Egyesületi futóverseny volt. Az ifiknek félmaratoni táv, Dávidnak 16,5 km, Dominak 12 km. Én egyet sem biztos, hogy le tudnék futni :-), így nagyon könnyű erőt adni a fiúknak és kitartásra, erő beosztásra, nem feladásra ösztökélni őket. Hát nem mondom, az időponttal voltak némi problémáim, lévén advent utolsó vasárnapja, de a gyönyörű napsütés (persze a hideg azért jelen volt), és a fiúk, különösen Domi teljesítménye mindenért kárpótoltak minket. Verőfényes napsütés, de kellően hideg. Domi bár aggódott, azért úgy állt a rajthoz, mindent elkövet, hogy jó időt fusson. Dávid hozta a formáját, kiszámolta hányadik helyen kell célba érnie. Persze ez nem a mezőny eleje volt :-) Hiába próbáltam mondani neki bármit is, meg sem hallotta, vagy nem is akarta. Valahogyan nem akarja elfogadni, hogy egy versenynek nem szabad "negatívan" nekiindulni, hanem abszolút pozitívan, azzal a célkitűzéssel, hogy ma a lehető legjobbat akarom kihozni a helyzetből és ezért mindent megteszek és megmutatom a világnak, hogy erre képes vagyok. Neki ez nem megy, Domi pedig magától csinálja. Ha kell a kitűzött célért képes saját határait is feszegetni. Ezt most be is bizonyította. Ő a teljes csapat legfiatalabbja, még a nulladik korcsoportot sem érte el. A következő korban hozzá legközelebb álló is több mint két évvel idősebb nála. Így futott be 3.-ként (1:30:12 idővel) a célba alig pár ezred másodperccel a második helyezett után. BRAVÓ, HIPP HIPP HURRÁ DOMI :-) Dávid pedig lefutotta a kitűzött célt, bár be kell vallani nem teljesen sikerült neki, mert ketten eltévedtek egy kicsit az úton így ötödikként (2:07:23) sikerült célba érnie, nem a kitűzött hetedik helyen. És az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ha csak fele akkora hajrát képes produkálni mint Domi, akkor ő is dobogós, mert alig pár méterrel előtte futottak a megelőző négyesből ketten is. De azt kell mondanom SZÉP VOLT FIÚK :-)