A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cartaphilus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cartaphilus. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 16., szerda

A tengerparti ház titka

 

Jenny Hale: A tengerparti ház titka





                                                           





Egy ilyen címre minden romantikus lelkű, kikapcsolódásra vágyó olvasó felkapja a fejét, és szerencsés esetben egy nyaraláson veti bele magát önfeledten a történetbe. Van itt rejtély, feszültség, a romantika és a dráma minden eleme felbukkan, lenyűgöző olvasmányt adva az olvasónak. A műfajában igényesen megírt, ajánlom mindenkinek, aki megindító, de szórakoztató, humort sem nélkülöző történetet keres.

Szóval minden adott a kellemes olvasmányélményhez, csodálatos környezet, a múltból felsejlő és megfejtésre váró titkok, barátságos emberek és persze a szerelem ígérete, ami gyógyír minden bajra. Már a borító tökéletesen visszaadja a hangulatot ami ránk vár, éppen ilyennek képzeltem volna a helyszínt, és bevallom nem lenne ellenemre itt eltölteni egy kis időt. A helyszín és az események magával ragadóak. Egy lebilincselő, romantikus és érzelmes történetet olvashattam.

Hősnőnk, Melanie Simpson nem meglepő módon tér vissza ide nagymamája odaadó ápolása és elvesztése után, bízva, hogy megtalálja lelki békéjét. Lou mama utolsó kívánsága unokájától nem kevesebb volt, minthogy próbálja meg helyreállítani ezt a szeretett házat, melyhez, mint kiderült szép, de fájdalmas titok is köti. A nagyi itt nőtt fel, és mindig arról álmodozott, hogy felújítják ezt a különleges házat, és panzióként üzemeltetik. Amikor a nagyi meghal, végrendeletében arra kéri Melanie-t, hogy teljesítse be álmait. Ezzel új célt is ad unokájának. Rosemary bay, Ellis-ház.. Ki volt Alfred Ellis, miért, kiért is épült meg ez a romjaiban is elbűvölő ház?


Melanie visszatérése némileg vegyes fogadtatásra talál, nem mindenki örül tervei hallatán. Ő is érzi a keserédes múlt szellemét, de lelkesen veti bele magát a munkálatokba, és a segítség is megérkezik Josh, egy helybéli ezermester személyében. Egy gyorsan közeledő hurrikán hamar meghitt közelségbe tereli őket. De vajon egymás karjába is? Egy bájos, hangulatos történet van a lapokon, de többet nem szeretnék elárulni, de azért nem csak ennyi a történet!

Édes-bús, régvolt szerelem is kibontakozik előttünk, a rejtélyes múltbéli levelekből. Bőven van kikért izgulni, és a szálak is bonyolódnak. A régi eltitkolt szerelem hogyan hat a jelenre? Milyen szép is volt amikor még kézzel írt levelek születtek, melyek így az utókornak is nyomot hagytak. Biztos sokan fogják szeretni, ezt az történetet, ami filmre illő.

Fellebben-e végül a fátyol a titokról? Talán nem csalódunk, a zárkózott emberek lassan felengednek, de persze ellenlábasok is előkerülnek. A legfontosabb, hogy mindenkinek a saját múltjával és emlékeivel kell megküzdenie az újrakezdéshez. A rég elveszett és most a múlt mélyéről előkerülő levelek mennyiben változtatják, írják felül a jelent? Sikerül-e megtalálni a boldogságot szereplőinknek, legyen a könyv titka és a tengerparti házé. A mi dolgunk csak annyi, hogy önfeledten olvassunk és engedjünk Jenny Hall író eszközeinek, a  múlt és a szerelem csábításának.



       

JENNY HALE
Az amerikai Nashville-ben élő Jenny Hale a szívmelengető romantikus történetek mestere. Coming Home for Christmas és Christmas Wishes and Mistletoe Kisses című regényeiből sikeres tévéfilmek készültek, és Karácsony a Kandalló Vendégházban Magyarországon is nagy siker aratott. Amikor épp nem legújabb sikerregényét írja, vagy kiadója ügyeit intézi, Jenny családjával – férjével, két gyermekükkel, illetve labradoodle kutyájukkal tölti az időt, és kedvenc hobbijának, a fotózásnak hódol.

Cartaphilus, Budapest, 2023
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632668888 Fordította: Dobos Lídia

2023. február 26., vasárnap

A Kind of Magic – a Queen A-tól Z-ig

   
Mark Blake: A Kind of Magic – a Queen A-tól Z-ig



                                                    






Freddie Mercury a rock egyik meghatározó frontembere volt. Amikor 1991-ben meghalt, a zenei világ elvesztette egyik legeredetibb karakterét, valamint egy rendkívül tehetséges, egyéni énekest. A Queen énekese elképesztő négyoktávos hangjával a zenekar egyedi hangzásának jellegzetes eleme volt. Ennek eredményeként az 1970-es, 80-as és 90-es évek elején több millió eladott album született.

Freddie Mercury rendkívüli karrierjét a rocksztárság fényében élte meg, a könyv életének meghatározó pillanatait mutatja be. Freddie neve összeforrt a Queen sikereivel, tudatosan felépített karrierjével. Valóban legenda lett. 


  A Queen azóta kedvencem, ahogy még anno fekete-fehérben először láttam a Bohemian ​rapsody-t az Egymillió fontos hangjegy adásában. Tátott szájjal bámultam a csodát, meghatározó élmény lett, bár nem mostanában történt. A "Bohemian Rhapsody" a harmadik legtöbbet eladott kislemez a brit zenetörténelemben. Ennek a dalnak egy külön fejezetet szentelt a könyv, bár még számtalanszor említésre kerül, és olvashatunk a keletkezéséről, hátteréről. Amint említettem életem végig kísérte a Queen zenéje, így sok újdonságot nekem nem tartogatott a könyv. Meglepő volt a temetési szertartásról olvasni már az első 100 oldalon, majd visszaugrunk a kezdetekhez...ez végig jellemző hibája a kötetnek, hogy a kronológiai sorrendet nem tartja.  Az időben való ugrálás így kifejezetten idegesítő, zavaró volt, rontotta az élményt. A könyvben 132 történet, anekdota és érdekesség olvasható, aminek alapja Brian May gitárossal és Roger Taylor dobossal készült eredeti interjúk szolgáltak. Tagadhatatlanul alapos, néhol már túl részletes-elemző is. 



Mark Blake tollából megelevenednek az előzmények, összefüggések, a zenekaron belüli személyes kapcsolatok. Freddie Zanzibárban töltött évei, szüleivel való viszonya, vagy hogyan került Angliába, majd a Queen-be. May és Taylor már 1968-ban együtt zenélt a Smile zenekarban. A siker lépcsőiről, a lemezek, dalok születéséről, sikerlistákról, zenésztársakkal való kapcsolatokról is olvashatunk. A kezdeti amerikai siker megszűnéséről, a '82-es Hot Space album bukásáról is megemlékezik a szerző, ahogyan a Live Aid fellépés pillanatai is még mindig frenetikusan hatásos képekkel kelnek életre. Filmzenék, Freddie bajusza, hobbijai mellé állatszeretete is megjelenik. Izgalmas volt olvasni a Queen azon dalairól, amik zeneileg ugyan kiemelkedőek, mégsem lettek átütő sikerek.

1981-ben az együttes fennállásának tizedik évfordulójára jelent meg a Gratest Hits válogatáslemez, ami az első héten fantasztikus eladást produkált Angliában. 300 000 példány került a rajongókhoz egy hét alatt, ami platinává nemesítette a korongot. Fájón megható volt Freddie betegségéről olvasni, vagy a hatalmas lendületéről, ami egyre fogyott. Az 1992-es emlékkoncert fellépői, az AIDS-alapítvány is kikerülhetetlenül felbukkan. Talán fő erénye a könyvnek, hogy alapos képet, bepillantást ad a tagok életébe, családi hátterébe. A könyv elolvasása után még mindig nem érzem, hogy valóban ismertem volna Mercuryt. Talán mert kiismerhetetlen volt, és őrzik a rajongókban kialakult képet.


     

Ennek ellenére, hogy sok az ismétlődés és zavaró az időben való ugrálás, sok szórakoztató és érdekes információt olvashattam. Ezek közül a Sun Cityben abszolvált 8 koncertjük volt még érdekes. Ez ugyanis az ENSZ tiltólistáján volt, de ők is bevállalták, sok más művész mellett. Aminek lett is böjtje azért, nem maradt büntetlenül.

Meglepő, hogy a Queen sokkal népszerűbb volt Angliában vagy Európában, mint Amerikában. A sztárságában kiemelkedik a dobos, aki attól lett elsőnek milliomos a zenekaron belül, hogy a legendás kislemez"B" oldalára az ő dala került fel..erről is több ízben ír Mark Blake.

John Deacon zenészként és dalszerzőként is fontos tagja volt a Queen-nek, mégis mint egy szürke eminenciást állítja elénk a szerző. Pedig olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint az Another One Bites The Dust, az I Want To Break Free, a You're My Best Friend és az Under Pressure, a basszusgitározás mellett pedig billentyűs hangszereken is játszott. Ahogyan idehaza a Republic esetében, amikor a meghatározó énekes sajnálatosan korán meghalt, úgy Deacon is 1997-ben visszavonult, lezárta a Queen-korszakot. Freddie nélkül már nem volt ugyanaz semmi. Bár ezek is a zenekar történetéhez tartoznak, mégis egy elágazás, nem szorosan része már annak. Adam Lambert mondja, nem azért van ott, hogy pótolja Mercury-t, hanem megőrizze emlékét, és megossza velünk, mennyire inspirálta őt fiatal énekesként.

         

Összességében tetszett, bár kicsit olyan érzésem volt, a Queen nevével még mindig el lehet adni bármit, ez a könyv is még egy bőr, arról a bizonyos rókáról. Mercury 45 évesen halt meg, de ez a könyv, bár sok mindent megad nekünk, amit tudhatunk, vagy már tudtunk is, de nem megy túl egy sor fontos esemény felsorolásán.












Cartaphilus, Budapest, 2022

528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632668611 Fordította: Végh Orsolya

2023. január 31., kedd

Örömzene - Budapest Bár

Örömzene - Budapest Bár
Vajay Zsófia - Bombera Krisztina (szerk)





                                                                        





A Budapest Bár az utóbbi évek legeredetibb zenei vállalkozása, 2022-ben ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ez azért is elismerést érdemlő, mert egyszeri alkalomra gondolva készült el az első lemez. A cigányzene és a popzenészek találkozásából egyedi és eredeti élményt kap, aki megnézi egy koncertjüket. Népszerűségük elvitathatatlan, nem is értem, hol késik a Kossuth-díj?

        
A népszerű zenekar első öt évét bemutató könyv alapos és színes, mint egy nagy család élete elevenedik meg előttünk. Farkas Róbert (többek között a 100 Tagú Cigányzenekar, Besh o droM, Kistehén) zenekarvezető ötletéből egy minőségi élményt adó együttes képe kel életre, ahol a közös pont a zene szeretete köti össze a magasan képzett tagokat. Az egyszeri projekt nagyot szólt, megtalálta az utat az emberek szívéhez, lelkéhez. Vissza a 20-as,30-as évekbe, megeleveníteni mai hangzással a korabeli nagy slágereket, előadókat. Életre keltek a kávéházi zenék, a mai kor muzsikájával kiemelkedőt alkottak már induláskor. Filmslágerek, kuplék, táncdalok és egyéb híres dalokat dolgoznak fel mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében. Érdekes volt megismerni hogyan jött létre ez a produkció, születtek a dalok. 

          
Akik azonnal igent mondtak, hogy örömmel énekelnek: Németh Juci (Anima, NemJuci), Lovasi András, (Kispál, Kicsillag) Kiss Tibi (Quimby), Keleti András (colorStar) és Frenk (Hiperkarma). Bevallom rajongóként is ez egy pazar névsor, de további énekesek is csatlakoztak a későbbiekben a zenekarhoz. Behumi Dóri (ex-Jazz+Az 2009-ben), Kollár-Klemencz László (Kistehén) vagy Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven). Azóta találkozhatunk többek között Mező Misivel is, aki a Magna Cum Laude énekes-zenésze.

Az útkeresés, beilleszkedés nehézségeiről is olvashatunk a nyilatkozatokban, ahogyan a merre, hogyan tovább kérdése is ott lebeg. Nem tudom, 2012-ben gondolták-e a zenészek, hogy mennyire gyorsan elröppen 10 év, amit töretlen siker kísér? A most 15 éves zenekar és énekeseik még mindig igazi "örömzenét" nyújtanak a közönségnek. Mindenki anekdotázik, sztorizik, érezni valóban élmény, öröm ott lenni a színpadon. Őszinték, jó meglátásaikat így visszaolvasva 10 év távlatából sok meglepő háttérinformáció akad. Az énekeseket már ismertem a Budapest Bár előtt is, itt mégis szinte új oldalukról mutatkoznak be. A zenekar tudásán, képzettségén bizony elcsodálkoztam. Az alapító Farkas Róbert a hegedű és gitár mellett még harmonikán és zongorán is játszik. 14 évesen lett a 100 Tagú Cigányzenekar tagja...

A kölcsönös tisztelet, profizmus jellemzi az egész csapatot, mindenki zenészcsaládból származik vagy zenetanár. Ettől működik, él az eredeti produkció, ad igazi élményt. Régóta rajongójuk vagyok, bevallom nem is emlékszem mikor, hogyan fedeztem fel magamnak az együttest. Az eltelt évek alatt számtalan koncertélményt köszönhetek nekik. Legutóbb Szegeden, karácsonyi ajándékként nézhettem-hallgathattam őket. Olyan új élmény egy-egy koncert, amikor valóban önfeledten felszabadultan szórakozhatunk, megszűnik a körülöttünk lévő világ, elfelejtheti minden gondját a néző. A könyv tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, életérzést, amit képviselnek. A nosztalgikus dalok mindenkit megérintenek, megtalálnak. Nem tudom hogyan választanak dalokat, de egyértelműen jól passzolnak az énekesek személyiségéhez. 

                     
Korábbi interjúkból egyéni portrékat olvashatunk a tagokról, zenészi pályájukról. Élmény olvasni, jobban megismerni őket. Az őszinte nyilatkozatokat átlengi a zene és a barátság. 
A siker kikövetelte a folytatást, lemezek és további dalok születése, színházi produkciók háttere is megismerhető, ahogyan a külföldi sikerek is elképesztőek. Kiemelkedően jó a múltba való visszatekintés a korabeli cigányzenészekről, a zenébe kódolt történelem ez. A cigányzenészeknek egykor rangjuk volt, valóban hivatásuk, az életük volt a zene. Szerintem sok újat megtudhat az érdeklődő olvasó a cigányzenészekről, a mentalitásukról, a kultúrájukról. 
Ez a lexikális háttér miatt is ajánlom a könyvet. Pazar kivitelű, sok színes fotó mellett korabeli képek is akadnak. Remek portrét olvashatunk minden tagról. Őszinte tisztelet, barátság és a zene szerete érezhetően fontos mindenkinek. A menedzser, Gáncs Andrea interjúja is tartogat érdekességeket, így sok év távlatából. Érdemes elolvasni, koncerteken megismerni a Budapest Bár zenéjét. Ott kedvezménnyel a könyv is megvásárolható.




További érdekességek, koncertképek, helyszínek a zenekar honlapján! ITT!



Cartaphilus, Budapest, 2012
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662862

2021. szeptember 20., hétfő

Egy csónakban

Daniel James Brown: Egy csónakban




                                                         



"Az olimpiai arany elhódításához szükség volt kilenc kivételes testi erővel, mozgáskoordinációval és kitartással rendelkező, mentálisan is erős fiatalemberre."


Most van az, hogy leesett az állam. Nem csupán egy igaz történetet olvashattam gördülékeny stílusban, de az átfogó történelmi háttér és a kitartás diadala olyan feszült cselekményt ad, ami a legjobb kalandregényeket is magasan veri.

Ez most az a könyv, amit szívesen adnék mindenki kezébe, olvassa el. Filmszerűen pörgő, látványos és elgondolkodtatóan lélekmelengető egyszerre. A gazdasági világválság éveiben járunk, 1933-ban, Amerikában. Ez adja a hihetetlen történet alapjait. A középpontban kilenc alacsony sorból származó fiú portréja bontakozik ki az olvasó előtt. A történet különösen egy fiú sorsát, Joe Rantzt életét követi végig aprólékosan. Súlyos lelki terhet cipel a srác, élete többszörösen is nehéz volt, de ezzel nem is mondtam semmit... olvasni kell. Az eredendően tiszta, őszinte érzelmek dominálnak végig a történetben. A közös erővel elért diadal mámorító, azonban az oda vezető út bizony hatalmas erőt követel mindenkitől. Számtalan káprázatos karaktere van a valós mesének, amiből a szerelem és családi háttér is bőven megjelenik. Az edző, Al Ulbrickson, és a híres hajóépítő, George Pocock karaktere emelkedik ki a a fiúk sorsából. 

     
"Az evezés talán a legkeményebb sport mind közül."

A kitűzött cél az 1936-os berlini olimpián való részvétel, ami az első pillanattól merésznek, szinte reménytelennek tűnt. A sikerhez és az olimpiai dicsőséghez vezető útjuk igaz története lenyűgöző. Az írás zseniális. Ezek a fiúk nem csak a vízen, de az életben is "egy csónakban" eveztek. Szegény sorból, favágók, hajógyári munkások, farmerek családjából származtak. Sorra meg kellett küzdeniük az elképesztő fizikai és pszichés nehézségekkel, majd mindezek tetejébe külön csatát kellett vívniuk a sportágat hosszú ideje uraló keleti parti elitcsapatokkal, bankárok és szenátorok fiaival. Itt még nem állt a sport mögött egyetlen menő sportszergyártó, neves ruhamárka sem. Érezhetően egészen más értékrend szerint éltek az emberek. A szegénység és küzdelem mindennapos, tapintható, mellette a nyomorúságos körülmények, az időjárás, gazdasági nehézségek, ravasz ellenfelek, no és az alattomos nácik állnak a fiúk útjában. A könyv egyszerre ragadja meg a vágyott siker izgalmát, elmeséli a személyes és fizikai küzdelmek történetét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felépüljön a majdani olimpiai aranyérmes csapat.

A szerző nagyívű története egy pillanatra sem veszít lendületéből. Kifejezetten tetszett a párhuzamba állított történelmi események sora. Brown elmond nekünk sok érdekes, valós dolgot a Harmadik Birodalomról és Leni Reifenstahl - Hitler kapcsolatról, a propagandagépezet működéséről, ami jelenleg is aktuális lehet sajnos. Megismerjük az 1936 -os olimpiának a hátterét. "Hitler eredetileg egyáltalán nem akarta megrendezni az olimpiát." A zsidók üldözése, az olimpiára való felkészüléssel, ami mind testileg-lelkileg megviseli a fiúkat, de a közös cél, akarat diadalmaskodik. Nem mellékesen az útiköltségüket is szinte szó szerint összekalapozták, hogy eljussanak a náci Németországba.  

        
A Washingtoni Egyetem 1936-os nyolcpárevezős olimpiai csapata nem csak sporttörténelmet írt. Először is legyőzték önmagukat, egységes csapattá tudtak válni, hogy megmutassák a világnak, tudásukat, erejüket. A valós és sokszor már-már hihetetlen történet lényege, hogy a reményt a legnehezebb időkben sem szabad feladni. A berlini baljóslatú légkör képei végig valósak, döbbenetesek. Történelem, sport, emberi kitartás, az időjárás adja a feszültséget. Az utolsó 80 oldal igazi cliffhanger. A sikerre való törekvésről és a csapatmunka diadaláról olvashatunk. Nem csak sportrajongóknak ajánlott. Maga a verseny és az utána következő események sora elképesztő, szívet melengetően euforikus. Daniel James Brown nemcsak az 1936 -os olimpián versenyző Washingtoni Egyetem evezőseinek szívét és lelkét ragadta meg, hanem a történelem korszakát is kiválóan idézte meg. Daniel James Brown aprólékos és kimerítő kutatásokat végzett, és az itt bemutatott események valósak. Számtalan eredeti fekete-fehér fotó is található a regényben. Olvasmányos, jól megírt és informatív történet. Erre tudom mondani, ezt bizony kár lenne kihagyni. Igaz 5 éve jelent meg idehaza a regény, boltban már valószínűleg nincs, de antikváriumban, könyvtárban beszerezhető. Érdekes és tartalmas olvasmány. Illés Róbert kiváló fordítását olvasni élmény volt.






Cartaphilus, Budapest, 2016
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632665146 · Fordította: Illés Róbert

2018. december 24., hétfő

Karácsonyi levelek

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek 




                                                                     













Igazi szívmelengető, cukormáztól mentes karácsonyi levelek ezek. Jelen állás szerint a molyok értékelése alapján a 22. legjobb mese, és a 25. legjobb fantasy történet. Ez a könyv igazán különleges ünnepi hangulatot varázsol az olvasói lelkébe. Egy karácsonyi levélkupacnál sokkal többet ad. A Karácsonyi levelek angolul először 1976-ban jelent meg, a hazai kiadásra kellett még jó sok évet várni, egészen 2016-ig.




Tolkien apu, alias Karácsony apó 1920-tól 1943-ig írta szeretettel és humorral, saját rajzaival díszített karácsonyi levélkéit gyermekeinek. Érdekes nyomon követni a család életét a gyerekek számának emelkedése mentén. Először csak a kis John zoknijába került pár kedves sor, majd következett Michael, Christopher, és végül Priscilla. Jó volt megismerni, a család életébe picit belesni. Varázslatos, kis menekülés a szürke mindennapoktól, vissza a gyermekkor álmokkal teli, önfeledten reményekkel biztató világába. A szülői törődés, odafigyelés hangja szól ezekből a levelekből játékosan.









A hólepte borítékokon persze északi-sarki postabélyegző is volt. Karácsonyapó leveleit hol a házban találták meg a gyerekek, máskor a postás hozta. Aranyosak és igazán derűsek ezek a levélkék. Tolkien nyelvi leleményei már itt is jelen vannak. Érdekes látni Tolkien eredeti kézírását a küldeményeken. Nem mellesleg az összes képeslapot a szerző maga festett. Angolul tudóknak, tanulóknak pedig izgalmas olvasmány lehet, hiszen a képek mellett az eredeti levelek képe is bekerül a könyvbe.
                                                                       



Az ajándéklisták mellé sok apró és hasznos tanács is akad a sorok közt. Ezek a levelek megismertetik a Télapó társait, az elképzelt útvonalat vagy a segítő társakat is bemutatja. Jegesmedve és társai a Hómanók, Vörös Törpék gondoskodnak a humorról. Talán sokaknak lesz meglepő, hogy Tolkien így és ilyet is tudott írni. Úgy veszi komolyan a gyerekeit, hogy nem lekezelő, és amikor felnőnek, kilépve a játékból, akkor is egy a varázs, az illúzió örök emléke ott ragad a szívükben. Amit tovább adhatnak a saját leendő gyermekeiknek. Kétségtelen, hogy a versek és levelek bája a tökéletes fordítással nem veszett el.



Tolkien ezekben a levelekben néha kitér a nagy szegénységre, amely a világban felütötte a fejét. Ez különösen 1939-től kezdve érezhető. Ezeket az éveket és az ekkor íródott leveleket a háború árnyékában -nem véletlen- átjárja egyfajta szomorú hangulat. A befejezés keserédesre sikeredett. Mind nagyobb gyerekeknek, mind pedig szülőként olvasva megidézi a gyermekkor minden örömét, titkát és mosolyát. Jó lehetett Tolkien-gyereknek lenni, várni a karácsony varázsát.

Maga a könyv is gyönyörű szép, igényes kivitelű. Méltó a legszebb ünnephez és Tolkien írói nagyságához, amit most egy másféle nézőpont alapján ismerhetünk meg. A Gyűrűk ura, a Hobbit ünnepelt szerzője négy gyermek édesapja is volt. Ez a törődés, szeretete kiolvasható a levelekből. Mondanom sem kell, hogy maga a könyv egy mestermű, amelyet érdemes elolvasni, és talán nem csak így karácsony táján.








John Ronald Reuel Tolkien 1892. január 3-án született a dél-afrikai Bloemfontein városában.


J. R. R. Tolkien angol író, filológus, egyetemi professzor. Az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, és az angol nyelv és irodalom professzora 1945-től 1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert.

Bár nyelvészként számos színvonalas tudományos munkát is publikált Tolkien hírét mégis azok az írásai alapozták meg, amelyeket először csak magának és gyermekeinek szánt. A Nagy-Britanniában 1937-ben megjelent The Hobbit c. könyv volt az első, amely Középfölde világát és a finoman, ötletesen és kreatívan beépített középkori irodalom- és kultúrtörténeti forrásokat megnyitotta az olvasók előtt.

A Hobbitot 17 év munka követte A Gyűrűk Urán, amelyet először a kiadó kérésére a Hobbit folytatásának szánt. Az új könyv végül 1954-55-ben jelent meg először, három kötetben. A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. Sikere arra bátorította Tolkient, hogy visszatérjen a történet hátteréül szolgáló mitológiai történeketekhez. A Szilmarilok is igen ismert műve. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. közeli barátságban állt C. S. Lewis-szal, a Narnia krónikái szerzőjével.

A királynő 1972-ben Brit Birodalmi Érdemrendet (C.B.E.) adományozott neki, és az oxfordi egyetem is díszdoktorává avatta. 1973. szeptember 2-án hunyt el, 81 éves korában.



Cartaphilus, Budapest, 2016
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632665535 · Fordította: M. Szabó Csilla, Falcsik Mari · Illusztrálta: J. R. R. Tolkien



2015. október 21., szerda

Halálparancs



James Dashner: Halálparancs 
(Útvesztő 0,5.)


Az Útvesztő-trilógia előzményeinek története. 
     
                                









A könyv fülszövege:
Mielőtt megalakult a VESZETT, mielőtt létrejött a Tisztás, mielőtt Thomas belépett az Útvesztőbe, napkitörések sora érte a Földet, és szörnyű betegséggel fertőzte meg az emberiséget. A bolygó lakóinak nagy része odaveszett. Aki megbetegedett, annak lassanként elborult az elméje, és előbb-utóbb tomboló véglénnyé vált. Mark és Trina a túlélők kis csoportjához tartozik. Mindennap az életben maradásért küzdenek, az élelmükért, a nyugalmukért. A természet lassan mintha már az újjáéledés jeleit mutatná a napkitörések után, amikor egy napon különös légi jármű – egy Berg – jelenik meg az erdő fölött. A Bergről a kitörés vírusával fertőzött lövedékekkel kezdik lőni a csoportot.
Ismét menekülniük kell – de vajon ki az ellenség? Fertőzöttek és immúnisok egyaránt veszélyben vannak. Vajon az emberiség teljes kiirtása a cél? Ki akarja a pusztulásukat? Létezik kiút ebből a borzalomból?




13 évvel az Útvesztő eseményei előtt vagyunk, a Napkitörések után, a vírus kezdetén.
Arra számítottam, hogy Thomas története köré épül majd fel a könyv története. A gyerekkora és az, hogyan került a VESZETT-hez, de nem így lett, bár a keretben találkozunk vele. Először az előszót olvasva fel is csillant a szemem, hiszen pont Teresat követhettük, amint végignézi ahogyan Thomas az Útvesztőbe kerül, majd a legvégén egy könnyfakasztó részlet erejéig újra látjuk Thomast, mégis a trilógia főszereplőit a prológus után ott is hagytuk és váltottunk Mark és a könyvmoly Trina történetére.   

Viszonylag lassan haladtam, bár a könyv pörgős és izgalmas, folyamatosan történik valami. Rengeteg az akció, mindig újabb és újabb infó épül a nagy egészhez, mégis volt, hogy félretettem, de azután - talán Darnell sztorija volt ami újra belelendített a sztoriba- már vitt magával.
Sokat megyünk, próbáljuk megtalálni a kúrát, és bár végig ott lebeg Damoklész kardja, azért a remény adja az értékét ennek a könyvnek, sose veszítjük el a reményt, nem szabad feladni!  

Mondanám, hogy Martin-szerű kegyetlenséggel öli a karaktereket, de valójában annyira kicsi, kevés a szerepe a mellékszereplőknek, oly kevéssé ismerjük meg őket, hogy bár megdöbbentő, azért annyira nem rázott meg egy-egy fiatal elvesztése. Bár a történetük végén azért meghatódtam kissé, mégis azt kell mondjam, sajnos kicsit egysíkúak a karakterek, úgy éreztem kiszámíthatóak a reakcióik és ez levont a történet erejéből.   




A könyv elég durván erőszakos, így bár ifjúsági, azért mérlegelni kell a korosztályt, azt hiszem nem örülnék, ha majd 13-15 évesen ezt olvasná a lányom. Kíméletlen durvasággal írja le pl a magukban kárt tevő fertőzötteket, tény, hogy erősen hatásos részek ezek. A zombiapokalipszis nem az én világom, nem hiába nem olvasok ilyen jellegű könyveket, nem is tudtam annyira komolyan venni. 

A végén hatalmas a fordulat, amolyan "hát-persze" élmény, de sejthető, hogy ennek a feledik résznek is lesz folytatása (és tényleg! A The Fever Code várhatóan 2016-ban debütál)
Nagy nagy pozitívum a gyönyörű, figyelemfelkeltő borító, ami nagyszerűen mutat a sorozatban, és az, hogy kitűnő, élvezetes a fordítás (- köszönjük Havadi Krisztina)
FONTOS!

Csak a trilógia elolvasása után érdemes elolvasni a Halálparancsot!

Érdekes kiegészítés a trilógia mellé. Ha rajongója vagy Az Útvesztő trilógia világának, akkor mindenképp ajánlom, ne hagyd ki.  

Eredeti mű: James Dashner: The Kill Order
Eredeti megjelenés éve: 2013 


Cartaphilus, Budapest, 2015
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632664392 · Fordította: Havadi Krisztina



2015. szeptember 3., csütörtök

Tűzpróba

James Dashner: Tűzpróba
Az Útvesztő-trilógia második kötete 
(Filmes borítóval) 







Az útvesztő valóban csak a kezdet volt. A regény már az első mondattól lebilincselte az olvasóit. 
James Dashner „Az Útvesztő” című regénye biztos sikerre volt ítélve. A filmesek is rögtön felfigyeltek rá. Végre egy olyan könyv az ifjú olvasóknak, ami elrepíti őket egy különös világba és fantáziájukat is megmozgatja. Az elvarázsolt olvasók izgatottan várták a folytatásokat, amik természetesen ismét filmre kerültek. Alig 1 évvel ezelőtt mutatták be Az útvesztő trilógia első részét. 
Máris -alig két hét múlva- érkezik a hazai mozikba a folytatás a Tűzpróba. A Cartaphilus Kiadó a könyvet most filmes borítóval is elérhetővé tette a rajongók nagy örömére.





Az Útvesztő ugyancsak bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak... addig azonban sok kaland és megpróbáltatás vár a csapatra. A második rész talán sokkal izgalmasabb volt, akciókban nincs hiány. Sorra merülnek fel újabb kérdések is. Nem lehet félretenni a könyvet, mert hátha a következő oldalon derül fény mindenre. A bolygó lakóinak nagy része odaveszett. Akik megbetegedtek azok előbb-utóbb tomboló véglénnyé váltak. Mark és Trina is a túlélők kis csoportjához tartozik. Mindennap az életben maradásért küzdenek, az élelmükért, a nyugalmukért. A természet lassan újjáéled. Vajon az emberiség teljes kiirtása a cél? Ki akarja a pusztulásukat? Létezik kiút ebből a borzalomból? Mi lesz a megoldás? Izgalmas kérdések kerülnek az olvasó elé. Az olvasási élmény mellé a film látványos akciójelenetekben és titokzatos fordulatokban bővelkedik. Világvége utáni világában egy csapat saját életére egyáltalán nem emlékező fiatal próbálja túlélni a riasztó hétköznapokat, és próbál keresztüljutni egy mindig változó labirintuson.     





Olyan is volt, amikor azt hittem, hogy végre mindent értek, de aztán ahogy a végére értem, rájöttem, hogy semmi nem az, aminek látszik elsőre. James Dashner mesterien csavarta meg a történet folyamát. Ezzel is fokozva, fenntartva az izgalmakat. Valóban egy nagyon jó kis sci-fi – kalandregény, a karakterek is szerethetően váltanak ki az olvasóban érzelmeket. Thomas kissé bátortalan, lehetne még vagányabb, Theresa pedig... hol ilyennek, hol olyannak láttam, pedig  összességében egy elég erős női karakter. Céltudatos, és a fináléban ezt csak jobban bizonyítja!  Brenda egy igazi csodabogár. Kissé nagyképűnek tűnik, Aris pedig a komolyságot képviseli a történetben.





Valóban viszonylag lassan indul be a történet, de a vége megmenti a könyvet. Mégis hiányzott néhány válasz, azok nem igazán lettek, a kérdések nem hogy fogytak volna, csak további nyitott kérdések maradtak az olvasóban. Persze, ez valószínűleg ügyes fogás a harmadik rész izgalmait fokozni hívatott. Elhiszem, hogy mások talán másként látták a könyvet, és ezt el is fogadom, nekem viszont tetszett, és kíváncsian várom a következő részt.  James Dashner elrugaszkodott a földtől, igen, és összehordott egy csomó képtelenséget, csakhogy ezzel megteremtett magának és nekünk egy (szerintem) hihetetlenül izgalmas világot. Végül is nem erről szól az egész fantasy-disztópia világ, vagy eleve a szórakoztató irodalom? Az első könyvhöz tökéletes folytatás érdekes meglepő és nagy kérdő jellel a végén.
Még egy fontos hír: Szeptemberben jelenik meg a trilógia előzmény-kötete, a Halálparancs.


Kellemes, borzongató izgalmakat az olvasóknak, és 2015. szeptember 17-én irány a mozi!


 


Tekintse meg a nagy sikerű könyvsorozat második kötete alapján készült film előzetesét.  Az Útvesztő folytatásában még különlegesebb vizuális világ és még fordulatosabb történet fokozza az eddigi izgalmakat. Hamarosan a mozikban!




Cartaphilus, Budapest, 2015
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632664453 ·  
Fordította: Havadi Krisztina

2015. augusztus 26., szerda

Ha nem is egy bomba nő

M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő 
Szerelmesregény  
 





Szerelmesregény, de nem úgy. Remek pillanatok és emlékek gyűjteménye. Nők, nők, nők és némi politikával átszőtt életmorzsák. Nagyon jókor találtunk egymásra. M. Nagy Miklós szerkesztőként, műfordítóként és kritikusként évtizedek óta igyekszik a kortárs orosz irodalmat megszerettetni a magyar olvasóközönséggel, most azonban szerzőként lép elénk.  


M. Nagy Miklós jól megmutatta az átlag magyar olvasónak, milyen is az orosz irodalom. Kiket érdekes és kell(ene) olvasnunk? Ki olvas ma orosz irodalmat az elkötelezett rajongókon kívül? Nagyon kevesen... Ebben az angolszász dömpingben, a sok agyonreklámozott, hypolt kötetáradatból mi marad fenn az idő rostáján, mi válik klasszikussá? Elég kevés könyv, azt gondolom. 

Ha mondjuk megkérdeznénk tíz embert az utcán a klasszikusok mellett tudna-e még mondani mai írót az orosz irodalomból lenne hümmögés, esetleg Nabakov Lolitája mellett Ulickaja is eszünkbe jutna. Woody Allennel élve: miről szól a Háború és béke? Az oroszokról... 

Persze az elmúlt negyven évre sok mindent rá lehet fogni. Azt is, hogy éppen elég volt ott és akkor 
az oroszokból. Kit érdekel ma Tatjána levele, vagy Az ördögök? Pedig biztos vagyok benne M. Nagy Miklós könyvének elolvasása után, hogy érdekes lenne ez ma is! Sőt. Most lenne csak igazán érdekes és mást adna az olvasás élménye ma. Már nem lenne kötelező. Csak úgy, szívből, szerelemből kéne olvasnunk. Úgy érzem az orosz irodalom egy elég nagy fehér folt sokunknál. Nálam biztosan. Az egykori "kiváló kisdobos" örömmel birtokolta Katejev Távolban egy fehér vitorla könyvét. Mégis olvasatlan maradt valamiért... Közel harminc év távlatából pironkodik a kihagyott lehetőségen.

M. Nagy Miklós úgy csinál kedvet sok irodalmi alkotáshoz, szerzőhöz, hogy egyáltalán nem akar rábeszélni.  Mégis annyira hangulatos a könyv, mintha ott ülnénk egy kávéházi asztalnál és beszélgetnénk vele. Az olvasó lehet a megszemélyesített barát, Armigero, aki segít neki az emlékek felidézésében, megbeszélik egymással az élet adta remek pillanatokat, szerelmeket. Oroszország és az irodalom a fő téma és persze a nők. Akibe nem csak a szerző szerelmes az orosz-szovjet irodalom, írók, műfordítások, könyvfesztiválok eseményei mellett. Ami nem meglepő, hiszen M. Nagy nemzetközi újságírást tanult Moszkvában. Azóta is az orosz irodalom és (nem csak) az orosz nők szerelmese. A könyv címében szereplő nő maga  Oroszország. 
Még a focit is szereti, ami különösen jól jöhet, ha az ember Agatha Christie unokájával kerül egy asztalhoz. Na és a zenék! Hiszen nekünk van LGT-nk, Omegánk, Rózsink, nekik ott van Viszockij, Alla Pugacsova, vagy Szimonov.

Nehéz lenne eldönteni mi is ez a könyv? Nem életrajz, bár kétségtelenül sok valós elemmel fűszerezte írását. Mégsem avat be mindenbe minket, olvasókat. Felvillannak képek az apa árnyékában töltött gyerekkorról, a katonaévek kihagyhatatlan nyomairól és a kollégiumi kalandokról is mesél nekünk. Ugyanakkor nem is orosz irodalmi könyv, de felettébb sok információt olvashatunk írókról, művekről, művek keletkezésükről.

Hasznos és jól tájékoztat. A száz fejezetre osztott emlékek gyorsan olvashatóak, szórakoztatóak. Nálam két éjszakás kaland volt, mert húztam az időt, jól esett olvasni. A sok áthallás-utalásos történet igazi olvasási élmény volt. Tetszett, hogy minden új fejezet azzal a mondattal nyit, amivel az előző zárul. Apró érdekesség, hogy M. Nagy Miklós az Európa Könyvkiadó igazgatója 2013 óta. A könyvet mégis a Cartaphilus adta ki a 2014-es könyvhétre.  Igazán nem mindennapi olvasmány, érdemes volt kézbe venni.



 M. Nagy Miklós szerelmes az orosz irodalomba és feltett szándéka mi, olvasók is szerelmesedjünk bele.  Sikerrel próbálkozott nálam, hálásan köszönöm, hogy megírta és felhívta a figyelmemet sok könyvre, Lesz mit olvassak a közeljövőben. Mindenkinek ajánlom, azoknak is, akik járatosak és ismerni vélik az orosz elődök regényeit. 




Cartaphilus, Budapest, 2014
440 oldal · ISBN: 9789632663357

2015. május 3., vasárnap

Vadon

Cheryl Strayed: Vadon 
Ezermérföldes utam önmagamhoz


                         





Mostanában nem olvastam olyan könyvet, ami ennyire hatott volna rám. Jól felkavart, pedig csak egy túráról szól... és annyi hasonló könyv íródott már e témában, de mégis. Ez egészen más. Ott voltam és megéltem én magam is, amit Cheryl átélt útja során. Most azonnal indulnék, nekivágnék valami hasonlónak. Jó neki, hogy megtehette és kiszakadt, hátrahagyott mindent a napi mókuskerékből, a monotóniából. Szükségét érezte, ahogy a könyv végére én magam is. Vissza a természetbe, vissza önmagamhoz, lenne mit helyretenni, tisztázni.

Mi lehet érdekes egy valós zarándoklaton, ami  1100 mérföldön és három hónapon át tartott?
Cheryl élete összeomlott, amikor rajongva szeretett édesanyja hirtelen súlyos beteg lesz és néhány hónap alatt távozik az élők sorából. A gyász feldolgozása, egy szeretett rokon elvesztése már önmagában sem könnyű. Chery sem tud megbirkózni vele, három év alatt. Igazi ámokfutásban telik el ez a három év: drogok, pasik, akik a meglévő kapcsolatát is tönkre teszik. Kudarcok minden szinten és hiába "menekül". Ő maga is tesz róla, hogy élete szétesik, házassága romokba hever. Egy sportboltban megpillantja a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvet. A szöveget olvasva a túra teljesítése először csak homályos ötlet, majd egyre inkább alakot öltött, végül világosan kirajzolódó cél.

Előtte nem járt túrázni, igazán felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, olyannyira, hogy önmaga sem tudta mire is vállalkozik. Mégis végigjárta, nem adta fel. Kitartásból is jelesre vizsgázott, megedződött lelkileg is. Önmagának bizonyított ezzel. Igazi nő, aki bátran felvállalta önmagát élete minden gondjával, elkövetett hibáival együtt. Mindezt tette alig huszonévesen. Útitársa a múltja és annak felbukkanó alakjai voltak.
Nem elmenekülni akart, csak önmagával akart tisztába kerülni. Mit rontott el, ha elrontotta, és miért? Hogyan tud úgy tovább lépni, hogy élete értelmes és jó fordulatot vegyen. Önfelfedező útja igazi önvizsgálat.


Amerika nyugati hegylánca adja a remek hátteret a túrához. A Pacifikus Túraösvény természetesen létezik a valóságban is, útvonala híres. Bárki végig mehet ezen a kaliforniai sivatagból a Sziklás hegységen át vezet az útvonal. A részletes tájleírások láthatóvá teszik a táj szépségét.
Az út nehézségei, túrázáshoz nem szokott teste megedződik. Nagyon tetszett, ahogy a túrahátizsákját megszemélyesíti: ő a "Szörnyeteg", akit cipelnie kell, utalva élete egyéb gondjaira is. Az időjárás viszontagságai, és a néha felbukkanó többi túrázó sem mindig könnyítik meg útját. Egyedül halad, nő létére kitartóan, lelkesen küzd, kevés segítséggel. Túllépve saját korlátain is a düh, és a bizonyítási vágy erőt ad neki. Persze, azért akadnak jó szándékúak arra is.

 


Esendően őszintén ír a megélt tapasztalatairól. Megbocsájt, túl tud lépni a múltján.Megértem, hogy a filmesek is lecsaptak a történetre. Ez annál sokkal több, mint "Dr. Szöszi kirándul"...
Önmaga megtalálása, a fájdalom és a halál elfogadása, az elengedés mind ott vannak Cheryl történetében.
Több, mint egy útinapló, vagy eljutni egyik pontból a másikba. Lenyűgöző és elismerést érdemlő, micsoda utat tett meg, jutott el és talált rá a lelki békéjére Cheryl. Erős történet a választott magány jótékony hatásairól. Bennem is átértékelődött néhány dolog. A könyv után a filmet is ajánlom a képek és a látvány miatt.

5/5.




Eredeti mű: Cheryl Strayed: Wild
Cartaphilus, Budapest, 2015
400 oldal · ISBN: 9789632663975
Fordította: Gázsity Mila 


2015. január 15., csütörtök

A dombok halvány képe

Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe


                                                                         




A japán származású szerző nem ismeretlen a hazai olvasók előtt. Az
1982-ben íródott, első kisregénye az ötödik idehaza kiadott írása.
A hatévesen Angliába került és ott felnőtt szerző Japánba viszi el olvasóit. Igazi mesés kaland, hagyományokról, a szokások megváltozásáról, az új és a régi világ ütközéseiről szól. Mert ezek elkerülhetetlenek.


A II. világháború után éledező Japán és a közelmúlt Angliája találkozik a regény lapjain. A japán származású, de Angliában élő özvegyasszonyhoz, Ecukohoz érkezik kisebbik lánya látogatóba. Niki féltestvére nemrégiben követett el öngyilkosságot. Az asszony azonban még lánya előtt is takargatja fájdalmát. A japán gondolkodás és hagyomány, a szokások végig jól kövezhetőek a történetben. Hangulata sugárzik a lapokról.
A visszafojtott érzelmek és a regény nyelvezete egészen eredeti, különleges. A ki nem mondott fájdalom regénye ez. Ecuko a múltba réved, arról mesél Nikinek, hogyan élte meg az első terhességét, amit egy találkozás is emlékezetessé tett. Fokozatosan ismerjük meg Ecuko múltját, annak fontos szereplőit:
első férjét, apósát. A furcsa, idegen nő, Szacsikóval való találkozás egy éltre nyomot hagy Ecukóban.
Szacsikó az idősebb és tapasztaltabb jóindulatával segíti őt a gyermek várásában és nevelésében.
Ecukó férje és apósa közt őrlődik: az erőskezű apa tekintélye, az alázatot követelő férj és a nevelés felelőssége nyomja gyenge, asszonyi vállait.

Fontos karaktere a történetnek egy kislány Mariko is. A kimérten hideg, hűvösen egyszerű történetben a két zárkózott asszony barátsága érdekes eseményeket hoz. A japán szokások, a mélységesen mély, évezredes beidegződések lassan, nagyon lassan tudnak változni. Nem csak a teázás szertartásossága, de a változások és hagyományok átalakulása is elkerülhetetlen.Ezeknek a változásoknak a megértése, elfogadása nem megy könnyen senki számára. Vonzó, mégis félelmetes az új érzések, eszmék érkezése az emberek életébe.

A dombok halvány képe egy formabontó, ám mesterien megszerkesztett, balladisztikusan tömör történet.
A gyönyörű borító jól illeszkedik ehhez a hangulathoz.


         



                 

Kazuo Ishiguro:
1954. november 8. Nagaszaki.
Apja munkája miatt 1960. óta él Angliában. Idehaza eddig megjelent könyvei: Napok romjai (film is készült belőle), Ne engedj el, A lebegő világ művésze.
 Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták. Regényíróként és novellistaként tartják számon, de forgatókönyveket, sőt dalszövegeket is ír.




Köszönet a kiadónak!


Eredeti mű: Kazuo Ishiguro: A Pale View of Hills
Eredeti megjelenés éve: 1982


  Cartaphilus, Budapest, 2014
202 oldal · ISBN: 9789632663609 · Fordította: Todero Anna

2013. szeptember 28., szombat

Felhőatlasz

David Mitchell: Felhőatlasz 




     




 "Az idő az, ami egy szemvillanás alatt megállítja a történelem menetét; az idő az az iram, mellyel a múlt eltűnik. A film átmenetileg feltámasztja a letűnt világokat."


A Szellemírók után erre is kíváncsi lettem. Bevallom, előbb láttam a filmet, mint olvastam, sőt, magát a filmet kétszer is megnéztem, de olvasás után került minden a helyére.
Kissé bonyolult mű, hat idősíkon játszódó történettel, az időn átívelő kapcsolatokkal. Engem megfogott, hogy az egyes történetek más-más stílusban vannak megírva. A történetek különbözősége és írásmódja is lenyűgöző volt. Az pedig, hogy nem egy külső elbeszélő meséli el nekünk a dolgokat, hanem levelekből, naplókból, vallomásokból, regényen belüli regényekből derülnek ki dolgok még egyedibbé, érdekesebbé tette a történetet. A filmben remek színészek hozzák a tőlük megszokott formájukat: Tom Hanks, Halle Berry, .., bár a könyv, mint mindig: jobb.

A könyv krimiszála nekem erőltetettnek hat, ( skandináv krimihez szokva erősen nem volt igazi ).
Mélyen megérintett, de mégis fura érzéseim vannak. Olvastam,olvastam,de sokszor azt sem tudtam, hogy mit, ha nem látom a filmet előbb. Olvasva szép, gondolkodós, érzelmesen érdekes a történet, mégis a film sokat tett hozzá. Érdemes megküzdeni a könyvvel.

Ami a múltban történik, meghatározza a jövőt, és minden összefügg, ez örök igazság. Hat egybefonódó kis történetet kapunk, remek nyelvezettel. A második fele valahogy már jobban pörög, az eleje nehezen indul, szokni kellett. Talán a könyv szerkezete az, ami érdekessé teszi az egészet.
Timothy Cavendish szenvedései valóban azok..., de utána jön a valóban sci-fi rész. A második felében az öreg története is jóváteszi a kezdeti döcögést. A leghumorosabb szereplő egyértelműen a skót focidrukker. Olyan alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat, ami bólogatunk, hogy mennyire jó és igaz, ám minden marad a régiben a jövő pedig közelít!

Önmagában a film egy nagy katyvasz, kell mellé a könyv. A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak filmet. Sok érdekes gondolat, néha hullámzóan vegyes, nem lett igazán kedvenc, bár érdekes kirándulás volt.

   

  Cartaphilus, Budapest, 2012
576 oldal · ISBN: 9789632662206 · Fordította: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla