Kinti asztal új ruhája

Amikor ideköltöztünk volt egy régi ütött-kopott asztalka a teraszunk egyik sarkában. Valaki már nekifogott felújítani, mert a festék nagy részétől már korábban megszabadították. Pakolgattam ide-oda, asztalterítővel letakarva használatba vettem, ezen kapott helyet a kis nyári-konyhám tavaly, de csak motoszkált a fejemben egy hang, hogy kellene kezdeni ezzel az asztalkával valamit. Azért is mert eléggé ütött-kopott, meg azért is mert a nyitott, időjárástól nem túl védett teraszon csak eszi az idő. Kellett neki valami plusz védelem ezért Bálinttal összefogva új életet leheltünk bele.

Az asztal lapja menthetetlennek bizonyult, mivel eléggé rozoga volt, itt-ott már mállott és egy nagyobb darab hiányzott az egyik sarkából. A régi lapot Bálint eltávolította a lábakról és egy új fenyőlapot szerelt fel. 

Ezek után már én vettem kezelésbe az asztalt. 

Lecsiszoltam róla a maradék festéket és gondos portalanítás után egy korábban kikevert zománcfestékkel festettem le. 

Ilyen lett: 

Téli dekoráció

Vízkereszt után lebontottam a karácsonyfát és nekifogtam összecsomagolni a karácsonyi dekorációt. Valahol jól is esett, hogy nagyobb hely szabadult fel itthon és kicsit szellősebb lett a lakás, másrészről viszont elfogott egy furcsa, megmagyarázhatatlan hiányérzet is, amit az elmúlt karácsony hagyott itt nekem és napokig nem hagyott nyugton. Pakolásztam egy kicsikét a tálalószekrényeken és mivel a tavaszi, húsvéti holmikat még korainak találtam előszedni egy átmeneti, köztes állapotra próbáltam törekedni, mert bizony az ünnepek már elteltek, de a télnek még koránt sincs vége és erre bizony az elmúlt napok időjárása is emlékeztetett. Néhány kedves apróságot azért még elől hagytam, mert volt egy-két karácsonyi holmi amit nem tudtam még elengedni, de azt hiszem ez bőven belefér.

A fenyőfás, hópihés sütis dobozok még elől maradtak...

... ahogy a karácsonyi  angyalunk is.
Szerintem tavasszal kap majd egy szépséges, évszakhoz illő új ruhát.

Természetesen maradt még néhány téli apróság, mint a kedves kis téli házikóim, csillagok és néhány mécses, lámpás és a fényfüzérek egy része, hogy meleg hangulattal töltsék be a teret.

A karácsonyfára készített textil szívek egy része girland formájában átkerült a falitékára, mert bizony szeretem a pirosat karácsony után is.

Annyira szerettük az adventi díszünket, hogy egy kicsit újragondoltam a megjelenését. Az ünnepek elmúltával kivettem belőle azt, ami a 4 db piros gyertyából megmaradt és néhány piros gombát tűztem a helyükre. Így egy kicsikét még az otthonunk dísze tud maradni. Tavasszal elcsomagolom, ősszel pedig újra előtérbe kerülhet.

Karácsonyi hangulat az otthonunkban

Advent első vasárnapján karácsonyba öltöztettem a házat. A dobozok mélyéről előkerünek a díszek a és szépen lassan minden helységet ünneplőbe öltözik. Helyükre kerülnek a girlandok, a karácsonyi fények, lámpások és a karácsonyi textilek. A kanapén kapnak helyet a saját kezűleg varrt piros kockás párnák, az asztalokra pedig felkerülnek a karácsonyi terítők. 

 A lakásban a kedvenc bútordarabunk a tálalószekrény. 

Karácsony alkalmával (is) gyakran átalakul, mert imádom rendezgetni, szépítgetni és ide-oda pakolgatni a lomizott kütyüimet. 

Már évek óta hagyomány nálunk, hogy a fenyőfát december elején díszítjük fel. Ezzel is próbáljuk elnyújtani az ünnepet. Jellemző, hogy sok piros színt használok a dekorálásnál, ennek ellenére a karácsonyi dekoráció nálunk nem lehet csak egyszínű és nem követ semmilyen divatot vagy trendet. Nálunk a karácsony sokszínű. Ahhoz pedig kifejezetten ragaszkodom, hogy a dobozok mélyéről minden dísznek elő kell kerülnie és ha nem is a karácsonyfán, de minden dísznek találunk bárhol máshol helyet. Ezzel a saját kis szabályommal a gyermekkorom karácsonyainak hangulatát próbálom mindig visszaidézni, amikor sok különböző színű és stílusú dísz került a fára, köztük voltak azok a díszek is, amiket mi készítettünk saját kezűleg. A repertoár évről évre bővül, mert nyitott vagyok az újdonságokra és gyakran én is elcsábulok. 

A karácsonyfa alá  üres dobozok kerültek, amiket Bálint precízen becsomagolt. Mivel műfenyőnk van, mindig elrejtem a talprészt, mert szerintem így sokkal jobban mutat az összkép. Idén natúr-piros csíkos és csillagos csomagolópapírra esett a választásunk.

 Az ajtók sem maradnak ilyenkor üresen. A tavaly saját kezűleg lefestett és transzferált díszek most az ablakok helyett itt kaptak helyet.

A mű bukszuskoszorú (bár óckodok a művirágoktól) de az egyik lehető legjobb beruházásomnak bizonyult. Évek óta dekorálom évszaknak megfelelően. Most a hálószoba ajtaján kapott helyet egy szarvassal a közepén. 

A nappali-étkező rész:

A nappaliban kapott helyet az alternatív karácsonyfánk is. Drága barátnőm Modeszta és barkácsoló férjének Petinek keze munkáját dícséri. Nagyon szeretjük őket is, meg a telitalálat ajándékukat is! Miután megkaptam, az első dolgom volt feldíszíteni. Korábban fagyöngyös anyagból varrtam szíveket és ezek kerültek rá  valamint mandulaszínűre festett madárkákat aggattam melléjük.

A hálószoba belső ablakpárkányára műfenyő girlandot tettem fényfüzérrel. Rá pakoltam a korábbi években varrt textilszíveket és néhány fenyőtobozt. 

Nagyon hangulatos, főleg sötétedés után! :)

Hobbiszoba mustra

A csodafalvi hobbiszobámat nem volt alkalmam megmutatni nektek. Leginkább azért nem, mert mire sikerült kedvemre belakni, addigra sajnos már költöznünk is kellett. Ó pedig mennyire szerettem! Viszont biztos vagyok benne, hogy a mostanit is imádni fogom és remélem sok-sok szépség születik majd itt a kezeim között!

Be kell valljam, hogy kreatív ügyködéseim közepette vállalhatatlanul rendetlen tudok lenni.  Drága jó uram szokta mondani amikor varrok, hogy "hatalmas rumlit tudsz produkálni." 

Naná!!! 

Olyankor mindent beterítenek a különböző textilekk, tömőanyagok, plusz még a vasalódeszka is elfoglalja a maradék helyet. Ez az örömmunka nálam tényleg kisebb káosszal jár, főleg ha egy-egy "projekt" több napig tart.

A hobbi-szoba viszont az a helység, ahova nyugodtan elvonulhatok és ahol bátran kedvemre szétrámolhatok. Este nem kell összepakolni, hogy fogadóképes legyen a terep, hanem nyugodt szívvel rázárhatom az ajtót.

A jelenlegi állapot vendégek fogadására kitűnően alkalmas, ezért
 bújj beljebb  drága olvasó, nézz körül! :)

Ebben a helységben szükségem volt olyan bútorokra amik tárolásra alkalmasak. Így ide bekerültek azok a bútorok amik egyébként a lakás többi részében már nem találták meg a helyüket, vagy csak lecseréltük őket, de nem volt szívünk megválni tőlük. Ide került hát a régi fenyő ruhásszekrényünk, ami tökéletesen elnyeli a textileket, tömőanyagokat, közbéléseket, hímzéshez szükséges kongrékat, cérnákat és a félkész textilféleségeket. A szekrény tetején lévő dobozokban a saját kezűleg készített szappanjaim száradnak.

Balra a fekete fiókos komódom rengeteg apróságnak ad helyet. Itt tárolom a dekorpapírokat, lyukasztókat, szalagokat, kötözőzsinegeket, az apróbb tégelyes hobbifestékeket, ragasztókat, képkereteket, süthető gyurmákat és a kreatív könyveket, sablonokat. A komód tetején pedig helyet kaptak a be nem fejezett apróbb méretű tárgyak, amik arra emlékeztetnek, hogy ideje lenne végezni velük! :)

Komódtól balra az asztalom :)

Ide került fel a lomizott, majd saját kezűleg lefestett fehér polc is, ami régebben a csodafalvi kiskonyhában lógott.

Csupa-csupa apróság ♥

Szívemnek kedves tárgyak ♥

Nem tudom mondhatom-e azt, hogy a végeredmény letisztult? Végül is nem vagyok lakberendező guru, de nekem most még olyan letisztult az egész. Magamat ismerve biztos jobban belakom majd. :) Persze a rend sem tart már sokáig, mert hamarosan nekilátok árnyékolót varrni.

Nagyon köszönöm, hogy velem tartottál! ♥