Helyszín: Németország
Időpont: február 12.
Hőmérséklet: 13 fok (Celsiusban)
(Napsütés)
A németek megérzik a nyár illatát, ezért levetkőznek. Póló, rövid gatya. Előkerülnek a kábrió autók, a motorok (persze utóbbi is csak pólóban, ki akar megizzadni??).
A magyar család: komplett téli öltözetben, sapka, sál, kesztyű, anyán dupla zokni, gyerekeken dzsekinadrág.
Időpont: február 17.
Hőmérséklet: 14 fok
(Napsütés)
Kinyit a fagyizó. Kígyózó sor.
Párbeszéd:
-Anya, fagyizhatunk?
-DEHOGYIS! TÉL VAN!!!
-De annyi gyerek fagyizik!
-Jó, akkor Te leveheted a kesztyűdet...
Időpont: február 25.
Hőmérséklet: 17 fok
(Napsütés)
Német középkorú férfi meztelen felsőtesttel rendezi a kertet.
Gyerekek kérdőn néznek, szemmel utalnak rá, hogy levehetik-e a sapkát.
Nem.
Időpont: március 9.
Hőmérséklet: 16 fok
(Napsütés)
- Anya, képzeld, láttam egy bácsit, aki fürdőnadrágban napozott! És semmi más nem volt rajta!
- Tényleg? Észre se vettem.
(de igen. a bácsi ütődött.)
A környezet nyomására a magyar család fagyizni indul. Az öltözet némileg könnyített, de a sapka marad. Kalandos odajutás után (egyszer vissza kell fordulni, mert "anya otthon felejtette a pénztárcáját", azaz hascsikarása van és nem akarja lef*sni a bokáját nyilvánosan), fagyizunk, 150 másik emberrel együtt. A Nagy eztán már csak azért sír, mert ő igazából 2 gombócot akart, de ettől az egytől is feldagadt a szája (megoldatlan rejtély). A Kicsi komplett ruházata bánja az eperfagyit, hiszen normális emberek lenge ruhákban, NYÁRON fagyiznak. Nem sapka-sál-kabátban.
Remélem, március 15-én 20 fok is lesz.
És végre kinyitnak a strandok.