Fabatka

Nyáron a cigánymisszióban a gyerekeket (és a felnőtteket is :) fabatkákkal jutalmaztuk. Akkor el is határoztam, hogy  szeptembertől valami hasonlóval fogom értékelni, motiválni, fegyelmezni a gyerekeket. Aztán elkezdett a neten keringeni egy örkényi tanítónő teljesen hasonló ötlete. Hát igen, nincs új a Nap alatt, és a viselkedés terápiában :)

Transzfer technikával készítettünk mindenkinek zsákot (a képet ők választották ki, és együtt csináltunk mindent):

A zsákokba kerülnek a fabatkák, ami nem más, mint színes papírok lelaminálva. Van 2, 3, 4 fabatka (mert ezeket a szorzótáblákat gyakorloljuk :))

A napközis terem ajtajára kiírtuk, hogy mi az, amiért fabatkát kapnak, és mi az, amiért visszaadnak. Temészetesen minden pontot közösen megbeszéltünk, és a lap alján alá is írtuk a gyerekekkel a "szerződésünk".

Péntekenként van az értékelés, örülünk annak, ha valaki sok fabakát gyűjtött, és biztatjuk azokat, akik nem tudtak eleget gyűjteni. Az értékelés után nyílik a kincsesláda, amiből választani lehet apróságotka (csoki, hajgumi...stb). Van egy tabletünk is, amit akkor használhatnak a gyerekek, ha megveszik a tabletezési időt. Szeretném, ha ez által a közösség is épülne, ezért lehet oszályélményt is venni (pl. bicajozást a közeli spotpályára, filmklubot a könyvtárban...) Aki sok fabatkát gyűjt, az kaphat kiváltságokat is, pl. a 7.-8. osztályosok két hetente mennek a foglalkoztatóba dolgozni, aki ügyes mehet a nagyokkal.

 

A baranyai tanítónő robbanásszerű sikerről beszélt. Sajnos nálunk nem ennyire egyszerű az élet, sokat küzdünk, de megéri. A múlt héten egyik fiútól 25 fabatkát vettem el (az összeset, amit aznap gyűjtött). Rengeteget dolgozott, de egyszer kiakadt, és mint egy hurrikán söpört végig az emeleten. Még másnap is könyörgött, hogy adjam vissza neki legalább a felét, nagyon nehéz volt nemet mondani neki. Tanárt próbáló ez, na :) És akkor sem egyszerű, amikor a gyerekek az ebédlőben pörögnek, hangosak, cukkolják egymást... stb., próbálom őket fegyelmezni: Gyerekek, ez a mai ebéd, egy fabatkát sem ér! A konyhás nénik meg mosolyognak, mert lássuk be, tényleg szó szerintivé lett, az "egy fabatkát sem ér" kifejezés.

 

Gondolkodom még a hisztijegy, és a pihenőjegy bevezetésén is. Van 1-2 gyerek, akik nagyon  sokat, és intenzíven hisztiznek, talán mindenkinek segíten, ha vehetne hisztijegyet (horror áron), és ha nem tudja megállítani a dührohamot, akkor büntetlenül (fabatka elvétele nélkül) tombolhat. Talán még jót is tenne, ha met tudná tanulni irányítani, hogy mikor és mennyire engedheti szabadjára az indulatait. Sajnos a mi gyerekeink hamar elfáradnak. Pénteken délután Az istenek a fejükre estek filmet néztük, a délelőttösök kérték, mert kapcsolódik egyik téma naphoz, és egy 8.-os lefeküdt a padra, és elaludt.  Jobb lett volna, ha lefeüdhetett volna a szőnyegre, betakartuk volna, és akkor ki tudta volna magát pihenni. A rendszer még kidolgozás alatt :)

Gyermek, misszió

Hitoktatóként fontosnak tartottam, hogy az órákon nagyon sok információt átadjak a gyerekeknek (történetek, aranymondások, énekek). Hiszem, hogy a kisiskolások nem csak matricákat, figurákat... gyűjtenek szívesen, hanem információkat is. És ha pl. a focicsapatok, Forma 1 ...stb. összetételét hibátlanul tudják, érdemes megtaítani nekik mindent. Később (felső tagozat második felében) majd nem tanulni akarnak, hanem vitatkozni, szóval mindig előre dolgoztam, a konformációkor már csak ismételtünk :) Az ismeretek mellett az evangéliumot is hirdettem minden órán, hiszen a legfontosabbnak mégis csak azt tűztem ki hitoktatói pályáafutásom elején, hogy a gyerekek hitre jussanak, de  igyekeztem Isten szeretetét hangsúlyozni, még akkor is, ha el kellett mondjam, hogy bűnösök vagyunk. Nem könnyű ám ez, mert ha csak Isten szeretetét hirdetem, könnyen hihetik a gyerekek, a megváltás ingyen van, pedig nem, ezért elmondtam a gyerekeknek azt is, hogy nincs "potyakegyelem"  (by Prof. Dr. Sarkadi-Nagy Pál). Református tanítás, hogy nem mindenkinek szól a kegyelem (predestináció tana a Római levél alapján), de még így is nehéz felfogni, elfogadni..., hogy egy-egy kisgyerek aki szorgalmasan jár hittanra, később megtagadja az Urat.

Miért írtam ezt le? Az utóbbi időben két olyan valakiel is találkoztam, akiknek lelkészek voltak a szüleik, de ő maguk nem tértek meg. Az egyik  a tanárom, akinek nagynevű, igazhitű szülei voltak. Édesapja több hittankönyvet is írt, és szinte tankönyvi anyag a teológián. Ismerem a testvéreit is, és több unokahúgát/öccsét, meg azok gyermekeit. Szóval van egy család, ahol a tanárom kilóg a sorból, mert nem hisz Jézus Krisztusban (pedig rendes, jóravaló, szelíd, kedves, szerethető). Tegnap beszélgettünk, és azt mondta, édesanyja mindig csak azt mondta neki, hogy bűnös. Nem is nagyon emlékszik más beszélgetésre. Értem, hogy az anyuka szerette volna, ha a gyermekei hitre jutnak, csak a lényegi üzenet nem ment át :( A tanárom nem élte meg azt, hogy az édesanyja szereti.

Kedves hívő Anyukák, Apukák. Otthon legyetek szülők, a hitoktatást bízzátok a gyülekezeti munaktársakra! Tudom, hogy mindennél jobban szeretnétek, hogy megtérjenek, döntsenek Jézus mellett, új életet kapjanak. De ha nem térnek meg, akkor mi van?

Élményhatározó

Úgy elrepült ez a nyár, hogy nem is tudom, mit csináltam a nyári szünetben. És azt sem tudom, hogy bírtam ki 7 nyarat munkával, egy klíma nélüli kicsi szobában?! Mert most szó szerint kínzásnak tűnik az, hogy egy kb 10 nm-es szobában 3-an dolgoztunk, és nem volt klíma, hiába szóltunk a főnöknek (akinek a szobájában volt klíma - ofkorsz) csak egy ventillátor, ami nem sokat ért.

A nyáron kötöttem is, és horgoltam is:

 Kollégám unokájának, aki májusban született. A Puerperium kardigánt variáltam át.

 Roselette másik kollágám 2 éves kisunokájának.

 

Voltam a kerületi napközis táborban is pár napot. Azt hiszem, hogy a szülőknek el kellene magyarázni, hogy a napközis tábor nem helyettesíti a nyaralást, és egyáltalán nem nyaralás, még akkor sem, ha van 2 medence a tábor területén. Volt olyan hét, amikor 7 általános iskolából (egyik a miénk, és nálunk a legtöbb gyerek 14 volt, az utolsó 2 hétben pedig 1 gyerek volt) több, mint 200! gyerek volt fennt a táborban. Nagyon sok gyerek mind a 7 hetet fenn töltötte a napköziben. Komolyan, szeretnék beszélni a gyermekvédelmi tv-t megalkotókkal, hogy vegyék bele a gyerekek jogaiba, hogy a gyerekek a szünidőnek max. a felét tölthessék napközis táborban; felső tagozatosokat pedig nem is engednék be. Mert ők durván, és minősíthetetlenül viselkedtek. Mert a napközis tábor ugyanolyan fárasztó, mint a suli: korán reggel kelni, mindent időre csinálni... csomó zombi kezdi majd az új tanévet. A mi időnkben kb 3 héttel hosszabb volt a szünet. Akkor is megoldották a szüleink, persze nekem könnyű volt, mert az anyukám óvónő volt, de nem hiszem, hogy mindenkinek pedagógus volt az anyukája/nagymamája. Szörnyű látni, hogy a gyerekek feleslegesek, a szülőket idegesítik a saját gyerekeik, ezért mindent megtesznek, hogy lepasszolják őket kortól függetlenül. Nem mellesleg, a facebookos megosztásokból azt látom, mindenki vágyik vissza a saját gyerekkorába (szabad játék, sétálás, filmnézés, bringázás...) csak a saját gyerekétől vonja meg ezeket.

 

Tegnap jöttem haza Somogyból, cigány gyerekeket korrepetáltunk, játszottunk velük. Intoleránsabb lettem a parlagfűre, a poratkára, és ezek kombinációjára. Mi segítők kicsit meg is fáztunk mindannyian, nagyon erősen fújt a zsél. Kripli egy társaság vagyunk :D

Annuska 22 éves, 4 gyereke van, övé a két kicsi fiú, az egyik aki a babakocsiban ül, a faluban elnevezték Busmannak, a másik pedig a sárga pólos, aki Pufika munkanéven fut.A babakocsi mögött Martin van, és arra készül, hogy ő lesz majd a polgármester :) A kislány pedig Kiara, aki atomcuki! Héttérben pedig Jocóka ül a műanyag libikókán.

 A legeslegjobb móka a trambulinozás volt :)

Zsuzsa néni, csinál rólunk is egy képet? (kattintok) Megnézhessük? - Valika (Kiara egyik nővére), Annuska, Vanessza (zöld pólóban), Adélka (a Mikiegeres pólóban) és Edina

 Vanessza, Reni, Valika és Adélka élvezik a fotózást :)

Vanessza, Danika (Annuska legkisebb gyereke) és én. Háttérben Csenge, aki nagyon okos, orvosnak készül. Remélem talál majd olyan tanárt, aki hisz az álmaiban!

Edina (kék póló) és Adélka a tarmbulinnál várják, mikor mehetnek be ők ugrálni. Szerintem Adélka volt a legszebb kislány a táborban.

Mindennapok

A suli, az új munkakör, a képzések... nemcsak kitöltik a mindennapjaimat, hanem az összes gondolatomat, energiámat lekötik, ha hazajövök nincs kedvem a gépet bekapcsolni, mert még a napi dolgokkal foglalkozom.

Úgy csöppentem a tanulásban akadályozott, és az értelmileg akadályozott gyerekek közé, mint Pilátus a Credoba. Nem csak napközizek, hanem mozgás órát is tartok. Hogy ne kontárkodjak, nyáron megyek az Alapozó Terápia képzésre, ami nagyon hasznos lesz majd a munkámban. Az AT egy komplex idegrendszer fejlesztő terápia, az elemi mozgásokat fejleszti, amivel fejleszthető az írás, az olvasás, az emlékezet... Sok mindenre hasznos ez a terápia (beszédfejlődés; írás-, olvasás- és írásgyengeség; túlmozgások...), lelkes vagyok nagyon. A képzés előtt 1 könyvet ki kell olvasni, és meg kell tanulni ( a tanfolyam számonkéréssel kezdődik majd), viszont az ajálott irodalom (2 könyv)  sokkaljobban érdekel, így azokat is ki fogom olvasni.
Még van 6 államilag finanszírozott félévem, ha Isten is engedi és éltet, 2016-ban elkezdem a Bárczin a kiegészítő képzést. Majd írjátok a fejfámra, tanulmányait befejezte :D
 

Van egy autisztikus kisfiú az osztályban, tudjátok K. aki 2 hét alatt megjegyezt ki is vagyok :)A mozgás óra végén, az utolsó 5 percben mindig le szoktam kapocsolni a villanyt, a gyerekek a földön fekszenek, én halkan énekelek egy dalt (mostanában a tavaszra tekintettel a Tavaszi szél vizet áraszt népdalt). Közben egy nagy labdát gurigatok a hátukon. K. a múlt héten így szólt amikor az ő hátán gurigattam a labdát: Ez nagyon jó! Na, ilyenekért érdemes tanárnak lenni.

Ma festeni fogunk a gyerekkel. Izgulok, mert nem lesz a gyógyped. asszisztens (suliban van), a gyerekek nem szoktak kézműveskedni az osztályban (a rajz órát egy másik tanárnő tartja a saját termében). Új helyzet lesz a gyerekeknek, hogy a saját termünkben fogunk festeni.

Már vannak "sikereim" is, velem kezdtek el ebéd után pihenni és zenét/mesét hallgatni. Nagyon megszerették a Mazsolát (Für Anikó meséli, tényleg zseniális), és már a barokk muzsikát is élvezik kb. 10 percig. Ma Valdira fogjunk festeni a nyuszikat:) Bár az egyik kislány tegnap azt mondta nekem, hogy ő királylányt fest majd. Ma csak a tempera, meg Vivaldi a biztos :D
 

A suliban szülőklubot szervezek. Már megvannak azok, akik az alkalmakon segítenek tudásukkal. Meglepődésemre négyen (3 pszichológus, és egy mentálos) is igent mondtak a felkérésemre. Már összeállítottuk a kérdőívet a szülőknek, a tavaszi szünet körül kiosztjuk, májusra kiértékeljük, és a kérdőívek alapján összeállítjuk a témákat.
 

Június közepén véget ér a családterápiás képzés, írásban vizsgázunk, az órai jegyzetek mellett (a 13 képzési alkalommal 55 gépelt oldalt jegyzeteltem, kb 80 oldal lesz a 20 alkalom), 4 könyvet kellene alaposan átolvasni.

 

Nem fogok unatkozni az elkövetkezendő hetekben.

 

Szinte nem kötök, nem horgolok, blogokat nem olvasok. Ezen is változtatni kell...

 

Felétek mi újság van?

 

Tanárélet

Fura ez a munkaidő. Amikor az irodában dolgoztam, akkor napi 8 órát ültem a gép előtt (plusz a fél óra ebédidő). Az egész napomat elvette a munkaidő, de semmilyen munkát nem hoztam haza, és maradt energiám a kötésre, horgolásra, olvasására. Most viszont csak délre megyek, és 4-ig dolgozom (kivéve pár alkalmat, amikor ügyeletes vagyok, meg amikor óráim vannak). Eddig minden nap hamarabb bementem (fénymásolni, konyvtárba...), és esténként is az iskolával kapcsolatos dolgaimat csinálom. Az elődöm szerencsére készített napközis tervet egész évre, azzal nincs dolgom. Ezekkel bíbelődöm esténként:

- A mozgás órákra tanmenetet készítek, a gyakorlatokat már kitaláltam, de a gyerekek kevesebbet tudnak, mint amire számítottam, ezért most azon ötletelek, hogyan lehetne játékosabbá, egyszerűbbé, érthetőbbé tenni a gyakorlatokat.

- A rehabilitációs óráimra fejlesztési tervet kell készítsek, ami tök nagy meló. Szerencsére az anamnézis a képességfelmérő bizottság jellemzése alapján már megvan, de a feladatsorok, a havi ütemezés...stb. is bőven ad munkát.

- A havi értekezleten azt beszéltük meg, hogy a szexuális nevelést már az 1.osztályban elkezdjük délutánonként (nem kell megijedni, 1.-2. osztályban a higiéniáról, a testsémáról beszélgetünk). Szerencsére az 1. osztályos napközissel nagyon jóba lettem, így közösen készítjük el a tanmenetet. Ezekhez keresek hívóképet, amiket majd lelaminálok...és indulhat a munka :)

- A mi osztályunk nagyon barátságos kis csapat, az iskolapszichológus a nehezebb élethelyzetben lévő gyerekekhez megy. Viszont nálunk is lenne mit fejleszteni, ezért azt beszéltem meg a pszichológussal, hogy hetente 2-3 délután beszélgetőkört tartok a gyerekekkel. Majd néha összeülünk egyeztetni, hogy ha már foglalkozom a gyerekekkel, akkor úgy tegyem, hogy az szakszerű legyen.

Az elmúlt közel 2 hétben, egy oldalt nem olvastam a könyvemből, egy bloghoz nem tudtam kommentet írni, és kb 30 percet horgoltam. Várom, hogy visszaálljak a megszokott kerékvágásba :)

Ezt tegnap kaptam egyik kislánytól. Meghatódtam. Nem csak azért, mert az elmúlt 7 évben a munkatársaimtól, az orvoslátogatóktól sosem kaptam ilyet :D

Van egy autista kisfiú az osztályunkban, arra számítottunk a délelőttös kollégámmal, hogy kb. 2 hónapra lesz szüksége K-nek, hogy megjegyezze ki vagyok. Minden nap bemutatkozom K-nek, amikor bemegyek az osztályba Szia K., én vagyok a Zsuzsa néni, és én leszek veletek délután. Szinte minden nap, ebéd után meg szoktam tőle kérdezni: K. tudod ki vagyok? Eddig csak nézett rám, mint akit sosem látott. Tegnap (1,5 hét után!!!) viszont ezt válaszolta Igen, te vagy a Zsuzsa néni! Annyira megörültem, hogy adtam neki egy puszit, ő pedig gurgulázva nevetett :D

Mozgás órán a nagymozgások fejlesztésénél az utolsó feladat az óriásjárás. Nehezen megy nekik, meglepően az, hogy a karjaikat a fülük mellett nyújtva tartsák. Próbálom őket motiválni: Aki eléri a plafont, kap tőlem egy nagy puszit! Ketten is felnéznek, mire az egyik szomorúan megállapítja Nem tudom elérni.

A zeneterápián éneklik és mutogatják a tanár bácsival a Nád a házam teteje... csodálatos ópuszt. Tegnap az Alma együttest egyik cd-jét hallhattuk, ahol felcsendül a zeneterápiás dallam. A gyerekek ledöbbenve szólítgatnak engem:

- Zsuzsa néni! Zsuzsa néni!

- ?

- Mi ezt ismerjük!

Összeállt nekik, ami a cd lejátzóból szól, azt ők is ismerhetik :D

Hát így mulatunk mi a 2. osztályosokkal :D

Változás, tervek

Már elég régóta motoszkál bennem, hogy munkahelyet szeretnék váltani. Nem gőzerővel, de kerestem a lehetőségeket. És ahogy ez lenni szokott, akkor hallottam egy nekem tetsző állásról, amikor épp nem kerestem. December közepén a villamoson összefutottam valakivel, aki egyik iskolában napközis, ahol én hittant tanítottam. Ő szólt, hogy van náluk üresedés, jelentkezzek hozzájuk. Jól ismerem az igazgatónőt, jóban vagyok néhány ott dolgozó pedagógussal is, így esett, hogy december 30.-án voltam állásinterjún. 

Január elején felmondtam az irodában, február 2.-án kezdek a suliban, mint napközis tanító néni. Sűrű, de izgalmas időszak elé nézek, vissza kell rázódni a gyerekek közé (úgy készülök, mint aki még sosem tanított, pedig de :D), ha hittan órát is tartok, akkor tanmenetet is kell írnom, és persze óravázlatokat...

Most kezdődik a családterápia izgalmas része, februártól lehet menni megfigyelőnek, azaz hogyan zajlik élőben egy családterápiás segítő kapcsolat. Júniusban lesz egy komolyabb vizsga a 200 óra alaptanfolyamból, az órai vázlataim már kb 70 gépelt oldalt tesznek ki, és csak a képzés felénél járunk.

Ha vége lesz a tanévnek, rögtön kezdődik a mozgásterápiás tanfolyam, mert a suliban arra is szüskégem lesz. Baromira izgalmas, hogyan fejleszthető az olvasás, és az írás a mozgással. Mostanában elég sok ilyen cikket olvasok a neten.

Mindeközben nagyon szeretnék segítő beszélgetéshez klienst (és helyet) találni, mert az nagy szerelem. Tavaly június óta nincs kliensem, és ez most nagyon hiányzik. Persze megvan a csoportom, akiket nagyon szeretek, de nagyon más csoporttal dolgozni.

Leghatékonyabb

Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz.
(Tendzin Gjaco)

Textilszeminárium

IKEA Textil szemináriumon voltam, tornazsákot varrtam. Az anyagot textilfilccel ki lehet színezni, ettől lesz egyedi. Hát kinek másnak, mint Áronnak készült :-)

 

 

 

 

Happy :-)

Március legelején már volt egy tippem, hogy az idei év dala Pharell Willliams Happy-je lesz, és így is lett. Ritkán tévedek :-) (by Füles) Persze nem volt nehéz kitalálni, az ilyen groove-os dallamok mindenkit megmozgatnak.  Megmozgatták a Budapestieket, a Firenzeieket. De, nekem a Pető Intézetes tetszik a legjobban, igen jó táncosokat találtak :-)

Az elején (0.43-nál) a két kislány ahogy csacsog az asztalnál, az valami döbbenetesen cuki. A lányok sosem nőnek fel :-D

Szép hétvégét nektek!

Szivárványos

Mega-giga (95*120 cm) szivárványos babtakaró Drops Baby merino-ból. A szivárványos részt Csongor Zsófi festette, alig több, mint 6 gombóc ment bele, 3-as Addi lace tűvel kötöttem.

4-es metró

A BKV eddigi legjobb "reklámja" :-)

Evi, aranymondás

Evi a kedvencem, rajongok a kacagásáért, vasárnap is bearanyozta a napom (a kép az anyukája engedélyével került fel)

Így tanítottuk az aranymondást, nem hittük, hogy ekkora sikere lesz a mágneses pecázásnak :-D

Szivárványos

 

Fonal: Baby Merino Drops
Tű: 3-as, Addi lace
A szivárványos fonalat Csongor Zsófi festette

Már csak a sötétkék és a lila van a színes csíkos sorból hátra. Utána jöhet a körbekötés :-) Alaposan elszámoltam magam, pedig csináltam kötéspróbát, nagyon nagy takaró lesz, most kb 65 cm széles és 75 cm magas, kb 65*95 cm lesz a csíkos rész, plusz a fehér sima széle, hogy ne pöndörödjön, és kb 8-10%-ot nő a blokkolás miatt (nem húzom meg, csak kiterítem). Egy újszülöttnek ez óriási takaró lesz... bár 3-as tűvel kötöm, szóval félbe is lehet hajtani....

Megjegyzés

Mostanában rengeteg spam megjegyzést kapok, ezért átállítottam a megjegyzéses lehetőséget arra, hogy Google Fiókkal rendelkező felhasználók írhatnak megjegyzéseket.
Láttátok mér ezt a kis videót? Nektek mi volt az első gondolatotok?

Nekem az, hogy milyen szülei vannak ennek a kisfiúnak, hogy megengedték, hogy ebben a kísérletben részt vegyen? Valaki szóljon már a gyermekvédelemnek :-)

Vissza az iskolába

 kép

 kép

kép

 kép

És a kedvencem, ez a maradékfonalakból horgolt, újrahasznosított csoda:

kép

Továbbmesélve

Mesék, amiket nem szoktunk tovább mesélni. Mit jelent az éltek, míg meg nem haltak?

 Ariel

 Pocahontas

 Piroska

 Csipkerózsika

Hófehérke

képek innen

Éltető

"Az ember számára éltető erő, ha elfogadják. Nem tanácsokra vágyik, hanem meghallgatásra, megértésre." Bagdy Emőke

 Szép hétvégét minden erre járónak :-)

Észreveszed

... ha túlterheled a gyereked? Beszélgetés Héjja Edittel a TV2-ben.

Gyerekek

Hóharmaton mezítláb jártam,

ólmos esőben bőrig áztam:

éjjel az erdőn, félelmemben,

hol sírtam, hol meg énekeltem.

 

S mindez úgy tűnik - most, hogy emlék -,

mintha egy tisztás szélén mennék

fütyörészve, hol alkonyatkor

őzek ittak ezüst patakból. 

 

 

 

 

 

 

 

 

+1

A kicsi lányommal játszótereztem délután. Előtte egy +1 helyen fagyiztunk-sütiztünk, és most is hagytunk ott blokkokat.
Ő ezt nagyon élvezi, és mindig boldogan rajzolgatja rá az üzeneteit. Ma azt írta az egyikre : Mosolyogj!

Rengeteget kérdezgetett ma is az életről a 6 évesek hatalmas gondolataival :) Aztán visszacsöppent a saját kis szintjére, és elmerült a játszótér varázslatos világában.  Egyszer csak hozzám futott és azt mondta szerzett egy kis barátot, akit szeretne elküldeni a cukrászdába, hogy elkérje a blokkot.
Kérdezem: - Hogy jöttél rá, hogy neki van szüksége arra a blokkra?
- Anya, hallottam amikor kérdezte anyukájától, hogy elmennek-e fagyizni, és Ő azt válaszolta neki, nem tudunk, nincs pénzünk - válaszolta.
- Kicsikém, lehet hogy csak nem hozott magával pénztárcát az anyukája most, vagy nem szeretné ha fagyizna talán mert nem rég gyógyult meg, de más oka is lehet ennek, nem csak az, hogy nem tudják megvásárolni azt a fagyit - húztam magamhoz mosolyogva.
- Nem anya, megkérdeztem tőle... nincs pénzük rá - s közben guberálni kezdett a táskámban - Előhúzta a féltve őrzött, nehezen kikunyerált nyalókáját, és megkérdezte: Neki adhatom?
- Neki, ha ezt szeretnéd...
- Ezt szeretném. Elmondhatom neki, hogy elmehetnek a fagyiért, amit ott hagytam?
- Hát még szép! Menj! - néztem utána könnyes szemmel, büszke szívvel.
Az én gyerekem, aki meg akarja, ezért meg is fogja változtatni a világot...