A nagy fagyifelfedezés

Történt az, hogy fagyit én még sose. Ebből egyenesen következik, hogy fagyigépem sincs. A legkisebbem egy tévés reklámban látott valamit és egy ideje  rágta a fülemet. Meg is mutatta aranyom, milyen az a fagyigép, de arra meg legyintettem: "-Kicsim, ez csak egy drága játékszer, nincs szükségünk rá ". 

A fagyi készítés azonban továbbra is izgatta a fantáziámat. Keresgéltem, kutakodtam... Éci sült banános fagyi receptje végül tettekre sarkalt, nem is lett rossz az első eredmény, ehető kategória. Bár ahogy ő is írta, nehézkesen fagyott a krém, amikor kivettem a hűtőből meg iszonyú gyorsan olvadt. Ki érti ezt? Aztán irányt váltottam és gondoltam Nóri precíz lány, biztosan megbízhatok a főzött vegán csokis fagyijában. Nagyon csokis fini lett, de állag szempontjából valami krémesebbre vágytam.  A soron következő próbálkozás egy kókuszos-sárgabarackos változat,  csak úgy spontán adagolva a hozzávalókat és láss csodát, ennek már volt gombócolható fázisa, békebeli vizes fagyikra hajazott erősen. 

Ezután találkoztam édességszakértő Panka barátnőmmel, aki biztosított afelől, hogy még  a kézműves fagyikba is tesznek mindenféle ezt-azt, amitől frankó lesz a cucc. Már-már kezdtem belenyugodni,  akkor marad a cukros bóti fagyi, amikor egy teljesen más témában indított facebookos párbeszéd folytán megtudtam, hogy a kertemben növekedő lilaburgonyából is  lehet fagyit keverni. Krumpliból fagyit? Ennél borzasztóbb dolgot elképzelni sem tudtam volna, de amikor a google képtalálatait megláttam, nem fért kétség: kipróbálom! Végül is a krumpli még mindig elfogadhatóbb alapanyag számomra, mint mondjuk egy tojás...és lehet éppen ez teszi fel a fagyiprojektemre a pontot. És feltette! És csúcs vele az állag. Az íz kompenzálására raktam bele  levendulát, citromot bőven, de még így is rohadtul krumplicukorra asszociálok, mikor a számba veszem, de veszettül jó az állaga és végül is az volt a kívánságom, hogy a megfelelő krémességet elérjem. Hurrá! Igazán nem panaszkodhatom. Csináljatok krumplisfagyit, tuti siker!

Hozzávalók nagyon nagy vonalakban:
- egy csésze héjában főtt lila krumpli lehéjazva és felkockázva
- kb. ugyanannyi görög joghurt
- 100 ml kókuszkrém
- fél citrom leve, de lehet hogy több
- levendula szörp vagy levendulás cukor ( bár édesítésre nincs szükség, de a levendula ízre igen! )

------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az összetevőket simára turmixolom és fagylaltgépbe megkeverem...hiányában a fagyasztót sűrűn nyitogatva többször átkeverem. Ez tényleg nagyon gyorsan köt, valószínű a krumpli magas keményítő tartalma miatt.

 A süni a képen azért van, mert Praliné Paradicsom oldalán találtam egy szuper nyári játékot, ami július 15-ig tart, vonzó nyereményekkel. Játékba szállok a lila fagyimmal!

Rózsás papír kapszli  EZTETTEM boltjából.

Finomhangolás- Zöld Múzsa kitárulkozás

Finomhangolás. Elérkezett ennek az ideje is a Zöld Múzsa alapjainak letétele után. Szabadjon rendhagyó módon az év mértani felénél egy röpke évértékelőt tartani, aminek tükrében a szentivánéji kívánságot is könnyebb volt megfogalmazni. A Zöld Múzsa háza táján visszanézve ( jelenből múlt irányába ) az események totális logikus láncolatot mutatnak a múltból a jelen felé. Nem tud erről nem eszembe jutni:  bár így látnánk mostani döntéseink következményét az élet minden területén,  nem gyötörne bennünket annyi kétség. Persze ez nem így van, de íme egy példázat, hogy működhetnek "jól" is a dolgok. A jóságát pedig a spontanitásnak tudom be, ebbe tudok kapaszkodni, ez az egyetlen téglám és malterom, amiből építkezek. Nem szeretnék ismeretterjesztő blog, sem szakirodalom lenni a témában, de még a vegán séf címre sem pályáznék, téríteni, meg pláne nem tisztem.  Valszeg szakács/pincér sem lesz belőlem, pedig nagyon rajta voltam a beiskolázás ügyén, de ha nem, hát nem erőltetjük. Én még elhiszem, hogy az történik velünk, aminek történni kell, anélkül hogy divatos ezoterikus irodalmat böngésznék. Az őszinte/nyitott kérdéseket viszont nagyra értékelem, már csak azért is, mert az a kérdezőt és a válaszadót is emeli, így aztán a Finomhangolás kezdése előtt  félórával, mikor Panka a konyhában az után érdeklődött, hogy mégis mi az ami engem mozgat ebben az egészben, igenlően bólogatva válaszoltam: igeeeen, a mozgás, a változás, a játék, a csinálás!!!... a gyerekkorom játszótéri magányának oldása, hogy legalább 44 évesen át tudjam adni pár embernek, hogy én abból a célból születtem- nagyon csúnya és önző lesz a családom irányában amit most fogok mondani-, hogy megtaláljam az életem különböző szakaszain azokat a játszópajtásokat, akik velem tartanak a hülyeségeimben. Irányítani, de egyben irányítva lenni. Nem tudni, de szomjazni a tudást és bátran felvállalni, hogy ugyan én ehhez nem értek, nincs róla bizonyítványom,  de szeretnék a dolgoknak részese lenni, mert ötleteim pedig vannak. És hiszem, hogy az egész akkor áll össze és akkor működőképes, ha van, aki ötletel, és van akinél ott a  tudás és tapasztalat ( szerepcserélhetnek is )... és a kettő között működik a párbeszéd. És nyilván még mindig azon rágom magam a legtöbbet, hogy a kommunikációm rossz, sőt mit mondok nagyon rossz! Ezért is van az, most bepofozom a karaktereket ide és nem törlöm ki, Isten engem úgy segéljen. Talán ez segít a továbblépésben, ha majd visszafelé nézem magam egy jövőbeli pontról, hadd legyen egy újabb ahaélményem ;-)

Két éve nyáron zöldre festem a szobát, majd fél évvel később ablakot nyitottam a konyhára és visszatértem a húszévesen lerakott reform étkezési alapokhoz. Nem telt el két hónap, belebotlottam a Restaurant Day kezdeményezésbe, amiből aztán kinőtte magát a Zöld Múzsa, majd tavaly nyáron spontán megszületett a logója Kisnyalkán irodalmár barátnőm fejében, aki jól ismervén engem zeneiséget és művészetet is látott benne. Persze mondhatod erre belemagyarázás, hiszen az ördög vasvillája is ott virít és ha a rendszerváltás előtti gyermekkorunk emlékeit megbolygatjuk akkor még sarló-kalapácsnak is nézhető a jel, ami a másiknak hangvilla. Ettől függetlenül  a muzsika, mint fogás a 2014. tervek hosszú  listáján abszolút ott volt,  lassan realizálódva, de úgy érzem jókor, a jó időben megvalósulva Bélyei Adél hárfazenéjével a desszert tökéletes párost alkotott.

Köszönet azoknak, akik még mindig bírják a fordulatszámomat követni és köszönet azoknak is, akik egy ideig bírták, aztán lemaradtak. 

Akik nélkül a Finomhangolás nem jöhetett volna létre:

- Bélyei Adél hárfaművész, akivel ismeretségünk a régmúltban gyökerezik. Tizenx évvel ezelőtt egy ruhás kiállításom megnyitóján játszott hárfáján, talán azóta nem is találkoztunk, most viszont annál nagyobb volt az öröm,

- Stier Adrienn, aki meglepetés fuvolajátékával örvendeztetett meg bennünket

- Nia barátosnőm és nyers bonbonkái

- Panka drága, aki 12!!! fánkkal érkezett és a makro lencséjén keresztül figyelte az eseményeket,

- Marci fiam, aki a Zöld Múzsa informatikusa és a grafikai munkálatok egyre profibb kivitelezője,

- Férjem, aki a vendégek tiszteletére frissre meszelte a tornácot! 

Köszönöm, hogy vagytok!  Kukuccs a rendezvényre  ITT!

Feketeerdő kosárka ( 16 db ):

a kosárka külső kérgéhez:

- 25 dkg dió vagy mandula ( áztatva és szárítva, majd ledarálva ) 

- 2 ek. kókuszreszelék

- 2 ek. darált lenmag

- 2 ek. kakaó ( lehet a felét karob porral pótolni )

- csipet só

- 1,5 tk. bourbon vanília

- 2 ek. méz ( vagy szabadon más édesítési alternatíva )

- 10-12 szem áztatott datolya

a meggyes töltelékhez:

- 50 dkg magozott meggy ( ledarálva és lecsöpögtetve )

- 50 g minőségi étcsokoládé

- méz ízlés szerint ( vagy szabadon más édesítési alternatíva )

- csipet só

- 1 tk. bourbon vanília

- 2 tk. agar-agar zselésítő

csokis krémhez a tetejére:

- 200 ml kókuszkrém ( cocomas márkájú )

- 100 g minőségi étcsokoládé

- 2 ek, kókuszolaj

- méz ízlés szerint ( vagy szabadon más édesítési alternatíva )

- 1/2 tk. kardamon

- 1/2 tk. fahéj

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kéreg szilárd alkotórészeit egy tálba összekeverjük. A beáztatott datolyát a mézzel simára turmixoljuk és ha nem túl sietős, akkor pár órára a hűtőbe tesszük dermedni. Ha így járunk el, akkor kevésbé lesz ragacsos a nyers tésztánk és könyebben formázzuk belőle a kosárkákat. A megdermedt masszát hozzáadjuk a szilárd összetevőkhöz és egy gyurma szerű tésztát kapunk. Ezt 16 egyenlő golyóra osztjuk, majd folpackkal kibélelt kosárka formákba nyomkodjuk ( abszolút meditatív/türelem munka ). 

A lecsepegtetett meggyből gyakorlatilag egy öt perces lekvárt főzünk a fűszerekkel és a csokival. A mézet csak azután adjuk hozzá, ha már kihűlt. A kosárkákat ezzel a csokis-meggyes masszával púpozzuk tele. 

Minden fázis után érdemes a kosárkákat egy órára a hűtőbe tenni. Ezt a süteményt jó egy nappal a vendégek érkezése előtt elindítani. 

A legutolsó művel,  kókuszkrémet meglangyosítani és benne a csokit megolvasztani. Hozzá keverjük a fűszereket, a kókuszolajat,  az édesítést, majd langyos állapotában a kosárkák tetejét bevonjuk vele. Ezután mehetnek vissza a hűtőbe és ott addig várakozhatnak, míg a vendégek meg nem érkeznek. Egy biztos, garantált siker ízélményben azoknál, akik szeretik a csokisat. Nálam abszolút befutó! Próbáljátok ki ti is!

Kukoricakása kéksajttal és fűszeres egresmártással

Szép emlékek élnek bennem a  múltkor főzött eper csatni-ról ( egy üveg még kamrám polcán várja a megbontás megfelelő pillanatát ). A minap mikor a szomszédból kaptam egy tál egrest, próbáltam a fűszeres szószt kiverni a fejemből, de nem sikerült...menthetetlenül egy újabb csatni születése kilátásban. Zöld színű egresből várhatóan egy szép zöldessárga eredménynek kellett volna születni, de a tál egresemben pirosak is akadtak szép számmal, mártásomat pirosas-bordósra beszínezve. Azért is bátorkodom rögzíteni ezt a könnyű vacsorának vagy vendégváró falatoknak kínálható fogást, mert az egres címszó alatt zömében édes lekvárok, szörpök és piték sorakoznak, ritkán találni köztük pikánsabb ízvilágú ételt. Innen inspirálódtam.

Kukoricakása hozzávalók:

- 5 dl víz

- 15 dkg kukoricadara

- 1 tk. himalaya só

- fél gerezd fokhagyma

- 1 kezeletlen citrom reszelt héja

- 3 ek. olivaolaj vagy kókuszolaj

- 20 dkg kéksajt (de más érett ízű sajt)

Fűszeres egresmártás hozzávalók:

- 50 dkg egres

- 15 dkg cukor vagy ennek megfelelő alternatív cukorpótlás

- 60 ml vörösborecet

- 1 ek. frissen reszelt gyömbér

- 1-2 kicsi chili paprika ízlés szerint

- pici só

- friss bazsalikom levelek a tálaláshoz

A vizet sózzuk és feltesszük forrni. Belenyomjuk a fokhagymát. Folyamatos keverés mellett adagoljuk hozzá a kukoricadarát, ügyelve, hogy ne legyen csomós. Kb. 10 percig főzzük kis lángon állandó kevergetéssel, amíg az edény falától el nem válik. Ekkor belereszeljük a citrom héját és hozzáadjuk az olivaolajat. Egy kerek tormát kibélelünk folpack-kal és egy centi vastagságban elterítjük benne a masszát. Míg kihűl, elkészíthetjük a mártást.

A fele egrest a többi hozzávalóval feltesszük egy lábosba főni. Gyakran megkeverjük, nehogy leégjen. Mikor az egres már szétfőtt, akkor beleöntjük a kimaradt mennyiséget is és még 10 percig tovább főzzük. Amennyiben az egresünk között vannak piros szemek, a képen látható végeredményt kell kapjuk...abban az esetben, ha csak zöld golyócskákkal van dolgunk, akkor a mártásunk sárgászöld színben fog játszani. 

Elővesszük a kihűlt polentát és nyolc cikkelybe vágjuk. Egy teflon serpenyőt veszünk elő, és minkét oldalukat két-két percig pirítjuk. Ezután egy tepsibe sorakoztatjuk a háromszög cikkelyeket, érett sajtdarabokkal a tetejükön 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk őket ( éppen csak addig, hogy a sajt meglágyuljon, nem szabad túlsütni ). 

A fűszeres egres mártással, friss bazsalikom levelekkel és friss salátával tálaljuk.