Játék - ismerjük meg egymást újra..

Ágitól kaptam egy "testhezálló" feladatot, egy régi/új bloggerjáték kapcsán áruljak el magamról 7 dolgot. Bevallom ez elég nehéz feladat, mert - mivel még mindig nem tudok fényképezni - próbálom őrizni az inkognitómat.. :)

Egy kicsit a játékról, mielőtt belefogok: a játék - amit eredetileg Szera indított el - lényege, hogy elárulok magamról 7 dolgot (amit eddig nem tudtatok, hihi), majd erre buzdítok 7 másik bloggert, akikre kíváncsi vagyok. Persze nem csak 7 emberre vagyok kíváncsi! :)
Mire elért hozzám a játék, már elolvastam jópár 7 dolgot az általam olvasott bloggerekről és egyrészt nagyon jól szórakoztam, másrészt azért is érdekes ez számomra, mert így ismeretlenül a bejegyzések alapján gyakran elképzelem, hogy az adott blogger milyen ember is valójában.
Ezért is szeretem jobban a kicsit személyesebb blogokat, ahol a recept mellett leírt apró történet adja sokszor az ihletet, hogy elkészítsem az adott receptet. Néha egy-egy történet kapcsán úgy érezheti az ember, mintha ezer éve ismerné a másikat.. vagy éppen akkor, ott állna mellette a konyhában..
Sokszor, ha nincs mellé sztorim (vagy az éhség győz a fotó felett), nem is írom meg a receptet, én úgy szoktam mondani akkor van recept, ha "ihletet kaptam". És persze akkor, amikor valami nagyon jól sikerült és nem akarom elfelejteni.. nem azért írok blogot, hogy minél többen olvassák, hanem mert jólesik.. persze azért nagyon jó minden visszajelzés.. ez akár lehetett volna az egyik dolog is, amit elárulok magamról.. :)

Na jó, nem kerülöm tovább azt a forró kását, elkezdem:
1) Optimista ember vagyok, minden rosszban próbálom azt nézni, mi a tanulság belőle. Persze ez nem azt jelenti, hogy sosem keseredek el dolgokon, de így talán egy kicsivel könnyebb.. nekem..
2) Nehezen viselem az emberek panaszkodását, mert azt gondolom, hogy minden csak hozzáállás kérdése. A nagymamám úgy szokta mondani "olyan még nem volt, hogy sehogy se legyen".. én is ezt vallom, hát félre a panasszal, dühöngjük ki magunkat, aztán irány előre!
3) Hiszek abban, hogy azt kapod, amit te is adsz és ez sosem anyagi kérdés, ha alapvetően kedves vagyok és segítőkész, akkor néhány kivétellel ugyanezt fogom visszakapni, de talán nem is az a lényeg, hanem hogy én ettől jól érezzem magamat. Egy együttérző jó szó, a másik meghallgatása nem kerül semmibe. Persze ez néha fárasztó, de hát ez van..
4) Ide tartozik még, de külön pontba írom a mottót, amit majd' 10 évvel ezelőtt egy őrült nyáron sátorban őrültködés közben fogalmaztunk meg és amit igyekszem a mai napig be is tartani: minden nap kell egy jócselekedet és minden nap kell valamit tanulni. Ez akkor tudatosul benned, ha ki is mondod: ma ezt tanultam.. ez a mai jócselekedetem..
5) Szeretem a hegyeket és az extrém sportokat, nem félek drótkötélen átcsúszni egy szakadék fölött, vagy sportcipőben megmászni egy hegyet biztosíték nélkül (persze azóta már vettem egy jó túrabakancsot..)
6) Igyekszem környezet tudatosan élni, egyre több természetes dolgot beiktatni a háztartásba, nem szedek gyógyszereket és amikor csak lehet termelői illetve magyar termékeket veszek. Alapanyagok, gyógyteák, magok, lisztek, olajok és a többi terén megrögzött gyűjtögető vagyok. A város három különböző pontján is "bérmélyhűtőt" tartok, mert minden a konyhámba kerülő hús háztájról, ismerősöktől érkezik, vagyis amikor érkezik, beraktározok. Minden van: csirke, malac, nyúl, pulyka, hal és természetesen a nagy kedvenc, a kacsa.
7) Végül, a mostani életem központi kérdése/feladata, hogy végre kevésbé pörögjek, kerüljem a stresszt, hiszen kisbabát várok, akit majd szeretnék a fentiek szellemében felnevelni, de nincsenek kétségeim.. majd meglátjuk hogy sikerül, csak annyit ígérhetek, hogy igyekezni fogok! :)

+1 mert nagyon belejöttem) Iszonyatosan makacs vagyok.. amit egyszer a fejembe veszek.. a párom ugyanez.. majd csak valahogy megküzdünk a gyerekkel.. :)

És akkor jöjjenek azok (névsorban), akikről még nem olvastam, de szeretnék:
Andi -http://tunderrozsa.blog.hu/
Bia - http://otthonisutes-fozes.blogspot.hu/
Borsó - http://recipesbyborso.blogspot.hu/
Deni - http://ugyes-kezek.blogspot.hu/
Györgyi - http://csokoladekreativan.blogspot.hu/
Kati - http://makacskakonyhaja.blogspot.hu/
Lujza - http://timikekonyhaja.blogspot.hu/

Mire szépen megírtam ezt a bejegyzést, hatszázszor végigolvastam, hogy vállalható-e, még egy felkérés érkezett Borsótól, nahát-nahát.. köszönöm szépen! :)

BLOGKÓSTOLÓ 13. - Citromtorta :)

A 13. blogkóstoló sorsolásán Janka kedvenc kisbarátnőmet Denit, vagyis az ügyes-kezek blogot sorsolta nekem. Először jót nevettem, aztán mint minden blogkóstolón, most is végignéztem egyesével a recepteket és rájöttem, hogy maximalista kisbarátnőmmel abszolút egyezik az ízvilágunk, de ő receptválogatáskor sokkal-sokkal hamarabb nekiáll egy-egy bonyolultabbnak tűnő receptnek, mint én, szóval nem lesz könnyű dolgom választani tőle receptet.
Nem sűrűn jut eszembe tortát sütni, de a kiválasztott receptnek előzménye van, ugyanis amikor anno megláttam ezt a receptet Deni blogján egyből megtetszett, de persze nem gondoltam volna, hogy valaha is elkészítem. Aztán tavaly a szülinapomra megsütötte nekem ajándékba és isteni finom volt, pedig nem vagyok egy nagy tortaevő. Ahogy nézegettem a blogot, mindig ide jutottam vissza, így hát gondoltam nincs más hátra, mint előre, citromtortát fogok sütni Deni módra! :)

Hozzávalók a tésztához:

3 tojás

8 evőkanál langyos víz

22 dkg nyírfacukor

3/4 csomag sütőpor

18 dkg liszt 

1 citrom héja

1 narancs héja

A tojásokat szétválasztom, a sárgákat a vízzel és a cukorral habosra keverem, belekeverem a többi hozzávalót, a legvégén pedig a habbá vert tojásfehérjét. Kivajazott-kilisztezett formába öntöm és 180 °C-os sütőben tűpróbáig sütöm.

Hozzávalók a krémhez:

2,25 dl tej

4 evőkanál liszt

1 citrom leve

1 narancs leve

25 dkg margarin

5 evőkanál porcukor

A tejből és a lisztből sűrű pépet főzök, belekeverem a a citrusok levét és folpack fóliát nyomkodok a tetejére, így nem kell kevergetni, miközben hűl és nem bőrösödik meg a teteje (ezt is Denitől tanultam!). A margarint habosra keverem a porcukorral, végül a kihűlt főzött krémet apránként belekeverem. Az elkészült krémet éjszakára hidegre teszem.

Hozzávalók a díszítéshez:

2 dl cukrászhab

1 citromos joghurt

1 zöldcitrom leve

1 citrom 

1 csomag tortazselé

Összeállítás: a kihűlt tortalapot 3 részre vágom és két részletben rákenem a krémet. A cukrászhabot tálba öntöm és gépi habverővel habbá verem, óvatosan belekeverem a joghurtot és a citrom levét, majd egyenletesen rágyógyítom a torta külsejére. Bevallom, azért játszottam vele kicsit, de nem volt vészes.. Habzsák segítségével tettem fel a cukrászhabot a tetejére, amire kifejezetten büszke vagyok, mert ekkor már kezdett elfogyni a türelmem. Citromszeletekkel díszítettem, végül erre kanalaztam rá óvatosan a tortazselét.

Az esti karácsonyi buliban annyi kaja volt, hogy maradt a tortámból, ezért ma lehetőségem lesz kisbarátnőmmel lemeóztatni az alkotást. Nemsokára ugyanis találkozunk. Remélem meg lesz elégedve velem, én minden esetre büszke vagyok rá, hogy az útmutatásai alapján sikerült elkészíteni ezt a tortát. Köszönöm a receptet! :)

BLOGKÓSTOLÓ 12. - Lazacos quiche

A blogkóstoló következő fordulójában Lujza blogját kaptam, ahol kedvemre válogathattam az édes és sós finomságok közül. Már elsőre megakadt a szemem ezen a lepényen, többször is visszatértem, mert nem tudtam eldönteni mennyire bonyolult elkészíteni, aztán úgy döntöttem, hogy az első megérzés általában beválik és maradtam ennél a klasszikus francia lepénynél, amit ugyan "kis"-nek kellene ejteni, de nekem valahogy csak "kicsi" maradt.. az tetszik benne a legjobban, hogy szinte bármilyen hozzávalóból el lehet készíteni, határ a csillagos ég. Lujzánál is kétféle verzió található, nekem még eszembe jutott többek között a soksajtos-zöldséges változat is, amit még biztosan ki fogok próbálni.  

Hozzávalók a tésztához:

20 dkg finomliszt

10 dkg vaj

csipet só

2-3 evőkanál hideg víz

Hozzávalók a töltelékhez:

2 evőkanál olívaolaj

kis darab póréhagyma (5 dkg)

1 paprika

1 kisebb cukkini

só, bors
10 dkg füstölt lazac

180 ml főzőtejszín

2 tojás

1 csomag mini mozzarella

A tészta hozzávalóit pár perc alatt gyors mozdulatokkal összegyúrtam, majd a hűtőbe tettem fél órára (izé.. egy napra, mert hirtelen felindulásból vendégségbe mentünk). Nekem sajnos nincs lepénysütő formám, ezt még pótolnom kell, ezért egy teflon fémserpenyőbe nyújtottam bele a tésztát, kicsit megszurkáltam egy villával és 175°C-os sütőben 15 perc alatt elősütöttem. Közben az olajon megpároltam a vékonyra szeletelt zöldségeket, nem puhára, csak éppen hogy, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem és szétterítettem a tésztán. Erre jöttek a lazacszeletek, majd a tejszínnel összekevert felvert tojások, végül az apró mozzarella golyók. Visszatettem a sütőbe és addig sütöttem, amíg a teteje enyhén megbarnult. 

Igazán ízletes lett az elkészült lepényem, köszönöm a receptet!

BLOGKÓSTOLÓ 11. - "Intelligens" krémes :)

A soron következő blogkóstoló háziasszonya Dina elsőnek húzott ki a kalapból, közvetlenül azután pedig Linyah blogját sorsolta ki nekem kóstolásra.. én meg egyből láttam itt nincs mese, süteményt kell készítenem, hiszen megint egy sütis blogot kaptam, ez persze nem panasz. Régóta néztem már ezt a receptet több blogon is, de olyan nehéz volt elhinni, hogy tényleg.. de tényleg!! :) pedig a margarint vajra cseréltem és cukor mennyiségét kicsit csökkentettem..

Hozzávalók:

8 tojás

15 dkg cukor

5 evőkanál házi vaníliás cukor

13,5 dkg liszt

15 dkg vaj

1 liter tej

A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat először a cukrokkal kevertem habosra, majd csomómentesre kevertem a többi hozzávalóval. Ezután óvatosan beleforgattam a habbá felvert tojásfehérjét. Nem lett teljesen egynemű, a hab vékony réteget képzett a tetején, ebből már sejtettem, hogy lesz szépen megsült teteje a sütimnek, de azt máig sem értem, hogy a legalsó és a középső réteg hogyan és mitől válik láthatóan és érezhetően ketté. Na mindegy. Tesztelés alatt van az új kerámia bevonatú sütőtepsim, így nem vajaztam ki, csak beleöntöttem a masszát és hideg (!) sütőbe tettem. Nem variáltam a hőfokkal, az arany középutat választva 150 °C-ra tettem és 1 óra 10 percig sütöttem, 1 óra után még túl remegősnek találtam, hát kapott még 10 percet.

Tényleg nagyon egyszerű süti, finom lett, köszönöm a receptet!

Második anyukámnak mesélve pénteken elvileg megkapom a "lusta asszony süti" receptet, ami állítólag szintén csak beöntögetve a tepsibe kerek egésszé áll össze.. na, ezek után azt is simán bevállalom! :)

BLOGKÓSTOLÓ 10. - Püspökkenyér :)

A blogkóstoló 10. fordulóján Dinka blogját sorsolta ki nekem a háziasszony, Kisildi. Dinka blogjában olyan egészséges ételek receptje szerepel, amelyek szénhidrát csökkentettek, valamint teljesen cukor mentesek. Abszolút tudok azonosulni ezzel, bár én egyenlőre inkább csak a cukrot cseréltem le a konyhában nyírfacukorra, a liszttel még nem igazán kísérleteztem. Ennek ellenére pont az tetszett meg ebben a receptben, hogy nem annyira sok liszt van benne. Amúgy rengeteg jó kis sült hús (kacsa), receptet is találtam a blogon, ezekre télen még biztosan visszatérek.

Hozzávalók:

20 dkg aszalt gyümölcs

(nálam: barack, áfonya, szilva)

1 nagy marék dió

rum

4 tojás

15 dkg nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

1 narancs reszelt héja

1 evőkanál házi vanília kivonat

10 dkg vaj

15 dkg liszt

1 sütőpor

1,5 dl tej

 Az apróra vágott aszalt gyümölcsöket és diót beáztattam a rumba. Ezután a tojássárgákat fehéredésig kevertem a nyírfacukorral, belereszeltem a narancs és a citrom héját, a vanília kivonatot, majd a vajjal is összedolgoztam.

A lisztet leszitáltam és összekevertem a sütőporral és így kevertem hozzá a masszához annyi tejjel, hogy önthető masszát kapjak. Ezután a tojásfehérjéből felvert habot forgattam óvatosan bele, végül a lisztbe forgatott, lecsöpögtetett gyümölcsök is belekerültek, majd vajazott-lisztezett kuglófformába öntöttem és 175 C-os sütőben 50 percig sütöttem. Nagyon finom, könnyű tésztájú gyümölcskenyér lett, egyetlen szépséghibával: nem tudom mit rontottam el, de az aszalt gyümölcsök a lisztezés ellenére a tészta aljára süllyedtek.. köszönöm a receptet! :) 

BLOGKÓSTOLÓ 9. - Juhtúrós csirkesaláta :)

Másodszorra már rutinosan jelentkeztem, majd mindenféle (amúgy jogos - munka, meleg, meleg, nagyon meleg) remélem el nem ítélhető okok miatt rutintalanul az utolsó pillanatban érkeztem meg a blogkóstoló következő fordulójára. Flóra blogját kaptam, ami egy süteményes blog, rengeteg finom desszerttel, sütivel. Ki is válogattam jó néhányat, de nem vitt rá a lélek ebben a hőségben a sütögetésre. Nagyon megörültem viszont ennek a receptnek, mert imádom a juhtúrót és a hasonló, joghurttal készített salátákat. Még sosem tettem így juhtúrót a joghurtba, jó állagú, nem folyós öntet lett és remekül illik a csirkéhez. A recepten annyit változtattam, ahogy Flóra is ajánlotta, tettem még bele ezt-azt: uborkát, paprikát, sőt még egy kisebb almát is belecsempésztem, ami nagyon illett bele.     

Hozzávalók: 

1 nagy csirkemellfilé

2 db főtt tojás

3 kisebb uborka

1/2 kaliforniai paprika

10 szem koktélparadicsom

1 alma

3 doboz joghurt

12,5 dkg juhtúró

só, bors, csirkefűszer

kevés olívaolaj

A húst vékony csíkokra vágtam, befűszereztem és kevés olajjal összekeverve pár percig állni hagytam. Közben megmostam, megpucoltam a zöldségeket és elkezdtem apró darabokra vágni. A csirkét felforrósított serpenyőbe öntöttem és pirosra sütöttem. Közben pedig kitartóan daraboltam a zöldségeket, majd a tojást, végül a megsült húst is hozzákevertem. A joghurtot kevés sóval és borssal simára kevertem a juhtúróval, végül mindent egybeforgattam. Friss sajtos zsemlével könnyű nyári vacsora. Nagyon finom lett, köszönöm a receptet! :)

BLOGKÓSTOLÓ 8. - Mindent bele csorba :)

Nagyon bátor voltam és jelentkeztem a Blogkóstoló legújabb fordulójára, ahol a sorsoláson Kati blogját kaptam. A kóstoló lényege, hogy a kisorsolt blogból kell (lehet akár többfélét is) főzni. Nem ismertem még a  blogot, ezért végignéztem az egészet és kigyűjtöttem jópár receptet, melyeket mindenképpen el fogok készíteni előbb-utóbb. Rengeteg hasznos tippet kaptam és nagyon tetszett Kati blogja.

Mivel egyrészt nagyon szeretem a leveseket, másrészt valami eddig sosenemet akartam főzni, a választásom a csorbára esett, egész pontosan a "mindentbele" csorbára. Csak azt nem tudtam, honnan fogok lestyánt szerezni, ami majd megsavanyítja a levesem. Az élet persze ezt is elrendezte: a múlt hétvégén vendégségbe mentünk a kolléganőmhöz, és meséltem neki a "nagy feladatomról" és hogy márpedig nekem el kell készítenem ezt a csorba levest. Erre ő elővett a mélyhűtőből egy levesadagnyi igazi erdélyi lestyánt és a kezembe nyomta! :)

A recepten annyit változtattam, hogy a cukkinit kihagytam belőle.. ugyan megvettem, de aztán valahogy mégsem tettem bele.. vettem viszont erdei gombát, hogy majd helyette, aztán a végén a mélyhűtőben felejtődött..
Egyébként azon mosolyogtam magamban a boltban, hogy ez elvileg egy mindent bele leves, az ember körülnéz otthon, és beleteszi amit talál/gondol.. én meg a telefonomon nézegetem itt a hozzávalók listáját.. :)
Még annyi, hogy lestyánecetem aztán végképp nem volt, úgyhogy azt pedig egy kis alma- és sima ecet keverékével helyettesítettem.. kóstolgattam (elvégre ez egy blogkóstoló) és amikor megfelelt az ízvilágomnak, akkor késznek ítéltem. Az én levesem ugyan nem lett olyan fehéres színű, mint Katié, de végül is ez életem első csorbája, nem kell hogy tökéletes legyen..
Kati, biztosan én vagyok a tudatlan, de én bizony nem tudom, hogy mi az a tejespaszuly? Na, az is kimaradt, de ha segítesz esküszöm legközelebb beleteszem! :)
Köszönöm, igazán ízletes leves lett, egy pici tejföllel nekem nagyon ízlik!