Mézes zabpelyhes polentagombóc 41.VKF

Mindenfélélét tervezgettem Mézigörl VKF fordulójára, valahogy nem találtam az igazit, főleg amihez minden lett volna. Nem is tudom, hogy miért ilyen az ember, hogy már megint az utsó pillanat stressze:) váltotta ki belőlem a cselekvést. Felismertem, hogy ez nem feltétlenül jó így:) és dolgozok is a helyretételén. Nem vagyunk egy rendszeres méz fogyasztok, de pár éve nagyon szeretem a mézet. Gyerekkoromban egyáltalán nem ettem mézet, sőt egy nagyobb gyomorrontás után, elindult a pletyi, hogy biztos allergiás vagyok a mézre. Így aztán erős ellenérzéseim voltak a méz irányába, sőt rossznak találtam az ízét is. Míg nem eltelt jó néhány év és félve de, megnyaloggattam a mézet és csodák csodájára nem lett tőle semmi bajom. Így aztán rájöttem, hogy nem vagyok allergiás és boldogan ettem a mézes vajas kenyeret:))

Mézes zabpelyhes polentagombóc

60 g kukoricadara
40 g tönkölydara
40 g zabpehely
3 nagy ek. méz (izlés szerint több is lehet)
2 ek kókuszreszelék
6 szem aszalt szilva
1 dl tej
1 dl víz
10 g vaj
                                   

A vajat egy kis lábasban megolvasztottam, megpirongattam benne a zabpehellyel összekevert darákat. Felöntöttem a tejjel és a vízzel. Párpercig kevergettem, amikor már puffugósba váltott, akkor még egy kicsit tovább kevertem. Lefedtem és még konyharuhával be is bugyoláltam és 20 percig pihentettem. Ezt követően belekevertem a mézet, a kókuszt és az apróra vagdalt aszaltszilvát.

Teljesen kihűtöttem, utána gombóckákat gömbölygettem belőlük. Kókuszreszelékbe vagy szezámmagba forgattam őket.  

Flapjack, ami granola lett...

Azaz müzliszelet, ami müzli lett:), már rég szemeztem a házi készítésű müzlivel és müzliszelettel is. Tényleg nem bánom, hogy ez most így sikerült, mert az igaz, hogy a tökéletes müzli szelet receptjét még nem sikerült megtalálnom., de cserébe viszont talán az eddigi legfinomabb müzlit sikerült előállítanom amit valaha is kóstoltam. Az is igaz, hogy nem nagyon adtam horror összegeket a szimpinek kinéző, boltban fellelhető darabokért. Úgy tudom a flapjack brit, a granola pedig amerikai eredetű édesség, mindkettőben fellelhető a zabpehely,puffasztott és egyéb gabonák, olajos magvak, aszalt, friss gyümölcsök és hát hosszasan lehetne sorolni, hogy mit is lehet bele passzintani. Például egy marcipánosat is eltudnék képzelni, de azt hiszem kicsit kimerítni a granola eredeti célját. Ami természetesen az egészség, finom táplálékon keresztüli szervezetbe juttatása:) Tavaly nyáron egy nemzetiközi rendezvényt szerveztünk és ott ismertem meg egy nagyon kedves amerikai idős házaspárt. A bácsi olyan kilencven, a néni hát talán 80 körüli lehetett. Mindketten nagyon egészségesnek látszottak. Na de a néni ötször leelőzött volna szerintem minden sportban, majd kicsattant az erőtől és egészségtől. Ő kínált meg a házi készítésű granolájával, ami persze hírből sem hallott cukrot, mézet is csak nagyon minimális mértékben.  Recepteket böngészve rájöttem viszont, hogy legközelebb olyan flapjack-kel fogok próbálkozni, amiben liszt is van, így talán kisebb eséllyel hullik alkotó elemeire, na de majd beszámolok.

Mandulás-aszalt szilvás granola


20 dkg zabpehely
3 dkg kókuszreszelék
10 dkg mandula
15 dkg vaj
5 dkg barna cukor
5 ek. méz
8 dkg aszalt szilva
1-1 bő tk fahéj és gyömbér
a recept pluszban még írt étcsokoládét is (5-8 dkg-t), ez nálam kimaradt

A sütőt elmelegítjük 180 fokra. A vajat, a mézet és a barna cukrot egy lábasban feltesszük összemelegíteni. Épp csak addig, míg szépen elolvad a cukor is, közben kevergetjük. Lehúzzuk a tűzről és hozzákeverjük a zabpelyhet, kókuszt, mandulát és a nagyobb darabokra vagdalt aszalt szilvát. A masszát kivajazott kissebb tepsibe tesszük, jól lelapogatjuk és 20-25, esetleg 30 perc perc alatt megsütjük. Nekem, illetve a pokol konyhája sütőmnek sikerült ezt is kicsit megkozmálnia, de aztán pár nap alatt sikerült is ki szednem a porcelán sütő formából a maradványait:). Legközelebb sütőpapírt teszek alá;) kipróbálás esetén ti is tegyetek így.