)jük, amíg szép sima lesz. Ezután egyenként beleütjük a tojásokat, kb. fél percet kever(tet)ve minden egyes tojás után. Utoljára hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a vaníliát és egy csipet sót, és még egyszer átkeverjük.

A lehűtött tortaformába a kekszes alapra öntjük a krémet, és a tortaformát egy nagyobb tepsibe állítjuk. Forró (meleg) vizet öntünk a tepsibe, amíg a víz a tortaforma feléig fel nem ér. Óvatosan benavigáljuk a tepsit (és a benne lévő tortaformát) a sütőbe, és 1 - 1 és 1/4 óráig sütjük, amíg kezd megbarnulni egy picit a teteje, de a közepe még enyhén rezgős, ha megrázogatjuk a formát. 

Ha megsült, vegyük ki a tortaformát a vizes tepsiből, hámozzuk le róla az alufóliát, és hagyjuk a formában hűlni a cheesecake-et. Ha már alig langyos, levehetjük a forma szélét. Érdemes egész jól kihűteni, de ha nem tudunk várni, mert várni nagyon nehéz, akkor már szobahőmérsékleten is megkóstolhatjuk... :-)

A málnaöntethez egy kisebb lábasban tegyük fel a hozzávalókat főni, a keményítő kivételével, és főzzük közepes lángon 10-15 percig. Ezután oldjuk fel a keményítőt egy kevés vízben, és keverjük a málnás öntethez. Egy-két percig forraljuk még, majd vegyük le a tűzről. Miután hűl egy kicsit, érdemes átszűrni az öntetet, így nem zavarnak a málna magjai, viszont a gyönyörű szín és az íz megmarad. 

A cheesecake visszafogott, mégis csábító desszert, amelyet csak kiegészít az enyhén savanykás, piros málnaöntet. Ki tud ennek ellenállni? :-)

A recept innen származik.

Karamellás Cheesecake

A lánybúcsúmon az egyik kvízkérdés, amire válaszolnom kellett, az volt, hogy mi a jövendőbelim kedvenc süteménye vagy édessége. A helyes válasz az lett, a jövendőbelit pontosan idézve: „A Bori karamellás csízkékje”. Ezek után adta magát, hogy a barátnőim is szeretnék megkóstolni, lehetőleg még mielőtt elindulunk messziföldre :-)

A cheesecake, magyarul sajttorta, egy amerikai eredetű recept, és első hallásra talán bizarr lehet a neve, de itt most nem a trappista sajtra kell gondolni, hanem egy krémesebb állagú édes desszertre – ha valamihez, ehhez nagyon értenek az amerikaiak...

Amíg a torta lassan sül a sütőben, idepötyögöm a receptet, hogy mindenki más is kipróbálhassa: ez egy rendkívül tartalmas és cseppet sem kalóriaszegény recept, de minden morzsáért megéri, ezt már jópár kritikustól visszahallottam :-)

Hozzávalók:

Az alaphoz:
- 20-21 dkg keksz, durvára őrölve (lehetőleg teljes kiőrlésű, vajas vagy esetleg kakaós ízesítésű)
- 5 evőkanál olvasztott vaj
- 2 evőkanál (lehetőleg barna) cukor

A krémsajtos részhez:
- 90 dkg natúr krémsajt (én Aldis márkát veszek, és nagyon jó)
- 1 csésze (kb. 2.3 dl) cukor
- 2 evőkanál olvasztott vaj
- 5 nagyobb tojás
- 1 teáskanál vaníliakivonat

A karamelles befejezéshez:
- 1 ½ csésze (3.45 dl) cukor
- kb. fél deci víz
- 1 kávéskanál friss citromlé
- 1 csésze (kb. 2.3 dl) igazi, zsíros tejszín


Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra, és nagyon vékonyan olajozzuk ki egy 23 cm átmérőjű kapcsos tortaforma alját és szélét. Keverjük össze a kekszdarát, az olvasztott vajat és a cukrot egy tálban, amíg tapadósabb állaga nem lesz. Jó alaposan nyomkodjuk bele (kezünkkel) a tortaforma aljába ezt a kekszes keveréket. A tortaformát bugyoláljuk be kívülről 3 réteg alufóliával (ennek később, a gőzös sütésnél lesz nagy jelentősége). Tegyük be a sütőbe a keksz-alapot és körülbelül 14 percig süssük, amíg kissé megbarnul és megszilárdul. A sütőt ne kapcsoljuk ki, hiszen amíg a tortaalap hűl, gyorsan elkészíthetjük a krémsajtos tölteléket.

Robotgéppel keverjük ki a krémsajtot a cukorral egy nagy tálban, majd adjuk hozzá az olvasztott vajat és a tojásokat, szigorúan egyenként, végül keverjük bele a vaníliakivonatot. Nem hab állagú krém lesz, inkább egy folyékony massza, ami majd szép lassan megszilárdul sütés közben.

Öntsük az időközben kicsit kihűlt kekszes alapra a masszát, és helyezzük a tortaformát egy nagyobb tepsibe, amelynek az oldala legalább olyan magas, mint a tortaformánk, ugyanis a torta tulajdonképpen vízfürdőben fog „megsülni”. Öntsünk annyi melegvizet a tepsibe, amennyi a tortaforma feléig ér, és tegyük be az egész társaságot a sütőbe sülni, körülbelül 1 óra 10 percre. Onnan látjuk, hogy kész a torta, ha gyengéden megrázogatjuk a formát, és a torta szélei már puffadtabbak, míg a közepe még egy nagyon picit remegős.

Vegyük ki a tortát, távolítsuk el az alufóliás kötözést is, és tegyük a még meleg sajttortát a hűtőbe egy éjszakára, lefedetlenül. (Lehetőleg ne legyen a hűtőben kolbász, hagyma vagy rokfort sajt szabadon... :-))

Egy éjszaka hűlés után elkészíthetjük a torta ütőkártyáját, a karamell öntetet. Ehhez helyezzük a cukrot, vizet és a citromlevet egy mélyebb serpenyőbe, és közepes lángon addig melegítsük, amíg a résztvevők (főleg a cukor) elolvadnak (most ájuldozna a volt fizikatanárom). Növelhetjük a hőfokot, és keverés nélkül addig buborékozzon a szirup, amíg sötét borostyánszínű karamell nem keletkezik (időnként megmozgathatjuk azért az edényt), ez körülbelül 9 percet jelent, de mindenki látja is. Végül adjuk hozzá a tejszínt, így még jobban fog buborékozni, és vegyük le a hőmérsékletet gyenge közepesre. Főzzük még a karamellt, amíg csökken a mennyisége és sűrűsödik is, kb. 8 percig. Vegyük le a tűzről és hűtsük addig, amíg még folyékony, önthető állagú, de már nem meleg (15 perc).



Kanalazzuk óvatosan a karamellöntetet a tortára (amely még mindig a formájában van!), ne engedjük, hogy az öntet lecsöpögjön a torta oldalára, csak a tetején szeretnénk majd látni a sima, fényes és csodálatos karamellt...



Legalább 2 óráig hűtsük még tálalás előtt, majd késsel lazítsuk meg a formában a tortát (ha szükség lenne rá), és tálaljuk fel. Tálaláskor a merészebbek még díszíthetik a tortát karamellás csoki darabokkal, de önmagában is tökéletes.

Szép látvány, könnyű elkészítés, garantált siker!

Bátran, csak bátran, előre, előre! :-)

A recept eredetije itt található.