sapkám. Az első jó, vagy kb. az ötödik kísérlet? Egy van nekem, még
Bóbitából, használható, de még vannak hibái. Párszor felbontottam, mire passzolt. Volt még egy kísérletem Négy évszakból, összehoztam, de nem fogom hordani. Némi gyakorlatom van tehát sapkahorgolásban (jó sokat bontottam), de még van mit tanulnom.
Ez a sapi a harmadik kísérletre lett jó. Az első alkalommal csak elkezdtem, a próbánál derült ki, hogy fejtetőnél szűk. Felbontottam, szinte az egészet meghorgoltam, de túl nagy lett. Ekkor viszont egy brossal megtűztem ott, ahol passzolt, így az utolsó sor szemszámát le tudtam számolni. Az utolsó sor szemszámával (108) és két kísérlettel a hátam mögött harmadszorra hibátlan lett.
Amire ennél a sapinál rájöttem:
a 21 sorból az első 7 sorban sokat szaporítottam, szinte
egy lapos kör lett belőle, majd a következő sorokban már alig valamennyit. (1-7 sor: 14, 25, 36, 46, 57, 67, 74 pálca)
A szaporításnál arra kell ügyelni, hogy ne essenek egymás fölé. Még a
fogmosópoharaknál jöttem rá, hogy ha szabályosan szaporítok, akkor hullámosodik, buggyos lesz, ha pedig össze-vissza szaporítok, akkor szépen kisimul.
Az általában ajánlott három láncszem magasítás helyett én csak kettőt magasítottam, viszont amikor összekapcsoltam az utolsó szemmel, a harmadikba böktem, így a sor zárása szép szabályos lett.
A sor zárása végig egyenes lett, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy minden sorban szaporítottam legalább egy-két szemet. (A
mamusznál a sorzárás addig szép egyenes, amíg szaporítani kell, aztán megdől.)
A sálon sokat törtem a fejem, aztán eszembe jutott a
takaró mintája. Böngészés közben valahol, valamikor láttam egy ilyen sálat egy tíz év körüli kislányon, horgolt körökkel volt díszítve a két vége. A méretet csak saccoltam, de elsőre tökéletes lett. Arra gondoltam, hogy egy hat hónapos babának nem kell egy sálra se rojt, se bojt, a lényeg, hogy a kabát alatt kényelmesen elférjen és melegítsen.
100% superwash gyapjú, 165 m/50 g
Tű: 3.5 mm
Súly: 52 g