Diós-almás pite

 Most éppen ez a süti a sztár nálunk, sorozatban többször elkészült.

Megvagyok, csak éppen nem volt időm, s nem mellékesen kedvem se, mert ha az lett volna, csak-csak szakítok rá egy fél órácskát néha. Volt néhány fellángolás, elhatározás, amikor egy-egy különösen finomra sikerült új sütemény került ki a kezem alól, meg mikor Fiam mondta, hogy népszerűsítette a blogomat a laborban, s többen mondták, hogy ők már ismerik- ez léleksimogató volt, de nem eléggé. Megvártam az őszi szünetet, amit idén különösen vártam. Csak két hónap telt el az iskolakezdéstől, de máris lemerültem szellemileg. Szeretnék beiktatni egy semmittevő napot is, de nem engedi a lelkiismeretem: sok mindent elhanyagoltam, amit pótolni kell, sulis teendőim is vannak, s egy továbbképzést is a nyakunkba sóztak, amit november végéig teljesíteni kell- a kezdeti kíváncsiság hamar közönnyé alakult át, így nagyon nyögvenyelősen haladok vele. Nem úgy a sütéssel-főzéssel, főleg, ha jönnek haza a gyerekek. Olyankor a konyhában töltöm az időm, meg velük. Főleg, hogy idővel egyre ritkulnak a gyerekes hétvégék is. A szokásos hosszabb távollét utáni magyarázkodást követően rátérek a sütire is.

Van a szomszéd faluban, Ipolydamásdon egy gyümölcsös, ahonnan be szoktuk szerezni a télire való almát- meg hagymát, krumplit, frissen préselt gyümölcslét. Egyszerre nem sokat, mivel hűtőházukból télen is lehet vásárolni, így nem fonnyad ránk az alma. No, ebből készült almás pite, már háromszor is az őszön. Dióval szórtam meg a tetejét, ez tette a szokásosnál is kapósabbá. Persze fotó csak egyszer készült róla, az is ilyen hevenyészett telefonos:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 45 dkg liszt
• csipet só
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 25 dkg margarin
• 2 tojás
• 1-2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 8-10 nagyobb alma
• 20 dkg cukor
• 1 teáskanál fahéj
• 3 evőkanál gríz

A tetejére:

• 1 tojás lekenni
• maréknyi durvára vágott dió

Így készült:

A tésztához a lisztet, sót, cukrot, sütőport elvegyítettem, majd összemorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat és kevés tejfölt. Miközben gyúrtam, ha még szükségét éreztem, tettem hozzá- könnyen gyúrható, ruganyos tésztát kell kapnunk. 

Míg a tészta pihent, elkészítettem a tölteléket: az almákat megmostam, majd héjastól lereszeltem. Kicsavartam a levét, majd elkevertem a cukorral, fahéjjal, grízzel.

A tésztát két részre osztottam: felét tepsi méretűre nyújtva, kikent tepsibe helyeztem (28×32 cm-es tepsit használtam), elosztottam rajta a tölteléket, elegyengettem. A másik kinyújtott tésztalappal befedtem. Villával megszurkáltam, felvert tojással lekentem, vágott diódarabokkal megszórtam. Első alkalommal a tetejére kevés kristálycukor is került, ez aztán elmaradt.

180 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

Porcukorral is be lehet szórni, de nekünk így épp elég édes volt. Az almás pite dió nélkül is kedvelt nálunk, de így egy fokkal finomabb volt: a megpirult dió adott neki egy plusz finom ízt. 

Almás-tökös pite

Amikor töklevest főztem, a megmaradt fél tökről a gyümölcskosárban lévő hat almára vándorolt a tekintetem, aminek pite lett volna a sorsa, de keveseltem tölteléknek. Ekkor villant be az ötlet, hogy hozzáreszelem a tököt, így elegendő lehet. Kíváncsi voltam a végeredményre- kellemes meglepetés volt, teljesen almáspite megjelenése és íze volt.

 Hozzávalók:

A tésztához:

• 45 dkg liszt
• 1 csipet só
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 12 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 2 kicsi  tojás
  
• 1 evőkanál joghurt/tejföl

A töltelékhez:

• 6 közepes alma
• 50 dkg tök (tisztán mérve)
• 20 dkg cukor
• 1 teáskanál fahéj
• 4 evőkanál gríz

Így készült:

A tésztához összegyúrtam a hozzávalókat: előbb a lisztet, cukrot, sót, sütőport elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral, majd a tojásokkal és joghurttal összegyúrtam. 

Miközben a tészta pihen, az almát lereszeltem, kicsavartam. A tököt is lereszeltem- ezt elmulasztottam kicsavarni, sok levet engedett összekeverve a cukorral. A töltelék minden hozzávalóját összekevertem.

A tésztát két részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. 

Az egyiket kiknet tepsibe tettem, rákanalaztam-simogattam a tölteléket, a másik lappal befedtem. Villával megszurkáltam.

190 fokos sütőbe tettem, szép pirosra sütöttem.

Kisülés után porcukorral szórtam.

Teljesen almáspite íze volt, és, bár tartottam tőle, az alsó lapot sem áztatta meg a lucskos töltelék. Legközelebb a tököt is kicsavarom. S közben azon agyaltam, milyen lenne, ha csak reszelt tök kerülne a lapok köz, cukrosan-fahéjasan? 

Szilvás pite

 Már többször is hozzáfogtam írni valamit, aztán mindig kitöröltem. Most megpróbálom megírni a hónapok óta névtelen bejegyzésként szereplőt... 

Elengedtem a blogot. Nem örökre, csak egy időre. S mindeközben nem hiányzott, no meg levettem egy "kötelezettséget" a vállamról. Pont azért, mert annak éreztem, holott korábban kedvtelésből, kikapcsolódásból írogattam. Már egy hónapja szünetünk van, s csak most határoztam el magam, hogy igenis, jelentkezem, Közben történtek a szokásos események, szokatlanok is, különben nem éreznénk, hogy élünk. Sütögettem is, hol ezért, hol azért. Nem is mindig fotóztam, vagy csak az utolsó szeleteket tessék-lássék módra, ha egyszer talán mégis kedvet kapnék a lejegyzésükhöz.

Bár idén a sok minden más mellett az időjárás sem velünk tart, késői fagy, aztán szárazság tarolt, a szilvafánk termése süti mellett még néhány üveg lekvárra valót is termett. Bár ez a süti a Húgomtól kapott szilvából készült, néhány nap múlva.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 45 dkg liszt
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 15 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 2 tojás
• 2 evőkanál joghurt (illetve szükség szerint)

A töltelékhez:

• 1,5 kg szilva
• 3 evőkanál gríz
• 5 evőkanál cukor
• 1 teáskanál fahéj
• + 1 felvert tojás lekenni

Így készült:

A szilvát megmostam, feleztem, (magját kiszedtem), rászórtam a grízt, cukrot, fahéjat, és összevegyítettem.

A tésztához a lisztet, sót, sütőport, vaníliás cukrot, cukrot elvegyítettem, majd a margarinnal összemorzsoltam. Hozzáadtam a két tojást és két evőkanál joghurtot -tejföl is jó-, majd összegyúrtam. Joghurtból annyit tegyünk hozzá, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk. Nekem kicsit lágy, ragacsos lett az egyből belepakolt két púpozott evőkanálnyi mennyiségtől, ezért nagy csipet liszttel gyúrtam át, hogy jó legyen a tészta.

A tésztát két részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. Egyiket kikent tepsibe tettem, erre halmoztam a szilvát, elegyengettem, majd befedtem a másik lappal. Villával megszurkáltam, felvert tojással lekentem.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg szépen megpirult a teteje.

Szerepel már szilvás pite a blogon, itt. A recept hasonló, némi eltéréssel. Még  mindig nagyon ízlett. Sógornőm is megjegyezte, nagyon finom ez a meggyes pite. Szilvára nem is gondolt. Régebb én se, hogy az kerüljön a pitébe. De érdemes belepakolni, csalódást nem okozhat. 

Meggyes-túrós pite

 Folyton abba a hibába esek, hogy nem tervezem meg előre, mit fogok főzni, hanem nagybevásárlásnál a listán lévők mellett még ezt-azt bedobálok a szekérbe, hogy majd lesz belőle valami. Így esett ez a két csomag túróval is- hát nem lett belőle semmi. Szerencsére időben kezem ügyébe akadt, s mivel épp nem volt alkalmam 1-2 napon belül felhasználni, betettem a fagyasztóba. Úgy két hét múlva halásztam elő- nem először járok így, tudom, hogy kiolvadás után egész jól fog viselkedni a túró. Egyikből sós lett, másik egy finom süti tölteléke lett.

A receptet egy kis újságban találtam, ami régóta van arra az oldalra kinyitva. Épp tegnap raktam rendet a tengernyi receptes folyóirat között, így ki tudja, hova keveredett a félretett recept... Nem forgatom fel újra az egészet, ha kezem ügyébe akad, pótolom a mulasztást.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• csipet só
• 3 evőkanál cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg margarin
• 3 tojássárga
• 1 evőkanál tejföl
• 0,5 dl tej

A meggyes réteghez:

• 1 üveg magozott meggybefőtt
• a befőtt leve kiegészítve vízzel 3 dl-re
• 1 evőkanál cukor (illetve ízlés szerint)
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor

A túrós réteghez:

• 50 dkg túró
• 12 dkg cukor
• 1 citrom leve
• 3 evőkanál gríz
• 3 tojásfehérje
• csipet só

Így készült:

Előbb a meggyes réteg készült el: a befőttet leszűrtem, a levét kiegészítettem 3 dl-re. Kevés lében elkevertem a pudingport, majd a többi lével és a meggyel együtt kavargatva sűrűre főztem. Közben egy evőkanál cukrot is tettem bele, ezzel épp elég édesnek találtam.

Hagytam hűlni, közben elkészítettem a tésztát:  a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, csipet sót és sütőport elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojássárgákat, tejfölt, tejet és összegyúrtam. Könnyen gyúrható tésztának kell lennie. Ha kemény, még pici tej mehet bele. Ha viszont lágy, ragacsos lenne, kicsi liszttel javítsunk az állagán.

A túrótöltelék következett: a túrót villával áttörtem, összekevertem a cukorral, citromlével, grízzel, végül a tojások csipet sóval felvert habjával.

A tésztát két részre osztottam: felét tepsi méretűre nyújtva kikent tepsibe tettem, rásimítottam a pudingos meggyet, ezen elosztottam a túrót, majd a másik kinyújtott lappal befedtem.

Villával megszurkáltam a tetejét, majd 180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje szép világosra sült.

Kihűlés után szépen lehet szeletelni.

A tetejét be lehet szórni porcukorral, a látványnak jót tesz, viszont a kilóknak kevésbé. Mondjuk ennyi süti után nem az az egy szeletre jutó csipetnyi porcukor fogja betenni az ajtót! 😀 

Egy nem túl édes, puha süti lett belőle, de hát meggyes, túrós, ez mind külön-külön is jót ígér, hát még együtt! 

Ribizlis túrós pite

Jó sok éve volt, hogy két kis ribizlibokrot meg egy köszmétét vettünk kertészetbe, hogy majd 2-3 év, és ellátnak gyümölccsel. De valahogy nem akart teljesülni ez a vágyam. Mintha inkább összemenne az a bokor ahelyett, hogy nőne. A köszmététől meg is szabadultunk- mindig fehér koszmós volt a termése. De a ribizlit csak ápolgattam. Vettem az ásót, hogy felásom körülötte, hátha. Férjem kivette kezemből, s elvégezte helyettem ezt a munkát. Talán-talán kezdik meghálálni a gondoskodást, ha nem is látványosan, de növögetnek, s jövőre hátha már  kisvödörnyi termés lesz rajtuk! :-) Idén kis tálkával szedtem róla, s persze, hogy sütibe került. Túrós pitét pöttyöztem meg vele:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• nagy csipet só
• 20 dkg margarin
• 10 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 4 tojássárga
• 4 evőkanál tej

A töltelékhez:

• 1 kg túró
• 20 dkg cukor
• 4 tojásfehérje
• csipet só
• 3 evőkanál gríz
• 1 citrom héja
• 2 maréknyi ribizli

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam- előbb persze a lisztet, sót, sütőport, cukrot, vaníliás cukrot elmorzsoltam a margarinnal, majd eztán került bele a tojássárgája és pici tej- annyi, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk.

Elkészítettem a tölteléket: a túrót villával áttörtem, elkevertem a cukorral, a csipet sóval felvert tojásfehérjével, grízzel, citromhéjjal, és legvégül a ribizliszemekkel.

A tésztát két egyenlő részre osztottam. Egyiket tepsi méretűre nyújtottam (a tepsit kikentem előre, 28×32 cm-est), kibéleltem vele a tepsi alját. Elosztottam rajta a tölteléket, majd befedtem a másik lappal.

180 fokos sütőben addig sült, míg a teteje szépen megpirult.

Nem szórtam be a tetejét porcukorral, de aki édesen szereti a sütiket, tegye. Ebben kimondottan finom volt az enyhén édes túró mellett a savanyú gyümölcs. 

Szeretem a ribizlit, savanyúsága ellenére. Régebb a környékünkön sokan foglalkoztak málna- és ribizlitermesztéssel, a közeli üzemek elég jó árat fizettek érte. Aztán egyik évről a másikra feleslegessé vált a hazai gyümölcs- szomorú látványt nyújtanak a gaz által felvert ribizliültetvények az út mentén. 

2021. július 18.

Újra készült, kicsit másképp. De így is finom, puha, csak úgy eteti magát:

Ezúttal a hozzávalók:

• 40 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 16 dkg zsír (fele vaj)
• 3 tojássárga
• 3 evőkanál tejföl

A töltelékez:

• 50 dkg túró
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom héja és leve
• 3 evőkanál gríz
• 3 evőkanál tejföl
• 1-2 maréknyi ribizli

Az elkészítés menete ugyanaz, nem írom le még egyszer. Így vagy úgy, vagy épp más gyümölccsel (meggyel, málnával) tarkítva a túrót, merem ajánlani!

Birsalmás pitetorta

Én mindenből sütit akarok készíteni- miért pont birsből ne? A korábban Nagynénémtől kapott befőtt más sorsra jutott, de most az általam frissen elrakottak egyike bizony pite tölteléke lett! Valahol valamikor látott receptet alkottam meg: pitetészta fejben van, a töltelékhez pedig a pudingos almás adta az ötletet. S hogy ne a megszokott szeletes süti legyen, tortaformában sült. 

Mamáéknak a szőlőhegyen volt birsalmafa. A hazaszállított termés egy része befőtt lett, másik része felsorakozott az utca felőli szoba bútorzatának polcaira-tetejére. Olyan jó illat volt tőle! Innen hordtam ki időnként néhányat. s a kályha sütőjébe tettem. Nagyon szerettem csak úgy simán megsütve. Leves is készült belőle, egyik kedvencem a mai napig. Én is meghagytam három darabot illatozni. Még nem tudom, mi lesz a sorsa...

Még soha nem sütöttem birsalmás sütit. Ilyen lett az első:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• csipet só
• 2 evőkanál cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 egész tojás
• 2 púpozott evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 üveg birsbefőtt
• 3 nagyobb alma
• 6 dl folyadék (a befőtt leve+víz)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 3-4 evőkanál cukor
• 6-8 egész szegfűszeg

Így készült:

A töltelék készült el előbb: az almákat megpucoltam, felkockáztam. A birsbefőtt levét lemértem,-ezt félretettem- s még annyi vizet mértem ki, hogy 6 dl legyen összesen. A vizet az almára öntöttem, 3 evőkanál cukrot és a szegfűszeget adtam hozzá. Mikor felfőtt, beleborítottam a birsalmakompótot. Ekkor megkóstoltam a levét, kissé savanyúnak találtam, ezért még egy kanál cukrot tettem bele. 

A befőttlében simára kevertem a pudingporokat, a gyümölcshöz öntöttem s felfőztem. A szegfűszegeket kiszedegettem belőle.

Miközben hűlt a töltelék, meggyúrtam a tésztát: előbb a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, sütőport, csipet sót morzsoltam el a zsírral, majd a tojással és tejföllel összegyúrtam. Érdemes a tejfölt kisebb adaggal kezdeni, s annyit tenni, hogy könnyen gyúrható legyen a tészta. Nekem kissé  ragacsos lett, ezért kevés liszttel megszórva átgyúrtam, így jobban kezelhető lett.

A tortaformát (24 cm-es, kapcsos) kikentem zsírral, liszttel vékonyan beszórtam.

A tésztát egy nagyobb s egy valamivel kisebb részre osztottam. A nagyobbat a tortaformánál nagyobb kör alakra nyújtottam, akkorára, hogy az oldalára is jusson tészta. Beleigazgattam-nyomkodtam a formába. Beleborítottam a még mindig meleg pudingos gyümölcsöt. A másik, kerekre nyújtott tésztalappal befedtem. A forma pereménél a tésztaszéleket kissé összenyomkodtam.

A tetejét villával megszurkáltam s 180 fokos sütőbe tettem.

Addig sült, míg teteje szépen megpirult.

Hagytam kihűlni, utána pattintottam le a formát róla s átemeltem nagy tányérra.

Mindenkinek ízlett, a "kérek még egy szeletet"-nél nem is kell nagyobb dicséret.

A tésztája is puha, omlós lett, a töltelék meg... élvezet volt kanalazni. 

Csak almával is el tudom képzelni, sőt. Csak akkor több darab almát kell felkockázni hozzá. 

Körtés-pudingos pite

 Ha gyümölcs áll a házhoz, biztos, hogy az első gondolatom az, milyen sütivé változtathatom át. Nos, a körte puding kíséretében piteként fogyott el- a gyereksereg nagy elégedettségére! 😊 Így bezzeg egyikük sem mondta, hogy nem szereti ezt a gyümölcsöt!

Hozzávalók:

A tésztához:

• 45 dkg liszt
• csipet só
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 15 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír
• 2 közepes tojás
• 2 púpozott evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 6-8 nagyobb körte
• 3 evőkanál cukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 evőkanál gríz
• 2 csomag tejszínes vagy vaníliás pudingpor
• 6,5 dl tej
• 1 tojás
• 5 evőkanál cukor

Így készült:

Előbb a pudingot főztem meg: a tojást, az 5 evőkanál cukrot, pudingport kevés tejjel simára kevertem. Hozzáadtam a többi tejet és kevergetve sűrűre főztem.

A körtét megpucoltam, negyedeltem, eltávolítottam a magházát, felkockáztam. Elkevertem a fahéjjal, vaníliás cukorral, grízzel.

A tésztához előbb a lisztet, cukrot, sót, sütőport elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal és zsírral, végül a tojásokkal és tejföllel összegyúrtam. Ha túl kemény lenne a tészta, még kerülhet bele tejföl. Illetve ha lágy, ragacsos, kevés liszttel javíthatunk az állagán.

Az egyik lapot kinyújtottam, sütőpapírral bélelt tepsibe tettem (28×32 cm-es a tepsi), ráborítottam a körtét, elegyengettem, hogy mindenhova jusson, majd a még meleg pudingot rákanalaztam, elsimítottam.

A másik kinyújtott lappal befedtem. A tetejét villával megszurkáltam, így tettem 180 fokos sütőbe.

Addig sült, míg teteje szépen megpirult.

Ma még jó idő volt, reggel is egész kellemes volt. De hétvégén állítólag beköszönt az általam nagyon nem kedvelt őszi idő- várhatom megint a tavaszt! 😀 De az ősznek is hálás vagyok, sok zöldség-gyümölccsel és csodás színekkel lát el minket.

Többek között ilyen süti-alapanyaggal! A teteje beszórható porcukorral- én ezt rendszerint kihagyom, bőven elég a belekerült cukor. 

Túrós pite

Már régóta tervezgetem a kapros túrós lepény elkészítését. Nem rég láttam Katalinnál nagyon kívánatos szeleteket belőle, ekkor újra feltámadt a kíváncsiságom. Meg is vettem hozzá a túrót, a kertben is szemrevételeztem az ősszel lehullt magokból frissen kikelt kaporállományt. Aztán gondolatban ízlelgettem a túró-kapor párosítást édesen, s úgy döntöttem, nem kockáztatom meg. Magamról sem tudom elképzelni, hogy finomnak találjam- egy szeletkét kóstolónak
elfogadnék, de mit csináljak egy egész tepsivel, ha esetleg mindenki fintorog neki?
Így sima túrós pite lett- anyám pitéje, ahogy Leányzóm nevezte. 😀 És senki sem fintorgott!

A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg margarin
• 5 tojássárga
• 3 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 kg túró
• 18 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 csipet só
• 5 tojásfehérje
• 3-4 evőkanál sárgabaracklekvár

Így készült:

A tésztához a lisztet, sütőport, csipet sót, vaníliás cukrot elmorzsoltam a margarinnal, majd a tojássárgákkal és a tejföllel összegyúrtam. Tejfölből annyi kell, hogy megfelelő keménységű tésztát kapjunk: könnyen gyúrható legyen, ne túl kemény, nem túl lágy-ragacsos.
A töltelékhez a túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, pudingporral, citromhéjjal és a csipet sóval felvert tojásfehérjékkel.
A tésztát két részre osztottam. Egyiket kinyújtva kikent tepsibe tettem. Vékonyan lekentem lekvárral, elosztottam rajta a túrótölteléket, elsimítottam, majd befedtem a másik kinyújtott lappal.
180 fokos sütőben sütöttem. Addig, míg teteje szépen megpirult.

Teteje beszórható porcukorral, de én nem szeretem túl édesen a sütiket, így elmaradt.

Almás-mákos pite

Ennek a sütinek nem várt sikere volt. 😊 Mivel családom körében nem túl népszerű a mák, nem számítottam rá, hogy olyan tempóban fog fogyni, mint ahogy apadt a tepsiből.
Tényleg finom, a lekvártól meg az almától nem olyan száraz, mint többnyire a mákos sütik.

Hozzávalók:
Tészta:

• 40 dkg liszt
• 1 sütőpor
• 10 dkg cukor
• 14 dkg zsír
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 evőkanál joghurt

A töltelékhez:

• 4 evőkanál baracklekvár
• 25 dkg őrölt mák
• 20 dkg cukor
• 6 közepes alma
• 1 citrom leve
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 ek gríz

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam: előbb a lisztet, sütőport, citromhéjat, cukrot a zsírral, majd a tojással és joghurttal tésztává formáltam. Míg elkészült a töltelék, pihenni hagytam.

Az almát megmostam, héjastul lereszeltem. Elkevertem a mákkal, cukorral, citromlével, fahéjjal, grízzel.

A tésztát két egyforma részre osztottam. Egyiket tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), kikent tepsibe tettem, lekentem a lekvárral. Rákanalaztam a tölteléket, elsimítottam, majd befedtem a másik kinyújtott lappal.

180 fokon addig sült, míg a teteje szépen megpirult.

Kihűlés után porcukorral szórtam, szeleteltem.

Meggyes-mákos pite

Ez is egy olyan mákos süti, ami ízlett a családnak. A receptet itt találtam, s majdnem be is tartottam. Én, aki csökkenteni szoktam a cukormennyiséget, most növeltem. Az egész sütibe 16 dkg cukor kellett volna. Kevésnek találtam, főleg a savanyú meggy mellé, ezért a töltelékbe az eredeti 10 dkg helyett 20-at tettem. És nem lett túl édes.

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 6 dkg cukor
• csipet só
• 20 dkg margarin
• 1 csomag sütőpor
• 1 tojás 
• 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 20 dkg darált mák
• 2 dl tej
• 20 dkg cukor
• 3 evőkanál gríz
• 1 citrom lereszelt héja
• 30 dkg kimagolt meggy (friss)
• +4-5 evőkanál sárgabaracklekvár lekenni a tésztát
• + porcukor beszórni

Így készült:

A tésztához a lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd a többi hozzávalóval összegyúrtam. Picit lágy lett, ezért még egy evőkanálnyi lisztet gyúrtam hozzá, így jó lett.

A töltelékhez a tejet a cukorral és a citromhéjjal felfőztem, majd a mákot és grízt is belekevertem, ezzel is felfőztem. Hagytam hűlni, míg kinyújtottam a tésztát. 

A tésztát két részre osztottam. Lisztezett deszkán mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam.

Az egyiket sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, lekentem a lekvárral.

A meggyet a mákhoz kevertem, elosztottam a lekváron, elegyengettem, majd befedtem a másik lappal.

A tetejét megszurkáltam,így tettem 180 fokos sütőbe.

Addig sült, míg teteje szépen megpirult.

Még melegen porcukorral szórtam be.

Igazán finom lett, az a fajta, amelyiknél nem állok le a kóstolásnál.
Persze készülhet befőttből is, akkor elképzelhető, hogy elég kevesebb cukor is, hisz az édes. De ízlés szerint növelhet, illetve csökkenthető a cukor mennyisége. 

Grízes túrós pite

Időnként nagybevásárláskor veszek egy kg túrót is, hogy majd lesz belőle valami. Aztán törhetem a fejem, hogy mit kerekítsek belőle, mert néhány napon belül fel kell használni. Még véletlenül sem túrós gombócként végezte, a vasárnapi süti szerepét kapta. Nem bonyolítottam túl, bár a Fiam felvetette, hogy gyerekkori kedvence, reszelt túrós legyen, csak egyszerű pite sült ki belőle.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 15 dkg margarin
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 2 tojás
• 2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 kg túró
• 20 dkg cukor
• 3 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja
• 3 tojás
• csipet só
• 5 evőkanál gríz
• 10 dkg margarin
• +porcukor a tetejére

Így készült:

A tésztához a lisztet elvegyítettem a cukorral, sütőporral, sóval, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat, és annyi tejfölt, hogy egy közepesen kemény, jól formázható tésztát kapjunk.

Míg elkészült a töltelék, pihenni hagytam a tésztát.

A túrót villával összetörtem, majd a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal összekevertem. 

A tojásokat szétválasztottam. A  sárgákat a túróhoz vegyítettem, a grízzel együtt. A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá vertem, legvégül ezt kevertem a töltelékhez, óvatos mozdulatokkal, hogy ne törjön össze  a hab.

A tésztát két részre osztottam. Mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. Az egyiket tepsibe tettem (kikent vagy sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es), elosztottam rajta a túrót, majd a másik lappal befedtem.

Villával megszurkáltam a tetejét, így tettem 180 fokos sütőbe, ahol addig sült, míg a teteje megpirult.

Porcukorral szórtam be a tetejét, de ez el is maradhat.

Mint minden túrós süti, ez is finom lett. Régóta piszkálja a fantáziámat a kapros túrós pite. Ezúttal is kacérkodtam vele, de elvetettem, mert hátha nem fog ízleni. Számomra a kapor a sós ételek kísérője, valahogy nem tudom elképzelni, hogy finom lehet édes túróban. De egyszer egy kis adagból csak kipróbálom...

Csodás tejes pite

Nemrég próbára tettem egy kakaós-kávés "intelligens" süti receptet. Nem sikerült, vagy az összetevők, vagy én nem voltam elég okos... Most csak egy tejes pitét szerettem volna sütni, egy itt talált recept alapján, s mikor felszeleteltem, én lepődtem meg a legjobban. Szép réteges lett, és nagyon finom.
Érdekes ez a süti, kezdetben még palacsintatésztának is híg keverék a massza. Mire megsül, három réteg lesz: az alja keményebb, palacsintaszerű, a közepe puha vaníliakrémre emlékeztet, a teteje pedig olyan, mint a piskóta.

Hozzávalók:

• 8 tojás
• 20 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 2 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• 20 dkg liszt
• 1 l tej

Így készült:

A tojásokat szétválasztottam.

A vajat mikróban megolvasztottam, hagytam hűlni.

A sárgákat elkavartam a cukorral és vaníliás cukorral, jó alaposan, majd hozzákevertem a már nem forró vajat, aztán a liszttel simára kevertem.

Fokozatosan hozzáöntöttem a tejet.

A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá vertem, majd a híg massza tetejére borítottam s óvatos, fentről lefele irányuló mozdulatokkal átkevertem. 

Sütőpapírral kibéleltem egy 28×32 cm-es tepsit és beleborítottam a tésztát.

170 fokos sütőbe tettem s addig sütöttem, míg a teteje szépen megpirult.

Azért akadt meg a szemem a recepten, mert sok tojás gyűlt össze, ami ritkaság. Mostanában kevesebbet sütök, talán azért. Nyakunkon a hétvége- keresek megint valami sok tojásos receptet, s meg van oldva a probléma!😉