... nem akarok titkolózni...
Íme a recept:
- 1 csésze ( diódarálón ledarált ) napraforgómag
- 1/2 csésze ( diódarálón szárazon ledarált ) zabpehely
- 1-2 szem pritamin/kaliforniai/csemege paprika, ki milyen néven ismeri
( édes legyen és piros:-) kockákra vágva
- 1 nagy fej vöröshagyma durván összevágva
- 1 evőkanál frissen facsart citrom leve
ízlés szerint só, őrölt kömény, bazsalikom... a többi fűszer már fantázia kérdése.
Az összes hozzávalót betöltöd egy tölcséres turmixba, és ráöntesz egy 1/2 csészényi vizet.
Ezután simára turmixolod. Egy főzőlábosba öntöd a főzelék sűrűségű masszát és lassú tűzön, állandó kevergetés mellett felfőzöd. Pár percig rotyog, és már készen is van.
Melegen kiváló mártás tésztákhoz ( esetleg akkor érdemes több vizet adni hozzá, hogy folyósabb legyen ).
Így egy kiürült Rámás dobozba öntve és kihűtve ízletes (pirított barna) kenyérre való.
Ez nem egy agitáció a vegán konyha felé, bár azért azt jó ha tudod, hogy ha nem lennék a vizuális művészetek elkötelezettje, akkor vegán szakács lennék:-)))
Azért készítek ilyen és hasonló étkeket, mert jó elfoglaltság, nem mellékesen ízletes...
ráadásképpen legalább tudom, hogy mit eszek:-)
Jó étvágyat hozzá!
Várom a visszajelzéseket:-)
ui.: ezelőtti bejegyzésem magyarázatra szorul.
A két kép egymás mellé keveredése azért volt érdekes,
mert a kulcsőr "napraforgó" -ra keresztelkedett.
A recept egyik fő alkotórésze pedig éppen a szotyi.
Pihent vagyok?!:-)))
ui.: ezelőtti bejegyzésem magyarázatra szorul.
A két kép egymás mellé keveredése azért volt érdekes,
mert a kulcsőr "napraforgó" -ra keresztelkedett.
A recept egyik fő alkotórésze pedig éppen a szotyi.
Pihent vagyok?!:-)))