Vanessa Len: Only a Monster - Csak egy szörnyeteg

 

Az Anassa Könyveknek köszönhetően nemrég magyarul is megjelent Vanessa Len Csak egy szörnyeteg című regénye. A történet elsőre átlagos romantikus sztorinak tűnik, amelyben a tizenhat éves Joan belezúg a jóképű srácba, Nickbe. Ám a történet nem ennyire egyszerű. Joan és a családja ugyanis szörnyetegek, Nickről pedig kiderül, hogy ő a hős, akinek az az életcélja, hogy végezzen az összes szörnnyel. Ezúttal három bloggerünk indult útnak időn és téren át, hogy szörnyeket mentsen Joannel együtt. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Anassa Könyvek, 2022

353 oldal

Fordította: Sárpátki Ádám

Goodreads: 3,92

Besorolás: fantasy, YA, ifjúsági

Vanessa ​Len Az idő vándorai elsöprő romantikáját az Egy kegyetlen dal sötét világával ötvözte ebben a magával ragadó regényben.

Ez lett volna a tökéletes nyár. A tizenhat éves Joan, aki az iskolai szünetet elhunyt édesanyja különc londoni családjánál tölti, elhatározza, hogy ki fogja élvezni a nyár minden pillanatát. Imádja a történelmi Holland House-ban végzett munkáját, és amikor vonzó munkatársa, Nick randira hívja őt, úgy érzi, minden a helyére került.

Azonban Joan hamarosan ráébred az igazságra. A családtagjai nem egyszerűen furcsák, hanem valójában szörnyetegek, akik iszonyatos hatalmat birtokolnak. Nick pedig nem közönséges szépfiú: ő a legendás szörnyvadász, aki bármire képes lenne, hogy elpusztítsa őket.

A Nickkel vívott harcban Joan kénytelen együttműködni a kegyetlen Aaron Oliverrel, annak a szörnycsaládnak az örökösével, amely gyűlöli Joant és a rokonait. A lánynak muszáj megbarátkoznia saját szörnyeteg lényével, ha meg akarja menteni magát és a családját. Ugyanis ebben a történetben…

Ő nem a hős.

A könyv borítója megfogott, a fülszövege pedig még inkább azt sugdosta a fülembe, hogy "Lupi, Neked ezt olvasnod kell!" - így nem volt kétséges, hogy ez a regény is sorra fog kerülni még idén az olvasási listámról.

Húh... még nagyon friss az olvasási élmény, így kavarognak még bennem a gondolatok, a jók és a rosszak is. De megpróbálom összeszedni őket.

Joan Londonban él a családja nagy részével - ami a nagymamából, unokatestvérekből, nagynénikből és nagybácsikból áll. A szabadidejének nagy részét önkéntes munkával tölti ki egy történelmi épületben, a londoni Holland House-ban, ahol van egy segítőtársa is, Nick. Joan odavan Nickért és nem is történhet vele nagyobb öröm, mintsem a fiú randevúra hívja. De a randi előtt történik valami, ami Joan egész jövőjét negatív irányba befolyásolja, kezdve azzal, hogy a randevúja Nickkel kútba esik. De ez lesz a legkisebb problémája, hiszen kiderül, hogy egy régi, "szörnyeteg" család legfiatalabb tagja és a fiú, akibe beleszeretett, pedig épp az ilyen fajtákra vadászik...

A regény alapötlete nagyon tetszett, nagyon egyedi. Persze nem az időutazásról beszélek, hiszen arról már nem egy nagyon jól sikerült sorozat készült, hanem maga a világfelépítés és az időutazás lehetősége. Itt azokat, akik időutazók, szörnyetegeknek nevezik, hiszen ez nem egy adott képesség, hanem más emberektől kell elvenni az életük bizonyos idejét (ergo, akiktől elveszik az időt, azok ennyivel rövidebb ideig fognak élni) és amennyi időt elvettek a "szörnyetegek" másoktól, annyi időt tudnak visszautazni. Így akár visszautazhatsz a tegnapi napra is, de akár az őskorba is (bár ahhoz már szó szerint tömeggyilkosnak kell lenned, amennyi idő elvétele szükséges ehhez). Természetesen itt is megvannak azok az emberek, akik a "szörnyetegeket" kordában tartják, üldözik, és irtják őket, hiszen az ő feladatuk pedig az, hogy az embereket védelmezzék.

A szörnyetegek elnevezése azonban sokak számára furcsa lesz, hiszen a "szörnyeteg" szó a legtöbb emberben valami borzalmas kinézetű, véresszájú lényt idéz és nem hús-vér embereket, akik attól lesznek mégis szörnyetegek, hogy más emberektől képesek az életük egy részét (vagy akár az egészet is) elvenni.

Joan pedig a szörnyetegek közé tartozik. Eleinte ő sincs ezzel tisztában, így amikor az első ilyen "élményét" átéli, teljesen kétségbe esik. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ezután a fiú, akibe épp szerelmes lesz, épp az első randijukra készülnének, kijelenti, hogy a lány szörnyeteg és ha még egyszer meglátja, hogy mit csinál (vagy csak megtudja), akkor megöli... Nincs is ennél kiábrándítóbb első szerelem...

És én itt elvesztem, hiszen ez már az a szerelmi kategória, ami kellően izgalmas tud lenni a számomra is. Imádják egymást, de mégis, ha találkoznak, akkor az egyiknek meg kell ölnie a másikat. Vajon felírhatják az érzelmek a kötelességtudatot? Na ezt kidolgozni és JÓL megírni, nem könnyű. A szerző ezt a próbát sikeresen teljesítette, mert Nick és Joan minden találkozása egyszerűen mindent vitt. Imádtam köztük a kémiát, azt a feszültséget, amit köztük volt - hogy most megcsókolja-e a másikat vagy inkább megölje... Tudom, morbidan hangzik, de olvassátok el és megértitek:).

És itt jött el a könyv egyik gyenge pontja is, mégpedig a szerelmi háromszög. Tudjátok, hogy mennyire odavagyok érte, ha JÓL van megírva az szerelmi háromszög. Hát itt nem sikerült. Még úgy sem, hogy a szerző nő, ők pedig általában jók az ilyenek megírásában. Aaron, a szintén szörny ősökkel rendelkező, de elég "elit" családi hátterű, rettentő jó kinézettel rendelkező srác - hááát, összességében megkedveltem a regény végéig, de kb ennyi. Kellően nagytudású, mufurc, mindent és mindenkit lenéző stílus pipa. Jó kinézet pipa. Kémia a főhősnő és közte - semmi. És mivel azt gondoltam, hogy ez egy "standalone" regény - hiszen semmi sem utal rá, hogy ennek lesz folytatása, így nem is teljesen értettem, hogy miért kellett ez a szerelmi háromszög ide. Aztán persze a könyv befejezésekor utánanéztem és kiderült, hogy ó, lesz ennek még folytatása (bár akkor nem teljesen értem, hogy ez miért nem derül ki sehol a magyar kiadásnál), így azt mondom, hogy jó, lehet még ebből valami, de hogy Nick és Joan a befutó páros, azt már most szinte ezer százalékra mondom. Aaront pedig majd lehet pátyolgatni és vigasztalni a rajongóknak :D.

Joan jól megalkotott főhősnő, bátor, szerető szívű és a családjáért bármire képes. Őt kedveltem is végig, ahogy Nicket is. Róla sok minden kiderül a regény folyamán és az eredetileg "ki tudnám tekerni a nyakát, hogy mit csinált Joannal" gondolatokból hamar megértettem, hogy mit miért tett. És sajnáltam. És utána megkedveltem. És legvégül szurkoltam nekik:).

A többi karakter? Aaronról már írtam, ő lenne a "nagyszájú, mindent lenézek, de állati dögösen kinézek" karakter a regényben, akiket alapból imádok. De itt a "mindent lenézek" attitűd inkább egy idő után már idegesített, így akárhogy is próbálkoztam, nem tudtam megszeretni. De adok neki esélyt, remélem az írónő enged neki egy kis karakterfejlődést a folytatásban.

A többi karakter viszont nem igazán tűnt ki számomra semmiben. Szerintem egy hét múlva a nevükre sem fogok emlékezni. És ezt sajnálom.

A történet dinamikája viszont nagyon jó volt, kellően izgalmas, nem unatkoztam egy percig sem. Tetszett az időutazás - főleg az, hogy a 90-s évekbe utaztak először vissza, ami számomra is ismert volt, de jártak ennél veszélyesebb helyen és időben is. Tetszett, hogy az írónő az információt is lassan adagolta, mindig csak annyit kaptunk, ami az adott részhez volt fontos, nem ömlesztett ránk egyszerre mindent, így úgy érzem, hogy a folytatásokban is lesz meglepetésünk bőven!

És a történet vége? Úgy, hogy azt hittem, hogy ez nem egy sorozat része, úgy imádtam. Keserédes volt, egyáltalán nem a megszokott YA "minden szép és jó a vége" befejezést kaptunk. Hagyott arra nekünk teret a szerző, hogy mi pótoljuk ki a hiányokat.

Úgy viszont, hogy megtudtam, hogy ez egy sorozat része, így már mindjárt más volt az egész. Így azonnal topogni kezdtem, hogy szeretném a folytatást olvasni, hiszen, hogy lehet egy abbahagyni a történetet? Rengeteg kérdésem van, amikre választ AKAROK kapni, ott van Nick (és persze Aaron is:))) és még folytathatnám.

Összességében gratulálok az írónőnek, hogy egy ilyen izgalmas kötettel indított és a kisebb hibáktól eltekintve, nagyon szerettem ezt a történetet és alig várom, hogy kezembe kaphassam a következő részt!

Borító: Gyönyörű, látványos, szerintem sokan fel fognak figyelni a regényre csupán a borítója miatt is!

Kedvenc karakter: Nick, Joan

Szárnyalás: az alaptörténet

Mélyrepülés: a szerelmi háromszög

Érzelmi mérce: van benne romantika, de vannak nagyobb erősségei is ennek a regénynek

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A történet egy szörnyről és egy hősről szól, ezért ezúttal olyan karaktereket keresünk, akik egyszerre szörnyek és hősök is a maguk módján. A turné állomásain képeket rejtettünk el a bejegyzéseinkben ezekről a szörny/hősökről. Találd meg a képeket, és írd be a szörny/hősök nevét a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

December 27 - Kelly és Lupi olvas
December 28 - Spirit Bliss Sárga könyves út
December 29 - Könyv és más