A humusz ebben az esetben nem a termőföldet jelenti, hanem egy isteni krémet a Közel-Keletről. Alapanyaga a csicseriborsó és a szezámmag, amelyek közül a csicseriborsó itthon is megterem.
A teljes értékű konyhánkban készített humuszban az a különleges, hogy minden összetevője friss: azaz szárított csicseriborsót használunk és nem előre megfőzött konzervet, hántolatlan szezámmagot, és természetesen friss fokhagymát és citromlevet.
Ez a lencsekrém egyike azoknak azoknak a kencéknek, amelyeknél nagyon nehéz rájönni, hogy mit is tartalmaznak. Mivel össze van turmixolva. A mustár meghatározó az ízében, nagyon sokat tud hozzáadni vagy elvenni. Mindig biomustárt használunk – azokból is sok féle van –, méghozzá enyhén csípőset. Teljes őrlésű kenyérrel, tavasszal friss medvehagymával, télen lilahagymával, vagy feketeretekkel, vagy egyszerűen csak magában.
Rendkívül egyszerű: bazsalikom, fokhagyma, mogyoró vagy dió (fenyőmag helyett). Sajnos az olívaolaj nem a kertünkben termett, és a parmezán sem, bár ez utóbbi elhagyható. Összeturmixolom, és kész. Hűtőszekrényben remekül eláll néhány hétig, arra kell csak vigyázni, hogy az olaj elfedje a zöldet. Mi leginkább kenyérrel szeretjük és friss paradicsommal (szintén a kertből).
Olasz barátnőnk szerint az olaszok ezt a receptet kicsit lazábban veszik, és bazsalikomon kívül más zöldet is tesznek bele, úgy mint például csalánt.