Rénszarvasos torta

A hagyományos Mikulás-napi bulira készítettem még december elején ezt a kis tortát.

Nagyon fincsi vaníliás-túró mousse töltelékkel és áfonyapürével oltva. 

A szarvas eredeti terveim szerint fütyörészve baktat a hóban, de az én kis elsőszülöttem közölte, hogy neki akar puszit adni, úgyhogy akkor legyen csókos szájú. :))

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog Karácsonyt, békés, vidám ünnepeket kívánok!

Pixie

Édes-sós csokoládétorta mogyoróvaj mousse-al

Last minute ajánlatom az ünnepi készülődéshez azoknak, akik valami különlegességet szeretnének a jól bevált aprósütik mellé feltálalni a finom vacsi koronájaként. 

A sós íztől nem kell megijedni, ha valaki a mogyoróvajat szereti, ezt is szeretni fogja. Bár ez a darab még október környékén készült a Kifőztük magazin novemberi számához, volt ismerősöm, akit megmerényeltem egy szeletkével, és ugyan soha nem evett még hasonlót, el volt ragadtatva és azonnal követelte a receptet. :)

Remélem, aki bevállalja, hasonlóan fog érezni. :)

Édes-sós csokitorta mogyoróvajjal

Hozzávalók egy 12 szeletes tortához:

A piskótához:

7 dkg vaj

7 dkg cukor

1 tojás

5 dkg étcsoki

5 dkg liszt

1 teáskanál kakaó

A mogyoróvaj mousse-hoz:

2 dl habtejszín

3 dkg barna nádcukor

10 dkg mogyoróvaj

1-2 evőkanál zsíros tejszín

1 kávéskanál vaníliakivonat

A mázhoz:

1 evőkanál jó minőségű kakaópor

1 evőkanál sötét (nálam muscovado) barnacukor

1 evőkanál víz

0,5 dl tejszín

4 dkg jó minőségű, magas kakaótartalmú étcsokoládé (nálam Callebaut 70,4%)

egy csipet só

A szobahőmérsékletű vajat kikeverjük a cukorral és hozzákeverjük a tojás sárgáját. Hozzáadjuk a felolvasztott, majd kihűlt csokoládét és a kakaóporral elkevert lisztet. A tojásfehérje keményre vert habját hozzáforgatjuk a masszához és sütőpapírral bélelt 18 cm-es átmérőjű tortaformába simítjuk.

170 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt első tűpróbáig sütjük, vigyázzunk, nehogy túlsüljön, különben száraz lesz a tészta.

A mousse-hoz a mogyoróvajat simára keverjük a zsíros tejszínnel. A habtejszínt  a nádcukorral kemény habbá verjük és összeforgatjuk a mogyoróvajjal, majd óvatosan belekeverjük a vaníliát.

A piskótalapot tortagyűrűbe fogjuk és ráhalmozzuk a mousse-t. A formát kicsit az asztalhoz ütögetjük és tetejét habkártyával elsimítjuk. Hűtőszekrényben egy órát dermedni hagyjuk.

A mázhoz kikeverjük a kakaóport a barna cukorral és a vízzel simára keverjük és a tejszínt hozzáadva forróra melegítjük. Beledobjuk az apróra vágott csokoládét, a sót és teljes olvadásig kevergetjük. Amikor már langyos, egyszerűen ráöntjük a tortánk tetejére és a formát mozgatva hagyjuk szétterülni. További negyed óra alatt a hűtőben rádermesztjük a mázat, majd meleg vízbe mártott vékony pengéjű késsel elválasztjuk a formától és óvatosan leemeljük a gyűrűt. Tetejét csokoládéval, tejszínhabbal, mogyoróval díszíthetjük.

Mézeskalács projekt 2013

Az év ezen szakaszában hajlandó vagyok feláldozni magam és mézeskalácsot díszíteni, mert a tisztesség azt kívánja. :)

Idén nagy segítségemre volt, hogy pár hónapja Mézesmanna barátnőm mézeskalács minitanfolyamán vehettem részt. Nem elfogultságból persze, de mézeskalácsban nekem ő a top, és elég jól megmutatta az alapokat ahhoz, hogy érdemes legyen végre egy kis szellemi kapaszkodóval nekiállni a gyakorlásnak.

A legfontosabb infó nekem a terülőmáz technikája volt, mert azt úgy éreztem, hogy tényleg látni kell milyen sűrűnek kell lennie, meg hogy viszi fel az ember a sütikére. Az írókázás más tészta, a kacskaringókat szépen türelmesen gyakorolgatni kell, amihez nekem sosincs elég időm és türelmem persze.

Most két alkalom is nyílt ezek próbálgatására, az egyik az ovis karácsonyi buli, a másik a gasztroajándék gyártás házi használatra. Szegény kis ovisokon gyakoroltam először, így a kis pingvinkék kicsit csálék lettek, de nagy sikere volt ennek a kis kupacnak.

Azután nekiláttam itthon kisebb tételben gyakorolni, ezért jobban oda is tudtam figyelni, szerintem ezek már inkább vállalható darabok lettek.
Takács Feri fotós barátom gyönyörű képeket készített róluk, ami nagyban emelte az esztétikai értéküket. :)))

A montázsban szereplő üveg a múltkori ötfűszeres csokis krémlikőr, amihez gyártottam Ferinek kisüthető gyurmából egy karácsonyos kis kupakot is. :)

És az utolsó adag mézes, amit a karácsonyi rohamban a fára, meg a tálba készítettem alvás helyett.

Ebből is látszik, hogy mindenki képes a fejlődésre, csak gyakorolni kell. Szánjatok egy kis időt rá, mert nagyon látványos tud lenni! ;)

És egy utolsó jó tanács álmodozó típusú sütögetőknek: Jobb, ha minden darabra tesztek egy lyukat akasztónak, mert a túlsütött, illetve megégetett darabokból is lehet még rusztikus karácsonyfadísz. :)))

Ötfűszeres krémlikőr

Karácsonyi gasztroajándéknak sem utolsó ez a fincsi krémlikőr, ami még lazán elkészülhet így az ünnepek előtt 10 nappal. 

Ez egy ütősebb kis darab tiszta alkohollal, de aki gyengébben szereti vodkát, vagy gint is használhat helyette. Minél több kakaóvajat tartalmaz a csoki, annál inkább valószínű, hogy be fog sűrűsödni egy idő után, ha nagyon hidegre teszitek, ez esetben szobahőmérsékleten érdemes hagyni kiengedni fogyasztás előtt. Ha szereztek hozzá valami szép üvegecskét és azt is feldíszítitek illően, elsöprő lesz a fogadtatás, megígérem. :)))

Ez a receptem megjelent a Kifőztük magazin novemberi számában.

Ötfűszeres krémlikőr

Hozzávalók egy negyed literes üveghez:

2 dl tejszín

1 tojás sárgája

5 dkg barna nádcukor

1 csapott teáskanál kínai ötfűszer

5 dkg fehér csoki

2 dkg tejcsoki

0,5 dl "mellékíz mentes" alkohol (vodka, gin, tiszta szesz, stb.)

A tejszínt felmelegítjük, de nem forraljuk. A tojás sárgáját kikeverjük a nádcukorral és a fűszerrel. A még meleg tejszínből egy-két evőkanállal hozzákeverünk, majd az egészet a tejszínhez adjuk. Állandó keverés mellett tovább melegítjük és ahogy a keverék sűrűsödni kezd, hozzáolvasztjuk a kétféle csokit. Kevergetve langyosra hűtjük, majd hozzákeverjük az alkoholt. A kihűlt folyadékot sterilizált üvegbe töltjük és hűvös helyen, például kamrában tároljuk.

Esküvői torta téli hangulatban

Amint ígértem, máris mutatom a kollekció második darabját. :)

Szintén a Tortadíszítés magazin számára készítettem, próbáltam minél egyszerűbb, de látványos díszítést kitalálni, amit a tortadíszítésben kevésbé gyakorlottak is el tudnak készíteni.

Tulajdonképpen az egyetlen speciális eszköz a magyallevél alakú kiszúró, amiből egyszerű műanyag kivitelűt is lehet kapni szinte minden cukrászkellékeket árusító boltban. A másik "alkatrész", ami szintén ilyen helyeken szerezhető be, az a kimondottan cukrászathoz tervezett papírral bevont virágdrót, és maga a szalag, amit a kis piros bogyócskák szárához használtam fel.

A pontos leírást fázisfotókkal a Tortadíszítés magazin karácsonyi különszámában találjátok.

Kis karácsonyi tortám a Tortadíszítés magazinból

A múlt héten megjelent a Tortadíszítés Magazin karácsonyi különszáma, melyben két tortám is helyet kapott. :)

Az első kis darab ez a kis helyes hóemberes, pingvines gyerekeknek való tortácska, amit bárki könnyedén elkészíthet, mert részletes leírással és fázisfotókkal segítem a munkát. Minimális eszközigényű, kezdők is bátran belefoghatnak.

Ha nincs marcipánformázó eszközötök, használjátok csak a fantáziátokat, például a hópehely kiszúró helyett tojásfehérjéből és porcukorból készült írókával is imitálhattok hópelyheket az oldalára, a figurákhoz pedig akár használaton kívüli manikűrkészlet is megteszi. :)) 

Sok sikert mindenkinek a munkához!

Aki szemfüles, és sikerül megvennie még a magazint, az a másik tortát is megkukkolhatja, amiről elárulok annyit, hogy egy téli hangulatú alkalmi, esküvői torta, szintén fázisfotós leírással, nemsokára megmutatom...

Répatorta cupcake-formában a 4. blogszülinapra

Hüledeztem itt magamban, hogy már a negyedik éve írom ezt a blogot, így utólag nem is értem, hogy voltam képes minden héten kitermelni magamból valami irományt. :)

Az életben sem vagyok egy túl szószátyár típus, így ahhoz képest itt a blogban sokkal inkább megnyilvánulok. Bár legtöbbször a képek beszélnek helyettem, remélem Ti olvasók szívesen olvastok a csapongó gondolatokról is, leginkább arról, mit élek át egy-egy torta megszületése közben.

Tudom, hogy ez nem egy tipikus tortadíszítős blog, azaz nem gyártottam ezidáig fázisfotókat és tudományos értekezéseket a torták technikai kivitelezéséről, de nézzétek el nekem, én magam is úgy gondoltam, hogy még nem vagyok azon a szinten, sokkal tovább kell fejlődnöm ahhoz, hogy másoknak oszthassam az észt. :)

Leginkább egy afféle naplóként funkcionált ezidáig, azaz a saját fejlődésem nyomon követésére, pár vállalható munka, vagy éppen balul sikerült darab megmutatására, hogy más is okulhasson a példámból. Mostanára eljutottam odáig, hogy néhanapján kisebb büszkeséget éreztem, mikor belegondoltam, hogy minden fogást autodidakta módon sajátítottam el, ugyanakkor a profizmus hiányát is érzem sokszor, hogy lenne jó pár olyan területe ennek a műfajnak, amihez egész egyszerűen segítségre lenne szükségem, hogy továbbléphessek.

Így aztán négy év után úgy döntöttem, változásra vágyom, hogy ez a hobbi ne sikkadhasson el, megnyíljanak a lehetőségek a továbblépésre. Még képlékeny a dolog, érlelődik ez-az, de Ti is látni fogjátok, ha sikerül kisebb lépéseket tennem és konkrétabb segítséget is nyújthatok majd Nektek, hogy megismerkedhessetek közelebbről is ezzel az "édes" szerelemmel. :)

Ennek a személyes kitárulkozásomnak örömére íme egy tradicionálisan blog-évfordulónként megjelenő jépatojtás recept! :D

Ez most úgy született, hogy volt nemrégiben egy kis gasztroblogger találkozó Jankáéknál, amiről a többiek már idejében részletesen írtak, de én jól lemaradtam időben a recepttel, mert konkrétan, amikor kóstolót vittem, sikerült jól elrontani, de újat gyártani már nem volt lehetőség. Régebbi répatorta receptjeimből akartam transzformálni egy cupcake receptet, de nem gondoltam rá, hogy egyrészt ugyanolyan összetételű tészta kisebb mennyiségben hajlamos lehet a kiszáradásra, illetve, hogy nem szabad a műveletet az utolsó pillanatra hagyni, mert valami biztosan balul sül el. Itt konkrétan a máz eredetileg egy meringués vajkrém lett volna, ehhez képest sikerült túlverni gőz fölött és folyt, mint az istennyila.

Most sikerült időt szakítanom arra, hogy átalakítsam a receptet, több sárgarépát és aszalt gyümölcsöt tettem bele, így egy jóval szaftosabb, puhább összetételű tésztát gyártottam és inkább meleg eljárással csináltam meg a krémet, nehogy megjárjam a gőzzel. Eredetileg a tavalyi fügés répatortámból indultam ki, amihez a tavalyelőtti blogszülinapi répatorta frostingját párosítottam, az akkori kandírozott sárgarépával. A tészta alapvetően nem túl édes, éppen azért, mert a feltét viszont nagyon is az, de épp ezért jól kiegészítik egymást, majd meglátjátok. Hát íme...

Répatorta cupcake barna meringuével és kandírozott sárgarépával

Hozzávalók 12 db cupcake-hez:

3 tojás

13 dkg barna nádcukor

150 ml olaj

20 dkg reszelt sárgarépa

15 dkg finomliszt

5 dkg zabpehelyliszt

1 teáskanál őrölt fahéj

1 teáskanál szódabikarbóna

1 csipet só

3 dkg enyhén előpörkölt, durvára darált dió

10 dkg apróra vágott aszalt füge 

4 dkg aszalt feketeribizli

A frostinghoz:

3 db tojásfehérje

20 dkg barna nádcukor

8-9 dkg puha vaj

Díszítés:

kandírozott sárgarépa (recept ITT)

ehhez most zöldséggyaluval gyalultam le a répát, majd kandíroztam, a recept ugyanaz

A tojásokat habosra keverjük a nádcukorra, majd hozzáadjuk az olajat. Összekeverjük a száraz hozzávalókat és az egészet simára dolgozzuk. Fakanállal beleforgatjuk az apróra vágott fügét és az aszalt ribizlit.

Muffinformákba töltjük és 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt tűpróbáig sütjük.

A krémhez gőz fölött a tojásfehérjét és a nádcukrot együtt csípősre melegítjük, azaz csak épp annyira, hogy elég meleg legyen, de még ne égesse meg az ujjunkat.

A gőzről levéve kihűlésig habbá verjük, majd fokozatosan hozzádobáljuk a puha vajat. Ha ügyesek voltunk, máris habzsákba tölthető és díszíthetjük a kihűlt répás muffinjaink tetejét. Ha nem hűlt ki eléggé a tojáshab, mielőtt a vajat hozzáadtuk volna, ellágyulhat, de ezen segíthetünk, ha a hűtőbe tesszük egy időre, majd újra kihabosítjuk.

Tetejüket kandírozott sárgarépával díszítjük.

Kis csajos

Jellemzően egyénre szabott tortákat készítek, de van az úgy, hogy az ünnepeltről semmi személyeset nem sikerül megtudni.

Így készülhetett ez a torta is egy kedves ismerősöm leánykájának. Kicsi legyen, nőcis legyen, lehetőleg valami pinkkel. Így aztán egy kerek dobozka formát választottam, gondoltam ezt viszonylag gyorsan, hamar, de ügyesen fel fogom majd díszíteni.

A "gyorsan" részét jól benéztem, mert a különböző színű csíkokat felragasztgatni eltartott egy jó darabig. 

Mást nem is tudok róla mesélni, csak annyit, hogy túró rudi jellegű belsőt kapott ismét. :)

Körtés pite juharszirupos karamellhabbal

Az őszi idénygyümölcsök közül az almán kívül körtét használom a leggyakrabban süteményekhez, mert abból aztán tényleg rengeteg félét kapni elérhető áron és mivel rendkívül gyorsan romlik, ha nem esszük kétpofára.

Október végén sült még ki ez a rendkívül omlós finom kis pite belőle, amihez egy habot is kreáltam juharsziruppal, hogy egy kis pikantériát vigyek a dologba. Nálam ez egy összedobálós jellegű recept volt, de most a Kifőztük kedvéért jegyzeteltem is közben, hogy miből mennyit tettem bele. :)

Körtés pite juharszirupos karamellhabbal

Hozzávalók egy 20 cm-es átmérőjű piteformához:

A tésztához:

5 dkg mandula

10 dkg finomliszt

10 dkg vaj

csipet só

1 tojás

csipet fahéj

1 tk szódabikarbóna

5 dkg barna nádcukor

1-2 evőkanál tej

A töltelékhez:

2 nagy lédús körte (kb. 20 dkg)

3 dkg édes zabpelyhes keksz

1 teáskanál citromlé

1 kávéskanál gyömbérpor

1 evőkanál barna nádcukor

A habhoz:

1 evőkanál kristálycukor

1 evőkanál juharszirup

1,5 dl tejszín

A pitetésztához összekeverjük a mandulát a liszttel, a sóval, és összemorzsoljuk a kockákra vágott vajjal. A tojás sárgáját, a fahéjat, a szódabikarbónát és a barnacukrot is hozzáadjuk és a tésztát összegyúrjuk. Könnyű, rugalmas tésztát kell kapnunk, így kevés tejjel lazíthatjuk, ha szükséges.

A tésztát pihentetés nélkül kettéválasztjuk, egyik felét kinyújtjuk és kibéleljük vele a piteformát. A kekszet lereszeljük, vagy ledaráljuk, egy evőkanálnyi mennyiséggel megszórjuk a tésztát. 190 fokra előmelegített sütőben 2-3 percig elősütjük, míg elkészítjük a tölteléket. Ehhez a körtéket villával összetörjük, ha kicsit keményebb, lereszeljük, hozzákeverjük a darált kekszet, a citromlevet, a gyömbért és a cukrot. Beletöltjük a tésztafészekbe.

A tészta másik felét kinyújtjuk és befedjük vele a tölteléket. A leeső részekből díszíthetjük a piténket.

A tojás fehérjét kissé felverve megkenjük a tetejét és a sütőbe visszatéve aranybarnára sütjük.

A habhoz a cukrot és a juharszirupot összekeverjük, alacsony hőfokon karamellizáljuk, míg aranyszínű nem lesz a folyadék. A tejszínből 0,5 dl-t felforrósítunk és besűrítjük vele a karamellt. A lángról levéve kevergetve kihűtjük. A maradék tejszínt habbá verjük és a krémhez forgatjuk, majd felhasználásig behűtjük.

Tálalás előtt a habból két kanál segítségével galuskákat formázunk minden szelet pitéhez.

A recept megjelent a Kifőztük magazin novemberi számában.

Disznótoros torta rémült malackával

Boriéknak is a sokadik tortát készítem már, most aktuálisan 60. szülinapot ünnepeltek a családban. Bori apukájának régi vágya volt, hogy részt vegyen egy igazi disznótoron, de valahogy úgy hozta az élet, hogy ez eddig nem adatott meg neki. Így hát a gyerekek gondoskodtak róla, hogy ha kicsiben is, de valamiképpen részesüljön ebből az élményből. Ehhez járultam én hozzá ebben a formában, ami remélem okozott azért vicces perceket a bulin. :)

Az első ötletük az volt, hogy egy vágódeszkán legyen kolbász, hurka, szalonna, stb. Én ettől rögtön meg is rettentem, gondoltam inkább átpasszolom a feladatot Krickynek, hisz végülis ő a nagy mestere ennek a témának, de előtte még felvetettem, hogy nem lehetne-e valami más, ami szintén passzol a témához. Szerencsére elfogadták az ötletemet, hogy egy rémült kismalac kukucskáljon ki egy fazékból, ami ugyan nem konkrétan a disznótorra utal (mert ugye a nagy fazékba a szerencsétlen egyéb alkatrészeit szokták dobálni, az kicsit durva látvány lett volna), de a böllérkéssel és zöldségekkel kiegészülve már inkább stílszerű. Gondoltam megküzdök a deszkafelülettel is, különben soha nem fogom megtudni, hogy képes vagyok-e rá, ezért egy asztallap szerűséget terveztem alá, vontam be fondanttal és mintáztam faerezetűre.

A torta úgy 25 szeletes volt körülbelül, és mindez a fazék részében összpontosult, tehát úgy kellett felfognom, mint egy emeletes tortát, azaz két részletben lehetett elméletileg felszeletelni. A malacfejet kekszmasszából készítettem és marcipánnal burkoltam, de próbáltam úgy összeállítani, hogy ne legyen nagyon édes, így nagyon sötét kakaópor és étcsoki is került bele.

A zöldségek marcipánból voltak és nem vagyok velük igazán megelégedve, a paprikák jobban mutattak volna, ha még le vannak fújva étellakkal, és fényesebbek, de ilyenem nem volt, így maradtak úgy. A fokhagyma meglepően jól sikerült egyébként, kár, hogy a fotó ezt nem adja vissza.

Dukált volna még a témához egy szép nagy pálinkás üveg is felespoharakkal, de úgy éreztem rontanák az összképet. :D

A torta minden része ehető, az alátétet kivéve természetesen, és nem csak ehető, hanem élvezhetően fogyasztható, ha értitek mire gondolok. ;)

A fazék belseje tejszínes csokitortát rejtett.
Vicces kis adalék, hogy az ünnepelt eltette emlékbe a malacka orrát, mert azt így meg lehet mutatni a haveroknak. :)))

Madáritató torta

Na az úúúúgy volt, hogy a feladatom egy madáritató torta lett volna. De nem is akármilyen, hanem az én kedves tortadíszítő iparművész barátném, Drescher Marcsi egyik tortáját kaptam mintának.

Mivel én elvből nem másolok, mondtam, hogy oké a madáritató, de nem olyan lesz. Két rigó kellett, itató kellett, úgyhogy óhatatlan, hogy egy kicsit se hasonlítson.

Gondoltam, valami lefelé keskenyedő kis kőtál-szerűséget próbálok fabrikálni, de a textúrázós része nem annyira akart összejönni, bár ezt már csak utólag láttam a színezést követően. 

Belülre egy túrós-epres töltelék került, ami viszonylag stabil alapot ad a faragáshoz, csak ne lenne olyan omlós a piskóta. Na mindegy, csak sikerült megfaragni, de a burkolat már gyorsan szárad, így gyorsan kellett mintázni is, nem is tudtam valójában mit csinálok.

A vizes részét úgy terveztem, hogy olyan hatású legyen, ami egy kicsit mohalepte, kicsit oxidálódott régi kőtálra jellemző, ez a része szerintem meglepően jól sikerült, én se gondoltam, hogy ilyen klasszak lesznek a színek. Marcsi tortáján nagyon szép, szinte világító kék a víz, úgyhogy sikerrel tértem el ettől is. :)

A madárkákra inkább nem vesztegetnék szót, mert tudom, hogy vannak hiányosságaik, de meggyőztem magam, hogy nem vagyok szobrász, jó lesz az. Mindkettőt marcipánból gyurmáztam és utólag színeztem porfestékkel. 

70. szülinapra készítettem, remélem maradandó emlék lesz az ünnepeltnek. 

Pasztell elegancia

Szeptemberi elmaradásomat igyekszem most pótolni, mert újra egy kis csúszásban vagyok.

Ezt a kis emeletes tortát a tévedések elkerülése végett nem esküvői tortának szántam, hanem szülinapra készült. Moncsiéknak ez már a sokadik torta, amit van szerencsém elkészíteni, de most először lett ő az ünnepelt.

Férjecskéjével fogtunk össze, hogy a nagy napon legyen egy olyan torta, ami az ő ízlését tükrözheti, de ugye férfiakkal kommunikálni a női ízlésről kissé nehézkes, így nem tudom mennyire sikerült eltalálni... (bocs Csabi! :))

Ami biztos volt, hogy topsy turvy típusú, azaz ferdére faragott tortaszintek legyenek és pasztell színű, krém, halványrózsaszín rózsákkal. Na most a topsy alapvetően egy bohókás tortastílust feltételez, így fogalmam sem volt, hogy fogom ezt elegáns visszafogott stílusúra összehozni. Mivel a rózsa fajtája nem volt meghatározva, kisebb méretű és kevesebb sziromból álló rózsafajtát gondoltam, hogy többet lehessen csokorba fogni és egyik se legyen túl hangsúlyos. 

Mivel több apró virágocskával töltöttem ki a csokrokat, úgy éreztem, már nem bírna el a torta valami csicsás oldaldíszítést, ezért azt találtam ki, hogy spirálisan körbetekert fokozatosan elvékonyodó fondantzsinórt fogok használni erre a célre, amit mind a két szintnél ott vezettem ki, ahova a csokrokat terveztem tenni. Így egy kicsit olyan vázaszerű hatást kelt szerintem, de legalább nem érzem túldíszítettnek.

Belül mindkét emelet saját fejlesztésű túró rudis belsőt rejtett, vagyis tejszínes túrómousse-t csokis piskótában és vékony csokirétegekkel. Kívül házi fondant és a virágok nagyobb része drótos cukorvirág technikával készült.

Szüreti hangulatban

Szőlős torta a most szüretelőknek. :)

Minimal design, túró mousse eperrel csokis piskótában. A torta alapja topsy turvy mintájára ferdére faragva, sajnos ebből a szögből ez nem annyira látszik.
Ennyit tudok elmondani róla most hirtelenjében... :)

Sárkányos torta és más hüllők

Amikor Vianne megkért, hogy idén is én készítsem a pici fia szülinapi tortáját, nagyon örültem, mert tudtam, hogy valami jó kis feladatot fogok kapni, ami eddig még nem volt. Nem is kellett csalatkoznom, ugyanis most sárkány témájút kért a fiatalúr, méghozzá egy nagy és egy pici sárkány volt a kívánalom. 

Ilyen figurát eddig még nem készítettem, de szerencsére egy volt kolléganőm nemrég kért meg, hogy gyík formájú marcipánt és egy vicces kis krokodilt formázzak neki, ezért volt egy kis előgyakorlás is. Íme a valódi gyík prototípus, a rajzfilmes változata Oscar, és egy kis kroki.

A konkrét sárkány figurához fantasy oldalakat nézegettem, mert a fejemben már megvolt, hogy nagyjából miképpen is kellene kinéznie a tortának, de muszáj volt kukkolni, nehogy valami keleties jellegű sárkányformát keverjek véletlenül a klasszikussal. :) Öcsikém szerencsére elég jól otthon van a témában, mert anno sokat szerepjátékozott és még különféle sárkányfigurái is vannak. Le is fényképezett nekem egyet több szögből, de sajnos álló testtartásban volt és azt nem lehetett volna merevítések nélkül megoldani.

Hogy minél kevesebb merevítést kelljen alkalmaznom, fekvő sárkánymamát terveztem marcipánból, így csak a kis bébisárkány szárnyaiba kellett tennem egy kis idegen anyagot, hogy a hátába tudjam szúrni. Már nappali fényben néztem, hogy kicsit túlszíneztem őket, ennél kevesebb is elég lett volna, főleg, hogy a sziklás jellegű alaptorta is zöldben-kékben játszik, de azért az összhatás szerintem nem lett rossz.

Belül epres joghurtkrém volt nagy eperdarabokkal vaníliás, fehér csokis piskótában.

Esküvői torta szolidan, szépen

Az előzőhöz képest egy jóval visszafogottabb esküvői tortát mutatok most Nektek. 

Viszonylag kis mérete miatt két kisebb fehér virágdíszt helyeztem csak el rajta, nehogy elnyomják az egészet. Egy kis nászpár is került a tetejére, aminek külön története van és a vőlegény munkájához köthető leginkább, de ez a projekt egyelőre titok. ;) 

Az ő kívánsága volt a belső ízesítés is, tejszínes csoki és joghurtos málna. 

Csak annyi volt a menyasszony kérése, hogy fehér virágok és egy kevés zöld szín legyen rajta valahol, hogy passzoljon a dekorációhoz, így aztán vegyes fehér virágokat és kevés limezöld hortenziát készítettem drótos cukorvirág technikával.

Szintén a kora őszi kánikulában készült még szeptemberben elején, így megint pánikolhattam, hogy megizzad-e a torta, vagy összerogyik-e az egész, mert kicsit messzire utazott hűtés nélkül. Komolyan mondom, kikészülök ettől! Legközelebb hűtőkocsira gyűjtök most már, azt tuti!

Köszönöm Nórának és Jánosnak a lehetőséget és, hogy megtiszteltek a bizalmukkal!

Éljen az ifjú pár! :)

Fagylalthegy tortába öntve

Van az úgy, hogy két olyan ember sodródik egymás mellé, akiket nem érdekelnek a konvenciók, vállalják az egyéniségüket, mindig, minden helyzetben. Ilyen volt ez az ifjú pár is, akiknek ezt a különleges esküvői tortát készítettem.

A fagyi iránti rajongásuk hozta a témát, még az esküvői meghívójukon is fagyitölcsérek voltak, úgyhogy valószínűleg a násznépnek sem volt túlzottan meglepő a torta látványa. :) Miután kötetlen, laza kerti partit terveztek, belefért ez a megoldás is, én pedig nagyon örültem, hogy valami különleges tortát készíthetek.

A fantáziám ennél sokkal jobban el volt szabadulva egyébként, csak a tudásom és a technikai hátterem nincs még meg hozzá, hogy az eredeti tervemet megvalósíthattam volna. Így aztán egy viszonylag jól szállítható és ésszerűen felszeletelhető tortában kellett gondolkodnom, ami részben sikerült is. Azért mondom, hogy csak részben, mert a különálló kis gombócokat kevert tésztából tudtam csak megvalósítani, így tulajdonképpen nagyobbacska sütinyalókák lettek. :)

A három emelet tejszínes csoki, málnás túró-mousse, barackos joghurt ízűek voltak, a kis gombócokkal pedig úgy játszottam, hogy a világosra burkolt gömböket vaníliás-citromos fehércsokis masszából, a sötétebbeket pedig áfonyás-csokis masszából formáztam meg.

Készült egy különálló kis torta is a laktózérzékeny vendégeknek, ebbe laktózmentes alapanyagokból készítettem túrós-barackos tölteléket.

Sok boldogságot Anna és Ádám! :)

 

Citrusos áfonyatorta recept... végre

Szíves elnézését kérem mindenkinek, aki hetek óta vár már erre a receptkére, bokros teendőim miatt képtelen voltam előbb bepötyögni.

Mint azt bizonyára már tudjátok, az idei őszi Segítsüti jótékonysági akcióra készítettem ezt a tortát, ami direkt erre az alkalomra találtam ki, hogy kövessem a saját hagyományaimat.

A lelkesedés megvan, a tudományos háttér továbbra is hiányzik, így profi cukrászok nézzék el nekem, ha nem szakszerűen készítem a bevonatot, vagy egyebeket. :)

Ismét idénygyümölcsöt választottam, most az áfonyát. A kis kék bogyókákhoz úgy gondoltam illik majd egyfajta minimalista stílus, így mivel amúgy is kedvelem a többrétegű desszerteket, valami ilyesmit terveztem tortába önteni. 

Viszonylag egyszerű, mondhatni snassz könnyű, puha piskóta az alap, kis citromolajjal frissítve, friss áfonyából finom tojásos krémmel, hozzá egy krémsajtos-fehércsokis mousse réteggel borítva. A tetejére citrusfélékből készítettem fényes mázat vaníliával és icipici bazsalikommal fűszerezve, majd még egy kis áfonyapürével, friss áfonyával és habcsóklapokkal díszítettem.

A habcsóklapokat macaronmasszából készítettem, így nagyon kellett figyelnem, nehogy túlzottan megemelkedjenek a kis korongok, így egy kicsit folyósabbra kellett kikevernem a masszát. A hideg eljárást választottam épp ezen okból, de még így is sikerült jó párat megrepeszteni, még szerencse, hogy volt lehetőség válogatnia mennyiségből. :P Ez a része a tortának nyugodtan el is hagyható, vagy kész macaronnal díszíthető, kinek, hogy tetszik.

Aki szereti a savanykás ízvilágot, annak biztosan ízleni fog!
Tessék hát a recept...

Pikáns, citrusos áfonyatorta

Hozzávalók egy 16 szeletes tortához:

A piskótához:
3 tojás
6 dkg porcukor
4 dkg kristálycukor
6 dkg liszt
4 dkg étkezési keményítő
csipet só
egy kávéskanál citromkivonat (vagy egy fél citrom reszelt héja)

Az áfonyakrémhez:
10 dkg friss áfonya
13 dkg kristálycukor
fél citrom leve és héja
2 egész tojás
10 dkg vaj

a fehér mousse-réteghez:
1 dl tej
2 tojás sárgája
1 evőkanál kristálycukor
4 db lapzselatin
10 dkg fehér csokoládé
2 dl habtejszín
1 kávéskanál citromkivonat (vagy fél citrom reszelt héja)
10 dkg krémsajt
1 evőkanál narancsszirup (elhagyható, vagy kevés narancslével helyettesíthető)

A mázhoz:
1,5 dl víz
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
egy egész lime leve
5 dkg kristálycukor
1 kávéskanál vaníliaszirup (vagy egy teáskanál vaníliás cukor)
1 nagyobb levél friss bazsalikom
egy evőkanál narancsszirup (vagy reszelt narancshéj)
6 g almapektin

Az áfonyapüréhez:
2 dkg áfonya
2 evőkanál cukor
1 teáskanál citromlé
1 kávéskanál pektin

A díszítéshez:
friss áfonya, habcsóklapocskák


A piskótához kikeverjük a tojások sárgáját a porcukorral. A fehérjét a kristálycukorral habbá verjük. A lisztet összekeverjük a keményítővel és a sóval. A fehérjehabot a tojáskrémbe forgatjuk és a lisztes keveréket is hozzászitáljuk, óvatosan forgatva, hogy össze ne törjük. Végül beletesszük a citromkivonatot, de el is hagyható, vagy vaníliával helyettesíthető. 20 cm átmérőjű sütőpapírral bélelt tortaformában, 170 fokra előmelegített, enyhén gőzös sütőben tűpróbáig sütjük.

Míg hűl a piskóta, elkészítjük az áfonyás krémet. Ehhez az áfonyát a cukor felével felfőzve kicsit összeroggyantjuk. A vajat gőz fölött felolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék cukrot, az összekevert egész tojásokat és a folyamatos keverés mellett az áfonyapürét, a citromlevet és citromhéjat. Kevergetjük, míg össze nem sűrűsödik, majd a gőzről levéve keverjük tovább, míg langyosra nem hűl.

A piskótát két lapba vágjuk, majd az egyik lapot tortagyűrűbe fogva tálra helyezzük és rásimítjuk a kihűlt áfonyás krémet, majd hűtőbe tesszük. Míg a krém dermed, elkészítjük a következő réteget.
A tejet felforrósítjuk és a cukorral kikevert tojássárgájával besűrítjük. Felolvasztjuk benne a fehér csokit és a zselatint, majd a tűzről levéve kihűlésig kevergetjük. A krémsajttal és a habbá vert tejszínnel lazán összeforgatjuk, majd hozzáadjuk a citromot és a szirupot is. A már dermedt áfonyás krémre helyezzük a másik piskótalapot és a tetejére simítjuk a citrusos habot és kicsit megmozgatjuk a formát, hogy szépen szétterüljön, majd visszatesszük hűteni teljes dermedésig, ez minimum egy órát vesz igénybe.

A mázhoz felforralom a vizet, beleszórom a cukrot és teljes felolvadásig főzöm, majd hozzáadom a citrusféléket, a vaníliát, a szirupot és a bazsalikomlevelet. Körülbelül 5 percig lassú tűzön főzöm, hogy az ízek jól összeérjenek, majd leszűröm a keveréket és a lángra visszatéve a pektinnel besűrítem. Ha langyosra hűlt, már ráönthetjük a tortánk tetejére és óvatosan mozgatva a tálat, hagyjuk a gyűrűben szétterülni.
Ha a máz is megdermedt, elkészíthetjük az áfonyapürét a szokásos módon, érdemes kicsit át is törni, hogy minél simább felületet kapjunk, majd pektinnel besűríteni, hogy ne másszon el a díszítésnél.
Friss áfonyaszemekkel és habcsóklapocskákkal díszíthetjük.

Utóirat: Ha hozzám hasonlóan habcsókkal is díszítitek, számolni kell vele, hogy egy nappal később már megszívják magukat és ellágyulnak, de gyanítom, hogy addigra nem fog belőle maradni, így ez a veszély talán nem fenyeget... A licitnyertesem ezen a hétvégén már meg is kóstolhatja. :)

Jó melós kis torta, de minden falatjáért érdemes megdolgozni. ;)

Virágok a kiskertből

Egyik kedvenc blogom a Selectfood, melynek szerzője Alíz az egyik legkedvesebb és legtehetségesebb ember, akit ismerek. A blogírás kapcsán ismerkedtünk meg egymással, szinte az első blogolós napomtól kezdve nézegetem csodásabbnál csodásabb mediterrán receptjeit, azon belül is a különleges portugál ihletésű fogásokat. Alíz igazán elmélyült a gasztronómiában, mert az alapanyagokról és azok eredetéről is nagyon széles körű a tudása, így még hitelesebb minden, amit az ételekkel kapcsolatban ír. 

Amikor megbeszéltük a mi kis torta projektünket, épp egy nyári hazalátogatásra készültem a Bakony lábához, és mivel ő épp ott él, összehoztunk egy rapid randit. Nagy kár, hogy nem fényképeztem le, mi minden finomságot kaptam a tortáért cserébe, mert szerintem Alíz a komplett kiskertet és kamrapolcot elhozta nekem akkora ládikával érkezett. :) Volt ott házi, friss befőzésű zakuszka, paradicsom, kecskesajt, stb. Ez utóbbiból három félét is kaptam, mert Alíz most kísérletezik a saját készítésű kecskesajtokkal, a különböző oltási módszerekkel. Azóta szerintem már ebben is tovább fejlesztette a tudását, bár én már a zöldfűszeres változattól el voltam ájulva, úgyhogy hamarosan be kell valahogy szereznem majd egy újabb adagot. :)

A tortával kapcsolatban annyit tudok elmesélni, hogy drótos cukorvirág technikával próbáltam pár vágott virágot gyártmányozni, tudom, nem elég élethűek, nézzétek el, még gyakorolom a dolgot. Azért egy nap így is ráment, hogy elkészüljenek, nem is tudom, hogy lehet ezt üzemszerűen csinálni, annyira tipikus szöszölős kézimunka.

Belül fekete erdő torta lett volna, csak az augusztusi hőség miatt kicsit át kellett variálnom, nem mertem sima tejszínkrémet beletenni, nehogy összerogyjon burkolás után, így inkább egy fehér csokis tömörebb krémet készítettem hozzá.

Nézzétek meg Alíz blogját, ha eddig még nem tettétek volna, én személy szerint már azt várom, mikor nyit éttermet, tuti törzsvendég lennék! :)

Póniföldön, a szivárványon túl :)

Mirelle leánykáinak idén már a második szülinapi tortát volt szerencsém elkészíteni. Talán még emlékeztek a tavalyi "Mia és én" tortára... A lányok már akkor is nagyon hálás közönségnek bizonyultak, de az idén egyenesen elaléltak a tortától. :) 

Idén már 9 évesek a lányok és Mirelle elmesélte, hogy a póniőrület nagyjából 2 éves koruk óta tart. Annyira nem vagyok képben póni-témában, mert nálunk még a Thomas mánia dívik, de kicsit belekukkantottam ebbe a modernizált My little pony sztoriba és hál'istennek ez nem olyan negédes, mint a 80-as évekbeli verzió, inkább viccesnek, sőt néha morbidnak mondanám. 

A két, lányok által favorizált karakter a szivárvány sörényű Rainbow Dash és a rózsaszín sérójú Fluttershy. Ez utóbbinak még egy nyuszija is van (?), akit Angelnek hívnak és állítólag szeret rosszalkodni, illetve elég morcos kis fajzat, úgyhogy gondoltam ezt az arcát fogom majd megformálni a tortára is.

Mivel ezek elég csicsás kis jószágok, épp elég szín van a két figurában is, úgy döntöttem, hogy a tortát magát nem díszítem túl, inkább afféle minimal design formátumban marad, úgy érzem egész csini lett így is. 

Belül megtrükköztem kicsit a tölteléket, merthogy Mirelle rám bízta az ízvilágot. Úgy gondoltam, nem lehet túl extrém, ha már kislányokról van szó - bár gasztroszakértő anyuka mellet azért ehettek már pár furcsaságot ;) -, így egy csoki-vanília párosítást gondoltam, de annyiban feldobtam a dolgot, hogy egy blansírozott mandulával dúsított piskótába felváltva töltöttem kicsi vaníliával ízesített fehércsokis krémet és tejszínes csokikrémet, illetve ostyás csokigolyókat dobáltam a csokikrémbe, amik remélem még később is ropogtak. 

Utólag is köszönöm Mirelle-nek a szuper fotókat, amiket kölcsönadott nekem az illusztrációra. :)
Sok boldogságot a kilencéves Nőknek!

Pikáns citrusos áfonyatorta - Segítsüti 2013

Itt van az ősz, itt van újra, s vele együtt az idei őszi Segítsüti sütőcsapat is felállt.

Idén ősszel a Rett szindrómás kislányoknak szeretnénk felajánlásainkkal segíteni.

A licitáláson összegyűlt összegből vásárolt eszközöket a Magyar Rett Szindróma Alapítvány segít az érintett családokhoz eljuttatni. Erről a különleges genetikai betegségről bővebben is olvashattok ITT.

Én minden évben egy új tortareceptet próbálok összehozni csak és kizárólag erre az alkalomra. Úgy gondoltam, hogy idén nem a szokásos "tömör gyönyör" kategóriában, hanem inkább egy könnyű gyümölcsös, friss tortával készülök. Általában idénygyümölcsöt szoktam beépíteni ilyenkor, ezért most az áfonyára esett a választásom citrusfélékkel kiegészítve.

A torta receptjét majd csak a licitálás lezárását követően teszem közzé, de azért elmesélem milyen elemekből is épül fel a torta, hogy nagyobb kedvet csináljak a kedves adakozni vágyóknak. ;)

Két réteg könnyű-légies piskóta közé egy réteg áfonyakrémet töltöttem, majd az egészre ráhúztam egy fehér csokis, krémsajtos, citromos mousse réteget. A torta tetejét lime-al, citrommal, naranccsal, vaníliával főzött, bazsalikommal fűszerezett máz zárja le, rajta egy réteg áfonyapürével. Friss áfonyaszemekkel és habcsóklapocskákkal díszítettem.

Kérem, hogy lehetőleg olyanok licitáljanak a tortámra, akik Budapesten át tudják venni személyesen, mert a torta érzékenysége miatt távolabbi szállításra nincs lehetőség.

Licitálni a finomságokra a Segítsüti oldalán mai naptól számítva három napon keresztül, szeptember 20-án délután 16 óráig lehet.