Fürgerókalábak

Habár egyes jól értesült egyén tippelhetne akár a méltán félig híres magyar punkzenekarra (videó alább), ezúttal mégse erről van szó.



A lényeg: hipp hopp, jött VUG!

részletek nagyon hamarosan!

Izé

Ühm, pontosan mi is történik itt?

One night in Luebeck

De előtte még néhány szó az előzményekről:

Szombat délután 1 után Kopenhágába érkeztünk. Nem sok víz folyt le a Dunán és a tűzpiros sárkánygyíkot fedett parkolóban hagyva elindultunk Christianiába. Anna és én már jártunk a dán fővárosban, kolleganőnk még nem, így egyhangúan a hippinegyed mellett döntöttünk. Fél ora gyaloglás után (közben a GPS-sel elindultunk gyalog Jyvaskyla felé) eldugtuk a fenykepezőgépeket és bevetettük magunkat a bűn városába. Szerencsére a hippik éppen nyílt napokat tartottak, fesztivál, miegymás. Rengeteg nepáli, kasmíri cuccot lehetett venni baráti áron, én mégis egy Save Christiania kitűző mellett tettem le a voksomat. A ruhák mellett rengeteg növényt lehetett kapni, az eladók egyszerűen kitették a pultokra a portékát. Sokmindent nem láttam már az életemben, de néhány kiló zöldet egy nagy befőttes üvegben még nem. Szerintem említésre méltó, hogy itt is megemlékeztek Michael Jacksonról, pedig ez nem az a szubkultúra, ahova a raegge, dubstep és drumnbass muzsikák közé véletlenül bekeveredik néhány pop szám. Msot viszont a bódékból és házakból is ő szólt, sőt még a szinpadon lévő wanabe beatboxer is újraéertelmezett egy számot a pop királyától. A tisztelet az tisztelet.

Rövid tanakodás után arra jutottunk, hogy fogjuk magunkat, elhagyjuk Koppenhágát és elindulunk Németország felé, majd ahol az éccaka és a fáradtság ér minket, ott majd jól megpihenünk.

Ez a pillanat éjfél körül érte el a lányokat. Én teljesen friss voltam, elemembe éreztem magam és felőlem mehettünk volna akár egyenesen Amszterdamig, viszont abban a pillanatban, ahogy a döntés megszületett, az agyam a “juhé, mindjárt alszunk!” üzemmódba kapcsolt. Innentől kezdve picit rá kellett koncentráljak a vezetésre. Na nem szaporítom tovább a szót, a lényeg, hogy éjfél és éjjel 2 között sikertelenül próbálkoztunk mindennel, majd kettő után sikerült egy szabad szobával rendelkező és nyitva taró hotelt találni Lübeckben: Scandic hotels, luxus lakosztály… jól aludtam, enni meg fogok hónapig.

Az a csudálatos sport!

Én még ilyet nem láttam:

Jön a medve!

Jönnek a marokkói képek is, de most meg szeretném osztani a nyájas olvasókkal egy általam eddig nem ismert L'aar pour L'art filmet. Az imént találtam! Jön a medve!

Szauna reloaded!

Történt pedig, hogy 2008-ban, a gyík havában (tegnap), néhányan elhatároztuk, hogy szaunázni fogunk. Így is lett, minden ment, mint a karikacsapás a terv szerint, amikor egyszer csak egy finn haversrác a barátnőjével érdeklődik, hogy ugyan zavarna-e minket, ha ők jönnének szaunázni. Természetesen jó negyed másodpercbe telt, amíg rávágtam, hogy nem zavarna, dehogy is. Így esett meg, hogy hat puczér ember mellett ott figyelt egy puczér néni is.

Csak azt nem értem így utólag, hogy miért kellett nekem két és fél évet várjak erre a pillanatra?

Összefoglaló

Időhiány nagyobb, mint kéne, de azért jöjjenek az elmúlt megannyi idő fontosabb eseményei bő féltucat hiányos tőmondatban:

- voltunk Londonban, képek valamikor tutira lesznek
- járok masszázsra
- járok fizioterapeutához (vagy valami hasonlóhoz)
- múlt hét óta hivatalosan is magányosan tengetem hétköznapjaimat (igen, nincs barátnő)
- voltunk szigeten (vahaporo), mólót installáltunk, hétvégét töltöttünk
- két hét leforgása alatt kerek egytucat repjegy boldog tulajdonosa lettem
- államvizsga: mínusz 4 nap!

csóközön

Hav!

Május 19, Jyvaskyla, Finnország...

ui: nemjelentkezésem oka, hogy tanulok. sok szerencsét nekem!

Webvilágbékre reloaded

Hopp, ma reggel vettem észre, hogy van legalább egy ember, aki beszél magyarul és nagyon nem nagyon érti a viccet. Természetesen álláspontja elfogadásával maradok feltétlen híve. Webvilágbéke!

Károly, az unikornis

Előrevetíteném, hogy a következő két videó nem normális! Egyebet tényleg nem tudok hozzáfűzni...

első rész:





második rész:

Hát ez is megvolt... Bowling*omO

Nem tudom mit is gondoljak a tegnapi napról. Rövidre fogom inkább: sikerült a cégünk összes jelenlevő tagját (harmincegy személy) megelőzve elhódítani egy egész évre e Bowling*omO vándorkupát a szokásos évi bowling versenyen. Ahoz képest, hogy ez már az ötödik alkalmam volt, egész jó eredmény. Én mindenesetre roppant büszke vagyok magamra. Ráadásnak a csapat kategóriában is győzedelmeskedtünk és csapaton belül is sikerült mindenkit lenyomni összpontszámot tekintve, igaz, a második helyezettem 1 ponttal, ami 537-536-os eredménynél nem túl nagy. A köreredményeim: 99, 138, 158. Ez utóbbival sikerült a bravúr.

ez mind az enyém egy egész évig

oda meg majd jön az én nevem is, kiegészítve a 2007-es győztessel,
aki nem más, mint a 2006-os