Na de januárban??? Vagy ha lassan írom ezt a posztot, akkor: februárban????
Igen, nagyon várom a tavaszt és a jó időt! És talán nem értelmetlen az ötlet, ha a mélyhűtőben található még a nagyi kertjéből vagy a piacról margarinos dobozban – kedvenc dizájnom, amikor a tető és a doboz nem illik össze - vagy nájlonzacskóban eltett gyümölcs. Amiket pont ezekre a hideg napokra tartogatunk. És különben is, január, február, itt a nyár…a mélyhűtőnek meg ki kell ürülnie addigra.
És a boltban is árulnak mélyhűtött epret.
Vagy majd nyáron újra rákattint a kedves Olvasó!
Hozzávalók – hozzávetőleg
25 deka eper
¾ liter tej
2 deci habtejszín
cukor
vaníliás cukor
Az egészet összeturmixoljuk. Szeretem müzlis tálkákba adagolni.
A hozzávalókból is látszik, hogy csalásról van szó. Nem is leves, hanem turmix. Azonban
levesestálban, - csészében feltálalva mégiscsak leves benyomását kelti. Még levesbetét is van: maga az eper apróra vágva. A mélyhűtött eper állaga tökéletes a turmixba, levesbetéthez egy kicsit puha. Ehelyett télen javasolhatom a málnát, ami érdekes módon jobban bírja a mélyhűtést, az állaga jobban megőrződik, vagy a friss epret.
Ez utóbbit csak biohazárd-játékosoknak, meggyőződésem ugyanis, hogy friss áruból célszerű az évszaknak megfelelőt venni a kemikáliák minimalizálása végett.
Az amúgy szuper zöldségesünkben a pultra vannak kihelyezve a csinos kis epres dobozok, aminek gyermekeim minden egyes alkalommal megörülnek. Miközben fizetek, megkérdezik: anyu mért nem veszünk epret???
Én meg nem akarom pocskondiázni a kedves zöldséges áruját, imígyen szólva, hogy „mert tele van méreggel, mint Hófehérke almája”.
Idegrendszeremet eddigre leányom rendszerint megdolgozza már. A sorban állva ugyanis kedves játékát űzi velem. Csodálkozó tekintettel mutat a citromra mondjuk és ártatlan hangon megkérdezi:
- Ez mi???
Én meg szép lassan süllyedek a föld alá. Végül is szegény gyerek száraz kenyéren és vízen él, honnan is tudhatná…
A kajánul vigyorgó bolti közönség előtt csak annyit mondok az eperre pillantva, hogy majd nyáron veszünk. Na de addig a nyáron eltett daraboknak tökéletes szolgálatot tesznek.
(És ha málna is van lefagyasztva, ajánlom hidegen-fagyosan elszopogatni: olyan, mint gyermekkorom savanyú cukorkája, csak egészségesebb).
Gluténmentes.
Hozzávalók – hozzávetőleg
25 deka eper
¾ liter tej
2 deci habtejszín
cukor
vaníliás cukor
Az egészet összeturmixoljuk. Szeretem müzlis tálkákba adagolni.
A hozzávalókból is látszik, hogy csalásról van szó. Nem is leves, hanem turmix. Azonban
Ez utóbbit csak biohazárd-játékosoknak, meggyőződésem ugyanis, hogy friss áruból célszerű az évszaknak megfelelőt venni a kemikáliák minimalizálása végett.
Az amúgy szuper zöldségesünkben a pultra vannak kihelyezve a csinos kis epres dobozok, aminek gyermekeim minden egyes alkalommal megörülnek. Miközben fizetek, megkérdezik: anyu mért nem veszünk epret???
Én meg nem akarom pocskondiázni a kedves zöldséges áruját, imígyen szólva, hogy „mert tele van méreggel, mint Hófehérke almája”.
Idegrendszeremet eddigre leányom rendszerint megdolgozza már. A sorban állva ugyanis kedves játékát űzi velem. Csodálkozó tekintettel mutat a citromra mondjuk és ártatlan hangon megkérdezi:
- Ez mi???
Én meg szép lassan süllyedek a föld alá. Végül is szegény gyerek száraz kenyéren és vízen él, honnan is tudhatná…
A kajánul vigyorgó bolti közönség előtt csak annyit mondok az eperre pillantva, hogy majd nyáron veszünk. Na de addig a nyáron eltett daraboknak tökéletes szolgálatot tesznek.
(És ha málna is van lefagyasztva, ajánlom hidegen-fagyosan elszopogatni: olyan, mint gyermekkorom savanyú cukorkája, csak egészségesebb).
Gluténmentes.
A gyerekekkel hazafelé mindig megbeszéljük részletesen a helyzetet, aztán legközelebb - Bíró Icával szólva - kezdjük előről a gyakorlatot. Hiába az a szép piros szín hatásos....
Férjem zöldségesbeli kalandjairól a későbbiekben.
Férjem zöldségesbeli kalandjairól a későbbiekben.