Az apró, színes blokkok

horgolásánál kivédhetetlen a rengeteg fonalvég, és minden egyes fonalvéget el kell dolgozni. Sokfajta módszer van, a hosszú töprengés alatt az eldolgozáson is módosítottam. A fő szempont az volt, hogy biztosan rögzítsem, így a végén a fonalszálakat kétfelé vettem és megcsomóztam.
Ezt a módszert először a Vitorlásból készült mosogatórongyoknál próbáltam, ott különösen fontos, hogy a használat során a fonalvég biztosan rögzítve legyen. Ezt persze csak akkor lehet alkalmazni, ha a fonal több szálból áll és a szálak könnyen szétbonthatóak. 

Sokat számít persze, hogy mit horgolunk éppen, a minta alapvetően meghatározza az eldolgozást. A lazább és színes blokkoknál arra is ügyelni kell, hogy a munka hátulján dolgozzuk el a fonalat, hiszen a hexagonok elemei között például látszana a fonal, ami ráadásul minden sorban más színű.

Mióta horgolok, a nagyinégyzeteknél azt a módszert alkalmazom, hogy a következő sort nem ott kezdem, ahol az előzőt befejeztem, hiszen ott már amúgy is van egy csomó, a kezdés pedig egy újabb csomót eredményez. A hexagonoknál viszont mivel a fonalszálakat kétfelé vettem, és úgy csomóztam, a csomó jóval kisebb lett.

Az összehorgolásnál dupla-szimpla négyzetek váltakoznak, a dupla egység alatt pedig jobban el lehet dolgozni a fonalat, így mindig azzal kezdtem, és ügyeltem arra is, hogy az előző sor eldolgozása fölé is dupla kerüljön.
A csomózás nagyon praktikus, de olló nélkül már nem bontható, itt már biztosra kell menni.

Amikor a hatszögek összehorgolásán törtem a fejem, körülnéztem, milyen lehetőségek vannak. Persze több is, a kérdés, hogy nekünk éppen melyik szimpatikus.

Böngészés közben egy nagyon érdekes, cikk-cakkos összehorgolást találtam. Apró színes blokkokat jól összefog ez a módszer, hiszen az egyes színeket egy alapszínnel el lehet választani egymástól, ez viszont kellő távolságot ad a két szín érvényesüléséhez is. A kész takaró így néz ki. Rengeteg apró blokk cikk-cakkal összefésülve.

Egy másik technikával pedig nem összehorgolni, hanem összevarrni lehet a blokkokat. Többször belefutottam már, érdemes jól megjegyezni, mert láthatatlan. Ennél a technikánál viszont már ügyelni kell arra, hogy milyen színek kerülnek egymás mellé, hiszen itt nincs alapszín, amely jótékony távolságot tart két szín között.

Hogy miért is haladt olyan lassan

a hexagonok horgolása az elején? Mert valami nem stimmelt vele. Átvariáltam a mintát is és a színeket is, és sikerült, most már minden bontás, minden monitort bámulás, töprengés értelmet nyert, elégedett vagyok vele! És megint tanultam valamit.

Maga a hexagon egyszerűen túl tömör volt, hiányzott belőle a könnyedség, ezért az 1-3-3 kombinációt 1-2-3-ra cseréltem. Érdekes, így már egyetlen kör sem volt, amit elhibáztam, holott az elején elég sokat, és sehogy sem értettem, mit nem lehet ezen megjegyezni. A mélypont a bontás volt, úgy 30 kört felbontani nagyon nehéz, főleg úgy, hogy még fel is tudjam használni a fonalat.

A színekkel sem nem voltam elégedett. A Csipkebogyó és a Púder túl sötét volt ehhez a pasztell kombinációhoz, az Öcsi és a Denim pedig hangulatával sem illett hozzá. Rengeteget töprengtem azon, hogy melyik kéket kellene választanom a hatból, és a Tengerszemet azonnal kizártam, mert világosnak és hidegnek tűnt a képen, pedig nem az, kézbe véve gyönyörű! Persze rendelni nem rendeltem belőle, még jó, hogy a december végi kötős-horgolós találkozó a Barkában volt,amikor megláttam a polcon, azonnal tudtam, megtaláltam a megfelelőt!
A hiányzó narancssárga nagyon belekívánkozott még, és mivel Varga Gabi a mandala terítőjéhez vegyesen használta a Kabalát és a Gilicét, így gondoltam, kipróbálom, milyen két fonal párosítása. A köröknél még észlelhető némi méretkülönbség, de ez összehorgolásnál eltűnik. A Gilice Kajszibarackja pedig a Mimóza, és a Borsó mellett egyszerűen ragyog.

Az összehorgoláshoz nekem a legnagyobb segítséget Alice ábrája jelentette. A hatszögeket többféleképpen lehet összehorgolni, van hozzá leírás és rajz is, de nekem ez az egyszerű megoldás tetszik a leginkább. Eddig 12 kört horgoltam össze, további 26 kör van készen, és ez úgy kb. a szükséges fele.