Wonka-féle tejszínpompás mártott mokka :) - SAD 6.

Kifejezetten a SAD (Süss, Alkoss, Díszíts) 6. fordulójára készítettem ezt a kis szösszenetet, melyet Mandulasarok szuperszakácsa írt ki. :) 

A feladat szlogenje "Kávét vagy teát?" volt, vagyis e két alkotóelem közül bármelyik felhasználásával kellett valami finomságot készíteni. Lett volna egy jó kis ötletem teára, de időhiány miatt nem fért már bele, így az egyszerűbb kávénál maradtam. 

Ihletet egyik kedvenc írómtól, Roald Dahl-tól kaptam, aki a Charlie és a Csokigyár című gyerekbestsellerével repít az édességek birodalmába. Itt most nem a Johnny Depp-féle bizarr külsejű Mr. Wonkára gondolok - bár alapvetően imádom Tim Burton figuráit -, hanem az eredeti mesekönyvre. Itt szerepelt Wonka úr egyik remeke, a "tejszínpompás mártott mokka", amit én úgy képzelek el, hogy van egy roppanós fincsi csokiburok, melyből az első harapás után lágyan omlik kifelé egy dús, tejszínes krém, a kávé friss zamatával. Ezt a víziót próbáltam ebbe a kis desszertkébe önteni, több-kevesebb sikerrel.

Tehát a koncepció az volt, hogy legyen egy magában is finom csokis sütikém, amit még bevonok csokival, de legyen benne egy kis üreg, amiből majd kifolyik a lágy krém, amint belevágtam. Ezt valószínűleg gyorsabban és praktikusabban is meg lehet csinálni egy profi cukrászüzemben, ahol van gyorsfagyasztó, meg hasonló turpisságok, de ezek hiányában nekem másképp kellett okoskodni. 

Sütöttem tehát desszertgyűrűben egy kis csokis-kávés piskótát kakaóbab törettel dúsítva, amit azután négy egyforma lapocskára vágtam. A legalsó karikát meghagytam egészben, a fölötte lévőket kiszúrtam egy kisebb pogácsaszaggatóval. Kávés ganache-al ragasztottam össze a szinteket, így a kis fészek ki lett szépen "szigetelve", hogy beleönthessem a lágyabb krémet. A tésztához és a krémekhez nescafét használtam, hogy ne legyen túl tömény a kávé íz, mert azt finomabban lehet adagolni, a valódi babkávét csak a díszítésnél használtam fel. 

A lágy kávékrém tetejére egy kanál tejszínhabot csücsültettem édesítés nélkül, hogy oldja egy kicsit a feszültséget. :) Az egészet végül bevontam a szigetelésnél használt kávés csokiganache-al, majd újra dermesztettem az egészet. 

Külön kikötés volt, hogy legyen valami ropogós is a tetején a fő alkotóelem felhasználásával, így óriás maragogype pörkölt babkávé szemekből készítettem krokantot. Mivel az őrült kávérajongóknál nem ritka, hogy egész kávészemeket rágcsálnak, ez a változat biztosan be fog nekik jönni avval az előnyével együtt, hogy ezzel nem rongálják majd olyan mértékben a fogzománcukat. :)

Tálalható még egy extra adag natur tejszínhabbal, de nekem ezt a részét nem sikerült sajnos ily módon megörökíteni, mivel az utolsó adag fránya tejszínem nem akart felverődni.

Szerintem eszméletlen fincsi lett, krémes is, omlós is, roppanós is, nem is adok más nevet neki, mint az eredeti munkacíme, csak ha jogdíjhoz kötné a szerző családja, amit kétlek, miután nonprofit blogot üzemeltetek. :D

Tejszínpompás mártott mokka

Hozzávalók 4 személyre:

a piskótához:
2 tojás
10 dkg cukor
10 dkg liszt
1 evőkanál kakaópor
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál nescafé
0,5 dl olaj
0,5 dl víz
1 evőkanál kakaóbab töret

a kávés ganache-hoz:
15 dkg étcsoki (minimum 50%-os)
0,75 dl habtejszín
1 csapott kávéskanál nescafé

a kávés tejszínkrémhez:
10 dkg fehércsoki
1 dl habtejszín
1 csapott kávéskanál nescafé

a babkávé-krokanthoz:
5 dkg cukor
8-10 szem pörkölt babkávé

+1 dl habtejszín

A piskótához fehéredésig keverjük a tojások sárgáját a cukorral. Hozzáadjuk az olajat és a vizet. A lisztet összekeverjük a kakaóval, a nescaféval és a sütőporral, majd kidolgozzuk a tojásos masszával. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan a masszába forgatjuk. Lazán belekeverjük a kakaóbab töretet (el is hagyható, ha valakinek nincs).

Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. A desszertgyűrűk alját alufóliába vagy sütőpapírba bugyoláljuk és egyenletesen elosztjuk bennük a piskótamasszát. Kb. 20 perc alatt, tűpróbáig sütjük.

A ganache-hoz forráspontig hevítjük a tejszínt, feloldjuk benne a nescafét és leöntjük vele a csokit. Kevergetjük, míg fel nem oldódik, majd hagyjuk teljesen kihűlni.

A piskótákat vékony pengéjű késsel elválasztjuk a formától, hagyjuk teljesen kihűlni, majd négy egyforma lapba vágjuk. A felső három karika közepét kis pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. 

Az időközben besűrűsödött krémmel megkenjük az alsó lapot, ráhelyezzük a következőt és így tovább. Visszatesszük a karikákat, a fészkek belsejét még amennyire tudjuk, kikenjük vékonyan a krémmel és betesszük a hűtőbe dermedni. A maradék ganache-t félretesszük a bevonáshoz.

Közben elkészítjük a tejszínkrémet.

A tejszínt felforrósítjuk, feloldjuk benne a nescafét és ráöntjük a fehér csokira. Kevergetjük, míg el nem olvad benne, majd hagyjuk kihűlni.
A gyűrűket kivesszük a hűtőből és négyfelé osztjuk a kis üregekben a fehér csokis, kávés tejszínkrémet. Nem fogja teljesen kitölteni, marad a tetején még egy kis hely, ezt hagyjuk meg a habnak. Hűtőbe tesszük újra. Kicsit fog még sűrűsödni, de valamennyire folyós marad.

A behűtött habtejszínt kemény habbá verjük és minden gyűrű belsejébe annyit töltünk belőle, hogy éppen a pereméig elfedje. Újra hidegre tesszük.

A maradék étcsokis ganache-al bevonjuk mind a négy desszertet úgy, hogy a tetejére öntjük, majd az lefolyó krémet az oldalára simítjuk.

A krokanthoz a pörkölt kávészemeket mozsárban megtörjük. Világosra karamellizáljuk a cukrot és hozzákeverjük a babkávé töretet, majd gyorsan hideg felületre simítjuk, pl. fémtálca hátára, vagy márványlapra. Amint megszilárdult, darabokra törjük, visszatesszük a mozsárba és apróra törjük. A morzsákkal megszórjuk a desszerteket és néhány nagyobbacska szilánkdarabbal díszítjük.

A maradék tejszínhabból meleg vízbe mártott kanalak segítségével galuskákat formálunk és azzal tálaljuk a sütikéket.

Anyák napi bonbonkák kávélikőrrel

Nálunk családilag mindenki szereti a kávét mondhatni, nem is feltétlenül függőségből, illetve koffeintartalma miatt, hanem inkább az ízéért.

Anyukámnak készítettem ezeket a kávékrémes-likőrös kis bonbonkákat megintcsak 70,4%-os Callebaut csokiból, ami már annyira ét, hogy nagyon. :) Sajnos a belsejéről nem tudok képet mutatni, mert ugye ajándékba készült...A krémhez pici nescafét és a karácsonyi kardamomos kávélikőrt használtam, ami nekem nagyon bejön, de van olyan, hogy valaki nem szereti a kardamomot, így bármilyen más likőrfélével próbálkozhat.

Kávékrémes-likőrös bonbon

Hozzávalók:

10 dkg jófajta étcsoki (nálam Callebaut 70,4%-os)

a töltelékhez:

7 dkg jófajta étcsoki

0,7 dl tejszín

fél kávéskanál nescafé

1-2 evőkanál kávélikőr

a díszítéshez egy-egy szem ostyás csokigolyót használtam

A csokit temperálom és duplán kikenem vele a szilikonos bonbonformák mélyedéseit.

Kicsit a hűtőbe állítom, majd miután szépen megdermedt és látszik, hogy mindenhol jól fedi a csoki, elkészítem a tölteléket.

A tejszínt felforrósítom, feloldom benne a nescafét és a csokira öntöm. Kevergetem, míg egészen elolvad és egyneművé válik a massza, ekkor apránként hozzáadom a kávélikőrt.

Kis kanálkával feltöltöm a formákat annyira, hogy még maradjon kb. 3 mm hely a tetejénél a lezáráshoz.

Újra hűtőbe teszem a formát, ahol kb egy órát hagyom pihenni, ennyi idő alatt szépen megdermed majd a töltelék.

A maradék csokit újra temperálom és lezárom vele a formákat, spaklival elsimítva a tetejüket. Dermedésig újra hűtőbe állítom, majd kipattintom őket a formából.

Kis ecset segítségével egy pötty olvasztott csokit kentem mindegyik kúp forma tetején lévő mélyedésbe és egy csipesszel beleragasztottam az ostyás csokigolyókat.

Boldog Anyák napját Nyunyukám!!! :)

Töpszli macaronjaim, ronda, de finom kategóriában

Álljon ez a bejegyzésem intő például azoknak, akik macaront készülnek sütni, de még nem szánták el magukat, valamint fel vannak készülve a legrosszabbra. :)

Első két próbálkozásomat mutatom itt most meg, ami nagyon fincsik lettek ugyan, de nagyon távol állnak a macaronoknál előírt külalaktól.

Hosszasan tanulmányoztam a témát, gondoltam megvárom ezzel is, hogy kimenjen a divatból, de csak nem akar úgy látom, éveket meg nem várhatok ugyebár. Nézegettem a profik leírásait, a külföldi oldalaktól a macaronprofi Piszkéig és Reni gasztroblogjáig. :) Utóbbiaknál nagyon részletes leírásokat találtam és annyira szépek a sütikéik, hogy gondoltam, valamit biztos nagyon tudnak.

Minden előkészületet elvégeztem, még túl is biztosítottam magam azzal, hogy többszörösen átszitáltam a mandulalisztet és a porcukrot, de a kis rohadékoknak így sem akart talpuk nőni!!! grrrr..... Szép kis pufókok lettek, talpacska meg sehol!

Tudom, hogy a magas páratartalom nem kedvez nekik, meg a hőfokot is el kell találni, de a lakótelepi távfűtéses konyhákra minden jellemző, csak a magas páratartalom nem, pláne, hogy nem főzök sütés mellett szinte sose. A hőfokkal lehet talán a baj, merthogy gázsütőm van, arról meg azt olvastam, hogy a legkisebb fokozat is minimum 160 fok, szóval lehet, hogy még gyengédebben kéne őket szárogatni.

Na mindegy, valamikor biztosan újra nekifutok, addig is megmutatom milyen az, amilyet nekem sikerült legyártani.

Találtam közben egy cikket a magyar macaron lelőhelyekről a Dining Guide-on, így némileg megnyugodtam, mert az illusztrációnak szánt utolsó pár képen hasonlóan satnya talpacskával ellátott macaronokat láttam, ezért úgy döntöttem, hogy ha ők vállalják, akkor én is! :D

Dupla kávés macaron

Az elsőnél a Reninél talált receptet használtam, ahol 55 gramm tojásfehérje az alap, gondoltam kicsiben kezdem. Ezek itt dupla kávés macaronok, azaz nescafét tettem a tésztába, hozzá csokiganache-t készítettem 64%-os kakaótartalmú csokiból és kávéval tettem még ütősebbé.

Egy éjszakás pihentetés után csodásan összeértek az ízek, tényleg egész jó lett ahhoz képest, hogy csak egy habcsók. :)

Epres csokis macaronok rózsaszínben

A második próbánál céklaporral színeztem a tésztát, itt már a Piszkénél talált receptet használtam és csak egy villahegynyit tettem a céklaporból, hogy inkább barackszínűek legyenek, mint rószaszínek. A krém egy epres, fehér csokis ganache. Itt már nem lettek olyan finom puhák a sütikék belül másnapra se, valószínűleg azért, mert túl sűrűre csináltam a krémet és nem tudott felszívódni, ha megvan a tökéletes arány, jövök a recepttel, mert amúgy a krém nagyon finom volt.

Egy szó, mint száz, nem adjuk fel, lesznek itt még talpak, csak győzzétek kivárni! :D

Az idei gasztroajándékok: tonkababos fehércsoki krémlikőr és kardamomos kávélikőr

Barátnők és családtagok, kéretik nem kukucskálni! :)

A nagy bonbonláz végtermékei, a vaníliakrémes praliné, az amarettós-marcipános, a gránátalmazselés-vodkás, egy kísérleti kávélikőrös és egy Erinacea-féle pezsgőkrémes. Sajnos csak egyféle szilikonos bonbonformám van, ezért a díszítést kellett megvariálni, de így is sikerült összekutyulnom kissé, hogy melyikbe mit raktam, úgyhogy szegény ajándékozottak némileg zsákbamacskát kapnak majd. A kis pralinék mellé készítettem többek között ezt a két likőrt.

Az idén az első dolog, aminek nekiálltam, a kávélikőr volt, mert annak egy hónapot kell érnie, mire szűrhető és felhasználható. Makkakonyhánál lestem el, aki szintén találta valahol, így az erdeti receptet már nem tudtam megnézni, és mivel ő is változtatott rajta már csak azt írom le, hogy mit variáltam rajta én.

A másik likőr egy fehércsokis krémlikőr, melynek eredeti receptjét még az Nlcaféról mentettem el ezer éve. Még szerencse, hogy felírtam honnan mentettem. :) Én a mennyiség felét készítettem csak el és vaníliapasztával, valamint egy kis reszelt tonkababbal bolondítottam meg. A tonkababbal óvatosan kell bánni, mert bár ezt a krémlikőrt hűtőben kell tartani, azért eltelhet egy kis idő, mire elfogyasztásra kerül, és ennek a fűszernek az íze nálam konkrétan jól felerősödött az alkohol által, ezért csak negyed babot javaslok belereszelni. Ha még valaki szeretné elkészíteni, a mai napon megteheti, holnap estére pedig behűtheti, nagy sikere lesz, azt garantálom.



Kardamomos kávélikőr

A receptet megnézhetitek Makkakonyhánál ITT.
Én fél adagot készítettem belőle, három szem kardamommagból. Maragogype kávét használtam, mert csak az volt itthon kávébab formájában és a kardamommaggal együtt kávédarálóban daráltam meg. Ez konkrétan arabica típusú, de bármilyen kávé jó hozzá szerintem. 95%-os alkoholt használtam vízzel higítva.
Én a teaszűrő papírban szűrtem át kétszer a likőrt, miután egy hónap elteltével összérett.

Már kávéiszogatás közben is teszteltem, konkrétan a kávéba löttyintve, plusz bonbonkákba töltve. Nagyon fini!

Tonkababos fehércsoki krémlikőr

Hozzávalók:
3 dl tejszín
fél dl tej
10 dkg fehér csokoládé
2 tojás sárgája
12 dkg porcukor
fél kávéskanál vaníliapaszta (vagy kivonat)

1/4-nyi reszelt tonkabab
1 dl 96 %-os tiszta alkohol

A tejszínt, a tejet és a fehércsokit összeforraltam és addig kevergettem, míg a csoki teljesen el nem olvadt, majd félretettem hűlni. A tojások sárgáját a porcukorral kikevertem, hozzáadtam a vaníliapasztát és a reszelt tonkababot. A még meleg de nem forró csokis keverékhez öntöttem és visszatettem melegedni. Ekkor már nem szabad forralni, csak összemelegíteni a hozzávalókat, különben a tojás kicsapódhat.

A tűzről levettem, és míg hűlt, néhányszor átkevertem. Amikor már langyos, hozzá lehet keverni az alkoholt, majd üvegekbe tölteni. A hűtőszekrényben tárolandó, ahogy hűl, krémessé sűrűsödik.