Német nyár

Először arra gondoltam, hogy üresen hagyon ezt a posztot, csak címe lesz, hogy látszódjék, lehetetlen fogalomról értekezünk. A mai napon kijelentem: Németországban nem ismert a klasszik "nyár" fogalom. A helyiek állítják, hogy ez, ami most van, itt sem normális, de én sajnos már nem hiszek nekik.

Szóval, júniusban volt 3 (azaz három) igazán meleg (kb. 30 fok) nap. És ennyi. A többi napon általában esett és 15 fok volt. Illetve ezek variációi: csak esett vagy csak 15 fok volt.

Embert próbáló időszak ez. A gyerekekkel eléggé beszorulunk a lakásba vagy ha kimegyünk véletlenül (mert már 10 perce nem esik), akkor tuti megfáznak:(

Szóval, több kreatív tevékenység (pl. benti motorpálya készítés, a reptér látogatóparkjának modellezése, minden mesénk elolvasása...stb.) között a Micimackó maratonra is sort kerítettünk.

Rossz hírem van.

A Húgomnak igaza van. 

Ezek TÉNYLEG fogyatékosok mind. 

És az, hogy Micimackó egy "csekély értelmű medvebocs" egyáltalán nem költői túlzás.

(ha vállalhatatlanul bepiálnék, talán vicces lenne. így csak zsibbasztó.) 

Szóval, Boldog Német Nyarat nekünk! 

(Remélem, hamarosan kijutunk a lakásból!)

micimackó, csupa kis betűvel

Szeretem a könyvtárakat. Emiatt általában úgy néznek rám, mint az ufóra. Ritkaságnak számítok a korosztályomban, de engem megnyugtatnak és feltöltenek a könyvek.

Több könyvtárban jártam már, de a kedvencem a kecskeméti. Hatalmas, tágas, igényes és a könyvek is jelen vannak a polcokon, nem úgy kell mindent felhozatni a raktárból. Diákoknak ingyenes, úgyhogy volt egy időszak, hogy megkértem a húgomat, hogy hadd hozzak ki pár könyvet az ő olvasójegyével. Aztán egyszer kaptak a szüleim egy levelet, hogy a gondozásuk alatt álló kiskorú (a Húgom) már hónapok óta nem vitt vissza egy könyvet, ezért legyenek szívesek gondoskodni a visszajuttatásáról. A mű címe: A tökéletes menyasszony. (Ezzel a levéllel lezárult egy korszak: többször nem hozhattam ki könyvet a húgom olvasójegyével.)

Na, de a könyvek szeretetével megfertőztem a kis ovisomat is: ő is be van iratkozva a könyvtárba és hoztuk is ki szorgosan a szakirodalmat neki. Ez egy modern könyvtár, én pedig kicsit fel akartam vágni azzal, hogy eztistudomésmajdmegmutatomnekimekkorakirályazanyja, úgyhogy nem a könyvtáros hölgynek adtuk át a könyveket, hanem nekiálltunk önállóan kölcsönözni egy gép segítségével. A gép működése a következő:  ki kellett nyitni a könyveket az első oldalon, rátenni egy pultra a vonalkód-olvasó alá és betolni, így a gép érzékeli őket cím szerint  és leveszi róluk a riasztást is. 2 könyv beolvasása után jött az üzenet a monitorra: "Fel, előre és egyből le". Mit mondjak, vagy nyolcszor megcsináltam ezt a műveletet a könyvvel, már a könyvtáros csajt is odahívtam, hogy mi lehet a hiba, de ő se értette. Ilyen hibaüzenetet még ő sem látott soha.  És miközben - az utasításnak megfelelően - vadul köröztem a könyvvel a gépnél, ránéztem a kezemben lévő nagy sikerű mű borítójára:

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action?id=23933&type=22&_v=Fel,%20el%C5%91re%20%C3%A9s%20egyb%C5%91l%20le!

köszi szépen, micimackó.