Hétvégenként gyakran összejövünk a barátainkkal egy kaskantyúi
tanyán. Nagy társaságnak leghálásabb bográcsban főzni, közben együtt a
társaság, míg elkészül az étel lehet beszélgetni, borozgatni, A ebéd ezúttal vörösboros szarvaspörkölt, ahogy ÉP készíti.
Hozzávalók 20-22 főre:
12 közepes nagyságú fej vöröshagyma, aprítva
1 fej fokhagyma
2 közepes méretű paradicsom
2 db paprika
4-5 evőkanál fűszerpaprika
3 babérlevél
3 evőkanál morzsolt majoránna
10-12 szem borókabogyó
só és frissen őrölt bors
1-2 evőkanál áfonya lekvár
2-3 db szárított cseresznyepaprika (opcionális)
Bográcsban felolvasztjuk a zsírt és kevergetve, aranysárgára
dinszteljük rajta a hagymát (ha megsózzuk, hamarabb puhul). Belekeverjük a
(házi) darált paprikakrémet, majd beletesszük a felkockázott húst és erős tűz
felett addig forgatjuk a bográcsot, amíg a hús kifehéredik, majd annyi levet
enged, hogy az egész húst ellepi – ez kb. 30-40 perc (ez az a fázis, amikor még
használhatunk fakanalat). Amikor elkezd forrni, mérsékeljük a tűz intenzitását,
beleteszünk 2 db paprikát és 2 db paradicsomot keresztben bemetszve, ha megfőtt
a hús, ezek héját ki lehet szedni.
Fűszerezzük az enyhén megtört borókabogyóval, 3 púpozott
evőkanálnyi édes fűszerpaprikával, 3 evőkanálnyi morzsolt majoránnával, 3
babérlevéllel és az egy fej aprított fokhagymával, 2 evőkanálnyi sóval.
A bográcsot folyamatosan forgatva, közepes erősségű tűz
felett lassan főzzük, a leve éppen csak rotyogjon. Amikor kezd besűrűsödni és a
hús majdnem puha, tekerünk rá borsot, igazítunk a sósságán, hozzáadunk 2 dl jó minőségű száraz
vörösbort és annak függvényében, hogy milyen minőségű a fűszerpaprikánk adunk
hozzá még egy, vagy két púpozott evőkanálnyit (ügyeljünk, hogy a paprika friss
legyen, azaz ne legyen több 1 évesnél). A hús puhulásáig, a bográcsot
folyamatos mozgásban tartva tovább főzzük, az elpárolgott szaftot kevés vízzel
pótoljuk, de egyszerre mindig csak kevéssel, hogy legyen ideje újra
besűrűsödni. Az utolsó 10-15 percben adhatunk hozzá ízlés szerint egy-két
evőkanálnyi áfonyalekvárt és ha van, aki csípősen szereti, dobhatunk a tetejére
pár szem ép, szárított cseresznyepaprikát. Ettől nem lesz csípős, csak épp egy
picit pikáns, majd azok, akik csípősebben szeretnék, egy-egy paprikát szétnyomhatnak
a saját tányérjukban.
Puliszkával, friss kenyérrel, savanyúsággal tálaljuk.
Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.