Amikor a lányaim életkora egy számjegyű volt – 2, 5 és 7 – megleptem őket egy csodával. Elmeséltem nekik Mózes történetét a mannával, és egy képzeletbeli pusztai vándorlásra invitáltam őket a házunkban.
„Ki tudja, lehet, hogy még manna is fog potyogni az égből.”
Lepedőbe bugyoláltuk magunkat, szandált húztunk, hogy még inkább korhűek legyünk, és így meneteltünk végig a szobákon. A lányaim, az én utasításomra, panaszkodtak nekem, azaz Mózesnek, hogy éhesek, és hogy menjünk vissza Egyiptomba. Amikor a konyhához értünk, bátorítottam őket, hogy még jobban morogjanak, sóhajtozzanak, panaszkodjanak, és könyörögjenek ételért.
„Nézzetek fel” – biztattam őket – „bármikor hullhat manna az égből.”
Kétéves Sara lányom nem kételkedett, azonban Jenna-nak és Andrea-nak már kétségeik támadtak. Ugyan, hogyan jöhetne manna a plafonról?
Pont, mint az izraeliták. „Hogyan tudna Isten táplálni minket a pusztában?”
Vagy, pont, mint mi? Ránézünk a holnap kihívásaira, a jövő heti számlákra, vagy a jövő hónapra a naptárban, ami üresen néz vissza ránk. A jövőnk olyan meddőnek látszik, mint a Sínai-sivatag. „Hogy tudok így szembenézni a jövőmmel?” Isten ugyanazt mondja nekünk is, mint amit én mondtam a lányaimnak: „Nézz fel!”
És amikor a lányaim megtették, tényleg manna hullott az égből! Tulajdonképpen nem manna, csak vaníliás nápolyi potyogott a mennyezetről a szőnyegre. Sara örömében sikítozott és elkezdett majszolni. Jenna és Andrea viszont már elég idősek voltak ahhoz, hogy magyarázatot követeljenek.
A válaszom egyszerű volt. Ismertem az útvonalat. Tudtam, mikor fogunk elérni a konyhához. A vaníliás nápolyik pedig szépen ott pihentek a plafonra szerelt ventillátor lapátjain, előre elkészítve. Amikor a lányok elkezdtek morgolódni és panaszkodni, bekapcsoltam a ventillátort.
Isten válasza is hasonló volt az izraelitáknak. Ismerte Isten az útvonalat? Tudta, hogy éhesek lesznek? Igen és igen. És a megfelelő időpontban a mannás kosarát a földre borította.
Na, most beszéljünk rólad. Isten tudja, hogy mire lesz szükséged, és hol leszel. Akkor lehet, hogy számodra is tartogat plafonról lehulló vaníliás nápolyit? Bízz Benne.
„Teljes figyelmeteket annak szenteljétek, amit Isten éppen most tesz, és ne aggódjatok amiatt, ami holnap történhet, vagy nem történhet. Bármilyen nehéz dologgal is kell szembenéznetek, Isten segíteni fog nektek a megfelelő időben” (Máté 6:33-34 – angolból fordítva – The Message Bible).
Max Lucado
