Húsvétkor videocseteltem anyukámmal.
Cuki linzereket sütött.
Tojások, benne kistojásokkal, lekvárral töltve:
Mivel unokahugi tej-és tojásmentesen étkezik, kerestünk a Kicsivel egy ennek megfelelő receptet és hajrá!
(A 12 évesek már teljesen simán és egyedül meg tudják csinálni ezt a tésztát. Nem akarják. De tudják. - a szerk.megj.)
Kértem, hogy keressen kiszúró formákat a fiókban. Volt nagy tojás, kis nyuszi, nagy nyuszi, kis karika.
Gyanútlanul elkezdtem a nagy tojásokkal (minél nagyobb a forma, annál gyorsabban fogy a tészta!), majd folytattam az ugyancsak nagy tojásokkal, csak cuki karikákat is szúrtam a közepébe, hogy kikandikálhasson a lekvár.
Mint anyukámén, ugye.
Előzetesen annyit mondanék a végeredményről...
...hogy nagyon nem mindegy, mekkora a tojáskiszúrónk..
Nem kertelek.
Ezek bizony segglyuk-sütik lettek.
Ajándékba azért ilyeneket nem adunk.
Finom volt.
Itthon elfogyott.
Csukott szemmel.
Nyami.
